Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
1988. október 25. NÉPÚJSÁG 3 „Lelkileg és szellemileg a meghirdetett reformok mellett állunk” interjú dr. Cserháti József pécsi püspökkel Wim \ “ VWW V V \ ' V * w.v.v.v .V m w W™ Vi / v 1 Av^«R^íwH%íffivwMA 9\ s } .V.V.wfflí Dr. Cserháti József: „Lehetővé kell tenni, hogy mindenki a maga meggyőződésétszolgálja” I. László uralkodása idején, 1083-ban járult hozzá VII. Gergely pápa, hogy első királyunkat, Istvánt és fiát, Imre herceget szentté avassák. A legenda szerint augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján gyűltek össze az ország betegei, nyomorultjai, a gyógyulni vágyók a székesfehérvári bazilikában... ahol megtörtént a csoda. A béna gyermek újra tudott járni, a hűdéses elméje kitisztult, a vak visszakapta szemevilágát... Négy nappal később, augusztus 20-án felnyitották a király kősírját és széthullott hamvain ott pihent épségben jobb keze. Ehhez a szent legendához fűződik a Szent Jobb tisztelete, amely előtt évszázadok óta szerte az országban hódolattal adóznak a katolikus hívő emberek. A hét végén, október 29-30-án Pécsre érkezik a Szent Jobb, ünnepségek keretében körmeneten, istentiszteleten hajtanak fejet a pécsi, a Tolna megyei zarándokok, míg az irodalmi, zenei megemlékezések nemcsak a vallásos honfitársaknak szólnak. A minden bizonnyal több ezer embert megmozgató egyházi program előtt felkerestük dr. Cserháti József pécsi püspököt, hogy felhasználva az alkalmat, néhány aktuális egyházpolitikai kérdésben kérjük a véleményét. Készséggel vállalkozott erre.- Püspök úr, miért éppen erre a dátumra esik Pécsen a Szent Jobb hódolata?- Mindig az egyházmegye ünnepével kötik össze ezeket a szent ünnepségeket, nálunk is erről van szó. A Pécsi Egyházmegye egyik védőszentje Boldog Mór, aki második püspökünk volt és Szent István jó barátja. Első királyunk maga kezdte építtetni a pécsi székes- egyházat 1009-ben és a bambergi dóm mintájára ő rendelte el, hogy négy tornyot emeljenek, kettő még korábban elkészült. A püspökséget a tíz közül hatodikként alapította, első pásztora a Cluny- ből érkezett bencés Boni Pert volt... Hogy miért október 29-e a szent ünnepségek ideje? Boldog Mór napjára, október 25- re szerettük volna megtartani, de tudomásul kell venni, hogy hétvégén érnek rá jobban az emberek. Ezért halasztottunk néhány napot.- Ez már kétségkívül a mai korhoz való alkalmazkodást jelzi. Hány hívet számlál jelenleg a pécsi püspökség?- Baranya és Tolna megye területén 480 ezer hívő, 172 plébánia és egyház- közösség működik. Számuk egyre növekszik, minden évben többet keresztelünk.- Mi lehet az oka ennek az erősödésnek, a szélesedő politikai tolerancia mellett miben látja a magyarázatot?- Az egyház egyre nyitottabbá válik, engedékenyebben kezeli a hitéletet, a vallási szertartásokon való részvételt, a hívők életvezetését. Napjainkban hatmillió katolikus embert jeleznek a statisztikák, de hozzáteszem, hogy negyven százalékban csak név szerinti vallásosságra kell gondolni, nem gyakorolják a hitüket. Sokat elárul az az adat is, hogy a katolikusoknak harminc százaléka ünnepli a vasárnapot, a többiek időszaki, mi úgy mondjuk, „újévi keresztények”. A karácsonyi éjféli és az újévi misére öltöznek ünneplőbe.- A belső és külső vallásosság ellentmondásáról és a valóban létező harmóniájáról a világi szakirodalomban ma is folyik a vita. Egyesek szerint különösen a fiatalok körében .szélesedik azoknak a rétege, akik megnyugvást, lelki biztonságot találnak a vallásban és azt minden szertartás, külsőség nélkül személyiségük mélyén követik. Ezzel együtt visszaszorul az a korábbi időszakokban kényszerként, az uralkodó vallás követelményeként követett, kizárólag a külsőségekben megnyilvánuló vallásosság. Milyen küldetést vállal magára ma az egyház?