Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
MA Hegedűs András: 1988. október 18. egy ellenzéki KEDD XXXVIII. évfolyam, reformer? 249. szám ÁRA: 1,80 Ft (5. oldal) Gondok a tüzelőellátással Hol késik a feketeszén? Grósz Károly fogadta Wolfgang Mischnicket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn délben a Központi Bizottság székházában fogadta az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának küldöttségét amely Wolfgang Mischnick, a frakció elnöke vezetésével Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének meghívására tartózkodik hazánkban. A delegáció tagjai: Günther Nolting parlamenti képviselő, Fritz Fiiszar, a Friedrich Neumann Alapítvány ügyvezető elnöke, Stefan Heydeck, az FDP frakció szóvivője és Horst Dalmeyer referens. A szívélyes légkörű megbeszélésen a nemzetközi élet időszerű kérdései mellett áttekintették a magyar-nyugatnémet együttműködés legfontosabb területeit Véleményt cseréltek azokról a tennivalókról, amelyekkel a két párt, illetve az FDP parlamenti csoportja hozzájárulhat a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítéséhez. A találkozón részt vett Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. Szovjet-kínai csúcs jövőre? Teng Hsziao-ping nyilatkozata A nagymányoki brikett gépi kiszolgálása Ismét gondok jelentkeznek az országban a tüzelőanyag-ellátással. Most az, hogy nincs elegendő feketeszén. Link Mária a szekszárdi Tüzép telepvezetője elmondta, hogy ez a tendencia a megyeszékhelyen ugyanúgy megfigyelhető, mint az ország más részeiben. Két hete érkezett egy nagyobb szállítmány, de már másnap, október 4-én elfogyott az összes feketeszén. A feszültséget úgy próbálják enyhíteni, hogy nagy kalóriaértékű lengyel szenet importálnak és ezt barnaszénnel keverve egy feketeszénhez hasonló kalóriaértékű szenet kapnak. Mindezek ellenére az emberek továbbra is a feketeszenet keresik. A hagyományos tüzelőanyag-ellátással nincsenek problémák, barnaszénből, brikettből, kokszból, fűrészelt tűzifából nagy mennyiség van felhalmozva a szekszárdi Tüzép raktárában. A megye más városai közül Pakson és Tamásiban is hasonló a helyzet. Pakson Siklósi Attila, a Tüzép telepvezetője elmondta, hogy brikettből és tűzifából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, de feketeszénből nincs állandó ellátásuk. Lengyel haldex szénből érkezik még időnként nagyobb szállítmány. Tamásiban még rosszabb a helyzet, ott is csak fa és brikett áll rendelkezésre, de nagy kalóriaértékű szenet még elvétve sem kapnak. P. P. - S. M. A kínai-szovjet csúcstalálkozó megtartására sor kerülhet a jövő évben - jelentette ki Teng Hsziao-ping, Kína vezető politikusa azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartott a hivatalos, baráti látogatáson Peking- ben tartózkodó Nicolae Ceausescu román pártfőtitkárral és elnökkel. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy néhány napon belül Teng Hsziao-ping másodszor nyilatkozott pozitívan a kínai-szovjet csúcstalálkozó megtartásának lehetőségéről. Csao Ce-jang pártfőtitkár pedig kijelentette, hogy a találkozóra egy közeli időpontban sor kerülhet. Az egyórás megbeszélésen Teng Hsziao-ping elmondta: Kína ellenzi a hegemonizmust, híve a világbéke megőrzésének és békés nemzetközi környezet biztosítására törekszik. A kínai vezető általában véve jónak minősítette Kína gazdasági helyzetét és helyesnek az elmúlt tíz évben követett reformpolitikát. A Kinai Kommunista Párt Központi Bizottságának a gazdaság kiigazítására vonatkozó határozatára utalva a legfontosabb feladatként jelölte meg a gazdasági fejlődés ütemének a lelassítását és a korrupció felszámolását. A szocialista országok helyzetére utalva aláhúzta, hogy minden országnak saját magának kell kialakítania fejlesztési stratégiáját és politikáját, összhangban tényleges feltételeivel. A szocialista országok tanulhatnak egymás tapasztalataiból, de arra nincs szükség, hogy másolják egymást. Minden szocialista ország saját dolga, hogy összegezze a sikerek és a kudarcok tapasztalatait és levonja a megfelelő tanulságokat - mondotta egyebek között Teng Hsziao-ping. Grósz Károly fogadta John C. Whiteheadet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn délután hivatalában fogadta John C. Whiteheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesét. A találkozón egyetértőén állapították meg, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét részről pozitívan értékelték a szovjet-amerikai viszonyban bekövetkezett fejlődést és hangsúlyozták a kelet-nyugati kapcsolatok további javításának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező feltételeket teremt a magyar-amerikai kapcsolatok további bővítéséhez is. Az amerikai politikust a nap folyamán fogadta Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Á találkozók során a vendég tájékozódott a magyarországi helyzetről, a gazdasági és politikai reformlépések tapasztalatairól, illetve a további elképzelésekről. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügyminiszter folytatott megbeszélést John C. Whiteheaddel a magyar-amerikai kapcsolatokról, a magyar kormány elnökének az Egyesült Államokban tett látogatása során feltárt együttműködési lehetőségek kiaknázásáról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Külföldi katonai megfigyelők a hadgyakorlaton A hazánkban szombaton kezdődött közös magyar-szovjet hadgyakorlaton - a 42 nappal ezelőtt diplomáciai úton átadott meghívás alapján - külföldi katonai megfigyelők is részt vesznek. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc és Svédország két-két megfigyelője a stockholmi katonai bizalom- és biztonságerősítő konferencián 1986-ban elfogadott dokumentumban meghatározott lehetőség szerint tekinti meg a katonai tevékenység azon mozzanatait, amelyekben a résztvevők létszáma eléri a 17 ezer töt. Hazánkban a stockholmi dokumentum elfogadása óta első ízben vesznek részt megfigyelők hadgyakorlaton. Ro Te Vu az ENSZ-be utazott Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke tegnap New Yorkba utazott, ahol a tervek szerint ma felszólal az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Személyében először lesz alkalma dél-koreai államfőnek beszédet intézni a világszervezet tagországainak képviselőihez. Tokiói értesülések szerint Ro Te Vu a megosztott félsziget újraegyesítésére tesz újabb javaslatot. Ro Te Vu elutazása előtt optimistán nyilatkozott, kiemelve annak a körülménynek a fontosságát, hogy nem sokkal az ország megalapításának 40. évfordulója és a sikeresen megrendezett szöuli olimpia után szólalhat fel az ENSZ-ben. Mint ismeretes, a két Korea nem tagja a világszervezetnek, s eddig csupán megfigyelőként vehettek részt az ENSZ-közgyűlésen. A nevetés erőt ad Létezik egy olyan magyar termék, amely nem az utóbbi negyven év szülötte, de eredetiségét máig megőrizte. Egyedi, úgymond világszínvonalú, exportálni mégsem lehet. De hiszen már túlléptünk az effajta akadályokat kereső, konzervatív gondolkodáson, vélhetik sokan, a magyar ipar kelendő termékein túl egyre több fejlett ország nyitotta meg kapuit a kétségkívül leginkább versenyképes, legkelendőbb árunk, a szellemi portékánk előtt. Mégis van, ami csak itt fogalmazódhatott meg és idegenben fele ekkora sikerre sem számíthatott volna, mondhatni tipikusan magyar jelenség: a pesti vicc. Ez az önironikus, szatirikus hajlam túlélt évtizedeket és legkülönb uralmi rendszereket, a kritikus időszakban ugyanúgy görbe tükröt tartott maga elé, mint a konszolidáció elkényelmesítő, puha és süppedős éveiben. Nem szándékozom kultúrtörténeti fejtegetésekbe bocsátkozni, mégis talán érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a kétségkívül intellektuális szféra máig a legszélesebb körnek, olyan heterogén közönségnek szól, amivel egyik művészeti, népművészeti ág sem vetekedhet. No persze itt csupán a hétköznapok művészetéről, kultúrájáról lehet szó, ami szókimon- dóan, olykor tudományos elemzéseknél is egyértelműbben árulkodik arról a korról, amelyben megfogalmazták, hozzátettek, alakították az emberek. Hogy miről, azt mindig az aktuális politikai szlogenek, a hatalmi retorika sokszor ismételt jelszavai, régi és új vezérek, politikus személyiségek, a meghirdetett programok és a valóság eltéréséből fakadó gondok, végső soron az egész országot, a lakosságot foglalkoztató gondolatok, kétségek határozták meg. És formálják a mai napig... A miérten törhetjük a fejünket. A kétségkívül összetett magyarázatban helyet követel az átmeneti helyzetünk, az a földrajzi elhelyezkedés, amelynek folytán bekapcsolódhatunk a közép-, majd újkori nyugat-európai fejlődésbe látva egyúttal a keleti állandóságot, korszakos lemaradást. Majd magunk is lépéshátrányba kerülve néhány évtizedet leszámítva már csak figyeltük az élen haladókat azon igyekezve egyúttal, hogy ne ragadjunk a végleg lemaradók táborába. Mondhatjuk úgy is, tisztában voltunk és vagyunk nemzetközi pozíciónkkal, megítélésünkkel, ami nem mindig hízelgő, még kevésbé tesz jót nemzeti önérzetünknek. De reális értékelést eredményezhet és ez már a cselekvés mozgatóját rejti magában. A másik ugyancsak történeti érvet abban kereshetjük, hogy a legavatottabb szavaival „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után”, tatár, oszmán, osztrák... hódítást átvészelt egy ebben a régióban nyelvében rokontalan nép, az utolsó században Trianon, fasizmuson, deportálásokon, személyi kultuszon, félig vitt reformokon edződött, miközben identitását csaknem sikerült elveszítenie. Hogy mégsem? Azt talán az a természetből, temperamentumból adódó védekezési reflex akadályozta meg, ami a kilátástalan, szorongató időkben is kifigurázta, nevetségessé tette a lélekölő, alkotó gondolatokat kipányvázó, a cselekvésre kész embereket gúzsba kötő intézkedéseket, hatalmi döntéseket. Megmosolyogtuk azt, amitől szenvedtünk, azáltal váltak elviselhetővé dolgok, hogy nevetni tudtunk rajta. Az életösztön diktálta ezt. A biológiai létfenntartáson, szükségleteken túl, különösen szellemi életünket, a személyiség legbensőbb tartományát, lelkiismeretünket féltettük, féltjük. Míg bírjuk mosollyal. TAKÁCS ZS. Szerencsére fából nincs hiány