Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
2 KÉPÚJSÁG 1988. október 18. Bali Zoltán 1910-1988 Belgrádban hétfőn megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának kétnaposra tervezett ülése. A plénum napirendje 15 témát ölel fel. Sztipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke vitaindító referátumában kiemelten foglalkozott a májusban meghirdetett, a piacgazdálkodás elvein nyugvó új gazdasági reform alapelveivel, a politikai intézményrendszer korszerűsítésével, a kommunista szövetség megújulásának szükségességével, a káderpolitikai változásokkal, az alkotmány- módosítással, a koszovói válság leküzdésére teendő lépésekkel, az ország politikai-biztonsági helyzetével, a szerb tag- köztársaság területén hónapok óta zajló gyűlések tapasztalataival, nemzeti-nemzetségi egyenjogúság politikájának gyakorlati érvényesítésével, valamint Tito néhai elnök személyisége és munkássága ellen az utóbbi időben indított jobboldali támadásokkal. Idézte Tito elnök több mint három évtizeddel ezelőtti megállapítását, amely szerint a pártot és az államot el kell választani egymástól, mégpedig olymódon, hogy a párt eközben erősítse Az Energiapolitikai Tanács hétfőn a Parlamentben Kapolyi László kormánybiztos elnökletével tartott ülésén megtárgyalta Az energiarendszer lehetséges fejlődési pályái 2010-ig című előterjesztést. Ennek a közép- és hosszú távú energia- politikai koncepciónak általános célja a gazdaság energiaigényességének csökkentése a termelési szerkezet korszerűsítése útján, továbbá a gazdaságosan kitermelhető szén- és szénhidrogénvagyon észszerű kihasználása a geológiai lehetőségek határáig, valamint a hazai forrásokat meghaladó energiaigények kielégítése importból, elsősorban továbbra is a Szovjetunió tüzelőanyag -és villamosenergiaszállításaival. Az alapvető követelmény az, hogy amint az utóbbi évtizedekben, úgy a jövőben is biztonságos és kiegyensúlyozott legyen az ország energiaellátása. A vitában többen is hangsúlyozták: bár nagyon fontos a következetes energiatakarékosság, de súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy egyedül a pazarlás megszüntetése elegendő. Új források bekapcsolása tehát elkerülhetetlen, de mindenképpen nagyon fontos a fejlesztés sokoldalú mérlegelése, s így a népgazdaság teherbíró képességének figyelembevétele is. Államközi szerződések szerint valósul meg a A fenti címhez óhatatlanul hozzá tartozna még három szó: „...és a vég”. Ez utóbbit azonban szerencsére nem látom előre, Így talán hagyjuk. A kezdet se indult valami biztatóan. Fejér megyei gépállomási agronómus koromban kezdtem el bombázni (rossz) tárca-novellákkal az akkori megyei lapot. Majd amikor 1957- ben sorozatban oszlottak fel a termelő- szövetkezetek, bennünket menesztettek, busás munkanélküli-segélyemre támaszkodva folytattam ugyanezt Budapesten, a Pest Megyei Hírlapnál. Az ilyen buzgó „külsősöket” a szerkesztőségeknek hivatalból kedvelniük kell, a valóságban ezt nem mindig teszik meg. Az akkori Pest Megyei Hírlap irodalmi rovata körül azonban eléggé sokféle embert foglalkoztattak. Például Áprily Lajost, az ősz Dutka Ákost, Falu Tamást, a kezdő Sza- konyi Károlyt, Baranyi Ferencet, Gere- lyes Endrét és persze engem is. A szerkesztőség a Népszabadság székházában volt, azt hiszem, máig ott van. A földszinti sarkon viszont egy szép képeslapé, a Falusi Vasárnapé. Főszerkesztője Ur- bán Ernő, akinek írói működéséről megoszolhatnak a vélemények, de újságírónak és főszerkesztőnek egyaránt kitűnő volt. Fél családom Vas megyei lévén, én már régóta ismertem Sárvár - termetében is - nagy fiát, aki Budán utcaszomszédom volt, a Kende utcában lakott. Egy szép napon kinn állt szerkesztősége kapujában és dühöngött:- Mi a baj, Ernő bátyám? - kérdeztem, illő köszöntés után.