- A lelkipásztori munka középpontjában a családok és valljuk meg őszintén, a keresztény családok pusztulása áll. Az USA után másodikak vagyunk a világon a válások gyakoriságában, az évente megkötött 80-90 ezer házasságnak egynegyede még abban az évben felbomlik. Az ezekből a családokból származó gyermekek sorsa, a szülők új otthonteremtésével reménytelen, elvesznek a két önálló életet kezdő felnőtt között. Különben is fogy a népünk, nem hagyhatjuk elkallódni ezeket a fiatalokat.- A szociális, kulturális misszióval milyen szerepet tölt be a magyar társadalomban az egyház, napjaink kritikus és sokszor fogódzó nélküli világában tud-e támaszt nyújtani, fogalmazhatunk úgy is, állandó biztos pontot adni?- Lelkileg és szellemileg a meghirdetett állami reformok mellett állunk ki, súlyos kötelezettségünknek tartjuk, hogy a hívőket is a reformok végrehajtására buzdítsuk, biztassuk. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy ők azok, akik türelemmel veszik tudomásul az évi 15 százalékos devalvációt, azt, hogy áldozatok nélkül nem szilárdulhat meg az állam, végeredményben a nemzet sorsa.- Gondolja, hogy ezek a válságos évek hozzájárultak az egyház tekintélyének emelkedéséhez?- Igen, különösen az utóbbi öt évben. Egyre inkább erőt, biztonságot éreznek benne.- Előkészítés alatt áll a vallásügyi tör-, vény. Ön mit vár ettől?- Mindenekelőtt azt, hogy biztonságosabbá teszi a hívő tudatát és magatartását. Az egyház állambiztonságot nyer tevékenységéhez.- Hogy értsük ezt?- Nem ellenőrizheti semmilyen szerv, hogy kik járnak misére, nem tilthatják be a hitgyakorlást, egyszóval biztosítják a minden külső beavatkozástól mentes egyházi életet. Mostanáig nem volt ez magától értetődő nálunk, bár a demokráciákban általában elfogadtott ez a szemlélet.- A katolikus klérus és a kormányzat a háborút követően 1950-ben megegyezett, időszerű ezt a szerződést módosítani?- Úgy vélem, erre nincs szükség, csupán az elviekben lefektetett dolgokat gyakorlatra kell váltani. A konkrét, gyakorlati tényezőket kell törvénybe foglalni a kölcsönös elismerésen, állam és egyház egymás tiszteletben tartása mellett. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki a maga meggyőződését szolgálja. Nagyon szép volt, amikor az 1000 éves ünnepségeken Gorbacsov ezt úgy fogalmazta: „Mindenki tudja, hogy viszonyul a világhoz.” Én egyébként a legfiatalabb egyháznak tartom az orosz pravoszláv egyházat, ami az új rendszerben mintegy ötvenmillió embert fog össze. Lehetőségük van a Szovjetunióban is a megtorlás nélküli vallásgyakorlatra, ma már 100 millió hívőt számolnak ebben az országban. A demokratikusabb szellemnek köszönhető, hogy készül a vallási törvényük, amit feltehetően 1990-ben követ a miénk.- Ennek egyik „fuvallata", előszele az alulról szerveződő kis csoportok, közösségek alakulása. Lát ezekben perspektívát, lehetőséget?- Feltétlenül. Az egyes emberek lelkiszellemi csoportosulásai ezek, belülről jövő indíték hozta létre és tartja össze e közösségeket, ahol ki-ki el tud mélyülni. Pécsen például már működik egy ilyen csoport, fiatalok, fiatal házasok és részt vesznek összejöveteleiken rendszeresen. Valószínűleg kistelepüléseken is gyarapodik majd a számuk.- A községek, kisvárosokat említve nem hagyhatjuk ki a valóságos templomépítési lázat...- Huszonhét éve vagyok püspök, ezalatt 14 templom épült. Most a paksi és a pusztahencsei templom készül, nagy helyi összefogással. A költségek nagy része az egyházközösség és a püspökség között oszlik meg általában, de külföldi segélyek is támogatják ezt a nemes munkát.- Ahol építenek, ott bizakodnak az emberek, ön hogyan látja a jövőt?