Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
1988. október 18. Képújság 3 Műszaki fejlesztés Egerben a Csepel Autógyár III. számú gyárában világbanki hitelből négy éven át tartó műszaki fejlesztés fejeződött be. Ennek eredményeként a gyárban évente 22 ezer 500 sebességváltó gyártására lesznek képesek. Termékeikből a hazai felhasználók - a Rába, a Csepel Autógyár és az Ikarusz - mellett a KGST-országokba is szállítanak. Az idén megkezdték a már alvázba épített, úgynevezett ZF sebességváltók exportálását is. Ebből a Szovjetunióba, Bulgáriába, Lengyelországba és Thaiföldre is szállítanak. Péter Sándor az úgynevezett ZF sebességváltó kapcsoló fedelét szereli Megváltozott utazási feltételek Jugoszláviába A jugoszláv dinár árfolyamjegyzésének megszüntetése következtében megváltoztak a Jugoszláviába szóló vasúti és autóbuszjegyek megváltásának feltételei. A Volán vállalatok tájékoztatása szerint a Jugoszláviába közlekedő Volán autóbuszjáratokra dinárért nem lehet menetjegyet váltani. A magyarországi lakosok forintért vehetnek jegyet, a külföldiek pedig - eltekintve attól az esettől, ha valutaváltási bizonylattal igazolják, hogy legalább a menetdíj összegének megfelelő konvertibilis valutát forintokra váltottak - konvertibilis valutáért válthatják meg menetjegyüket. A forint ellenében váltott menetjegy magyar állampolgárok esetében csak az útlevél számának bejegyzésével érvényes. Mivel a jugoszláv hatóságok még nem foglaltak állást az ügyben, hogy Jugoszláviában milyen pénznemben kell jegyet váltani a magyar buszjárataidra, a Volán vállalatok javasolják, hogy a magyar utasok menetjegyeiket még itthon az oda-vissza útra váltsák meg. A menetrend szerint Jugoszláviába közlekedő Volán járatok menetdíja a közlekedési költségkeretet nem terheli. Jelenleg kilenc Volán vállalat összesen 15 vonalon indít buszjáratokat a szomszédos déli országba. Ezek között A Szeged-Szabadka-vonal a legforgalmasabb, a két város között hetente 28 járat közlekedik. A MÁV tájékoztatása szerint a korábbiakhoz képest mindössze az a változás, hogy ezentúl a dinárt nem fogadják el fizetőeszközként a menetjegyek megváltásakor. A jugoszláviai vonatjegyet forintért, vagy konvertibilis valutáért egyaránt meg lehet vásárolni. A jegy értékének ju- goszlviai szakaszra szóló hányada továbbra is terheli a 13 800 forintos közlekedési költségkeretet. (Ugyanis ezt a részt konvertibilis valutában kell a MÁV- nak a partnervasút részére megtéríteni.) Titkossági záradék a szerződésben Nincs megfelelő' munkaerő? Áfjáróház, felmondás és a belga frank Széltében-hosszában mesélik, hogy a szekszárdi bőrdíszműből alkalmatlanság miatt a tavasszal munkásokat bocsájtottak el. Azt is mondják, hogy jelenleg felvesznek boldog-boldogtalant, sokkal kisebb képességű és tudású embereket is, csak feltölthessék a létszámot. Vannak olyan emberek, akik egy-két napig ténferegnek a gyárban, még a munkát megszagolni sem akarják, majd odébbállnak. Erről és még sok minden másról kérdeztük Halasi Dezsőt, a gyár igazgatóját.- Halljuk, munkaerő-problémájuk van.- Jól tudják. Két műszakban szeretnénk januártól tovább dolgozni, de még nincs meg hozzá a megfelelő létszám.- Pedig azzal riogatnak bennünket, hogy munkanélküliség várható Magyarországon.- Szerencsére nálunk az ellenkezője az igaz.- Hány embert szeretnének felvenni?- A szalag beindításához 60 varrónőre lenne szükségünk. Eddig azonban csak húsz megfelelő képességű asszony maradt meg a gyárban, azok közül - több mint 60-an voltak - akik jelentkeztek az utóbbi hónapokban.- Nem értem a viselkedésüket. Az év elején mintha elbocsájtások lettek volna a bőrdíszműben.- Nem voltak elbocsájtások. Átszervezés történt és csak egy-két ember ment el a vállalattól, akiknél talán mi is szorgalmaztuk a távozást alkalmatlanság elmén.- Csak hát az is kiderült, hogy még olyanokat sem kaptak.- Mondom, egy-két emberről volt eddig szó.- Miért olyan sürgős ez a létszámfeltöltés?- Januárban és februárban fel kell készülnünk, pontosabban indítanunk kell a munkát, ami azt jelenti, hogy napi 240 bőröndöt kell pluszban legyártanunk.- Ki a megrendelő?- Ezt nem áll módomban nyilvánosságra hozni.- Ez furcsa.- A szerződés végén van egy titkossági záradék, amelyben a megrendelő kiköti, hogy Magyarországon nem jelenhet meg a cég neve. így azt kérem, hogy erről ne is kérdezzen. Annyit azért megtudtunk, hogy a cég nyugat-európai és belga frankban fizet. Egy munkaóráért 240 belga frankot. Azt is jelenti ez a szerződés, hogy a szekszárdi gyár termelésének több mint 60 százaléka 1989-ben tőkés exportra kerül. És ebben a keményvaluta: ínséges időben minden fillér számít. Megtudtuk azt is az igazgatótól, hogy az újabb megrendelésre azért került sor, mert a jelenlegi partnerük elégedett munkájukkal.- És ha nem találnak megfelelő munkaerőt?- Kell találnunk.- A kell elég ehhez?- Az még nem, de elhatároztuk, hogy minden körülmények között megszerezzük az üzletet, ezért vállaljuk, hogy a jelentkezőknek egy-két hetes tanfolyamot tartunk... megnézzük, hogy egyáltalán alkalmas-e arra, hogy varrónő lehessen a bőrdíszműben.- Mennyit tudnak fizetni?- Az alapórabér 35 forint körül van, ehhez még jön a 10 százalék - átlagban értendő - műszakpótlék. Természetesen a teljesítménytől is függ a fizetés.- Azt mondta, hogy minden körülmény között vállalják ezt a munkát.- Az első ütemben 22 millió forint beruházásához jutottunk, most 18 millió forint van kilátásban. Ezért feltétlenül vállalnunk kell, hiszen a gyár jövőjéről is szó van.- Most kellemes gond, vagy kellemetlen a munkaerőhiány?- Is-is. (h-balog) Bizonyítvány a közeljövőről? (II.) Miközben bizonyos gazdasági folyamatok jelzéseként is az ifjúsági tagozatok növekedő szerepe észlelhető, persze nyilvánvaló, hogy jelentőségük csak egy cseppnek tűnik a tengerben. Ahol ugyanakkor csak sok vesződséggel, a délelőtti tanítás utáni túlmunkával is sokszor csak igen csekély eredményt tudnak diákjaikból kicsikarni az itt tanító pedagógusok. Olyan, tulajdonképpen nagy űrök betöltésére vállakozó oktatási forma, amelyről megoszlanak ugyan a vélemények - pedig bizonyos szocializáló, kulturális funkciót vitathatatlanul teljesít, ha magán a foglalkoztatási gondokon önmagában nem is segíthet. „Elhülyéskedtem az egészet”- Ha meglesz a jogosítványom, elmegyek fuvarozónak - mondja bizonytalanul László Zsolt. Még könnyű szívvel bízhat ebben, tizenhat éves. A szekszárdi Garay általános iskola ifjúsági tagozatán hetedikes. Figuránsként háromezret keres, Kakaséról jár be a megyeszékhelyre naponta. Korábban druszájával, a vele szemben ülő Verőczei Zsolttal dolgozott együtt a Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet asztalosműhelyében.- Ládákat csinálunk - mondja a másik Zsolt. Vékony, ültében is nyúlánk, a szeme is mosolyog. Tizenhét éves, jövőre végez, de már sürgetné az időt, hogy azután majd behívják katonának és gépjárművezetésből is papírt szerezzen. Szüleivel, négy testvérével egy kétszobás lakásban élnek. Kérdem, szűkén van- nak-e, csak jóízűt mosolyog az akadékoskodásomon. Az igazgatói iroda dohányzóasztalát üljük körül. A hosszú hajú kislány, Kövecses Anikó szőkén, megilletödöt mosollyal telepszik le a negyedik beszélgetőpartner, Milaskics Tibor szomszédságában a kanapéra, minden szót úgy kell kihúzni belőle. Hogy az édesapja a Füszértnél kocsikísérő, édesanyja házmester, két nagyobb testvére van, és főként az orosz nyelv fogott ki rajta mielőtt az V. Számú Általános Iskolából - már tizennégy évesen - idekerült volna, hogy az öszevont ötödik-hatodik osztályt már itt kezdje. A félbeharapott mondatok közt egynek sóhajtás a szárnya: „Szőni szeretek..." A négyek közt rangidős Milaskics Tibor sűrű, fekete fiatalember. Most tizennyolc évesen kezdi újra, hogy befejezze a nyolcadikat.- A hetedikig még felvergődtem, de az az igazság, hogy elhülyéskedtem az egészet, focizni, meg a strandra jártunk a haverokkal iskola helyett. Dolgoztam a téeszben, aztán kőműves mellett, mire Bátaszéken a vasúton, apám közelében kikötöttem. Mórágyi vagyok. Fél ötkor kelek, irány a vasút karbantartó műhelye, hattól tizennégy ötvenig munkaidő - hétfőn, szerdán és csütörtökön délután suli. Estig. Iskola a hónap minden második keddjén is. Szép csendesen rakosgatja egymás mellé a szavakat, mint aki már elégszer megforgatta magában, s most csak kiteríti, mint a kártyát szokás. Ha kijárja a nyolcadikat, mozdonykisérő- nek tanulna tovább. Ha jól hallotta, ott csak az alapbér ötezer forint. A felelősség miatt is. Csepp a tengerben? Valóban - ez az oktatási forma csak egy csepp volna a tengerben?- Kétségtelen, amióta a legtöbb vállalat kitette kapujába, hogy segédmunkásnak is csak nyolc osztályt végzetteket hajlandó alkalmazni - mondja Sebestyénné Miklós Julianna, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője - azóta megnőtt a tagozatos osztályok iránt az érdeklődés. De maga ez a tagozatos forma, én úgy érzem, álhumánumra épül. Véleményem szerint elhibázott elv, hogy az itt szerzett nyolcadikos bizonyítványt az új oktatási reform szerint azonosnak kell tekinteni a nappali iskoláéval. Mindenki tudja, hogy nem azonos azzal. Nem azonos értékű. Csak becsapjuk magunkat. Ahogyan a szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola speciális szakmásító tagozata is csak illúziókat kelt a szülőkben és a gyerekekben egyaránt.- Higgye el - folytatja nyomatékkai egy pillanatnyi szünet után - itt sem a tanulókkal vagy a pedagógusokkal van baj - az itt tanító pedagógusoknak sokkal magasabb fizetést kellene kapniuk - hanem magával a ténnyel kell szembenézni: azzal, hogy az itt szerzett szakma nem kell a vállalatoknak, a szülőknek meg a gyerek jövőjével kapcsolatos gondjait odázza el. Ráadásul a nyelvoktatás elhagyása szellemében is ellentmond a jelenlegi, régen aktuális törekvéseknek, amelyek olyan súlyt fektetnek egy-két idegen nyelv elsajátítására...- Meg kellene nézni azt is, hogy maguknak az idejáróknak mit jelent a tagozat - fogadja a kérdésemet Gajánné László Rozália, aki Szekszárdon évek óta elkötelezettje a pedagógiai szempontból olyan nehéz iskolatípusnak.- A rendőrséggel sokszor jobb kapcsolatban vagyok, mint a szülőkkel, akiket némelyik gyerek néha a legszívesebben letagadna. De nemcsak hátrányos helyzetű, bandázó túlkorosak járnak ide, hanem betegség, halláskárosodás, szívgyengeség miatt évet-éveket halasztók is. És éppen mert halmozottan hátrányos helyzetűek, és kudarcélményekkel telve érkezik ide többségük, segíteni kell őket. Mindenkinek állampolgári joga van az emberi méltóságát is építő tudás megszerzésére. Gondoskodnunk kell arról, hogy legalább valami megfogalmazható képe, távlata legyen a saját jövőjéről! És pontosan azokat az alapismereteket igyekszünk beléjük sulykolni minél alaposabban, amit olyan sokszor ér manapság jogos kritika... Inkább az a kérdés, hogy ilyen körülmények között marad-e pedagógus a tanításukra? És már az is eredmény, ha a töredéküknek valami elfoglaltságot, programot is tudunk nyújtani, hogy ne a rendőrségi esetek számát szaporítsák.- Van-e kapcsolatuk munkáltatókkal, esetleg olyan vállalatokkal, akik az itt végzők továbbképzését, betanítását is vállalják?- Voltak ilyenfajta kísérleteink, de őszintén szólva erre már nincs se időnk, se energiánk. Prognózis és valóság- Még az 1987-es esztendőre prognosztizált elképzelések is azzal biztattak, hogy növekedhet majd a foglalkoztatottak száma - mondja Brebán valéria, a Tolna Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője. Ehelyett ezres nagyságrendű csökkenés következett be, ismert okoknál fogva. Az idén további kilencszáz állás megszűnése, illetve megszüntetése várható a hozzávetőleg 120 ezer aktív keresőt foglalkoztató megyében. Az is nyilvánvaló, hogy kiket érint ez a legérzékenyebben, és ez a tendencia nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is érvényesül.- A prognózis szerint például mindössze 26 segédmunkási állásra lesz kilátás, ami önmagában nem volna baj.- Köztudott, hogy Tolna megyében is inkább a képzett munkaerőt keresik. Ugyanakkor a könnyűipar munkaerőgondokkal küzd, és talán oktatási szerkezetünk merevségét is jelzi, hogy például a Palota Bőrdíszmű szekszárdi gyáregysége nem tud összeszedni félszáz olyan nőt, akik egy exportra teljesítő, amerikai-holland érdekeltségű technológiai átvételére, megtanulására vállalkoznának. Mint az osztályvezető nő szavaiból kiderült, a vállalatok, gazdálkodó egységek egy kis őnbecsapásért sem mennek a szomszédba. A bértömeg-gazdálkodás magában rejti azt a veszélyt, hogy mivel már maga a létszámcsökkentés, a szakképzetlenektől való gyors megszabadulás rejthet magában késedelmességet, kényelmességet is. Az „alulképzettek”, szakképzetlenek problémáját, kiszorulásukat a munkaerőpiacról, elvethető lehetne egyszerűen azzal is, hogy gazdaságunknak jelenleg nem ezen, hanem a leértékelt szellemi tőke felértékelésén, a szellemi munka lebecsülésén, minél hatékonyabb hasznosításán kellene gondolkodnia. Csakhogy a kígyó feje valahol összefügg a farkával. A vázolt, az oktatásunk és gazdaságunk szerkezetével összefüggő jelenség azért is figyelemreméltó, mert a peremhelyzetbe sodródók egy jelentős hányada fiatal, esetenként már eleve létbizonytalanságban élő, aki nem is elsősorban a gazdasági értelemben vett, de főként a kulturális-erkölcsi elszegényedés veszélyének van kitéve. Ez utóbbi már szinte pótolhatatlan, a társadalmi feszültségek rejtett, halmozódó forrásaival. BOKA ROBERT A T. M.-i Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás PÁLYÁZATOT HIRDET igazgatóhelyettes főállatorvos munkakör betöltésére. A kinevezés határozott időtartamra szól. A munkáltatói jogkört az állomás igazgatója gyakorolja. A munkakör betöltésének feltételei:- állatorvostudományi egyetemi végzettség, állategészségügyi igazgatási gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázathoz csatolni kell:- szakmai önéletrajzot, iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát, erkölcsi bizonyítványt, orvosi igazolást, amely a munkakör ellátására alkalmas egészségügyi állapotot igazolja. A pályázatokat dr. Patonai István igazgató főállatorvoshoz kell beküldeni 1988. november 5-ig a T. M.-i Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, 7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18. sz. címre. <199/40)
