Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

MA Interjú a pécsi 1988. október 25. KEDD megyés­XXXVIII. évfolyam, 255. szám püspökkel ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Hatmillióval több árbevétel Hőgyészen Négy svájci szövőgép a vegyesipari kisszövetkezetben Évente 800 ezer darab frottírtörülközőt gyártanak az üzemben. A képen László József a szálat ellenőrzi. A Hőgyészi Vegyesipari Kisszövetkezetben idén mos­tanáig mindössze 1-2 százalékos árnövelés volt, az, hogy a háromnegyed éves szinten több, mint 6 millió fo­rinttal túlteljesítették a tervet, a dolgozók jelentős túlmun­kájának tudható be. És persze annak a munkaszervezés­nek, amely folyamatos, maximális kihasználtságot, fel­adatot biztosított. Szeptember végéig tehát 68 millió 30 ezer forint árbe­vételt regisztrált a kisszövetkezet, aminek legnagyobb hányadát, mintegy 54 millió forintot a frottírtörülközők gyártása teszi ki. Jóval kisebb tételt jelent a belföldre szál­lított konfekció-, munka- és sportruházat, valamint a fel­mosó- és törlőruhák varrása és nem éri el az ötmilliós be­vételt az építöágazat. Érthető, hogy a legnagyobb figyelmet, erőforrást a frot­tírtermékeknek szentelik, fejlesztik az öregedő géppar­kot. Idén egymillió forint értékben négy automata svájci gépet vásároltak, közülük kettőt már a múlt héten üzembe helyeztek a szövetkezetben. Belső átszervezéssel, a Percenként 45-tel több fordulatot végez a hagyományos­hoz képest az új automata gép meós részleg helyén kaptak helyet, a másik kettőt január 31-ig tervezik indítani. A régiek kiváltására azonban még nem kerül sor. Mint azt Temesvári Ferenc elnök elmond­ta, további négy korszerű és hasonló korú - 10 éves - szövő gép beállítására lenne szükség ahhoz, hogy a meglévő 22 éves berendezésekből hatot leszereljenek. Egyelőre ez még a jövő. Ami már most meghatározó: a 45-tel több percenkénti fordulat az év végéig 40 ezer da­rabbal több törülközőt eredményez. Szükség is van rá, mert a hagyományos partnerek, a legnagyobb megren­delőként a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat, a Skála Rt. és a magyarországi szállodahálózat egész évre leköti a termelést. És hogy ez mennyire jövedelmez a dolgozóknak? Idén jelentős bérfejlesztést hajtottak végre az üzemben és bár az év végéig 80 ezer forintot eléri már a bérszínvonal, a jól dolgozók jutalmazása itt sem mindig ösztönző hatású: a kézhez kapott pénz kevesebb, mint az átlagos szintet tel­jesítőké... -tzs-ka­Hétfőn a szovjet vezetés meghívására hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba ér­kezett Helmut Kohl az NSZK szövetségi kancel­lárja. A vnukovói repülőté­ren a vendéget Nyikolaj Rizskov kormányfő, Eduard Sevardnadze külügymi­niszter és más hivatalos személyiségek fogadták. A TASZSZ Kohl érkezé­séről közölt hírében emlé­keztet rá: a Szovjetunióban üdvözlik a kancellár látoga­tását és remélik, hogy a csúcsszintű szovjet-nyu­gatnémet párbeszéd elő­segíti a két nép közötti köl­csönös megértés fejlődé­sét, lökést ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének, lehetővé teszi új fejezet nyi­tását a két ország kapcso­latainak történetében. Délután a Kreml Katalin- termében megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Hel­mut Kohl tárgyalásai. Rizskov és Helmut Kohl a repülőtéren (Telefotó) Kohl Moszkvában Grósz Károly Iránba utazik Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Mir Hoszein Muszavi-nak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Iránba utazik. Parlamenti delegáció