Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
1988. október 15. il)~PÜJSÄG 3 HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE Színházi esték Két tipikusan mai történetet, Murray Schisgal: New York körbe-körbe című darabját láthattuk nemrégiben a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban. A népszerű színész rendező, Haumann Péter mellett Csákányi Eszter és Bencze Ilona lépett színpadra a napjaink konfliktusait feltáró, ironikus, de alapjában szomorú előadásban. Alig fél házzal, de jó alakításokkal, sikeres esttel kezdődött Szekszárdon a színházi évad. FOTO: KAPFINGER ANDRÁS Fellebbezésnek helye nincs Elképzelhetö-e olyan helyzet, amikor a „sértett” nem fellebbezhet? Lehet-e egy párttagot a szervezeti szabályzatban biztosított jogaiban korlátozni? Mindezek nem elméleti kérdések, az MSZMP Paks Városi Bizottsága legutóbbi ülésén merültek fel, mégpedig egészen konkrét formában. A pártbizottság válasza a kérdésekre az volt, hogy mindezt lehet, ugyanis olyan határozatot hoztak, hogy az a delegált testületi tag, akit az alapszervezete választott meg, a visszahívása esetén nem fellebbezhet. Ezt dr. Sutya Romolusz, a fegyelmi bizottság elnöke javasolta, majd vélemények hangzottak el ellene, és mellette is. Tulajdonképpen meglepő, hogy egy jogász, fegyelmi bizottsági elnök ilyen javaslattal állt elő, ezért megkérdeztük, hogy mi motiválta, amikor így vélekedett.- Először tisztázzuk, hogy miről van szó. Arról, hogy kísérleti jelleggel bevezették a pártbizottságokban a delegálás intézményét. Ilyen korábban nem volt, egészen új, és szerintem demokratikus eljárás. Ez azt jelenti, hogy a testületi tag meg- választóit képviseli. Ha visszahívják, és fellebbezni lehet a döntés ellen, akkor az illető a továbbiakban kit képvisel?- Értem, de a szervezeti szabályzatban az szerepel, hogy a párttag „Kéréssel, javaslattal, beadványnyal fordulhat alapszervezetéhez, a felsőbb pártszervekhez, egészen a kongresszusig...” A fegyelmi eljárásban is el lehet jutni egészen a kongresszusig a fellebbezéssel, mindkét félnek.- Panaszkodni most is panaszkodhat, itt nem erről van szó, és nem is fegyelmi eljárásról. Arról, hogy az alapszervezet visszahívja. Megingott az illetőben a bizalom, nem tartják a továbbiakban alkalmasnak. Ez esetben szerintem döntési joga kizárólag az alapszervezetnek van. Ha alkalmasnak tartjuk a pártszervezeteket arra, hogy megválasszák képviselőjüket, akkor alkalmasnak kell tekintenünk arra is, hogy a visszahívásról döntsenek. Ma még ennek nincsenek meg a szabályai, azokat a gyakorlatban kell kikísérleteznünk. Véleményem tehát változatlan.- Ön nem tudja elképzelni, hogy a testületi tagnak az alapszervezettel, netalántán annak vezetőivel folytatott vitás kérdésben éppen a felsőbb pártszerv általuk választott, és ezzel delegált tagjának van igaza?- Dehogynem tudom elképzelni. A konkrét ügyben keresheti az illető az igazát, de a delegálást illetően az alapszervezet éppen olyan demokratikusan, ahogyan a választás történt - ez általában titkos szavazás - meg is vonhatja a bizalmát, és ez ellen fellebbezésnek helye nincs. Miért, a tanácstag és a képviselő hova fellebbezhet, ha visszahívják? Az országgyűléshez, vagy az ENSZ-hez? Még addig is elmegyek, hogy például munkahelyváltoztatás esetén is szűnjön meg a mandátum.- Azt mondja tehát, hogy a választott képviselő, illetve a vezető egyedül és kizárólagosan csak a választói bizalmától függjön?- Pontosan!- Engem meggyőzött, köszönöm a beszélgetést. hírek Deményné Miskei Máriát, a szekszárdi városi pártbizottság titkárát - saját kérésére - más munkakörbe kerülése miatt az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottsága legutóbbi ülésén - eddigi munkáját eredményesnek ítélve - felmentette funkciójából. ' * A Bonyhádi Városi Tanács 1988. szeptember 21-i tanácsülésén a megüresedett Városi Tanács V. B. titkárság- vezetői állására 1988. október 1-jétől határozatlan időre kinevezte Mayer Jánost volt személyügyi főelőadót. * A Bonyhád Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1988. szeptember 8-i ülésén a Városi Könyvtár igazgatójának kinevezte Cseppentőné Pálfi Ilonát. Megbízása 1988. október 15-től 1993. szeptember 30-ig szól.-ihárosiTechnikai újdonság Szekszárdiból Hazai tükör - grafológiáról A társasági törvény életbe lépése előtt Mit mond a cégbíró? Az Országgyűlés ideje alatt mind az ülésteremben, mind a sajtótájékoztatón és a*folyosói beszélgetésekben gyakran elhangzott a társasági törvényről szólva egy sajátos intézmény neve. A cégbíróságé. Az ok pedig, amiért olyan sokat emlegették az, hogy a törvény életbe lépése után várhatóan ugrásszerűen megszaporodó társaságok megalakulását nagyban nehezítheti a jelenleg szűk keresztmetszetnek tekinthető cégbíróság. Ha más nem, az legalábbis jellemző adat, hogy - miként az Igazságügyminiszter elmondta - ma mindössze kilenc függetlenített cégbíró működik az országban. Tolna megyében a cégbírói feladatokat mintegy „melléktevékenységként” - hiszen mint mondja, tudomása szerint a függetlenített cégbírók mindegyike Budapesten működik - dr. Uhrin János, a megyei bíróság elnökhelyettese látja el. Vele beszélgettünk arról, hogy mi is jelenleg a cégbíróság feladata, és mennyire bővülhet munkájuk a jövő év elejétől. A cégbejegyzéseket vezető bíróság a megyei bíróságon működik, a megyei székhelyű cégek, illetve fióktelepek nyilvántartását végzi. Hogy csak néhányat említsünk: a cég nevét, székhelyét, az alapítók nevét, az alaptőke és az induló vagyon nagyságát jegyzik be azzal a céllal, hogy biztosítsák a gazdasági életben a törvényesség teljesebb megvalósulását, és a vagyoni viszonyok terén a forgalom biztonságát. Ha a kissé talán bonyolultnak tűnő megfogalmazást le akarnánk fordítani, akkor azt legjobban egy példával illusztrálhatnánk. Ha valaki egy társaságba be kíván lépni, akkor a bejegyzés alapján tájékozódhat annak helyzetéről, azaz a bejegyzés garanciát jelenthet egy potenciális partner számára: ez a társaság megbízható, ügyeit a törvényesség szabályainak megfelelően viszi, és előreláthatóan nem fog holnapután csődbe jutni. Ahhoz természetesen, hogy erre a tájékozódásra meglegyen a mód, a bejegyzésnek hitelesnek kell lennie - azaz minden beállt változást be kell jelenteni - és hozzáférhetőnek, azaz szakszerűen fogalmazva nyilvánosnak is kell lennie. A cégbejegyzést a bíróság minden esetben kérelemre végzi el, akár előírja jogszabály, hogy adott céget be kell jegyeztetni, akár nem. Érdekes, hogy a vállalati törvény előírása alapján az állami vállalatokat kötelező bejegyeztetni, a megyében mégis mindössze három (azaz három!) megyei székhelyű vállalat kérte eddig a bejegyzést. Míg polgári jogi társaság több is élt e lehetőséggel, holott erre senki nem kötelezi őket. A feladatok 1982-től, a kisvállalkozási formák elterjedésének kezdetétől szaporodtak meg ugrásszerűen. Nemcsak az alakuló cégek adnak munkát a bíróságnak, hiszen - mint említettük - minden változást is számon kell tartani. 1982 óta a legutóbbi napokig 785 céget jegyeztek be a megyében, de volt 389 megszűnés is. Különösen a vgmk-knál, gkm-knál nagy a mozgás. Annak ellenére, hogy erre a munkára nincs a megyei bíróságon külön státus, és jogszabály sem ír elő határidőt, 1 hét és 1 hónap közé eső idő alatt mindig elvégzik a bejegyzést, sőt, az új cégek - a változást bejelentőkkel szemben - elsőbbséget élveznek, hiszen nekik a munkájukat teheti lehetetlenné a bejegyzés hiánya. De mi lesz vajon jövőre, amikor a munka biztosan több lesz? Dr. Uhrin János egyelőre nem tud többet mondani, minthogy kapott a bíróság egy státust, januártól függetlenített cégbiró fog működni a megyében. Az álláslehetőséget meghirdették, a minisztérium által indított, a leendő cégbírók képzésére irányuló tanfolyamra decemberben kerül majd sor. A cégbiró okirat alapján bejegyzi a céget vagy éppen a törvényességi feltételek hiányában megtagadja a bejegyzést. Nem a klasszikus értelemben vett bírói, azaz döntési feladatokat lát el. Az új törvény állítólag - mondja dr. Uhrin János - ilyen feladatokat is ad majd. Állítólag! Ezt hangsúlyozza beszélgetőpartnerem, hiszen neki a törvénytervezet második variációját volt módja elolvasni, a Parlament elé pedig a hatodik vagy hetedik változat került. A törvény szövegének ismerete nélkül pedig csak elmélkedhetünk azon, hogy amennyiben ellenőrzési feladatai is lesznek a cégbírónak, akkor nemcsak jogi, hanem adminisztrációs, számviteli stb. munka is adódhat, akkor nemcsak egy jogász, hanem közgazdász, könyvszakértő vagy adminisztrátor tudására is szükség lehet. De erről érdemben csak akkor beszélhetünk, ha a jogszabályok megjelennek a Magyar Közlönyben, hiszen, „amíg én törvényt nem látok, addig nem tudok erről semmit” - mondja dr. Uhrin János.-ri(TUDÓSÍTÓNKTÓL) A grafológia - íráselemzés - korunk egyik legvitatottabb tudománya. Még az Új magyar lexikon is amellett foglal állást, hogy az írás és a jellem között semmilyen kapcsolat nincs. Ugyanakkor Franciaországban és Svájcban egyetemi tanszéke van. A tudomány-áltudomány viták kereszttüzében alakult meg ez év februárjában az Irástanulmányi Társaság, mely több mint harmincévi szünet után ismét szervezeti életet teremtett az iráselem- zőknek. Igaz, hogy akkor még csak a fővárosiaknak. A társaság a közelmúltban lezajlott közgyűlésén azonban országos hatáskörű egyesületté lépett elő.- Mit tükröz ez a változás? - kérdeztem dr. Agárdy Tamástól a Magyar Televízió vezető szerkesztőjétől, az egyesület elnökétől.- Úgy tartalmi, mint szervezeti fejlődés következménye. Úgyszólván minden megyéből van már tagunk, s helyi tagozatok létrehozása is várható. Szekszárdtól nem is olyan messze, Pécsett alakul a közeljövőben tagozat. Annak ellenére, hogy az alapitó tagság létszáma nem nagy, ma már megközelítően kétszáz tagunk van. A tagnövekedés hátterében persze ott állnak az előadássorozatok is. Hadd jegyezzem meg, hogy november 11 -én a pszichológia hete keretében éppen Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központban tartunk előadást a grafológiáról. Ugyanakkor a segédtudományok művelői is megkezdték az írásminták gyűjtését a szemészet, szexo- lógia, belgyógyászat, ideg- és elmegyógyászat, kardiológia területéről, a balesetes gépkocsivezetők, balkezesek és sportolók köréből. Tolna megyéből is segítséget kapunk a belgyógyászati betegségben szenvedők írásmintavételéhez. Az írás ugyanis totális jellemhordozó, s így meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek rendellenes háttérre utalnak.- Ha bárki megjelenne Önöknél néhány sor kézírással a kezében, hogy annak Írójáról jellemrajzot kér, vállal- nák-e ennek elkészítését?- Most még nem végzünk grafológiai analízist, de jövőre már szeretnénk kidolgozni ennek rendszerét is. Ehhez persze a kézíráson kívül az író nemének és életkorának ismerete is szükséges. Ugyanakkor jogi személyeknek a személyzeti munkában szeretnénk hasonló segítséget nyújtani.- Nem vagyok grafológus, még csak a kézírását sem láttam, de azt hiszem, optimista ember.- Nem megalapozatlan az optimizmusom. Egyre több, a grafológiát kóklerségnek, sarlatánságnak tartó tudóssal tudtuk már tisztázni, hogy mi a magatartáselemet, a betűt létrehozó mozgást nézzük. S mindehhez még egy megyei adalék: dr. Hangay István, a Tolna Megyei Köjál osztályvezető főorvosa a már- már elfeledett, ám a '30-as években virágkorát élt grafodin modern változatának mintadarabját készítette el hobbiból. Ugyan az eredeti nem maradt fenn, s mindössze néhány sor feljegyzés adja tudtul, hogy az írás sebességét és az írásnyomást mérték vele kezdetlegestechnikai szinten, mégis megszületett majd hatvan évvel később Szekszárdon az utód. Hogyan is zárhatná másképpen sorait a tudósító, Gergelics Erzsébet, mint úgy, hogy hazánk egyetlen „grafodinjával” írja alá nevét: Miből fizet a Hungária? A pénz Pesten van! Diszkrét palánk mögött szorgos munka folyik Szekszárdon a Garay szálló Széchenyi utcai frontján: készül a Hungária Biztosító székháza. Mint azt már lapunkban megírtuk: a Vendéglátóipari Vállalat eladta az épületnek ezt g szárnyát 27 millió 800 ezer forintért. Most a biztosítóintézet átalakítja, ami zusammen 60 millióba kerül. Igaz maga a tatarozás csupán 29 millió, de az egyéb járulékos költségek a duplájára emelik a beruházás összegét. Bonyhádra és Paksra már beköltöztek az irodaépületbe a helyi kirendeltségek, Tamásiban és Dombóváron most alakítják az ügyfelek fogadására alkalmas helyiségeket. Aztán. Szinte nincs olyan esemény, amelynek szponzorai között ne tűnne föl a Hungária neve, van Hungária naptár, öngyújtó, trikó, mappa és határidőnapló, ultramarinkék jégvakaró, Hungária taxi és természetesen szintén kék öntapadós matrica, amely a megye legeldugottabb településén is hirdeti: gondoskodnak rólunk. Miből van minderre és mindenre pénze a Hungária Biztosítónak? - kérdeztük Rochi Lászlót. A Tolna megyei igazgatóság igazgatója úgy véli: meglehet azért, mert ügyesek a biztosító munkatársai.- Éves szinten globálisan a Hungária budapesti központjából az általunk kötött biztosítási díjtételek bizonyos hányadát kapjuk vissza. A Tolna megyei igazgatóság, és a központ kialakítása a Garay szálloda helyén teljes egészében központi keretből történik. A reklámra fordítható pénz itt nálunk ötszázezer forint évente. Hogy ez sok-e vagy kevés, végül is az dönti el, hogy mennyire realizálódik a reklám az üzletben.- Kiket, és miért szponzorálnak?- Mivel a gépjármű-biztosítás, a Casco egyik szolgáltatásunk, áldozunk azokra az eseményekre, amelyek a közlekedéssel kapcsolatosak. Ezenkívül ott vagyunk minden jelesebb sporteseményen grand prixen, nemzetközi kosárlabdatornán, vagy ökölvívó-bajnokságon. A támogatás összege - minthogy hirdetünk is - a nézők várható számától függ, de nem haladja meg az ötvenezer forintot. Szponzorálásra évente 100-150 ezer forintot költünk. A központ egyébként támogatja anyagilag is a jó ötleteket -, s nem dicsekvésképp, de az elmúlt évben a megyei igazga tóságok között mi értük el a legjobb eredményt.- A Hungáriának tehát nincsenek anyagi gondjai.- Nem gazdag a mi cégünk, naponta meg kefl gondolnunk mire költjük a pénzünket. Egy biztos, hogy a jó munkát a központban észreveszik és honorálják, így kerül a megyei igazgatóságon elköltött pénz Pestről Szekszárdra - mondja az igazgató, aki most még a Mészöv-székház harmadik emeltén fogadott. Az igen finom kávét, amivel kínáltak ■- természetesen ultramarinkék porceláncsészében szervírozták. dvm Értelmiségi fiatalok találkozója Tengelicen A hagyományokhoz híven ismét a Tengelici Oktatási Központ a házigazdája a megye fiatal értelmisége immár negyedik alkalommal megrendezett találkozójának. A háromnapos rendezvényt - melyen összesen hetvenen képviselik a különböző intézményeket és gazdasági egységeket - tegnap délután nyitotta meg Nagy Endre, a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkára, s egyúttal tájékoztatta a résztvevőket az ÉFT jelenlegi fontosabb tennivalóiról és a célkitűzéseiről. Az esti órákban Maksa Zoltán, az ismert humorista lépett fel műsorával, majd ismerkedési est zárta a programot. Ma, reggel 9 órától különböző aktuális előadások várják az érdeklődőket: Sasvári András, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem munkatársa A várakozások szerepe a mai magyar társadalomban, kollégája, Horváth Csaba Hazafiság és nemzettudat, Ágh Attila, az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkatársa pedig A politikai intézményrendszer reformja cimmel tart referátumot. Vasárnap, ugyancsak reggel 9 ,órai kezdettel megyénk párt- és állami vezetői - köztük Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke, Varjas János, a HNF megyei titkára, Schattmann Csaba, a KISZ MB első titkára, Solymosi József, országgyűlési képviselő és dr. Nagy Ferenc, az MSZMP MB gazdaságpolitikai osztályának vezetője - fórum keretében válaszolnak a feltett kérdésekre. Szekszárdi fabajok, fajajok A városi utcákat szegélyező fák sorsa nem könnyű. A kis, frissen ültetett fákat gyakran tördelik ki ártó kezek, de nem jobb a sorsuk az öreg fáknak sem, mert azok meg nemigen jutnak élettérhez. Fotó: BAKÓ JENŐ Ez a fa kinőtte a köré tett vasabroncsot, de hogy ez senkinek sem fáj, az jól látható a képen. Azaz - hogy a fának bizonyosan fáj és próbálja is levetni felesleges terhét. Az SZTK előtt található egyébként. A Garay téri fák sorsa sem könnyű. Legutóbb alapos metszésben részesültek, hiszen teljesen az épület faláig értek, de a törzsük is siralmas helyzetben van, szinte eggyé váltak a betonnal, aszfalttal. t