- Mi lenne? Az, hogy honnan szakítok le én egy újságírót, aki képes megkülönböztetni a konkolyt a bükkönytől és nem hisz az évelő kukorica létében?! Egyik beosztottja falujárás közben kapcsolatait a munkásosztállyal. Hangoztatta: a JKSZ-nek napjainkban az állam és a mindenhatónak vélt utasítgatá- sok helyett a munkásosztály, a kommunista mozgalom szervezése, a szocialista önigazgatási rendszer fejlesztése felé kell fordulnia, fel kell adnia politikai monopóliumának még megmaradt elemeit. A kommunisták szövetsége azért harcol, hogy biztosítsa befolyását az államhatalom olyan kulcsfontosságú pozícióiban, amelyektől a szocialista társadalom fennmaradása, stabilitása és további szabad fejlődése függ. A szocialista ön- igazgatási rendszerben csak ilyen értelemben lehet beszélni az egypártrend- szer elemeiről. A beszámoló kiemelte, hogy az elhúzódó koszovói válság egész Jugoszlávia problémája, s a JKSZ-nek, a szerb és a koszovói kommunisták szövetségének közös álláspontot képviselve, együttes fellépésekkel, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság elvei alapján kell megteremtenie az autonóm tartomány stabilitását és biztosítani fejlődését. Az ülés ma folytatódik. paksi atomerőmű bővítése két egyenként ezer megawattos blokkal. Felvetődött, hogy a népgazdaság beruházási terheinek mérséklésére esetleg a tervezettnél később helyezzék üzembe ezeket a blokkokat, de az Országos Tervhivatal számításai szerint nincs szükség ilyen halasztásra. Az erőműprogram előirányozza különböző típusú gázturbinás blokkok építését. A vita résztvevői ezek közül a gazdaságosabb, az úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinák beruházása mellett foglaltak állást. Több felszólaló szükségesnek tartotta, hogy a szénbányászat fejlesztési lehetőségeit részletesebben mutassák be az energiapolitikai koncepcióban. Indokoltnak ítélték azt is, hogy a kőolajfeldolgozó ipar piaci-üzleti alapon gondoskodjon a szénhidrogén hatékonyabb feldolgozásáról és gazdaságos exportjának növeléséről. Fontos feladatként jelölték meg továbbá, hogy az energiaigények tervezési módszereinek korszerűsítésével növeljék a célok és a hozzájuk vezető utak realitását. A mostani javaslatokkal kiegészített koncepciótervezetet megvitatják, majd az Országgyűlés és az MTA bizottságai, továbbá az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a népgazdasági ágazatok szakemberei is. szemrehányást tett valamelyik termelő- szövetkezet elnökének, mert a magtárban nagyon konkolyosnak vélte a zabot. Ami zabosbükköny volt. Egy másik pedig kicsinylette a csakugyan törpe kukoricát, mire meggyőzték, hogy az még nem nőhetett kellő méretűre, lévén évelő kukorica. Ez volt számomra a történelmi pillanat. A mellemre csaptam, mint egy gladiátor:- Jól nézz meg, Ernő bátyám! Itt vagyok! Inkább gyanakodva nézett meg, semmint jól. De befogadott. Szerződésesnek, ami abban a pillanatban számomra a Rózsa Ferenc-díjhoz vezető első lépcsőnek tűnt. Amit, mellékesen szólva, sose jártam végig, és ez most már sejthetően így is marad. Itt már valamivel jobbak lehettek az írásaim, mert egy szép napon pártonkívüli létemre bekérettek a pártközpont sajtóalosztályára és megcsillantották előttem a lehetőséget, hogyha hajlandó vagyok leköltözni, úgy Szombathelyen, a Vas Népe szerkesztősége befogad. Természetesen azonnal kötélnek álltam. Utólag visszagondolva, a szerkesztőségnek nem sok öröme telhetett bennem. Sokat írtam, ami nemcsak érdem, hanem gyakran a felületesség forrása is. Nyakig úsztam a kezdőknek abban a hibájában, hogy bármi történjék is, az feltétlenül megírandó, hiszen én láttam. Ha részegen felbukott egy kerékpáros, de nyomban visszaült a nyeregbe, az éppúgy, mintha két csóka összekülönbözött a fészkén. Mindebből természetesen már kigyógyultam, de elég sokára. Azóta már hirdetem az utánam jövőknek, de akkor el se tudtam volna képzelni, hogy valaki a mi szakmánk (szerintem PANORÁMA BUDAPEST - Az MSZMP KB meghívására hazánkba érkezett az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) küldöttsége, élén Ghulam Nabi Azaddal, a párt egyik főtitkárával. A küldöttség tagjai: Romehwar Nikra parlamenti képviselő és A. A. Rahim volt külügyi államminiszter. A delegációt, amellyel rövid beszélgetést folytatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is, hétfőn fogadta Kádár János, az MSZMP elnöke. * Ariel Sáron izraeli ipari és kereskedelmi miniszter magyarországi nem hivatalos látogatását befejezve hétfőn délután elutazott Budapestről. Az izraeli miniszter Beck Tamás kereskedelmi és Berecz Frigyes ipari miniszterrel megbeszéléseket folytatott a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. ISZLÁMÁBÁD/MOSZKVA - Az Afganisztán keleti részén folyó harcokban a hét végén életét vesztette 35, a kabuli kormány ellen harcoló fegyveres, továbbá két pakisztáni és két amerikai tanácsadó - közölte vasárnap a kabuli rádió. A térségben az összecsapások annak nyomán erősödtek föl, hogy a kormányerők ellentámadást indítottak a kelet-afganisztáni Paktia tartomány székhelyének, Gardéznak a körzetében. Az ellenük harcoló gerillák az utóbbi időben ugyanis fokozták erőfeszítéseiket a város és az annak közelében fekvő Hoszt elfoglalására. BONN - Tovább bővülnek a magyar- országi németek kapcsolatai NSZK-beli intézményekkel, településekkel és nyugatnémet állampolgárokkal. A többi között ezzel az eredménnyel jártak azok a tárgyalások, amelyeket október 14. és 17. között az NSZK-ban folytatott Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára és a kíséretében lévő Báling József, a szövetség Baranya megyei munkaközösségének vezetője, a Dunántúli Napló helyettes főszerkesztője. Hambuch Géza a Suevia Pannonica, a Magyarországról származó egyetemi végzettségűek NSZK-beli szervezete meghívásának eleget téve tartózkodott több nagyvárosban. * Két héttel Franz Josef Strauss halála után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a pártelnök megüresedett elnöki tisztébe Theo Waigelt, a CSU bonni parlamenti csoportjának vezetőjét ajánlotta. A bajor államférfi halálával szintén üresen maradt miniszterelnöki széket Max Streibl, a néhai müncheni kormányfő volt helyettese és pénzügyminiszter foglalja el majd. hivatásunk) művelőit ne szeresse. Hiszen én rajongtam érte és ez máig se változott, de persze a szakmára és nem valamennyi képviselőjére értendő. Eszembe se jutott, hogy bajos kedvelni olyasvalakit, aki arra tette fel az életét, hogy mindent kikurkásszon, mint Riki-tiki-tévi a Dzsungel könyvében. Vagyis folyvást mások dolgába üsse az orrát. Hosszú évekkel később, amikor az apósom megtudta, hogy második lánya újságíróhoz akarja kötni jobbra érdemes életét, így fogalmazott^- Könnyű az olyannak! Magának írja az örömöt, másnak a bánatot! Attól tartok, hogy a téeszszervezések- kel kapcsolatos sajtótapasztalatait öntötte szavakba, de ezt máig se tudom egész pontosan. A jáki téeszelnök szókimondóbb volt. Már megírtam máskor, hogy ezekkel a szavakkal fogadott, amikor valamilyen lerobbant kombájn ügyében kiküldtek hozzá:- Könnyű az elvtársnak! Jön-megy és aztán hazudik! Ennek ellenére útba igazított a kombájn irányába, ami valahol a vasfüggöny táján várta a jobb kort. Tövében két szerelő ugyanezt, meg az eltört tengely pótlását. Gondűzőnek volt mellettük egy de- mizson bor, ami mellett egész szépen eltelt fél nap. Aztán meghozták a tengelyt, segítettem beemelni és valamivel később meglehetős koszosán vettem búcsút az elnöktől. Már híremet hozhatták, de ennek ellenére se mutatott sok megható- dást:- Isten megáldja! Az elvtársból még rendes ember is lehet valamikor! Jóslata sikerének elbírálása nem az én feladatom. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet nyugalmazott elnöke, a megyei pártbizottság társadalmi munkatársa október 15-én hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt. Megint elment egy olyan régi kommunista, aki nemcsak tanúja, de szervező részese volt mindazon átalakulásoknak, melyek Magyarországon az elmúlt negyvenhárom évben végbementek. Életútja, amely bővelkedett fordulatokban, szinte tipikusnak mondható. A magas rangoktól a hétköznapi szolgálatig sok poszton dolgozott, mindig kitartóan és szorgalmasan, emberségét megőrizve. Kapcsolódását a munkásmozgalomhoz már a családból hozta, hiszen édesapja 1893-tól vett részt a munkásmozgalomban, s a Tanácsköztársaság idején több funkciót viselt. Az apai példa hatására Báli Zoltán már asztalosinasként bekapcsolódott a szakAz új lengyel miniszterelnök, Mieczys- law Rakowski - mint maga is elmondta - nem mindennapi, bátor emberekből akart kormányt alakítani. Olyanokból, akiket nem kell majd ösztökélni a reformokra. Úgy tűnik, hogy az új lengyel kormányban csakugyan ilyen emberek vannak többségben. A szakszervezetek által megbuktatott Messner-kormány tagjaiból Rakowski 12-t menesztett. A helyükre hozott 11 új tagból a legkülönlegesebb figura minden bizonnyal Mieczyslaw Wilczek, az 56 éves vállalattulajdonos, a maga három diplomájával, százvalahány millió zlotys és több tízmilló dolláros vagyonával és LEMP-tagkönyvével. Valamikor állami vállalat igazgatója volt, de elmenekült a magánszektorba, most az ipari miniszter lett. Sokat ígérőnek tűnik egy másik új kormánytag is: a mindössze 42 éves, reformer hírében álló Janusz Patorski, aki eddig a varsói pártbizottság gazdasági titkára volt, mostantól pedig ő az iparért felelős miniszterelnök-helyettes. A külgazdasági miniszter a 46 éves Dominik Jastrzebski lett, aki eddig egy külkereskedelmi vállalatot irányított, a korábbiakban pedig Londonban dolgozott egy lengyel cég képviselőjeként. A kormány 11 új tagjára nemcsak a fiatalság a jellemző. A legfiatalabb 38 éves (a pénzügyminiszter), a legidősebb is csak 58. Fontosabb talán, hogy a gazdasági jellegű tárcák élére határozott reformerek kerültek. Rakowski még parlamenti alelnökként és a parlament társadalmi tanácsadó testületének elnökeként alakított ki egy úgynevezett reform- lobbyt, nos ebből kerültek most ki az új gazdasági miniszterek. Figyelemre méltó, hogy távozott Zdzis- law Sadowski, az előző kormány egyik miniszterelnök-helyettese, aki a gazdasági reform egyik atyja volt, de belebukott az idei árreformjába, amely két nagy sztrájkhullámot váltott ki. Nem került be az új kormányba Zbigniew Szalajda, aki eddig az iparért felelős miniszterelnökhelyettes volt, és sokan vélekedtek úgy, hogy nem túl lelkes híve a gazdasági reformnak. Még ennél is fontosabb, hogy Rakowski programbeszédében szó sem esett a hagyományos nehézipari ágazatokról, mint a bányászát, a hajógyártás, a kohászat. Rakowski első helyre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését állította, azt a lakásépítés követi, a harmadik legfontosabb feladatot pedig a környezet- és egészségvédelem fejlesztésében jelölte meg. Varsóban ez az első kormány, amelyben nem került gazdasági kulcspozícióba katowicei, vagyis a kormány nem foglya a hagyományos katowicei bányászati és kohászati lobbynak, amely saját helyi szervezeti mozgalomba, a felszabadulás után 1945-ben a Szociáldemokrata Párt tagja lett, és dolgozott a két párt egyesülésén. 