- A kibontakozás irányába. A most még széteső politikai erők egyesülnek és kialakul egy öntudatos, a réginél nagyobb egységet teremtő új társadalmi közösség. Etikai megfogalmazásban ennek az alapja az, hogy elsősorban mindenki adni akar, csak utána vár valamit.- Köszönöm a beszélgetést. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Talpon (keréken) marad-e a Volán? Amint figyeljük az országutak forgalmát, mintha az tűnne fel, hogy kevesebb tehergépkocsi futkározik az utakon. S tudni véljük, hogy a beruházások volumenének csökkenése, az ipari termelés bizonyos visszafogása miatt kevesebb az elszállítani való áru, anyag stb. A látszat csal. Nézzük meg közelebbről a Gemenc Volán idei teljesítményét. Az évtized legjobb éve lesz 1988? Pech József, a vállalat igazgatója beszélgetésünket azzal kezdte, ami a leglényegesebb:- Van munkánk. Ehhez az kellett, hogy szakembereink akik fuvarszervezéssel foglalkoznak, megszervezzék a tennivalókat, keressék a munkát, akik a műszaki-technikai hátteret kell, hogy biztosítsák, álljanak feladatuk magaslatán. Miután a termeléshez a föltételek adottak, a dolgozóink látják az egész évi tennivalót, ennek következtében a bérezés alakulását is, azt mondhatom, hogy az A műhelyben szinte varázslókká válnak a szerelők, hogy a járművek mindig üzemképesek, megbízhatók legyenek utóbbi 10-15 év közül az 1988-as lesz a legjobb. Pedig a közúti közlekedési ágazat is „struktúrát váltott.” 1984-re tehető ez az idő, amikor a Volán Tröszt megszűnt, helyette a megyei jellegű, de nem megyehatáron belül dolgozó-élő vállalatokat szerveztek, közvetlenül a minisztérium alá rendelve, azonban teljes önállóságot adva. Valójában csökken a beruházások száma, ám a piackutatók mindig találnak megfelelő elfoglaltságot a műszaki-technikai értelemben is korszerűsített járműállománynak: kavics és kő szállítása, költségvetési munkák, utak építése stb. Amíg hat-hét éve még öttonnás teherkocsik járták az utakat, manapság a 20 tonnás sem ritka, sőt! Amíg tehát - mondjuk- kétszáz ZIL futkosott a szekszárdi volán „zászlaja” alatt, addig ma ennek harmada a kocsiállomány - Tátra, Skoda, nehéz jármű. A piachoz már 1983-ban kezdtek alkalmazkodni, de ez a munka valójában csak tavaly meg az idén teljesedett ki - meg kellett szokni, hogy a piacon több fuvarozó cég jelentkezik, versenytárgyaláson vállalnak egy-egy munkát. Aki kedvező árajánlatot ád, van munkája. Ha pedig több akad, mint a „házi” teljesítmény, akkor bedolgoznak, a társvállalatok, aminthogy a szekszárdiak is dolgoztak - ott vannak Veszprém, Fejér, Komárom megyékben. Megnyíltak a határsorompók A helyi üzletpolitikához tartozik, hogy megtartották a régi, megbízható partnereket, akik a tisztességesen elvégzett munka okán maradtak meg a szekszárdiaknál. így például a gázszállítók, néhány kocsiszerelvénnyel a húsipar. Vannak jellegzetesen csúcsidőszaki munkák- ezekre is fölvállalkoznak. A legeredményesebb fogás viszont az volt, hogy kinyitották a Tolna megyei teherszerelvé- nyek előtt az országhatárokat is. Jelenleg is 15-17 szerelvény jár külföldre, szinte egész Európa térképükön van, ahogy a szállíttató kéri, és úgy, oda viszik-hozzák az árut. Állandóan szem előtt tartva, hogy a Gemenc maradjon márkanév, a tisztességes munka tartós emlékeztetője. A változások azonban azt is követelték, hogy az emberek fejében is megmozduljon valami. A vezetőknél elsősorban a nagyobb önállóság, a középvezetőknél a határozottság, a járművek fülkéiben dolgozók pedig saját jól felfogott érdekük - igen alaposan megvitatott anyagi érdekeltség miatt, - hogy a kocsi mindig vigyen árut. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy még ma nem tudják úgy fizetni az embereket, amint az kívánatos volna, hogy mást ne mondjunk, egy fiatal gépkocsivezető, ha ugyanazt a munkát is csinálja, mint idősebb társa - kevesebb pénzt kap, van amikor ez az ezer forintot is eléri. Jövőre változtatnak ezen. Egyébként már most is érezhető, hogy a „bérklubban” benne vannak, - lehetnek, mert ehhez a feltételeket megteremtették, s ez a tény legalább ötmillió forintot pluszként hoz a dolgozók borítékjába, a múlt évhez, illetőleg a klub előtti helyzethez képest. A földmunkát millió köbméterekben mérik Érdekes az a vállalati gazdaságpolitikai kép is, hogy mindig tartanak fönn szabad kapacitást - tehát ha év közben találnak a piackutatók egy jónak ígérkező - számítógépen is ellenőrzött - fuvart, azonnal ráállnák a munkára. Hogy ne mondjunk mást, mint amikor külszíni bányához hívták őket. Vagy most itt van az atomerőmű további építésének ügye: igen behatárolt idő alatt kell 1,2-1,4 millió köbméter földet hordani az erőmű területére. Megjegyzésként - hasonlítás miatt: A majdani, Szekszárdot elkerülő út, amely Palánkon át, jelenleg még csak a Pollack utca torkolatáig ér, 63 ezer köbméter föld odahordását kívánta. A nagy munkához mindig alakítani kell a technikát - a szűkös beruházási lehetőségek ellenére. A nagy teljesítmény szinte eszi a járműveket. A javítási munkához van elegendő jól képzett szakember - ám az alkatrészellátást még kritizálni, minősíteni sem lehet, olyan pocsék. A régiek, akik tíz-húsz éve javítgatják a járműveket, valóságos csodákat művelnek néha. Aztán az is enyhíti a gondokat, hogy a vállalat üzemegységei - bár nagyfokú önállóságot élvezhetnek - együtt igyekeznek megoldani a tennivaLényeges szervezeti változás volt, hogy a vállalat központjában megszüntették a darabárus részleget, s most a szekszárdi MÁV-pályaudvarra koncentráltak minden ilyen jellegű munkát, illetőleg a vagonokban érkező áruk elszállítását a gyárakba, a feldolgozóhelyekre lókat. Például vegyük még újból elő a paksi egymillió köbméteres munkát: a vállalat három üzemegysége is ott található mind jármű-, mind szerelőkapacitás tekintetében, nem is szólva arról a jó együttműködésről, amely az ottani helyi vezetőapparátusban kialakult. Az önállóság és eredményei A jelenleg vizsgált teherfuvarozási téma, azaz ezzel kapcsolatban a gazdasági irányítási módszer persze nem utánozható minden vállalatnál egy az egyben, sőt még a szekszárdi vállalathoz tartozó öt üzemegységben sem mindig azonosak a gondok, a tennivalók. Éppen az volt a Tröszt megszüntetésével a jó, hogy a megyei vállalatok szabad kezet kaptak. A vállalati vezető szervek - osztályok, üzemegységek - vezetői azért tudnak hatékonyan dolgozni, mert a célt az igazgatói utasítás - amelyek mögött a vállalati tanács is ott áll - maguknak érzik. Hiszen a helyi lehetőségek láttán tudják a munkát szervezni, elszámolni, értékelni az emberek tevékenységét. A fentiek után álljon itt igazolandó az elmondottakat: A vállalat súlyterv-telje- sítménye - az elszállított anyagok súlya - az év első kilenc hónapjában 26,8 százalékkal volt több a tervezettnél, a bevételi terv is tíz százalékkal magasabb, ugyanakkor az áru-kilométertervet 4,9 százalékkal teljesítették túl. E három sarkos szám mögött azonban más értéket adó jelenségek is vannak, azonban ezek taglalása már egy másik cikk témája lenne, aminthogy a személyszállítás is. És végül szívesen idézem Pech József igazgatót: „Nem szokásunk a nehéz gazdasági helyzetre, erre, arra hivatkozni. Csendben dolgozunk, szervezzük a munkát, a ránk váró feladatok súlyát érezzük.” Eredményeit pedig mi látjuk. Szóval a Gemenc Volán talpon (keréken) van, és porzik a kétezer emberjnun- kája nyomán az aszfalt, a földút, és lassacskán gyűlnek az eredményt jelző százezer forintos tételek a nyereségi rovaton, most körülbelül harmincmillió van együtt. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR
