Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1988. október 1. HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE TOLNA \ _ tfÉPÜJSÁG 3 A tanács kíváncsi a lakosság véleményére Mi legyen a tehóval Szekszárdon A társadalmi munka pótolhatja... A településfejlesztési hozzájárulás kérdése mindig felbolygatja a kedélyeket. Az utóbbi években az életszínvonal csökkenése miatt sokan megkérdőjelezik létjogosultságát, még azok közül is, akik korábban igennel szavaztak. A legnagyobb ellenállás talán Szekszárdon mutatkozott. A tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a tanácstagokon keresztül ismét megkérdezi a lakosságot, mi is legyen a tehóval. Három variációban dolgozták ki a javaslatot és a lakosság véleményének ismeretében döntenek majd tanácsülésen. A témáról Takács Józsefet, a pénzügyi-, terv-és munkaügyi osztály vezetőjét kérdeztük meg.- Kezdjük talán időrendben... Mennyi volt eddig a hozzájárulás, és azt mire költötték?- Természetesen a tanácsrendeletnek megfelelően jártunk el. E szerint a befolyát összeg negyven százalékát közvetlenül a lakókörzetek fejlesztésére, a többit a megjelölt fejlesztési célokra, a játékcsarnok építésére, illetve a kereskedelmi hálózatra költöttük. 1986-ban a közvetlenül a körzetekben felhasznált összeg két és fél millió, 1987-ben pedig 2,7 milliónál is több volt. Úgy gondolom, érdemes néhány létesítményre is felhívni a figyelmet, ami a településfejlesztési hozzájárulásból valósult meg. KRESZ-park épült a Május 1. utcában, Balpa- rásztán az útépítéshez majdnem egymilli forint került a településfejlesztési hozzájárulásból. Jutott ebből az összegből járadépítésre és még sok más kisebb munkára. Csak az idén augusztus 17-ig több, mint egymillió forintot használtak fel a körzetekben. A befolyó összeg a tanács költségvetéséhez képest nem nagy összeg, de ha az éveket összeadjuk, már más képet kapunk erről a forrásról. Az elmúlt három, illetve két és fél évben majdnem tizenhatmillió forint folyt be. Köny- nyen be lehet látni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a tanácsi költségvetés ekkora ösz- szegről csak úgy nem mondhat le, még akkor sem, ha egyébként majdnem hatmillió forintot tett ki az az összeg, amit mentességként töröltünk el.- Akkor most mégis miért került sor a módosító javaslatok előterjesztésére.- Éppen a lakossági hangulat miatt. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ezen évek alatt mennyit romlott a lakosság életszínvonala, hiszen ezt magunk is érezzük a saját bőrünkön. Már a februári tanácsülés úgy döntött - később több végrehajtó bizottsági ülésen foglalkoztak a témával - hogy még az idén vissza kell térni a tanácsrendelet felülvizsgálatára. Alternatív javaslatként három variációt terjesztettünk a testület elé.- Erre miért volt szükség?- Döntő módon azért, mert annak idején a településfejlesztési hozzájárulás fizetéséről a lakosság döntött, ezért azt gondoltuk, hogy a tanácsrendeletet nem lenne korrekt megkérdezésük nélkül megváltoztatni. Ezért arra kérjük Szekszárd város polgárait, hogy keressék fel a tanácstagjukat, és mondják el a véleményüket arról, mi is legyen Szekszárdon a tehóval.- Ön legszívesebben melyik variációt támogatná?