Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

1988. október 4. NÉPÚJSÁG 3 Földvétel és -eladás Az aranykorona-érték határozza meg A nagyüzemi művelésre nem alkalmas földterületek az új földtörvény rendelke­zése szerint magánszemélyeknek is eladhatók. A föld nagyüzemi művelésre való alkalmatlanságát a tulajdonos, a ke­zelő kérelmére a megyei földhivatal álla­pítja meg. Ez év augusztus 31 -i közel egy év alatt 18 termelőszövetkezet és 14 tanácsi szakigazgatási szerv kérelmére össze­sen 237 hektár 960 négyzetméter terü­letre állapította meg a megyei földhivatal a mezőgazdasági nagyüzemi művelésre való alkalmatlanságot, ebből 142 hektár 6268 négyzetméter a termelőszövetke­zeti használatban levő termőföld. A földtörvény ismét lehetőséget ad ar­ra, hogy a termelőszövetkezetek a hasz­nálatukban lévő állami tartalékföldeket megválthassák. A termelőszövetkezetek többsége már használ állami tartalékföldeket, de a ta­pasztalatok szerint eddig kevesen éltek a vásárlás lehetőségével. A legnagyobb földterületet a duna- szentgyörgyi Ezüstkalász, és a faddi Le­nin Tsz vásárolta, mindkét tsz közel 97 hektár birtokosa lett. De vásárolt még föl­det a tamási Béke, a kaposszekcsői Kos­suth és a dombóvári Alkotmány Tsz is. A föld megváltási árát az aranykorona-ér­téke határozza meg. Kívánatos lenne az állami tartalékföl­dek nagyobb arányú megváltása, ugyan­is a megváltási ár növeli a Földvédelmi Alapot és ezáltal lehetőség nyílna a re­kultivációk állami támogatásának bővíté­sére. Az érdektelenség feltehetően pénz­eszközök hiányára vezethető vissza. A termelőszövetkezeteknek lehetősé­gük van a tanácsi kezelésben lévő földek megváltására is, ezzel azonban egyetlen termelőszövetkezet sem élt az eltelt egy év alatt Tolna megyében. Átmeneti átszervezés a tolnai GÉM-ben A Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet 430 dolgozót foglalkoztat. Az évek­kel ezelőtt meghirdetett elektromechanikus alkatrészprogram keretében az Elektromodulnak 50 millió forintos értékben szállítanak különféle alkatrésze­ket, többek között itt készülnek az Orion színes televíziók zajszűrői is. E program keretében folyamatosan fejlesztik tevékenységüket, ugyanis minden évben egy-két új termék gyártását kezdik meg. Az idén ez az új termék a tekercselt vá­gott vas, mely korszerű gyártásának elősegítéséhez új műhelyt is építettek.- A műhely már elkészült, a problémánk csak az, hogy a technológiai sorról hiányzik még néhány berendezés, mivel partnereink az ígért határidőig ezeket nem szállították le - tájékoztat Rohrné Palotás Györgyi, a szövetkezet el­nökhelyettese. A cseh importból beérkező sávvágógépet már júniusra vissza­igazolták, de a legújabb értesítésük szerint decemberre is csak részbeni szállí­tás várható. A szövetkezet a budapesti Híradástechnikai Szövetkezetnek az idén 100 mil­lió forint értékben szállít rádió-, valamint tévészerviz-müszereket. A Videoton Vállalatnak pedig különböző számítástechnikai berendezések részegységeit mintegy 30 millió forintos értékben.- Éves tervünk 231 millió forint, ennek 72 százalékát teljesítettük eddig ­mondja az elnökhelyettes. Természetesen vannak gondjaink is. A hiányzó tervet sok túlórával, túlteljesítési százalékokkal és a szakcsoportok segítségével pró­báljuk elérni. Létszámgondjainkon átmeneti átszervezéssel igyekeztünk segíte­ni, így a nem termelő állományból heti váltásban 12 emberünk segít a tőkés ex­port határidőre történő kiszállításához. -herbeck­Fotó: czakó A rendezési terv vitája Pakson Megkérdezték a lakosságot a város képéről, jövőjéről- Azt, aki annak idején a piac bejáratá­hoz kiadta az építési engedélyt, vagy aki­nek az igenlése mellett épült fel a gimná­zium háta mögött a szép családi ház, ahova terjeszkedhetne, tornateremmel, egyéb sportpályákkal gyarapodhatna az iskola... ma már csak felemlegethetjük, de felelősségre nem vonhatjuk. Mégis arra figyelmeztet bennünket, hogy ne rö­vid távon, az érzelmek alapján döntsünk, a város jövője függ tőlünk - hallottuk egyik hozzászóló temperamentumos, ám elgondolkodtató szavait. Nyilvános tanácsülést hirdetett meg péntek délutánra