Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
2 ItÉPÜJSÁG 1988. szeptember 14. Több gazdaságban nincs mobilizálható pénzeszköz Őszi sajtótájékoztató a vetőmagellátásról Tavaszvárás előkészületekkel Tegnap délelőtt Dombóváron, a Vető- magtermeltetö és Értékesítő Vállalat Dél- dunántúli Területi Központjának tanácstermében sajtótájékoztatóra került sor, az őszi vetőmagellátás helyzetéről, valamint a jövő évi tavaszi előkészületekről. Szakái László igazgató bevezetőjét követően Reizinger József termelési igazgatóhelyettes számolt be a vetőmagellátás tapasztalatairól és többek között elmondta, hogy a január elsejével életbe lépett közgazdasági szabályozók, valamint a pénzintézetek megváltozott hitel- politikája megváltoztatta a vállalat és partnerei munkáját egyaránt. Hitelhiány nehezítette a tavaszi vetőmagvásárlást, de a megoldatlan feladatnak látszó hibrid kukorica vetőmag igénylését egyszeri, rendkívüli hitelakció keretein belül még sikerült megoldani. A vállalat véleménye viszont az, hogy az igazi gondok csupán most jelentkeznek a gazdaságokban, mivel többen egyszerűen nem rendelkeznek mobilizálható pénzeszközökkel, aminek egyenes következménye, hogy államilag minősített - s így garantált - vetőmagot nem is tudtak rendelni. Kevés gazdaság rendelkezik megfelelő tisztító gépparkkal, így a „Vetőmag Törvényben” szereplő előírásoknak természetesen nem is tudnak megfelelni. Várhatóan erősödni fog a csereakció, melyben egyik gazdaság ezt ajánl a készletéből, mig a másik viszonzásul éppen valami más keresettet, így a manipuláció könnyen belátható hátrányai hamarosan észlelhetők lesznek jövedelmezőségben, termésmennyiségben egyaránt. Sok esetben a gazdaságoknál nem is a jóakarat kérdése a jó minőségű vetőmag előállítása, sokkal inkább a megfelelő tisztítóberendezések hiánya, mig másutt a biológiai lemaradás okoz gondot, ami az új vetőmagok bevezetésénél 3-4 esztendőt is igénybe vesz. Példaként említette az előadó a GK Zom- bor fajtát, amiből kisebb tételhez először tavaly lehetett hozzájutni, míg az idén korlátlanul a rendelkezésre állt. Akad Somogy megyei partner, aki tavaly nem kérte e fajtát, az idén nem vesz vetőmagot, így egyszerűen kizárja magát a korszerű termelésből. Az őszi kalászos vetömagigény Tolna megyében 5908 tonna őszi búza, 879 tonna őszi árpa és 18 tonna rozs, ami összesen 6805 tonna mennyiség. A szaporító gazdaságoknál búzából előzetesen szerződést kötött a vállalat 28 ezer tonnára, amit később 24 ezer 500-ra redukáltak, őszi árpából pedig 5 ezer tonnát kötöttek le. őszi búzából egyetlen kivétellel minden igény kielégíthető, és az első év az idei, hogy a meglévő adottságokkal nem is élnek a gazdaságok. A GK Othalom a legkeresetebb fajta, kedvelik még a gazdaságok a GK Zombort, a legkevésbé az Mv-14-esért jelentkeztek. Szaporításba fognak új fajtákat is, míg másokat egyszerűen (mivel nem is keresik) levesznek a listáról. Az őszi búza vetőmag feldolgozása összességében kedvező képet mutat. Oka: kevesebbet kell feldolgozni - ami nem biztos hogy jó - és két héttel hamarabb kezdődhetett a tisztítási szezon. Két hét múlva minden fajtáról lesz minőségi bizonyítvány. Kedvező a kiszállítások helyzete is, jelenleg az őszi búza vetőmag közel 70 százaléka a felhasználók raktáraiban van, ami azért némi megnyugtatást adhat. Kedvező fogadtatásra talált az őszi búza ömlesztett forgalmazása, a Tolna megyei KSZE képviselőinek erőteljes szorgalmazására az idén ez a többszörösére futott fel. Az árutermelők saját mintáinak