- Erre a kérdésre nem tudok válaszolni, már csak azért sem, mert Sióagárdon lakom, tehát nem vagyok érintett a felmérésben. Inkább azt mondanám el, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak az egyes mdosítási javaslatoknak. Az első javaslat azt tartalmazza, hogy a tanácsrendelet eddigi jövedelemhatárait egységesen 1500 forinttal emelje fel a testület. Mentesülnének a fizetési költezettség alól azok, akiknél az egy főre eső jövedelme az előző évben 4000 forintot, a gyermekét egyedül eltartó esetében 4500, az egyedül élő nyugdíjas esetében pedig havi ötezer forintot nem haladja meg. Ötven százalékos kedvezményben részesülnének a harminc év alatti fiatal házasok, a fizetésre kötelezett nyugdíjas házaspárok, és a három vagy több gyermek ellátásáról gondoskodók. Az előnye az, hogy lenne valamennyi bevétel, amit természetesen az eredeti tanácsrendeletnek megfelelően a megjelölt célokra fordíthatnának. Ugyanakkor várható, hogy az idei mintegy háromezer mentességi kérelem háromszorosára nőne. A várható bevételhez képest aránytalanul felduzzadt ügyiratszámmal kellene dolgoznunk, közben a bevétel alig egyharmadára csökkenne.- Mit tartalmaz a második javaslat?- Azt, hogy a településfejlesztési hozzájárulás legyen önkéntes. E szerint maga a választópolgár dönthetné el, hogy vállal-e anyagi áldozatot, és mekkorát a város fejlesztéséért. Az elmúlt évtizedekben a társadalmi munkában sosem csalódtunk. Már ma is él az a rendszer, ami szerint kedvezményt adunk azokban a körzetekben, ahol társulati formában történik valamilyen közműfejlesztés. Ez továbbfejleszthető, és így azok s a kisebb-nagyobb beruházások valósulhatnának meg, amelyeket az adott lakóközösség a legfontosabbnak tart, és amelyért hajlandó anyagi áldozatot, illetve konkrét társadalmi munkát vállalni.- A tehóról tavasszal én is kifejtettem a véleményemet, miszerint évi ezer forintot - sok család költ ennél többet cigarettára vagy italra - igazán áldozhatna egy település polgára a közösség gyarapodására, és ezzel együtt természetesen saját hasznára is.- Az életszínvonal változásai és a közhangulat alakulása alól nem vonhatja ki magát senki. Ezért is tartalmazza a harmadik javaslat azt, hogy a tanács törölje el korábbi rendeletét és szűnjön meg a településfejlesztési hozzájárulás. Bármelyik javaslatot fogadja el végül is a tanács, az mindenképpen jövő év január elsejével lép életbe, éppen ezért kérünk mindenkit, hogy az idén fizessen, a korábbi hátralékát rendezze, mert szeretnénk tiszta képet kapni a helyzetről, végső eszközként elrendeljük a hátralékok behajtását is. Őszintén szólva, bízunk a lakosság megértésében, hiszen Szekszárdon eddig is fegyelmezett adófizető polgárokkal találkoztunk. Ha a tanács eltörölné a településfejlesztési hozzájárulást, abban bízunk, hogy az önkéntes és jól megszervezett társadalmi munka értéke nemcsak a kieső bevételt pótolja, hanem arra is esélyt teremt, hogy a város az 1989. évi megyei településfejlesztési versenyben dobogós helyet is elérhessen. Az utóbbi évek adatai azt bizonyítják, hogy még a tehófi- zetési kötelezettség mellett sem csökkent sőt, jelentősen nőtt a városban a társadalmi munka értéke. Ez az összeg 1986-ban több mint 55 millió forint, 1987-ben pedig már 77 millió 178 ezer 894 forint volt, 17 millióval több a tervezettnél. -ihárosiMagánfőzde magánerőből- Nullán vagyok, mint a biciklibelső - fúj egyet Kari Béla. Leteszi a hegesztőpálcát, feltolja a védősisakot a homlokáról a fejtetőre, s leül... Az utolsó simításokat végzi Kari Béla a főzdén Fáradt. Néhány hónapja megegyezett a nagymányoki tsz-szel bérbe veszi Váralján a régi-régi pá- linkafőzdét. „Mit fog vele kezdeni?” - kérdezgették a könryékbeliek szinte sajánlkozva. Az épület öregecske, gondozatlan, az üstök már sok ezer liter pálinkát rotyogtattak. Szóval elavult. A tetejébe már három esztendeje nem is üzemel, pedig kellene. A környéken akad gyümölcsös, s mára megbecsülik a hullottját is akármelyik fajtának. Aranykezű ember ez a Béla gyerek - hallani itt is, ott is. A mecsekná- dasdi tsz-nél éveken át volt főzőmester. Papírja is van róla. Egyetemre is járt, de még azt is hallottam, vasas szakmája is van. Tán még technikus is... Szóval nekilátott. Pár hét alatt csodáttett a régi főzdével. Hol a kúpcserepet rakta újra, hol csempét ragasztott a falra, majd az automatikát - ami saját „szabadalom” - állította a próbajáratáskor, hogy a gázfőzés optimumát meglelje. A két vastag, a plafon alatt húzódó rézcső darabjáért például 20 ezret fizetett... Maga szerkesztette az üst kiöntő automatikáját, csinált az apró házacska elé egy parkolót az autóknak, teraszt és lépcsőt betonozott, féltetőt készített... És lehetne sorolni, mi mindent változtatott meg. Egyetlen cserép, cső vagy fal nem maradt a régi helyén. A tsz-nek nincs gondja amortizációra, sőt, bérleti díjat kap, a környezet rendezett, az épület állaga újra kitűnő lett.- Nem is a munka volt a legnehezebb, bár jó pár kilót fogytam, mire elkészült a főzde - mondja sóhajtva Kari Béla -, inkább a sok és sokféle engedély beszerzése, az utánajárás volt kegyetlenül nehéz. Akadt, ahol kedvesek, segítőkészek voltak, de adódott példa kevésbé segitőkész- ségre is. A lényeg: elkészült. Már csupán az üzembe helyezési engedélyre várok. Igaz, annyi pénz sincs már otthon, hogy a kocsit megtankoljam, de bízom benne, mielőbb indulhatok. Az idén még 110 ezer hektoliterfokot - azaz 20 ezer liter pálinkát - kell kifőznöm, hogy talpon tudjak maradni. Két főző- és finomítóvonal készült el a valóban ügyes kezű, vállalkozó fiatalember küszködése nyomán, egy 200-as és egy 300-as főzőüsttel. Azt mondja Kari Béla, szereti ha a gazda ott ül, amíg a pálinkája lefolyik...- Nálam mindenki azt kapja vissza, amit hozott. És annyit, ameny- nyit hozott Ez a törvényszerű, s nekem magamnak kell megalapoznom a jó híremet. A főzde jó hírét. Mert fillérre és decire becsületes üzletmenetben is megéri pálinkát főzni. Igaz, hosszú távon kell gondolkodni, nem pár szezonos sikerkovácsként kell ügyeskedni. Az év hátralévő részében 16-18 órás munkanapok várnak rám, tehát kevés alvás, de ezzel sem sajnáltatni akarom magam, ez a természetes, hiszen szezonról van szó. Már csak a pénzügyőrök utolsó látogatására vár Kari Béla is, meg az az előre bejelentkezett 130 kuncsaft is, akik azt szeretnék, ha már a rézüstökben rotyogna a pálinkának gyűjtött hullott gyümölcs. Két főző- és finomítóvonalon készül majd a pálinka a váraljai magánfőzdében BLG és denifo Tartályhegesztés kívül-belül: Zsalakó Mihály és Csillag Attila Iskolák, faluközösségek számára ajánlhatók a Szekszárdi Kommunális Szolgálató Vállalat telepén készülő szennyvíztisztító berendezések. A választék két típusra terjed ki: a saját szabadalomban létrehozott BLG a szerves vegyületeket illetően működik nagy hatásfokkal, a denifo - azaz a denitrifikáló és foszforeltávolító - ezenkívül az említett kémiai anyagok lebontását is elvégzi. Naponta átlagosan és típustól függően 10-60 köbméter szennyvíz tisztítása valósítható meg e berendezések rendszerbe állításával. A Kommunális Szolgáltató Vállalat az egész ország területére vállal megrendeléseket és telepítést. S. M. Szabó Sándor a varratokat csiszolja A BLG szennyvíztisztító berendezés A munka utolsó fázisai: Tóth Tihamér feketére festi a tartályokat-szs-sm-