1948 és 1950 között Győr megye főispánja volt, aztán egy évig a Belügyminisztériumban főosztályvezetőként dolgozott, ahol koholt vádak alapján kizárták a pártból. Onnan a Paszományárugyárba került, szerencséjére régi szakszervezeti elvtársai körébe. 1954-ben rehabilitálják, és vidéki munkára küldik, éppen Tolna megyébe, ahol három évet szándékozik dolgozni, de nyugdíjazásáig - kis megszakítással - a bátaszéki Búzakalász Téesz elnöke maradt. E funkciójába 1956 elején választották meg. Elnöksége alatt lett a gazdaság a megye egyik legnagyobb és legjobban működő szövetkezete. Munkatársai jó megválasztásával mindig helyt tudott állni. Két ciklusban volt tagja az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának, egy ciklusban vb-tag is, tíz évig a megyei fegyelmi bizottság elnöke, 1963 és 1971 között országgyűlési képviselő. Számos kitüntetés, köztük az Állami Díj második fokozata, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és a Munka Érdemrend aranyfokozata birtokosa volt. érdekeinél fogva mindig is nehezítette az ipari szerkezetváltást. Megfigyelők megjegyzik, hogy a Mess- ner-kormánnyal a végén már minden társadalmi réteg elégedetlen volt, a bányászokkal bezárólag, a Rakowski-kor- mány minden jel szerint legalább egyet meg kíván nyerni magának: a parasztságot. Rakowski a fiatal pártreformerek mellett négy független, illetve ellenzéki személynek ajánlott helyet kormányában, Witold Trzeciakowski katolikus egyházi tanácsadónak egy miniszterelnök-helyettesi széket. Julian Auleytner független tudósnak a munka-, bér- és szociálisügyi miniszterséget, Andzrej Micewski katolikus értelmiséginek egy tárca nélküli miniszteri posztot a különböző társadalmi körökkel való kapcsolattartásra. Aleksander Paszynskinak, Rakowski egykori lapjának, a Politykának volt gazdasági szakírójának, lakásépítéssel kapcsolatos könyvek szerzőjének államtitkári megbízatást az építésügyi minisztériumban. A négyből három szoros kapcsolatban áll a nagy befolyású lengyel katolikus egyházzal, amely fontos közvetítő szerepet játszott eddig is a nemzeti sorskérdésekről tartandó úgynevezett kerékasztal- tárgyalások előkészítésében. A 4 szék azonban üres maradt. A felkért személyek nem fogadták el az ajánlatot, válaszukat - úgy tudni - az ellenzék bevonásával tartandó nemzeti kerékasztal-tárgyalások kimenetelétől teszik függővé. Ezek szerint kudarcot vallott Rakowski a kormány koalíciós jellegének ígért erősítésével? A LEMP-pel szövetséges másik két politikai párt ugyan kapott néhány tárcát, a korábbinál eggyel többet a Parasztpárt, így két embere van a kormányban; ugyanennyi a Demokrata Pártnak, viszont kettő helyett csak egy párton kívüli maradt Sadowski miniszterelnök-helyettes távozásával. De a kormányzás koalíciós jellegén egy ideje már nem csupán a LEMP és a hozzá lojális két kis párt szövetségét értik a Visztula partján, hanem azt, hogy a hatalomgyakorlásban olyan erők is helyet kaphassanak, amelyek 4 évtizede ki voltak abból rekesztve. Nos, ez a koalíció nem jött létre. Ami nem jelenti azt, hogy most már nem is lehet róla szó. Rakowski a felkínált helyeket üresen hagyta. Valószínűbb, hogy a 4 hely felajánlásának időzítése a jobb pozíciók biztosítására irányuló taktikai lépés volt a kerékasztal-tárgyalások előtt. Erre maga Rakowski is utalt. így a koalíció körüli nagy alkudozás még folytatódik, ha ugyan nem most kezdődik csak igazán. SCIP1ADES IVÁN Az Energiapolitikai Tanács ülése I Tovább épüt az atomerőmű ■|l|ll?li:| Egy újságíró emlékeiből (I.) A kozd Bt Uj arcok a lengyel kormányban A JKSZ KB ülése
