Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
MA NYUGDÍJAS 1988. október 6. CSÜTÖRTÖK XXXVIII. évfolyam, 239. szám ÁRA: 1,80 Ft ELETEK - ÉVEK (4. oldal) Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Szerda délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A képsivelők egyperces néma felállással adóztak az előző ülésszak óta elhunyt dr. Kosa Antal (Bács-Kiskun m., 3. vk.) képviselő, nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök emlékének. Ezt követően a törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Személyi javaslatok tárgyalása. 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosítása. 5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről. 6. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnökének tájékoztatója az előkészítés állásáról. 7. Interpellációk, kérdések. Az első napirendi pont - a személyi javaslatok - tárgyalása következett. Az országos választási elnökség javaslatát - a dr. Kósa Antal képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre a választókerület eddigi pótképviselőjének, dr. Molnár Frigyesnek a megválasztását - az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a Hazafias Népfront országos Tanácsától érkezett javaslat alapján - felmentés, elhalálozás és lemondás miatt - megüresedett tisztségek és tagsági helyek betöltéséről döntöttek. Az országgyűlés Nagyiványi Andrást, az építési és közlekedési bizottság tagját a bizottság elnökévé, dr. Berdár Bélát, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagját a bizottság elnökévé választotta meg. Dr. Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizottság tagját a bizottság titkárává, Tarjáni Tibort és dr. Nagy Gyulát a külügyi bizottság tagjává, dr Fodor Istvánt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjává, Simon Pétert (Borsod m.) a terv-és költségvetési bizottság tagjává választották meg. Az Országgyűlés a legutóbbi ülésén hozott állásfoglalás alapján az Alkotmányelőkészítő Bizottságot kiegészítették az abból eddig hiányzó 11 megye képviseletével, amelyet ezentúl a megyei képviselőcsoport-vezetők látnak el. Az Országgyűlés e javaslatot - két tartózkodással - elfogadta, így a bizottság tagja lett Kasó József (Baranya megye), Németh Ferenc (Békés m.), Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Katona Sándor (Fejér m.), Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m.), Zsolnay Katalin (Komárom m.),dr. Hütter Csaba (Nógrád m.), Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.), dr. Bugán Mihály (Szolnok m.), Bozsó János- né (Tolna m.) és Rujsz Lászlóné (Vas m.). Ezután dr. Antalffy Györgyöt, az Alkotmány-előkészítő Bizottság tagját hét tartózkodással a bizottság alelnökévé választották. Az Országgyűlés négy tartózkodással jóváhagyta a legutóbbi ülésen tett javaslatot, hogy az adóügyi ad hoc bizottság új tagokkal kiegészítve reform ad hoc bizottságként tevékenykedjen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Elnöki Tanács Országgyűléshez intézett átiratában megfogalmazott javaslat alapján Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, kereskedelmi minisztert - négy tartózkodással - érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentették tisztségéből. Beck Tamást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét, a Bu- daflax vezérigazgatóját 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással kereskedelmi miniszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának indítványát megszavazva Cservenka Ferencnét és Péter Jánost - kérésükre, érdemeik elismerése mellett - felmentették az Országgyűlés alelnöki tisztségéből. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az országos listán megüresedett öt képviselői hely betöltésére indítványozták, hogy válasszák meg képviselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Huszár Istvánt, a Hazafias Népfront OrszágosTanácsának főtitkárát, Márton Jánost, a Hazafias Népfront OT alelnö- két, Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát és Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát. A titkos szavazás eredményeként Grósz Károlyt 322 szavazattal (37 ellenszavazattal), Huszár Istvánt 328 szavazattal (31 ellenszavazattal), Márton Jánost 343 szavazattal (16 ellenszavazattal), Németh Miklóst 325 szavazattal (34 ellenszavazattal) és Nagy Sándort 329 szavazattal (30 ellen- szavazattal) választották az országos listán képviselővé. Az Országgyűlés alelnökévé a képviselők Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát 260 szavazattal, valamint dr. Vida Miklós nyugalmazott vezérigazgatót 290 szavazattal választották meg. A harmadik jelölt, Orosz Adél nyugalmazott balettigazgató 129 szavazatot kapott. Az elnök ezután köszöntötte Straub F. Brúnót az Elnöki Tanács elnökét, aki - mint ismeretes - megválasztása idején az Egyesült Államokban tartózkodott, ezért új tisztségében első alkalommal vesz részt a törvényhozó testület ülésén. * Az Országgyűlés által kereskedelmi miniszterré megválasztott Beck Tamás letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanácstitkára. * Az előző ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Pest m.) fűzött megjegyzést. Hozzászólásában kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdíjuk megállapításában az általánostól való eltérés lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a korábbi elv, amely az elismerést a végzett munka minősítéséhez igazította. A képviselő ilyen értelmű korrekciót javasolt a Minisztertanácsnak. Indítványozta, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó állami vezetők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint jogállásukkal, munkaviszonyukkal, nyugdíjazásukkal kapcsolatos kérdéseket a jövőben törvényben szabályozzák. A képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vették. A napirendi pontnak megfelelően az Országgyűlés a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Kulcsár Kálmán expozéja Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja bevezetőjében kiemelte: ha nem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy a társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály - hangsúlyozta.- A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgás- lehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügy-miniszter így foglalta össze:- A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termék- szerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megköny- nyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon ki a különbőz gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat - a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot -, vaTartózkodás érzelmi indíttatásból Péter Jánost, az Országgyűlés atelnökét kérésére tisztsége alól felmentették. A szavazásnál Péter Szigfrid, Tolna megyei képviselő tartózkodott, miért?- Elsősorban emberi érzelmi indíttatásból - hangzott a válasz. Mint köztudott, Péter János, a nagy tudású, nagy műveltségű politikus Tolna megyei lakos volt egykor. Bár már hosszú évek óta megyénk határain kívül él, azért még ma is szoros szálakkal kötődik egykori pátriájához. Jellemző mentalitására például az, hogy nemcsak járatja a Tolna Megyei Népújságot, hanem hogy az abban olvasott írásokra reagál. Egy-egy ülésszak során észrevételeit, megjegyzéseit mindig elmondja valamely írással, olvasott jelenséggel kapcsolatban, ha találkozik velünk, megyei képviselőkkel. Ezért, bár korára való tekintettel megértem, hogy felmentését kérte, személy szerint én, mint Tolna megyei képviselő hiányolni fogom jelenlétét az Országgyűlés ülésszakairól.- Ez a dolog egyik oldala. A másik, hogy akit helyette, illetve a másik felmentését kérő országgyűlési alelnök, Cservenkáné helyett javasoltak, illetve meg is választottunk, az budapesti és nem vidéki. Jobban szerettem volna az alelnöki posztok valamelyikén, mint vidéki képviselő megyei kollégát látni. F. KOVÁTS ÉVA lamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1967 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munka- közössséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társaságokhoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újrameghonosítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján - a szövetkezetek kivételével - egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása - mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé.- A társasági törvény - mondotta a továbbiakban - beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magába foglalja. Ez a jogalkotás-technika feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy ajogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. Elfogadtatása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékbem továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén, részben jövőre kerül sor. A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kifejtette: ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag független, vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag is önállóan és ésszerűen cselekedni. Ez a jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz.- Egy döntésnek, egy jogszabálynak azonban nem csupán várt vagy kívánt következményei vannak - fejtette ki a továbbiakban. - Ha várjuk és kívánjuk e törvénytől a tőkemozgást, a befektetés és vállalkozási fellendülést, tudnunk kell, hogy magából a kockázatvállalásból és befektetésből is származik majd jövedelem, amely szándékaink szerint is újra befektethető és újabb jövedelmet eredményezhet. Ennek a lehetőségét szélesíti a törvényjavaslat. A jövedelemkülönbségek azonban igazán akkor irritálják a társadalmat - tette hozzá -, ha látványos és irracionális fogyasztásban nyilvánulnak meg. A személyi jövedelem- adó amúgy is hozzásegít a magas jövedelmek kezeléséhez, nincs tehát szükség (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik az Országgyűlés