a Paks Városi Tanács. Az általános rendezési tervet vitatta meg és hagyta jóvá ez alkalommal a testület, és mert a legszélesebb kört, az egész vá­ros lakosságát érinti a téma, közel hetve­nen gyűltek össze erre a fórumra. A szer­vezést dicséri, hogy már előző héten a „Paksi Atomerőmű” című városi lapban a rendezési terv részletes programját, az egyes területeken felállított választási le­hetőségeket olvashatták, áttanulmá­nyozhatták az érdeklődők, vagyis tudták, hogy miben döntenek majd képviselőik. „Nagy vita várható" - ezzel a megjegy­zéssel hívtak bennünket is a tanácsülés­re és mint ahhoz a Duna-parti települé­sen már hozzászoktunk, a jóslat bevált. Hiányoztak a tiszteletköröket leíró, az előtte szólóhoz csatlakozó felszólalások, annál több kritikai megjegyzést jegyez­hettek fel a közigazgatás szakemberei, a város vezetői. Szűk körben, protokoll- vendégek, meghívott szakemberek nél­kül. Hogy miért, ez utóbbiakat, a tervező­ket hiányolta is valaki, mondván „Szíve­sen láttuk volna Makovecz urat, a város főépítészét körünkben...” Nos, ezúttal azért hiányzott a neves építész, mert egyáltalán nem kapott meg­hívást. Jákli Péter, a tanács elnöke úgy fogalmazta meg elképzelésüket:- A szakemberek elkészítettek egy tervet, több helyen alternatívákkal, vá­lasztási lehetőségekkel. Most az itt élők­nek kell dönteniük és mi azt szerettük volna, ha befolyásolástól mentesen, leg­jobb lelkiismeretük szerint tehetnék, hi­szen a lehetőségeket, adottságokat, igé­nyeket senki nem ismeri jobban a pak­Egyeztetés: terv és térkép a kézben siaknál. Tudjuk mindannyian, Cseresz­nyésen tavat akartak a homokba, ami persze kiszáradt. Nem kérdezték meg az ott élőket. De ne csak a múltban keres­géljünk! A szakemberek elkészítették a szeméttelep tervét a vörösmalmi tó mellé, a talajmechanikai mérések, vizsgálatok ezt alátámasztották. Ám az emberek idő­ben közbeszóltak, miért nem szabad oda... Véleményben ezúttal sem volt hiány. A rendezési terv pontjainak megfelelően lépésről lépésre, minden területet egyenként számba véve vitatkoztak, kér­deztek, választottak a megoldási módok közül. No, ez ugyan már a tanácstagok feladata volt, de ki-ki megfontoltabban döntött és voksolt, maga mögött tudva sokak véleményét, magán érezve a pak­siak szemét. Az első kérdéskörnél, a lakótelep fej­lesztésével kapcsolatban nemigen volt véleménykülönbség, az északi rész, a Pollack, a Domb utca, Mélyút és Geszte­nyés által határolt úgynevezett „T” terület a város egyik hosszú távon fejlesztendő területeként szerepelt, a lakossági szol­gáltatás javításáról és a szabadidő-köz­pontról pedig már sokszor esett szó. A nehezebb dió: az Alvég. Nem véletlen, hogy legtöbben ebből az óváros részből érkeztek, hogy választ kapjanak kérdé­seikre. Többen örülhettek, hiszen az épí­tési tilalmat egyes szakaszokon feloldot­ták, de mi lesz a többiekkel...?- Tősgyökeres paksi vagyok, kérdem én, mit mondjak a beteg apámnak, mikor veszik el a feje fölül a házat. Mind idős emberek laknak ott, a közeljövőben csak megoldást kell találni, hiszen még ebben az évben, hallottuk, hogy kisajátítják a házakat... - vetette fel Jager József, maga sem fiatalember. Majd egy fejkendős néni csatlakozott hozzá sírva: - Hetvennégy évet leéltem és most akarnak kitenni a házamból... A múlt gyűlésen azt mondták, hogy a tűz miatt, hogy utat kell építeni... A dolog pikantériája, hogy ezt a való­ban létező koncepciót, hogy az átvezető utat ezen a sűrűn beépített területen maga a tanácselnök sem támogatta, de az előterjesztésben, kivetített térképváz­latok segítségével, szakszerű magyará­zattal minden lehetséges megoldást megismerhettek a döntéshozók. A rész­szavazásnál végül el is vetették ezt a le­hetőséget.- A Dózsa utcában lakom, Koch Jó- zsefnénak hívnak - állt fel egy idős asszony. - Annyit szeretnék elmondani, ha lebontják a házam, meg a körülöttünk lévőket azért, hogy a Skálát odaépítsék, rosszul járnak. Odafolyik a „község” vize, az első esőnél el fogja önteni az áruházat. És nem értem, nem lenne olcsóbb egy szabad területre építeni, mondjuk mö­göttünk, az uszoda mellé. így a tanács is rosszul jár, mi meg mehetünk... De ki tudja hova? Ez a torokszorító vélekedés nem talált meghallgatásra, az elképzelésen nem módosítottak. Egy kicsit megerősítés­ként, de egyben szomorú summázatként így beszélt Bencze János tanácstag: - A mainál rondább főutcája soha nem volt Paksnak - a széksorok közül egyetértő moraj erősítette meg. - A tervezőknek a meglévő értékes, szép épületekben kell gondolkodniuk, ahhoz tervezniük.- Nem a mának döntünk, hanem a kö­vetkező évezredig kell ellátnunk. Rajtunk múlik, hogy milyen lesz Paks főutcája, milyen lesz a város képe. Ebben pedig nem mozgathat senkit érzelmi indíték - hallottuk Szinger Ferenctől. Külön témakört jelentett a közlekedés fejlesztése, hol, milyen csomópontot, át­vezető utat építsenek, milyen sorrendet szabjanak a közműfejlesztéseknek és a most folyó legnagyobb beruházásokról is tájékoztatták a jelenlevőket. Összegzés helyett csak annyit, jó len­ne hasonló nyilvános fórumokról hallani más településeken, akár megyei tanács­üléseken is. Mert a demokratizálási fo­lyamatnak ez is egyik lépcsője lehet... TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS „A főutcán legyenek rendes házak, de azt csak ne írják elő, hogy mekkorák, hi­szen mindenki aszerint épít, amennyi pénze van” Főnyeremény: Fiat Unó Letéti jegy magas kamatokkal Az Elnöki Tanács 1988. évi 18. számú rendeletével új típu­sú értékpapír, a letéti jegy forgalomba hozatalát tette lehető­vé, amely a 3 évnél hosszabb időre lekötött kötvények és a rö­vid lejáratú kincstárjegy közötti átmenetként középlejáratú megtakarítási eszközként fog szolgálni. Kibocsátására vala­mennyi pénzintézet jogosult. Mint Metz István, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta, a letéti jegy bemutatóra szóló, szabadon átruházható értékpapír lesz. Lejárata 3 év, de bár­mikor felvehető. Kamat egy év után jár, ekkor bruttó 18 száza­lékot fizetnek. Ha a letéti jegy lejár, kamatozni tovább nem fog.- Ha a lakossági megtakarítások idei évi tendenciáját és összetételét nézzük - mondja Metz István - megfigyelhető, hogy elsősorban a könnyen mozgósítható megtakarításokra van igény. Ha pedig ezt figyelembe vesszük, akkor a kamato­zó bankbetéteknél, ha valaki korábban kiveszi a pénzét, tulaj­donképpen kamattól esik el. A letéti jegynél pedig a tulajdo­nos a lejárat előtt hozzájuthat az időarányos kamathoz. Másrészt az egyre nehezebbé váló megélhetés közepette a kisebb-nagyobb megtakarítások számára ma nincs egy megfelelő formájú és értékálló befektetési lehetőség. Ezért is figyelhető meg, hogy ezek a kisebb megtakarítások inkább áruvásárlásokban realizálódnak. Ezért is nagyon jelentős ez az új megtakarítási forma. Letéti jegyet mind magánszemélyek, mind jogi személyek vásárolhatnak. A takarékpénztár szeptember 26-tól már vá­sárlási előjegyzéseket fogad el és akik így vásárolnak letéti jegyet, 10 ezer forintonként két sorsjegyet kapnak - egyéb­ként a vásárláskor csak egyet -, melyek sorsolása december 15-én lesz. A nyeremények pedig igen vonzók: Fiat Unó sze­mélygépkocsi, színes tévé, videomagnó és ezeken kívül is még sok értékes nyeremény.- Milyen címletei vannak a letéti jegynek?- Ezer, tízezer, ötvenezer, százezer és egymillió forint. A tényleges forgalombahozataluk pedig november elsejétől várható - mondja Metz István. Ahogy azt az igazgatóhelyettes elmondta, a letéti jegy lesz az első eszköz a tavaly született új kereskedelmi bankok szá­mára, hogy ők is lakossági megtakarításokat gyűjthessenek. S hogy mekkora lesz a lakosság számára felkínálható letéti jegy idei összege, még nem tudni, de ezt minden bizonnyal központilag fogják megszabni. Zala megyében, a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezetben új típusú teherszállító utánfutók gyártását kezdték meg. A 21 ezer forintért forgalomba kerülő 3 mázsa teherbírású utánfutó rugózását a terheléstől függően lehet állítani, valamint mindenféle típusú személygépkocsi kereke, így pótkereke is használható hoz­zá. Hermán Vilmos az új típusú teherszállító utánfutót szereli. Méretre igazítják a vasmagokat Már folyik a munka...

Next

/
Thumbnails
Contents