Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! nrr\i ni a Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ....... . ...... ........... ........... ........... . .....-. v..,.v.v;v,.;..,:.. ..... .... • ......... í: ' íí* MA A hét 1988. október 29. SZOMBAT embere XXXVIII. évfolyam, 259. szám (3. oldal) ÁRA: 2,20 Ft A Bátaszékről elszármazottak újra együtt A baráti kör nagy sikerű találkozója Üzemlátogatás, kiállítás-megnyitó, fórum... Az Elnöki Tanács ülése A bátaszékiek baráti köre két éve alakult meg, a nagyközségből elszármazott, az ország legtávo­labbi részébe elkerült, és a szülő­helyhez még kötődő embereket hi­vatott összekötni. Most második alkalommal gyűl­tek össze a zömében közép- és idősebb generáció képviselői, hogy a régi időkre emlékezzenek, barátságokat ápoljanak és a folya­matosan fejlődő települést újra lát­hassák. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a 132 tagú baráti kör ezúttal 102 résztvevővel rendezte meg kétnapos programját, kevesen maradtak távol. Tegnap délután három órakor a nagyközségi tanács házasságkötő termében a személyesen is megje­lent állami, párt-, tömegszervezeti, gazdálkodóegységek vezetői ne­vében Bognár Jenő tanácselnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót dr. Gaszner Ist­vánnak, a társaság elnökének. A meghitt üdvözlőszavak után arról a törekvésről szólt a baráti kör veze­tője, hogy a tagság körét szeretnék bővíteni, így felhívást juttattak el az NSZK-ban és az NDK-ban műkö­dő baráti körökhöz is ezzel kap­csolatban. A következő találkozón a kitelepített bátaszékiek is részt vehetnek, a szervező munka ezt ígéri. A program a FOKI gyáregységé­ben folytatódott, ahol az üzemben folyó munkát, eredményeket is­merhették meg a hazatértek, és jó­fajta nedűket ízlelhettek a hangula­tos borkóstolón. Délután fél hatkor került sor Végvári I. János festő­művész kiállításának megnyitásá­ra a művelődési központban, ahol stílszerűen a Bátaszékről elszár­mazott, ma Esztergomban élő al­kotó mutatkozott be. A képek szür­realista, beszédes színvilága, Urai absztrakciói november 20-ig lát­hatók a községben. Ma délelőtt kilenc órakor fórum­ra várják a település vezetőit, ahol a községpolitikát, fejlődést érintő kérdésekre kapnak többek között választ a baráti kör tagjai. A kétnapos rendezvény a teme­tőben kegyeleti ünnepséggel zá­rul. fotó: -ka­A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. A testület az Alkotmány 22. paragrafus (2) be­kezdése alapján az Országgyűlést 1988. november 24-én (csütörtök) 10 órára összehívta. A Minisztertanács az Országgyű­lés napirendjére javasolja:- tájékoztató a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényvajaslatok és in­tézkedések ütemtervéről,- beszámoló a kormány stabilizá­ciós gazdasági programjának vég­rehajtásáról és az 1989. évi gazda­ságpolitikai feladatokról,- a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslat,- a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymó­dosítások. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a lőfegyverekről, valamint az 1990. évi népszámlálás­ról. Az új jogszabály megállapítja a lőfegyverek és a lőszerek tartásá­nak, vásárlásának feltételeit, a kizáró okokat és megteremti a rendőrható­sági engedélyezés egyszerűsítésé­nek és gyorsításának feltételeit. A légfegyverek, valamint a gáz- és riasztófegyverek tartását a jövőben nem kötik rendőrhatósági engedély­hez, és a belügyminiszter feladata a biztonsági követelemények kidolgo­zása. A lőfegyverekről és a lőszerek­ről szóló törvényerejű rendelet 1989. január 1 -jén lép hatályba és végre­hajtásáról a belügyminiszter - az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyet­értésben - gondoskodik. A népszámlálásról szóló törvény- erejű rendelet 1988. december 1- jén lép hatályba, és célja, hogy a fel­mérés adjon pontos tájékoztatást az 1980-ban tartott népszámlálás óta bekövetkezett változásokról, ame­lyek a népesség számában, életkori, foglalkozási, képzettségi és területi összetételében végbementek. A fel­mérés beletartozik az ENSZ-ajánlá- sok alapján szervezett világnép­számlálások sorozatába, és megfe­lel a KGST-országok részéről meg­határozott közös népszámlálási kö­vetelményeknek. A népszámlálás szakmai irányítását, az adatok fel­dolgozását és közzétételét a Köz­ponti Statisztikai Hivatal végzi, az adatgyűjtés végrehajtásáról a fővá­rosi és a megyei tanácsok gondos­kodnak; Az Elnöki Tanács a továb­biakban kinevezésről és felmentés­ről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, továbbá kegyelmi ügyekben döntött A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Tóth Illés államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elisme­rése mellett, nyugállományba vonu­lása miatt, 1988. október 31 -ei hatály- lyal felmentette. ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális kérdé­sekkel foglalkozó bizottságában felszólalt dr. Somogyi Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Többek között szólt arról a román határozati ja­vaslatról is, amely a nacionalista, soviniszta, fajüldöző vagy antisze­mita megnyilvánulások kormá­nyok részéről történő betiltását, más államok területén ilyen de­monstrációk ösztönzésének tilal­mát, a tömegtájékoztatás tevé­kenységének szabályozását és az ifjúságnak a nemzetközi együttmű­ködés szellemében való nevelését szorgalmazza. Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság támogat­ja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a nemzetközi kapcsolatokból kiiktassák a normális államközi együttműködést akadályozó té­nyezőket. Utalt arra, hogy a magyar alkot­mányos jogrend a nemzetközi bé­ke és biztonság elleni cselek­ménynek minősíti és tiltja a nacio­nalista, soviniszta vagy fajüldöző megnyilvánulásokat. Hangsúlyoz­ta ugyanakkor, hogy a kétoldalú megállapodásokban vagy nemzet­közi szerződésekben vállalt köte­lezettségek megsértése és általá­ban a nemzetközi normák figyel­men kívül hagyása szintén komo­lyan veszélyezteti a nemzetközi kapcsolatokat. Megerőstette: ha­zánk nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságjogok meg­sértése esetén az ENSZ nemzet­közi ellenőrző szerepe maradékta­lanul érvényesüljön. Nemzetközi dokumentumok írják elő, a valóban demokratikus társadalmi-politikai rendszer pedig megköveteli olyan alapvető emberi jogok érvényesü­lését, mint a sajtószabadság, a szólás-, és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a gyüleke­zési szabadság. A nagykövet egyetértett azzal, hogy az ifjúságot az emberi méltó­ság tiszteletére és a más népek iránti barátság szellemében kell nevelni. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy a fiatalok nevelésében kiemelkedő szerepet kell játsza­niuk a népek közötti széles körű kapcsolatoknak, a zavartalan in­formációáramlásnak, a kulturális együttműködésnek, illetve a kor­mányok példamutató politikájának és gyakorlatának is. Az államok közötti együttműkö­dést, különösen a jószomszédi kapcsolatokat nem korlátozó in­tézkedésekkel, hanem a nyitottság és bizalom alapján, a nemeztközi kötelezettségeket - köztük az em­beri jogokat - tiszteletben tartó ak­tív és konstruktív politikával lehet előmozdítani - fejezte be felszóla­lását a magyar delegáció tagja. A brit parlamenti küldöttség programja Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a David Arthur Russell Howell, a brit parla­ment alsóháza külügyi bizottságá­nak elnöke vezette parlamenti kül­döttséget, amely szerdán érkezett Budapestre. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke. Jelen volt Leo­nard Vincent Appleyard, Nagy-Bri- tannia és Észak-lrország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A delegációt ugyancsak pénte­ken fogadta Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A brit politikusok külügyi és gaz­dasági szakértőkkel is találkoztak a nap folyamán. A Külügyi Intézet­ben rendezett kerekasztal-megbe- szélésen az európai együttműkö­dés perspektíváiról esett szó, külö­nös tekintettel az 1992 - az egysé­ges nyugat-európai belpiac kiala­kulása - utáni helyzetre, ennek várható hatására. Foglalkoztak a Szovjetunióban végbemenő válto­zásokkal, s véleményt cseréltek a magyarországi reformfolyamatról. A szigetországi képviselők - há­rom konzervatívpárti, és egy mun­káspárti - délután sajtótájékozta­tón válaszoltak az újságírók kérdé­seire az Országházban. Rendkívül nagyra értékelték Grósz Károllyal folytatott, a terve­zettnél lényegesen hosszabbra nyúlt találkozóját. Ezen - mint mondották - tájékoztatást kaptak a magyar belpolitikai helyzetről, ar­ról, milyen problémákkal néz szembe az ország. Ezek a gondok - szerintük - több