Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6. 2 NÉPÚJSÁG Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy ésszerűtlen korlátokkal óvjuk a társadalmilag hasznot hajtó befektetésektől és a belőlük adódó jövedelmektől társadalmunkat. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta:- A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideoló- gai munkában éppen ezért nagy súlyt kell helyezni annak beláttatására, hogy a részvénytársaság, a tőzsde és más társasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalmakhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, igy céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasználhatók. Az igazságügy-miniszter ezután arról szólt, hogy a társasági törvény egységes. Hatálya tehát kiterjed a törvényben természetes személyeknek nevezett emberek, illetve jogi személyeknek nevezett szervezetek, továbbá a belföldiek és külföldiek társulásaira egyaránt. Bevezetésének feltételezhető hatásait elemezve hangsúlyozta:- A gazdálkodás állami szektorában 1984-1986. között jelentős változások mentek végbe. Az állami vállalatok több mint háromnegyed része önkormányzó, illetve önigazgató állami vállalattá szerveződött át. Ezeknél a vállalatoknál az állam tulajdonosi jogainak túlnyomó többségét átruházták a vállalati tanácsra, illetve a közgyűlésre vagy a küldöttgyűlésre. Ezzel jogi értelemben végbement az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás szétválasztása. A vállalati tanácsok működését eddig is számos jogos kritika érte. Ezeket is figyelembe véve készülünk az állami vállalati törvény módosításával a hiányosságok kiküszöbölésére. Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy az államigazgatás és a vállalati gazdálko- dáss elkülönítése nélkül vállalatok közötti társasági koordináció, piaci integráció sem képzelhető el. Ezért az 1984-es változások kedvező vonásait is hangsúlyozni kell. Nem lehet cél, hogy a vállalati tanács, illetve közgyűlés vagy küldöttgyűlés által irányított vállalatok külső nyomásra kampányszerűen valamilyen társasági formává alakuljanak át. Erre az állami vállalatok jelentős részénél nincsnek meg az objektív feltételek. Fel kell ismerni azonban azt is, hogy például a külkereskedelmi vállalatoknál, vagy a több gyáregységből álló nagyvállalatoknál az önkormányzó, illetve önigazgató formák nem váltak be. Ebben a körben tehát a gazdasági társaságként, különösen pedig a kft.-ként vagy a részvénytársaságként való működés kerülhet előtérbe, mint ahogy ezt több nagy- vállalatunk eddigi gyakorlata is igazolja. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági tornát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mezőgazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A vita során felmerült, hogy a föld értékelésének problémái, illetve a földtulajdonosi viszonyok magyar sajátosságai esetlegesen gátolhatják a társulásokat. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, amikor lehetővé teszi, hogy a felek a társaságba bevitt nem pénzbeli szolgáltatást, az úgynevezett apportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett a földtörvény módosítására megtörténtek a megfelelő előkészületek. A továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar jogban ez ideig általában nem megfelelően rendezettek az egyes gazdálkodó szervezeti formák egymásba való átalakulásának feltételei. Éppen megindultak egy átalakulási törvény elkészítésének munkálatai is. Ez az átalakulási törvény szabályozná a gazdasági társaságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogy hogyan lehet kft-böl részvénytársasággá, vagy részvénytársaságból kft-vé alakulni. Emlékeztetett arra, hogy a szakmai viták során felmerült a kérdés: a törvény hatálya miért nem terjed ki a szövetkezetekre. Mint mondotta: nem feledhetjük el, hogy a szövetkezet sajátos gazdasági társaság. Nem tekinthető kizárólag tőkeegyesülésnek, hisz a sajátos szövetkezeti elvek folytán különleges személyegyesülési vonásai is vannak. Kívánatos ezért, hogy a szövetkezeteket a jövőben is önálló törvényben szabályozzuk, amelynek azonban összhangban kell lennie a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveivel. Ezt követően követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozás nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket.- A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki - hangsúlyozta -, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges; igy indokolatlan bármilyen külön engedély előírása a tisztán állampolgárokból álló részvénytársaságok alapításához. A törvény azonban nem teszi lehetővé a zártkörű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspedig pontosan annak érdekében, hogy az állam - szükség esetén - a részvények megvásárlásával a kizárólag természetes személyekből álló részvénytársaságot megfelelően átalakíthassa. Végső biztosítékként - bár több oldalA b ■ ■ rm JOVO törvénye” A társasági törvényt - amit Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter nevezett a jövő törvényének - a Tolna megyei képviselők elfogadták. Igennel szavazott Kovács Sándor is.- Milyen minőségében szavazott? - kérdezem a Dunaföldvár és Bölcske Egyesült Áfész elnökét, a megyei Mészöv elnökét.- Mindkettőben, de talán úgy mondhatnám, hogy a Tolna Megyei Fogyasztási Szövetkezetek nevében, hiszen erről a témáról előzetesen megbeszéléseket folytattunk.- Hogyan vélekedik a törvényről és arról, ahogy a szövetkezetek szerepelnek - illetve nem szerepelnek - benne?- Elfogadhatónak tartom, ami a nehéz gazdasági helyzetből való elmozdulást segítheti elő. A külföldi töke bevonását különösen lényegesnek tartom, vonzó lehet a viszonylagos biztonság, mert a törvény alacsonyabb szintű jogszabályokkal nem lesz módosítható. Nem maradnak ki belőle a szövetkezetek, bármelyik formában bekapcsolódhatunk. Az átalakulási lehetőség is kidolgozás alatt áll. A majdani új szövetkezeti törvény is csökkenti az anomáliákat. De tömeges átalakulást nem tudok elképzelni, legföljebb csak a mamutszövetkezetek esetében, akiknek már nem is a kereskedelem a fö funkciójuk.- Ön három olyan funkciót is betölt, ami talán egyenként is teljes embert igényelne. Mi a véleménye a főállásban való képviselőségről?- A Meszöv-elnökséggel különösebb gondom nincs, a parlamenti tagsággal viszont nagyon sok munka jár együtt, ami ütközik az áfész- nél betöltött tisztségemmel. A dolgozók egy része úgy érzi, hogy az elnök gyakori távolléte az oka annak, hogy a szövetkezetben nem megy minden a legjobban. A főállású képviselőséget ennek ellenére határozottan ellenzem, erre véleményem szerint nem vagyunk fölkészülve. _ ról vitatottan - a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az ötszáz főt. A gazdasági munkaközösségek esetében ebbe a létszámba a személyes munkavégzésre kötelezett tagok is beleszámítanak. Összességében tehát az eddigi tagi, illetve alkalmazotti szabályok jelentő módosításával az állampolgári vállalkozások a jelenlegieknél jóval nagyobb lehetőséget kaptak, ám a törvény - valamennyi rendelkezését együttesen értékelve - olyan vegyes gazdaság kibontakoztatását alapozza meg, amelyben a gazdaság kulcs- pozícióival egyértelműen az állam rendelkezik. A külföldi működőtöké behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit - hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyesvállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek, sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még idén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. A szakmai viták igen hasznosak voltak, és sokban gazdagították a törvényjavaslatot - jelentette ki. Példaként említette, hogy az észrevételek nyomán jelentősen megkönnyítették a külföldiek betársulá- sát. Figyelembe vették a különböző kisvállalkozói érdekképviseletek igényeit is, de a fejlett ipari országokbn is ismert, zömmel fakultativ állami többletlehetőségekről, illetve hitelezővédelmi garanciákról nem mondhattak le. így például nem sérti a vállalkozás szabadságát, ha a kft.-nél 1 millió, az rt.-nél 10 millió forint minimális alaptőke lesz kötelező. Ezek ugyanis korlátolt felelősségű társaságok, amelyekben a hitelező csak a társasági vagyonból elégítheti ki magát. Az egészen kispénzű vállalkozások számára nyitva áll a közkereseti és betéti társaság, amelyben nincs alaptőke-minimum, természetesen a tagok korlátlan vagyoni felelőssége mellett. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt - amelyeket a kormány elfogad - a javaslatot emelje törvényerőre. Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Ország- gyűlés alelnökévé, köszöntötte az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőket, és eredményes munkát kívánt nekik. DR. HORVÁTH JENŐ (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szólva elmondta, hogy az új törvény végre jogi és szervezeti kereteket teremt az állami nagyvállalatok, a csekély számban működő állami kis- és középvállalatok, valamint a magánvállalkozások számára. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a különböző tulajdoni formákba tartozó magyar és külföldi cégek korlátlan vagy korlátolt felelősség mellett társuljanak. A tervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében - a módosítások figyelembevételével - elfogadásra ajánlotta. A vita SZŰRÖS MÁTYÁS, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reform- folymat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. dona, az állami és szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepe jelenti. Egyik legfontosabb tennivalónk ahhoz kapcsolódik, hogy megtaláljuk az e tulajdonformákban lévő eszközök eddiginél hatékonyabb működtetésének módjait és formáit. Saját tapasztalataink, de más orszáVezérigazgatóból miniszter Most aztán elmondhatja, aki hajlamos rá: „én már láttam előre...” Mármint azt, hogy az átszervezett Kereskedelmi Minisztérium vezetője nem marad sokáig tisztségében. Rövid átmeneti időszak után úgyis nyugdíjba vonul... és nyugdíjba is vonult. Marjai József miniszterelnök-helyettest kereskedelmi minisztert az Országgyűlés tisztségeiből fölmentette. Beck Tamást, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét kereskedelmi miniszterré kinevezte. Az új miniszter csak a szavazás lebonyolítása utáni szünetben érkezik az Országházba. Rögtön gratulációk özönével árasztották el, miközben az újságírók is sorban álltak egy-egy villáminterjúért.- Sok vád érte az új felállásban működő Kereskedelmi Minisztériumot, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel kimondva, vagy kimondatlanul a minisztert is hibáztatták. Milyen elképzelései vannak a változtatásokra? - kérdeztem Beck Tamástól.- Nem tudom, mert még nem jártam a minisztériumban, nem beszéltem az ottani vezetőkkel. Korai is lenne még valamiféle programbeszédet tartanom. De meggyőződésem, hogy Marjai elvtárs mindent megtett, ami emberileg lehetséges és nem rajta múlott, ami nem jól sikerült.- Néhány nappal ezelőtt megjelent nyilatkozatában komoly vádakkal illette a kormányzatot mondván, hogy az nem ismeri eléggé a mikro- és reálfolyamatokat, esetenként bohócot csinál a vállalati vezetőkből. Ön el tudja-e majd ezeket a hibákat a kormány tagjaként kerülni?- Mindenesetre meg fogom próbálni... - mondja, de ketten belekarolnak, „kimentik” a kíváncsiskodók köréből. Hiába méltatlankodnak a mögöttem álló újságírók imigyen: - De hiszen sorban állunk! ROSTÁS ILONA Egyenként számlált szavazatok Kedves Kollégák! Az étteremben már lehet kapni sört, bort, fröccsöt, de csak ebéd-, illetve vacsoraszünetben, munka közben nem - mondta az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője az előzetes sajtó- tájékoztatón az újságíróknak. A jó hírek - legalábis a sajtótudósító számára - ezzel ki is merültek, mivel a továbbiakban egy-két vezető lap munkatársain kívül csupán állóhely - az is szűkösen - jutott a sajtóorgánumok képviselőinek az ülésteremben. No, nem mintha jobban jártak volna a honatyák, sőt az Ország- gyűlés elnöke és levezető elnökei sem, hiszen az Országgyűlés üléstermének tatarozása miatti kényelmetlenségek őket is érintik. Hosszú perceket rabolt el például az ülésszak résztvevőinek érdemi munkájából az, hogy egy-egy szavazásnál - kisiskolás módszerrel - egyenként kellett összeszámlálnia az Országgyűlés alelnökének a szavazatokat, olykor többször is egymás után, mert a mellette, ellene és a tartózkodók száma nem egyezett a jelenlévő képviselők számával, így hangozhatott el azután az a kijelentés, hogy „aki még jelen van és nem tette fel egyik esetben sem a kezét, azt úgy vesszük, hogy nem vett részt a szavazásban.” Ez a szavazási módszer valószínűleg az elmúlt években az automatikus képviselői igenlések idejében nem okozott különösebb problémát, de manapság, amikor egyes kérdésekben erőteljesen megoszlanak a vélemények, az egy-két szavazat is számíthat, illetve számít is. Mindenesetre - mint hallottuk - az Országgyűlés üléstermének tatarozása után már lesz mód az elektronikus szavazatszámlálásra. fké A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kiséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében - mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatokra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez.- Szocialista társadalmunk alapját a jövőben is az alapvető termelési eszkö-' zök döntő többségének társadalmi tulajgok példája is azt erősíti meg, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek hatékony ellátására nem az állami nagyüzemek alkalmasak, hanem a szövetkezeti, a különféle társult, magán- vagy személyi tulajdon nyújtotta szervezeti keretek. Abból kell kiindulni, hogy különböző tulajdonformák nem eleve elvont mérce szerint minősíthetők alacsonyabb vagy magasabb rendűnek, hanem csak a gazdasági hatékonyság, a fejlődőképesség alapján lehet megítélni őket. Szűrös Mátyás hangsúlyozta azt is, hogy a társasági törvény remélt hatásainak kibontakozására további reformlépésekre van szükség. Ezek között említette az értékpapírpiac megteremtését, a megkezdett bankreform második szakaszának megvalósítását, az adórendszer további korszerűsítését, a bérreform, az árrendszer fejlesztését, a költségvetési reform kimunkálását, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika eszköztárának és intézményrendszerének korszerűsítését.- A társasági törvény elfogadása a külföld szemében is a reformprogram végrehajtása iránti elkötelezettségünk fontos bizonyítéka. Szándékaink komolyságának, ezáltal a magyar politikának a megítélése tehát a reform valóra váltásával fonódik össze. A reforméval, a megújulásával, amelynek sikere döntően tőlünk függ, hisz a külső környezet ma ehhez a korábbinál sokkal kedvezőbb politikai feltételeket kínál. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. TÓTH ILONA (Veszprém m„ 13. vk.) a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára abban a reményben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a gazdálkodási formák bővülésével új munkahelyek teremtődnek, s ezáltal mérséklődhetnek az egyre erőteljesebben jelentkező foglalkoztatási gondok. DR. EKE KÁROLY (Csongrád m„ 10. vk.,), a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől. DR. SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hozzászólásában konkrét javaslatot tett az osztalékengedményes részvényfajta lehetőségének törvénybe iktatására. Szabó Kálmán felszólalása után - mivel utolsó javaslata egyben konkrét szövegmódosító indítvány is volt - az elnök szünetet rendelt el. A szünetben a javaslat megvitatására ülést tartott az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Kulcsár Kálmán a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a parlament elé terjesztik. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi beru-