vizsgálatáról még nincs a vállalatnak pontos adata. A fajtaszortiment széles és korszerű. A felújítási arányt vizsgálva kiderül, hogy az utóbbi 5 évben ez megyénkben 39,4 százalékot tesz ki. Elhangzott, a KSZE is növelhetné a fémzárolt vetőmag felhasználási arányát. Évek óta egy helyben topog a rozs fajtakérdése, új fajta nincs. Elfogadható minőség, elegendő mennyiség viszont van. Áttörés a magyar nemesítéstől várható e téren, behozatalára egyszerűen nincs mód. Részben bekövetkezett az őszi árpában a fajtaáttörés, az igazi váltás egy év múlva várható. Vezet a Kompolti korai fajta az igények listáján. Három-négy gazdaság kivételével minden igény kielégített. Bejelentett igényre azonnal ad a vállalat vetőmagot Kompolti koraiból és 4-esből egyaránt. A burgonya vetőgumó termeltetés és felújítás az elmúlt két évi aszályt kevésbé szenvedte meg mint az ideit, a kiesés meghaladja az 50 százalékot a Dél-somogyi homokháton, de szerencsére jobb a kép az öntözhető területtel rendelkező Mözsi Új ÉletTéesznél, de így is csak saját szaporításon felüli vásárlással tudja a Vetőmagtermeltető Vállalat kielégíteni az igényeket. Vezet a De- siré majd a Cleopátra következik a sorban. A vetőgumó-igényt mindig meghatározza az ára, a Burgonya Tanács javasolt ára 100 kilogramm esetében, kis méretnél 2130,-Ft, nagy méretnél 1740,- Ft. Vetögumóigény-csökkenésre lehet számítani, pedig évről évre nőtt a vírusfertőzött, biológiailag leromlott burgonyaparcellák száma. A lakossági vetőmagellátásról elmondták, hogy 600 partnert kerestek fel a múlt hónapban, felajánlva tasakolt vetőmag szolgáltatásukat, kaptak 584 partnertől megrendelést. így a garantált lakossági ellátás biztosítottnak látszik. Tolna megye 122 boltja forgalmaz majd vetőmagot, mégpedig gazdasági, konyhakerti, drazsírozott mag és virágmag kiszereléssel. Érdekesség, 6381 csomag virághagyma, 24 ezer 560 doboz vöröshagyma, dughagyma és 4050 doboz fokhagyma szállítására kapott a vállalat további megrendelést. Tartalékban van 235 ezer tasak konyhakerti és színes tasakolású mag, valamint 33 ezer darab gazdasági vetőmag, ösz- szességében 5,6 millió tasak forgalomra lehet előzetesen számítani, ami azonos az idei mennyiséggel. Növelik javaslatra a tasakok töltősúlyát, az ár ennek megfelelően 4 Ft-ról 6 Ft-ra emelkedik. A vető- magtasakolás beindult, a választék ma még szűkös, de jövő héttől a vásárlásoknak nem lesz akadálya. -szabóBefejeződött a közgazdász vándorgyűlés Szekcióülésekkel folytatódott, s a vitát összegező plenáris üléssel befejeződött kedden Gyulán a 26. közgazdász vándorgyűlés. Az Erkel Ferenc Művelődési Házban megtartott tanácskozás előadásai és hozzászólásai főként a piacgazdasági rendszer felé haladás szükségességét és lehetőségeit elemezték elméleti, politikai és gyakorlati vonatkozásokban. Az eszmecseréből is kitűnt, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetéből csak átfogó és következetesen végrehajtott reform révén lehet kiemelkedni. Az állami irányítás és a vállalatok együttműködése, a gazdálkodó szervek önállósága, a piac változásaira válaszolni képes magatartás, a tulajdonformák egyenjogúsítása és más tényezők együttes hatására alakulhatnak ki azok az életképes stratégiák, amelyek a magyar gazdaság megújhodását szolgálhatják. A vándorgyűlés I. szekciójának munkáját Csáki Csaba társelnök, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora összegezte a keddi plenáris ülésen, amelyen Kemenes Ernő államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára elnökölt. Az