szempontból hasonlítanak azokhoz a problé­mákhoz, amelyek Nyugat-Európá- ban, így Nagy-Britanniában is fel­merültek az utóbbi években. A brit parlamenti küldöttség ezt követően a főváros nevezetességei­vel ismerkedett. Programjaikon ott volt Leonard Vincent Appleyard. Prágai tüntetés A hatóságok többszöri figyel­meztetése ellenére az önálló csehszlovák állam megalakulásá­nak 70. évfordulója alkalmából el­lenzéki csoportok tüntetést ren­deztek pénteken délután három órakor a Vencel téren. Prága történelmi terén több ez­ren gyűltek össze, a Vencel szobor körül több százan voltak. A rendőr­ség hangosbeszélőkön „állampol­gárok, ne engedjenek a provoká­ciónak” felhívással fordult a gyüle­kezőkhöz. A tüntetők nem reagál­tak a felszólításra, tapskórus köz­ben „szabadságot, szabadságot” jelszót hangoztattak, és az önálló csehszlovák állam első elnökének, Masaryknak a nevét kiáltozták. A rendőrség körülbelül 30-35 tagú rohamosztaga beavatkozott, őri­zetbe vette a tüntetés hangadóit. Kordont alkotva fokozatosan vetet­ték vissza a tömeget, amelynek fel­oszlatására két vízágyút is bevetet­tek. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Grósz Károly Ausztriába látogat Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárja meghívására november első napjaiban hivatalos látogatást tesz Ausztriában. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ülését november elsejére összehívták. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpo­litikai helyzetről és a párt feladatai­ról, Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében. A beszámoló ismerteti töb­bek között a pártértekezletet köve­tő időszak főbb jellemzőit, elemzi politikai viszonyainkat, a párt mai helyzetét. Javaslat hagzik el azokra a cselekvési irányokra, amelyek hozzájárulhatnak a kedvezőtlen folyamatok lassításához, megállí­tásához, illetve lehetővé teszik, hogy a párt akcióképessége erő­södjön. A valószínűleg kétnapos ülés második napirendi pontjaként Hoós János, az Országos Tervhi­vatal elnöke terjeszti elő a népgaz­daság 1988. évi várható fejlődésé­ről, az 1989-90. évi gazdaságpoli­tika fő vonásairól és eszközrend­szerérői szóló jelentést. Az év ed­dig eltelt időszakának eredményei alapján úgy ítélhető meg, hogy a gazdaságpolitika főbb céljainak többsége, a ten/ számszerű elő­irányzatainak nagy része megva­lósul, illetve megközelíthető. A következő két évre előirány­zott gazdaságpolitika fő vonásaival összefüggésben az előterjesztés ismételten számba veszi a koráb­ban megfogalmazott lehetséges két variáció előnyeit és hátrányait, s ennek alapján tesz javaslatot az úgynevezett „A” variáns elfogadá­sára, amelynek révén a gazdasá­got új pályára állító, nagy hordere­jű változások kezdődhetnek meg. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése Ideológiai párttanácskozás Varsóban Pénteken befejeződött Varsó­ban az a tanácskozás, amelyen 11 szocialista ország kommunista és munkáspártjának - köztük a Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak - a szakértői megvitatták, miként je­lentkezik a két világrendszer ideo­lógiai szembenállása a kelet-nyu­gati párbeszéd, az új külpolitikai gondolkodásmód érvényesítésé­nek viszonyai között, a szocializ­mus építésének jelenlegi szaka­szában. Kicserélték tapasztalatai­kat a nemzetközi tájékoztatás szakembereinek speciális képzé­séről. A küldöttségek vezetőit - köztük Pálos Tamást, az MTI főszerkesz­tőjét - fogadta Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Régi ismerősök, amikor találkoznak... Végvári I. János képeivel Köztársaság, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió és Jaromir Johanes, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A külügymi­niszterek nyilatkozatot adtak ki az európai bizalom- és biztonságerősl- tő és leszerelési intézkedésekről. gyaló asztal mellett foglalt helyet a magyar külügyminiszter, Petar Mla- denov, a Bolgár Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Tadeusz Ole- chowski, a Lengyel Népköztársa­ság, loan Totu, a Román Szocialsita Péntek délelőtt Budapesten Vár- konyi Péter megnyitó szavaival meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bizottságá­nak ülése. A külügyminiszterek rendszeres találkozóinak sorába tartozó budapesti ülésszakon a tár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents