Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. október 25. Litván mozgalom az átalakulás támogatására Vilniusban vasárnap befejeződött az átalakulás támogatására alakult litván mozgalom (SAIUDIS) alakuló kongresszusa. A kétnapos tanácskozás végén elfogadták a mozgalom programját, szervezeti szabályzatát, és megválasztották parlamentjét, valamint tanácsát. A vezető testületekben írók, orvosok, környezetvédők, tanárok, papok és a társadalom különböző rétegeinek képviselői kaptak helyet. Sokan közülük tagjai a kommunista pártnak. A kongresszuson részt vettek a Litván Kommunista Párt és a kormány vezetői is. A felszólalók többsége támogatásáról biztosította az SZKP által kezdeményezett átalakításokat, és sürgette a peresztrojka folyamatának felgyorsítását, a bürokratizmus elleni következetes harcot, a pangás erőinek leküzdését. Síkra szálltak a térség korszerű gazdasági modelljének kialakításáért, a társadalmi élet humanizmusáért, a nemzetiségek közötti kapcsolatok fejlesztéséért. Nagy figyelmet fordítottak a történelem „fehér foltjainak” felszámolására, a sztálinizmus időszakának bemutatására. A tanácskozáson élénk vita bontakozott ki, szélsőséges, provokatív felszólítások is elhangzottak a program azon pontjával kapcsolatban, amely Litvánia szuverenitását, a Szovjetunión belül elfoglalt helyét határozza meg. A tanácskozáson közel húsz ország újságírói voltak jelen. A kongresszus részvevői üdvözlő levelet intéztek Mihail Gorbacsovhoz. Hívők ezrei igyekeztek a 19. század elején épült egykori római katolikus székes- egyházban tartandó ünnepi misére, azt követően, hogy a litvániai „Mozgalom a peresztrojkáért” előző napi alakuló kongresszusán bejelentették a litván kormány döntését, miszerint az 1956-ban Nemzeti Galériává alakított székes- egyházat visszaadják eredeti rendeltetésének. (MTI Telefotó) Megkérdeztük Lesz-e Dombóváron új pártszékház? Dombóvár közvéleményét a pártértekezlet óta foglalkoztatja, hogy a kialakuló új városi igazgatási központban felépül-e a pártszékház. Kérdésünkkel a legilletékesebbhez, az MSZMP Dombóvár Városi Bizottságának első titkárához, Cserép Imréhez fordultunk.- Ha nagyon röviden akarok válaszolni, akkor azt kell mondanom, hogy most nem épül pártszékház Dombóvárott.- Miért?- A témának közel húszéves története van, 1969-ben merült fel először, hogy a jelenleginél megfelelőbb helyre lenne szükség, ezt követően minden ötéves tervben napirendre tűztük, de sosem Dombóvár volt a soron. Sajnáljuk, hogy éppen az idén, amikor a népgazdaság helyzete olyan, amilyen, a politikai közhangulat sem kedvez a nem termelő beruházásoknak, most lett volna lehetőség a pártszékház építésére. Nemcsak az országos politikai és gazdasági helyzet, de a dombóvári helyi feszültségek miatt is úgy döntöttünk, hogy egyenlőre levesszük a témát a napirendről, nem kezdődik meg a városban a beruházás. Komoly feszültséget jelent a város közhangulatában, hogy szükség van a kórház rekonstrukciójára, ami 138 millió forintos beruházás és csak szakaszosan, áthúzódóan tudjuk megoldani. Már elkezdődött az újdombóvári iskola bővítése, amit szintén csak több szakaszban tudunk megépíteni. Feszültségekvannak a tanteremellátásban, beázik a művelődési központ. Beláttuk, hogy ebben a helyzetben nem célszerű elkezdeni egy új pártszékház építését, ezért pillanatnyilag lemondunk róla.- Miért, akkor most nincs rá szükség?- Szerintem szükség lenne, mert a város egy új középülettel lenne gazdagabb, ami természetesen nem a jelenleg nyolctagú apparátus kényelmét szolgálná, hiszen ott kapna helyet a KISZ, az úttörőelnökség, a munkásőrség, és természetesen az épület más közcélokra is használható lett volna: nem városi beruházásról van szó, a párt központi keretéből épülhetne. Bízunk benne, hogy egy szerencsésebb időpontban újra vissza lehet térni a témára. Bátaszékiek aláírásgyűjtő akciója Négy új tagot választottak a városi pártbizottságba Felhívás az egészségügyi dolgozókhoz Fél esztendős szünet után hétfőn délelőtt tanácskoztak Szekszárdon a város 8 alapszervezetének 550 párttagját képviselő küldöttek. A pártszervezetekben előzőleg megválasztott 56 küldött meghallgatta a lakóterületi pártbizottság titkárának, Varga Bélának a fél éve megalakított pártbizottság kiszélesedő, egyre sokoldalúbbá váló, valóban sokaktivistát foglalkoztató tevékenységéről készített beszámolóját. A meglehetősen kötetlen előadásmódban elmondott előterjesztésben szó A mozdonyvezetők fekete karszalaggal álltak munkába a múlt vasárnap Olaszországban azon a néhány járaton, amely közlekedett. A sztrájkjogot gyászolták. Többen kiragasztották mozdonyuk ablakára még a rendőri behívót is, amellyel munkába állásra kötelezték őket. A példátlan intézkedést Giorgio Santuz szállítási miniszter rendelte el, válaszul a mozdonyvezetők üzemi bizottságának sztrájkfelhívására, miután a munkabeszüntetés bénulással fenyegette az egész olasz vasúti hálózatot. „A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést igényelt, a rendőri behívást nem kívánom általános módszerré tenni” - közölte a miniszter a televízióban mindazokkal, akik felszisszentek. Hasonló rendkívüli helyzetben, amikor egy-egy közszolgáltatás dolgozói általános káosszal fenyegető sztrájkokat rendeztek a hetvenes években, nem akadt miniszter, aki ilyen lépésre gondolni mert volna. Az orvosok, a szemetesek vagy a villamosmüvek leállása sújtotta az érintett lakosságot mindaddig, amíg a konfliktus meg nem oldódott. De vajon a sztrájkjog kiterjed-e a közszolgáltatások felfüggesztésének szabadságára? - a kérdés minden esetben felmerült, de válasz nélkül maradt. Minden érintett a maga értelmezése szerint válaszolt rá, másként a szakszervezetek, s másként a kormányzat és a pártok. Sztrájktörvény nem készült, s amíg a három nagy szakszervezeti központ egységesen lépett fel, s mögöttük erős baloldali parlamenti ellenzék állt, egyetlen kormány sem gondolhatott rá, hogy ilyet elfogadtasson. Mára változott a helyzet - furcsa módon éppen a szocialista párti vezetésű Craxi-kormány révén, amely a mozgóbérek eltörléséről rendezett népszavazással megtörte a szakszervezeti mozgalom egységét és erejét. A sztrájkok törvényes szabályozása napirendre került, s Santuz miniszter azért küldhetett rendőrt a mozdonyvezetők lakására, mert a parlamentben félutat már megtett az a törvényjavaslat, amely ilyesmire módot ad. S ami talán még furcsább: a sztrájktörvényt éppen a szakszervezetek sürgetik. A mozdonyvezetők sztrájkját ugyanis nem a vasutas-szakszervezetek hirdették meg, hanem azok a szélsőséges üzemi bizottságok, amelyek sok ágazatban, így a vasútnál is, szembeszállnak a szak- szervezetek szerintük „túlságosan engevolt az ágit. prop. és szociális munkabizottságokban eddig végzett munkáról, a pártbizottság és bizottságai tartalmi terveiről. A hozzászólások folyamán többször egymással is vitázó, elkötelezetten érvelő, gyakran szenvedélytől is fűtött küldöttek elmondták elképzeléseiket, hogy miként akarják saját politikai munkájukat is szélesebb körűvé és tartalmasabbá tenni. Részt vett az értekezleten és a vitában Becze Ferenc, az MSZMP KB tagja is. Többen konkrétan, bizonyító és elemző módon kifogásolták az orszádékeny” politikájával. Ezek a bizottságok (COBAS) szükségszerű következményei egy olyan helyzetnek, amelyben a dolgozók jelentős része elveszítette bizalmát a szakszervezetekben. „A probléma az, hogyan tartsunk egyensúlyban két alapvető jogot, a sztrájkjogot és a lakosság jogát az alapvető közszolgáltatásokhoz” - hangoztatta Luciano Lama, volt szakszervezeti vezető, ma kommunista szenátor a minap egy tanácskozáson Anconában, ahol a készülő törvényről vitatkoztak. „Új harci formákat kell találnunk, olyanokat, amelyek nem sújtják indokolatlanul a lakosságot” - tette hozzá Giorgio Benvenuto, az UIL főtitkára. - „Nincs szó a sztrájkjog