utazott Latin-Amerikába Dr. Korom Mihálynak, az Alkotmányjo- rikai országba. A delegáció a tervek sze­gi Tanács elnökének vezetésével parla- rint ellátogat Kubába, Mexikóba, Nicara- menti küldöttség utazott több latin-ame- guába és Puerto Ricóba. Pozsgay Imre találkozója a nemzetiségi szövetségek vezetőivel Pozsgay Imre államminiszter hétfőn az Országházban találkozott a kongresszu­saikra készülő magyarországi nemzeti­ségek képviselőivel, a szövetségek elnö­keivel és főtitkáraival. A megbeszélésen - amelyen részt vettek a Művelődési Mi­nisztérium és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa munkatársai is - minde­nekelőtt az államminiszternek a nemzeti­ségi kérdés hazai kezelésében vállalt szerepéről, az ehhez szükséges szerve­zeti feltételekről esett szó. Megnyílt az ASTA világkongresszusa A kőbányai vásárváros kongresszusi csarnokká átalakított D-pavilonjában hétfőn ünnepélyes külsőségek között hi­vatalosan megnyitották az Amerikai Uta­zási Irodák Szövetségének (ASTA) 58. vi­lágkongresszusát. Az ünnepség húsz­perces filmvetítéssel kezdődött: az ASTA vezetőinek személyes kalauzolásával is­merkedhettek meg a kongresszus részt­vevői Budapest látnivalóival, legérdeke­sebb színfoltjaival. A filmbemutató viharos tetszést aratott a vendégek körében. Earlene Causey asszony, az ASTA jelenlegi kongresszu­sának elnöke rövid beszédében megnyi- tottnak nyilvánította a jelentős esemény- sorozatot, majd a 100 tagú Cigányzene- kar tolmácsolásában elhangzott a ma­gyar és az amerikai himnusz. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke üdvö­zölte a több ezres külföldi vendégsere­get. Mint mondotta, különösen kedvező lehetőség Magyarország számára, hogy az ASTA nálunk rendezi kongresszusát, hiszen így a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett szakemberek előtt mutathatjuk meg, mit tudunk nyújtani az ide érkező turistáknak: nyugalmat, biztonságot, a kulturális világörökség részeként szá­mon tartott szép tájakat, páratlan műem­lékeket, s vendégszerető embereket. Utalt rá: az Egyesült Államok csaknem kétmillió magyart fogadtott be, s hogy az ASTA kongresszus bizonyára elősegíti, hogy a nem magyar származású ameri­kaiak közül is minél többen kíváncsiak legyenek országunkra. Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete az együtt­működés fokozására, a Kelet-Európába s ezen belül Magyarországra irányuló amerikai turizmus elősegítésére biztatta a jelenlévő üzletembereket. Ezzel össze­függésben említette, hogy Magyarorszá­gon a korábbiaknál jóval kedvezőbbek a külföldi beruházási lehetőségek. A nagy­követ bejelentette, hogy Ronald Reagan amerikai elnök üzenetet intézett a világ- kongresszus résztvevőihez. A mintegy ötperces üzenetet a résztvevők hat nagy­méretű vetítővászon segítségével kísér­hették figyelemmel. A megnyitó ünnepséget követően Grósz Károly újságírók kérdéseire vil­láminterjút adott. Elmondta, hogy hazánkban az idegen- forgalmi fejlesztések sorában kiemelt fontosságot kapott a minőségi turizmust szolgáló gyógy-, valamint kongresszusi turizmus. Különös figyelmet fordítunk a szállodaépítési program felgyorsítására. Ebben számítunk a küföldi tőke közre­működésére is. A nap további részében a kongresszus küldöttei plenáris ülésen vettek részt, majd délután folytatódtak az üzleti tár­gyalások és tapasztalatcserék az A-pavi- lonban vasárnap megnyílt idegenforgal­mi kiállításon. Demokrácia Négy nagyméretű portré, a fotók alatt kézzel írott önéletrajzok. Feltüntetve bennük a születési évtől