említett munkacsoportban általános volt az a vélemény, hogy a vállalatok kibontakozásának, fejlődésének akadálya a restrikció, a vállalatoknak „elegük van” a csapongó, utólagos beavatkozásokat alkalmazó szabályozásból, s egy átgondolt, világosabb, egyértelműbb, konkrétabb gazdaságpolitikát, megfogható iparpolitikát igényelnének. Nagy hangsúllyal foglalkoztak a vállalati, mikrogazdasági szint és a gazdaság- irányítás makroszintje közötti kapcsolat- rendszerrel. Az a vélemény alakult ki, hogy ha a vállalatoknál nincs elmozdulás, akkor a gazdaságirányításnak nincs más lehetősége, mint a restrikció. A restrikció fennmaradása esetén viszont nehezen mozdulhatnak el a vállalatok. Ebből az „ördögi körből” kell megkeresnünk a kitörés útját - mondta a szekció- vezető - mégpedig úgy, hogy a másikra mutogatás helyett mindkét oldalnak egyszerre kell a kezdő lépéseket megtennie. A gazdaság liberalizálásával kapcsolatos szándékok szimpátiát keltettek a résztvevők között, ám többen megjegyezték, hogy a liberalizálás önmagában nem elégséges. Ezt csak egy átfogó, a kibontakozási program koncepcionális elemeire épülő, részletesen kifejtett gazdaságpolitikai stratégia részeként lehet eredményesen megvalósítani, s ennek a stratégiának a kimunkálásában mindenki várja a következő lépéseket. A II. szekció résztvevői a vállalati stratégiai irányítás egyik gyenge pontját, a piaci munkát vizsgálták. Erről Balázs Péter társelnök, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője számolt be a vándorgyűlésnek. Hangsúlyozták, hogy óvakodni kell a külső piacok és a belső piac mindenféle mesterséges szétválasztásától, s éppen a kül- és belpiac egységét kell keresni. A vállalatközi kooperációt elemezve, az előadók hangsúlyozták a nemzetközi kapcsolatokban való részvétel szigorú feltételeit, követelményeit, s rámutattak arra, hogy hazai viszonylatban ezeknek milyen korlátái vannak. Az „Érdekeltségi problémák a vállalati gazdálkodásban" kérdéskörrel foglalkozó szekció munkáját Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára foglalta össze. Döntő fontosságúnak ítélték meg, hogy a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő társasági törvény eredményeképpen a tulajdonjogi formák Összhangba kerüljenek a vállalati önállóság követelményeivel. A tőkeáramlás kérdését elemezve megállapították, hogy abban elsősorban a bankok szerepének növelésével érhető el előrelépés, s meg kell mozdítani azt a holt tőkét, amellyel az ország sok vállalata rendelkezik. A negyedik munkacsoport a gazdálkodásban mindinkább felértékelődő pénzügyi szemléletnek a vállalati stratégiában betöltött szerepével foglalkozott. Az e szekcióban elhangzottakat Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Gazdaságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettese foglalta össze. A vitában hangsúlyozták, hogy nem szabad kimaradni a nemzetközi tőkemozgásból. Eddigi kimaradásunk oka a szakemberek véleménye szerint az, hogy nem vagyunk felkészültek, a bürokrácia nehézkessége akadályozza részvételünket e folyamatokban. Mint mondották: a társasági törvény remélhetően elősegíti majd a bekapcsolódásunkat. A világbanki hitelekkel kapcsolatban a szekcióban az a vélemény alakult ki, hogy ezek révén elért fejlesztés szinte másodlagos jelentőségű, fontosabb a külföldi szakemberek jelenléte, a magyar gazdaság „önfényképezéséhez” nyújtott segítség. Ez utóbbi alapján jöhet csak létre a valódi vállalati szerkezetátalakítás. Az export- fejlesztő pályázatok rendszeréről megállapították: hátránya, hogy az elbírálás túlságosan az egyenlegre összpontosít, pedig a fő cél a versenyképes termékek gyártása lenne. A munkacsoportok vezetőinek beszámolói után Csikós-Nagy Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke mondott zárszót, amelyben elemezte a magyar gazdaságpolitika alakulását a felszabadulástól napjainkig. A megoldandó kérdések közül elsősorban a szellemi tőke hasznosítását, a forint konvertibilissá tételét és a vállalatok információs rendszerének megteremtését emelte ki. Kubai nyilatkozat a londoni nagykövet kiutasításáról A kubai külügyminisztérium önkényesnek és igazságtalannak minősítette Kuba londoni nagykövetének kiutasítását. A Havannában kedden kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nagykövetnek semmi köze sem volt a hétfői incidenshez, amikor is a nagykövetség harmadtitkára, Carlos Medina Perez önvédelemből fegyvert használt. A nagykövet kiutasítása csak arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az amerikai és az angol titkosszolgálatnak az ügyben játszott szégyenletes szerepéről - hangzik a nyilatkozat. A dokumentum szerint hétfőn lakása mellett Medina Perezt öt személy körülfogta és fenyegetőleg dezertálásra szólította fel. A harmadtitkár az egyik illetőben felismerte Florentino Azpillaga Lombar- dót, aki korábban maga is kubai diplomata volt, de 1987 júniusában megszökött prágai állomáshelyéről és a CIA szolgálatába állt. A magát veszélyben érző harmadtitkár a fenyegető fellépés hatására vette elő és használta fegyverét. Teljességgel lehetetlen - hangoztatja a kubai külügyminisztérium -, hogy ez a CIA markában levő személy a brit titkos- szolgálat és a hatóságok tudta és közreműködése nélkül utazhatott volna Londonba, és tehette volna, amit tett. A brit hatóságok eddig - azaz a nyilatkozat kiadásáig - nem is tettek említést Azpillagáról, aki pedig feltehetőleg megsérült a lövésektől - jegyzik meg Havannában. A nyilatkozat végkövetkeztetése, hogy a nagykövet kiutasításával kavart diplomáciai botránnyal a két titkosszolgálat kínos akcióját akarják leplezni Londonban. Külügyi szóvivői értekezlet Magyarország és Dél-Korea állandó képviseletet létesít Budapesten, illetve Szöulban - jelentette be Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője kedden az újságíróknak, majd nyilatkozatott tett a két ország kapcsolatáról. Utalt a Magyar Távirati Iroda közleményére, amelyből már ismeretessé vált, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köztársaság, felismerve kapcsolataik normalizálásának szükségességét, és azért, hogy megteremtsék, s szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport, műszaki-tudományos, egyéb, valamint konzuli kapcsolataikat, megállapodtak a két ország állandó képviseletének létesítéséről a két fővárosban. Megnyitásukra megfelelő időben sor kerül. Magyarország és Dél-Korea kormánya meg van győződve arról, hogy az állandó képviseletek felállítása hozzájárul kapcsolataik különböző területeken történő előmozdításához. A két kormány megállapodott továbbá arról is, hogy egy közeli időpontban tárgyalásokat kezdenek kétoldalú kapcsolataiknak a diplomáciai kontaktusok felvételével járó rendezéséről. Kifejezték elhatározottságukat a tárgyalások mielőbbi sikerre vitelében. A szóvivő - ugyancsak kérdésekre válaszolva - bejelentette: Jichak Samír izraeli kormányfő szeptember 14-én kétnapos magánlátogatásra Magyarországra érkezik. A politikus programjáról, a két kormányfő között várható megbeszélések témáiról azonban nem tudott érdemi tájékoztatást adni. Az MTI munkatársa az NSZK-beli kémügy magyar vonatkozásairól érdeklődött. Komoróczki István elmondta: egyes nyugati lapokban több cikk jelent meg az elmúlt hetekben a nyugat-németországi kémügyről, amelynek néhány magyar származású, de évtizedek óta külföldön élő szereplője is van. Az ügy körül kibontakozott sajtókampány kapcsán a Külügyminisztérium nevében kijelentette: a Magyar Népköztársaság olyan, elvi alapokon nyugvó külpolitikát folytat, amely - lehetőségeinket figyelembe véve - aktívan hozzájárul a kedvező nemzetközi folyamatok erősítéséhez, a kelet-nyugati párbeszéd fenntartásához és a különböző társadalmi berendezkedésű országok sokoldalú kapcsolatainak elmélyítéséhez. A budapesti tüntetés visszhangja Nyugat-Európában kedden számos tekintélyes napilap számolt be a nagymarosi vízlépcső megépítése ellen rendezett hétfői budapesti tüntetésről. A szocialista országokban kedden a jugoszláviai Vjesnik és a csehszlovák sajtó adott hírt a megmozdulásról. A francia lapok közül a L.humanité és a Párizsban megjelenő amerikai International Herald Tribune rövid tényközlő hírre szorítkozott, a Liberation viszont saját munkatársától közölt budapesti tudósítást. Ebben kitért arra, hogy a tiltakozók között voltak az osztrák zöldek képviselői, akik ellenzik a kormányuk és vállalataik eljárását a magyar gátépítési tervekkel kapcsolatban. Több vezető brit napilap is helyszíni tudósítást közölt kedden a budapesti tüntetésről. A The Times és a The Guardian kiküldött tudósítója egyaránt kiemeli, hogy a több tízezres tüntetés részvevői népszavazást követeltek a vízlépcső ügyében, a The Independent pedig „A kék Duna zöld vitatéma" című jelentésében hangsúlyozza, hogy „a megmozdulást hivatalos engedéllyel szervezték, az MTI tudósított róla, a rendfenntartó erők jelenléte visszafogott volt”. „A magyar hatóságok példátlan készséget mutattak a vízlépcső kérdésének nyilvános megvitatására” - írja a The Times tudósítója, majd hozzáfűzi: „Grósz Károly magyar vezető ismételten kijelentette, hogy a magyar nép véleményét figyelembe kell venni, s megfigyelők vélekedése szerint esetleg valóban lehet népszavazás”. PANORÁMA BUDAPEST - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével kedden parlamenti küldöttség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei elnökeinek találkozójára. A tanácskozáson várhatóan szó lesz a Varsói Szerződés tagállamai törvényhozó testületéinek interparlamentáris tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokról, .az interparlamentáris csoportok munkájáról. * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Népek Barátsága Emlékplakettel tüntette ki a népeink közötti barátság elmélyítésében kifejtett tevékenységéért Oldrich Mohelskyt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosát. A kitüntetést kedden Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára adta át. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. MOSZKVA - Krasznojarszki látogatásának második napján a város tudományos központjában a térség tudósaival, közéleti személyiségeivel találkozott Mihail Gorbacsov. A találkozón kialakult eszmecsere középpontjában a térség termelőerőinek átfogó tudományos előrejelzésre alapozott harmonikus fejlesztésével összefüggő kérdések álltak. Hangsúlyozták, hogy a természeti kincsek kiaknázásának mai méretei mellett a fejlesztés felfokozott tempója komoly hibákhoz, az egész térséget érő károkhoz vezethet. Jó ütemben halad a dombóvári központból a vetőmag-kiszállítás