korlátozásáról” - erősítgetik ugyanakkor a kormányzati illetékesek, akik szerint itt az ideje, hogy Olaszország megszüntessen egy joghézagot és felzárkózzék a többi nyugat-európai országhoz, ahol a sztrájkokat régen törvény szabályozza. Múlhatatlanul szükségessé vált ez a vállalkozók szerint is az 1992-re kitűzött piacegységesítés miatt. „Az olasz cégek versenyképessége múlhat ezen” - mondják aggódva. Teljes tehát az összhang az érdekelt felek között. Sőt a szakszervezetek igyekeznek elébe is menni a készülő törvénynek: a közlekedési dolgozók szakszervezetei a minap leültek a fogyasztói érdek- védelmi szervezetekkel, hogy egyfajta egyeztetett önszabályozást dolgozzanak ki közösen a lakosságot érintő munkabeszüntetésekre. „Elég volt a szabályozatlan vadsztrájkokból és abból, hogy szembeállítsák egymással a dolgozókat és a lakosságot” - mondták. Nem kétséges, a szakszervezetek megváltozott álláspontja mögött a lakosság széles köreiben mutatkozó morgás, felháborodás is meghúzódik. („Semmi sem működik rendesen...”) De még inkább a félelem a szakszervezeten kívüli helyi bizottságoktól, s attól, hogy végképp harapófogóba kerülnek a piaci törvényekre hivatkozó munkáltatók és a dolgozók szélsőséges hangadói között. De milyen legyen a mindenki által óhajtott szabályozás? - A kérdés korántsem egyszerű. A szenátusban már elfogadott, s most a képviselőház asztalán fekvő javaslatot számos bírálat éri jobbgos és megyei pártszervek lassú mozdulását, bírálták a májusi országos pártértekezlet állásfoglalásában foglaltak vontatott, vagy bizonyos teendők terén még el sem kezdett megvalósítását. Második napirendként a jelölőbizottság a városi pártbizottságba 4 új tag delegálására tett javaslatot. A küldöttek először nyílt szavazással döntötek a szavazólapra való felvételről, majd a titkos szavazás során városi pártbizottsági taggá választották Har- math Józsefet, Somi Benjaminnét, Talabos Gábort és Varga Bélát. ról és balról. A tervezet szerint az egészségügyben, a közlekedésben, a tűzoltóságnál, az energiaszolgáltatásban, a bíróságokon, a postánál és az iskolákban, nemkülönben a lakossági ügyeket intéző állami hivatalokban, a köztisztasági vállalatoknál és a vámhivatalokban sztrájkot csak úgy lehet meghirdetni (öt nappal előre), ha a legszükségesebb feladatok ellátását biztosítják. A dolgozók erre kormányintézkedéssel behívhatok, s ha ennek nem tesznek eleget, súlyos pénz- büntetéssel sújthatók. Igen ám, de ki hirdethet sztrájkot? - a törvény ezt nem döntheti el. A dolgozók érdekképviseletére nincs monopóliuma egyetlen szervezetnek sem. „Ha ilyet kimondanánk, az egyenlő lenne a fasiszta korporációk újjáélesztésével” - mondják a képviselőház munkaügyi állandó bizottságában, ahol a vita folyik. Vagyis a mozdonyvezetői bizottság sztrájkja ötnapos meghirdetéssel éppen olyan törvényes, mintha a szakszervezet hirdette volna meg. S azután mit jelent a szolgáltatások „elengedhetetlen és legszükségesebb szintje”? Ki határozza ezt meg? Hány vonat járjon és melyek sztrájk esetén? - Ezt bizony nem fogja meghatározni a jogszabály. Egyesek szerint az öt nap helyett 15 napos előzetes bejelentés a legkevesebb, amit a törvénybe kellene iktatni. Nem dőlt el, hogy a szakszervezetek ön- szabályozására bízzák-e a mindenképpen biztosítandó szolgáltatási minimumot, vagy a szakszervezetek és a kormányzat egyezkedésére - ami többé-ke- vésbé az előző helyzetet állítja vissza. Vagy pedig mégis mindennapos gyakorlat lesz a rendőri előállítás. A vállalkozószövetség mindenesetre lelkesen üdvözölte Santuz merész lépését, de a törvényjavaslatot elégtelennek tartja. „Véget kellene már vetni az állandó egyeztetésen alapuló alacsony hatékonyságnak” - vetette oda nyersen a Confindust- ria alelnöke. Az olasz vasutak egy kilométer úthoz 26-27 alkalmazottat tartanak, míg Belgiumban ugyanehhez elég 6-7 fő. A Confindustria szerint nem kétséges, hogy magánvállalkozásba kellene adni a vasutak egy részét, s mindjárt más lenne a helyzet. MAGYAR PÉTER (Róma) A dombóvári pedagógusok után - régóta érlelődő tervként - a bátaszé- ki egészségügyi dolgozók is felhívás formájában juttatták kifejezésre az ágazat válságából fakadó elégedetlenségüket. A szervezők előtt nem kétséges, hogy a helyi problémák az orvostársadalom egészére is érvényesek: ennek megfelelően céljaik valóra váltása végett törekszenek a velük egyetértő, szimpatizáló egészségügyi dolgozók maguk mögötti felsorakoztatására. Eddig több mint négyezer levelet küldtek el hazánk körzeti orvosai és rendelői számára. A felhívás - mely kollektív és egyöntetű véleményeket tükröző munkaként született - többek között nem tartja elegendőnek a parlament által is jóváhagyott programot a lakosság egészségmegőrzésére. Nem igaz - fogalmaz a kiáltvány hogy az egészségügyre fordított pénz nem térül meg a lakosság egészségi állapotának javulásában. Ezt követően szó esik a mélyen az elvárható szint alatti bérezésről, a hátrányos helyzeteket teremtő személyi jövedelemAz 58. ASTA-kongresszus Az ASTA, az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége az 58-dik, október 23-án kezdődő világkongresszus színhelyéül hazánk fővárosát választotta. Az amerikai szervezők minden évben más várost választanak a megrendezésre, legutóbb Houstonban gyűltek össze, Budapest után pedig Miami lesz a vendéglátó. Az, hogy a rendezők országunkat szemelték ki házigazdának, azt is jelenti, hogy Magyarországot valahol már „jegyzik” a nemzetközi idegenforgalomban, aminek nemcsak pozitív kulturális, de jelentős gazdasági hatásai is lehetnek. Nagy megtisztelés, de egyben nagy próbatétel is ez a magyar idegenforgalom számára, hiszen most 5-6 ezer „profi” turista előtt fogunk levizsgázni, akik természetesen nagy érdeklődéssel és nagy nemzetközi tapasztalattal, hozzáértéssel figyelik a kongresszus eseményein kívül az ország idegenforgalmi színvonalát, idegenforgalmi kultúráját. Az ASTA-kongresszus a turizmus további fejlődésére is jó hatással bírhat, hiadóról. A felhívás tisztességtelennek nevezi a kormányzatnak azt az álláspontját, mely szerint az alacsony bérezéssel az orvosokat, eégszségügyi dolgozókat immár kimondva is arra presszionálja, hogy a mind alacsonyabb életszínvonalú lakosságtól hálapénzt fogadjon el. A dokumentum megfogalmazói végezetül egy sor követeléssel fordulnak az egészségügyi kormányzathoz: ezek egyebek mellett új egészségmegőrző program kidolgozására, a nemzeti jövedelem reálisabb elosztására, a bérek azonnali rendezésére és egy korszerű betegbiztosítási rendszer bevezetésére hívnak fel. Amennyiben megfelelő számú és tartalmú válaszlevél érkezik a szervezőkhöz, úgy következő lépésként eljuttatják azokat az egészségügyi dolgozók szakszervezetének megyei bizottságához. Végső célkitűzés - a támogató bázis kialakítása után hogy lehetőség nyíljon e sokak számára halaszthatatlan problémának a következő országgyűlésen történő megvitatására. szén a statisztikák szerint, abban a városban vagy országban ahol ilyen rendezvényre sor került, annak hatásaként megélénkül a turistaforgalom és jelentős mértékben nőnek az idegenforgalmi bevételek. Az ASTA-kongresszus lebonyolításában nagy szerepet vállalt az IBUSZ. Ők gondoskodnak többek között a közlekedés, az idegenvezetők és a különböző programok megszervezéséről. Vasárnap délután megyénkben is látogatást tett a nemzetközi szakemberek egy kis csoportja, akik a helyi IBUSZ által szervezett programokat élvezhették. Ismerkedtek városunkkal, rövid kirándulást tettek Gemencben, majd Decsen a tájház megtekintése után „csárdásvetélkedőn” vettek részt a vendégek. Nagy élvezettel szemlélték a kicsik és nagyok táncát, majd ők maguk is táncra perdültek. Miután megtanulták a csárdás lépéseit, játékos vetélkedőn bizonyították újdonsült tudásukat. Sztrájktörvényt - de milyent? Az idegenforgalmi szakemberek látogatása megyénkben