a kedvenc el­foglaltságig mindent, amit a három hölgyről, illetve az utolsó képén kissé szúrós tekintettel figyelő fiatalemberről tudni kell. Felettük piros betűkkel: El­nökjelöltek. Még mielőtt bárki azt hihetné, hogy valamelyik nyugati állam választási kampányának kellékeiről beszélek, el kell oszlatnom a félreértést. Mindezt egy Tolna megyei általános iskola bejá­ratánál kifüggesztett faliújságon láttam. Az iskolai diáktanács elnöki tisztére pályázó gyerekek adták így tudtára vá­lasztóiknak, kik ők, s külső megjelené­sük, bemutatkozó soraik alapján milyen vezetők lehetnének majd. Mindegyiküket saját raja delegálta a jelöltek közé, s a pajtások végül titkos szavazással döntöttek arról, ki kép­viselje érdekeiket az iskolavezetésben. Előzetes információkalapján, igazi vok- sokkal... Demokratikusan... Manapság alig lehet kinyitni egy új­ságot, vagy meghallgatni egy rádió­adást, esetleg társasában beszélgetni anélkül, hogy ez a fogalom szóba ne kerülne. Orvosok, munkások, párt-és állami vezetők, főnökök és beosztottak emlegetik, hivatkoznak rá, hiányolják.- alapfokon Mostanában mind többen bevallják: ta­nulnunk kell még. Igen. De honnan? Kitől? Az egyik, minden alulról jövő kritikát csíráiban elfojtó igazgató a másiktól? Az évtizedek óta unottan ülésező testü­letek, az alulinformált, kezüket össze­vissza, le-föl emelgető országgyűlési képviselőkegymástól? Tévénézők a két csapnivaló előadó közül választani képtelen, s inkább tartózkodó „Ki mit tud?”-zsűritől? A városlakók az általuk megválasztott, de alig ismert tanácsta­goktól, akik megvédik azt az elnököt, aki éppen választói bizalmával élt vissza? Nem könnyű lecke. S meglett korú felnőttek esetében talán reménytelen is. Változzanak bár kedvezően a társa­dalmi viszonyok, teremtődjenek meg az őszinte, nyílt véleménynyilvánítás ga­ranciái, a történelmünk során belénk rögződött óvatosság, félelem nagyon nehezen oldódik. S a direkt irányításhoz szokott, érvek helyett hatalmi szóval ve­zetők csak lassan cserélődnek ki. De talán majd a fiatalok. Ők pedig hol tanulhatnák meg, mi a demokrácia, ha nem az iskolában. Hi­szen napjaik nagyobb részét ott töltik, ez jelenti számukra a közösséget, a tár­sadalmat. Mintául nevelőik szolgálhat­nak. S a nevelésügyben most elkezdő­dött valami. Az oly sokáig türelmesen hallgató pedagógusok reformot köve­telnek az oktatáspolitikában. Megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést, hogy idejüket és energiájukat nyugodtan arra fordíthassák, amire egykor felesküdtek. Olyan állampolgárokat akarnak ne­velni a gyerekekből, akik alapos szak­mai képzettséggel, általános művelt­séggel rendelkeznek, s ha felnőnek, ismereteik birtokában aktív részesei le­hetnek a közéletnek is. Tudnak, mernek szólni, meg tudják indokolni, mit miért akarnak vagy utasítanak el. Ennek érdekében fáradoznak a pe­dagógusok most is, amikor csak pilla­natnyi ígéreteket kapnak körülményeik javítására. Nem sztrájkolni, hanem dol­gozni akarnak. Méltó elismerést, hogy ők is emberi tartással, önbecsüléssel rendelkező, konvertálható tudással felvértezett fia­talokat engedhessenek ki az oktatási intézményekből. Napköziznek, fakultációt vezetnek, gesztenyét gyűjtenek, „mini” népszava­zást szerveznek sportszombatról, suli­diszkóról. Vagy mint a televízióban nemrég be­mutatott magyarmecskei fiatal tanár te­szi; első lépésként kulturált viselke­désre, francia nyelvre tanítják a hátrá­nyos helyzetű cigánvgyerekeket... CSER ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents