Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

MA Zárkában és 1988. szeptember 13 KEDD bilincsben XXXVIII. évfolyam, 219. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MEGYEI Csúcstechnika a Ta-Luxban Nagygyűléssel kezdődött Tóth Zsolt már szakmunkástanuló korában az új gép mellett dolgozhatott A szerszámgyártásban szinte nincs olyan feladat, amelyet ne tud­nának megoldani a tamási Ta-Lux Kisszövetkezetben. Főleg az év kö­zepe óta, amikor lízingbe egy japán szikraforgácsoló gépet vásároltak. A közel húszmillió forintba került, számitógép vezérlésű, világszínvo­nalú berendezés legfőbb erénye, hogy hőmérsékletváltoztatás nélkül munkálja meg a fémeket, s így olyan precíz kivágási műveletek végezhe­tők vele, amelyek a gyorsprésekhez nélkülözhetetlenek. A nagy teljesítményű gép maximá­lis kihasználása érdekében a szö­vetkezet mintegy 12-13 millió forint értékben bérmunkát is vállal vele, s hogy a drága vételár minél előbb megtérüljön, szombaton és vasár­nap is dolgoznak az új forgácsolóval. Fotó: GOTTVALD KÁROLY a Reformpárti Esték sorozata Az „Irány a demokratikus szocializ­mus!” útmutató gondolatisága jegyében megrendezett, politikai nagygyűléssel vette kezdetét hétfőn, késő délután a Re­formpárti Esték egy héten át tartó prog­ramsorozata. A Budapesti Műszaki Egyetem köz­ponti épülete előtt több ezer, a főváros­ban tanuló egyetemista, főiskolás, kö­zépiskolás, dolgozó értelmiségi fiatal gyűlt össze, hogy demonstrálja érdekelt­ségét a reformok átfogó és következetes megvalósításában. A KISZ Budapesti Bizottsága és BME- szervezete közös kezdeményezésű nagygyűlésének szónokai Hámori Csa­ba, a KISZ KB első titkára és Pozsgay Im­re államminiszter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai voltak. Ezt követően a szervezők a Miért té­vesztettünk utat?, illetve az Út a jogállami­ság felé című pódiumvitára invitálták az érdeklődőket. Mindkét rendezvényen a társadalmi és politikai közélet neves sze­mélyiségei válaszoltak a felvetődő kér­désekre. Tüntetés a vízlépcső ellen A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen tiltakozó tüntetés kezdődött hétfő délután Budapesten, a Vörösmarty téren. A demonstráció főbb követelései: Tünte­tünk a vízlépcső ellen! - Követeljük a nagymarosi építkezés azonnali leállítá­sát! - írják ki a népszavazást! A különféle környezetvédő és más, kulturális, társadalmi alapokon szerve­ződő csoportok felhívására este öt óra tájban több ezren gyűltek össze a Belvá­rosban tiltakozó transzparenseikkel, hogy - a rendezők szándéka szerint - „fegyelmezetten képviseljék álláspontju­kat” az éles társadalmi vitát kiváltott nagyberuházással kapcsolatban. A Vörösmarty téri gyülekezés után a til­takozó menet - a forgalom elől elzárt út­vonalon - a Kossuth Lajos térre indult, ahol a demonstráció forgatókönyvének megfelelően a Parlament épületében át­nyújtották az építkezés ellen tiltakozó beadványt. A Hazafias Népfront nagymarosi bi­zottsága és a nagyközség társadalmi szervezetei nyilatkozatot adtak ki, amely­ben tiltakoznak amiatt, hogy különböző csoportok „Nagymaros Bizottság” néven szervezkednek, akciókat és tüntetéseket rendeznek a vízlépcső megépítése ellen. A helyi népfront és társadalmi szerveze­tek megítélése szerint az úgynevezett „Nagymaros Bizottság” nem Nagymaros lakosságát képviseli, és olyan propagan­dát fejt ki, amely a település alapvető ér­dekeivel ellentétes. Ezért elhatárolják magukat a megítélésük szerint egyoldalú és a teljes körű objektivitást mellőző kampánytól, amely az építkezés leállítá­sát követeli. A tiltakozás hangsúlyozza, hogy Nagy­maros lakossága legalább olyan mérté­kű felelősséget érez a Dunakanyar kör­nyezetének és szépségének megóvá­sáért, a környezet védelméért, mint bárki az országban. Országgyűlési előkészület Hétfőn Stadinger István, az Ország­gyűlés elnöke a Parlamentben megbe­szélést folytatott a megyei képviselőcso­portok vezetőivel, az Országgyűlés októ­beri ülésszakának előkészületeiről. A nyilvánosságra hozott program szerint az ülésszak elé négy törvényjavaslat és egy tájékoztató kerül majd. A megbeszé­lésen a képviselőcsoportok vezetőit a gazdasági társaságokról szóló törvény- javaslatról Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter, az általános forgalmi adó, vala­mint a személyi jövedelemadó módosítá­sáról és a vállalati nyereségadóról Villá­nyi Miklós pénzügyminiszter, a bős­nagymarosi beruházásról Maróthy Lász­ló környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatta. Közgazdász vándorgyűlés Németh Miklós beszéde Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban hétfőn megkezdődött a 26. közgazdász vándorgyűlés, amely a gazda­sági stabilizáció időszakában szükséges vállalati stratégiákkal foglalkozik. A Magyar Közgazdasági Társaság, a MTESZ Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya és Békés megyei szervezete, valamint a Magyar Gazdasági Kamara által rendezett tanács­kozás mintegy 900 résztvevője előtt Csi- kós-Nagy Béla, a Közgazdasági Társaság elnöke mondott megnyitót. Ezután a ven­déglátók nevében Gyulavári Pál megyei ta­nácselnök üdvözölte a vándorgyűlést A plenáris ülésen a vitaindító előadást Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. Bevezetőben áttekintést adott az elmúlt másfél évtized nemzetközi folyamatairól a tudomány, a technológia, a gazdaság és politika területén, elemezte a kelet-európai szocialista országok - köztük hazánk - helyzetét s részletesen szólt az arra irá­nyuló törekvésekről, hogy a magyar nép­gazdaság a stagnálás, a világgazdasági térvesztés után elindulhasson a kibontako­zás, a fejlődés útján. A többi közt megállapította, hogy a gaz­dasági változtatások iránt türelmetlenség tapasztalható, kritikai észrevételek hang­zanak el. Szakértelmiségünk körében is erősödik a gazdaságirányítást érintő elé­gedetlenség. Ezt érthetőnek minősítette, ám emlékeztetett arra, hogy programjaink elfogadásakor a vezetés nem ígért - nem is ígérhetett - gyors fordulatot, látványos eredményeket. Ugyanakkor mindent meg­teszünk azért - mondotta -, hogy a kilenc­venes évek elejére vegyes tulajdonú gaz­daság talaján, teljesítményorientált, a nem­zetközi versenyben helytállásra képes, a vállalkozás feltételeit javító társadalmi-gaz­dasági közeget hozzunk létre. Németh Miklós ezután mérleget vont ar­ról, hol tartunk ma stabilizációs céljaink, az 1988-ra tervezett változások megvalósítá­sában. Alapvető minősítésként azt emelte ki, hogy lefékeztük az eladósodás ütemét a gazdaságirányítás új elemeinek bevezeté­se nem okozott törést a folyamatokban, s - a kétségtelenül meglévő, feloldásra váró feszültségek, ellentmondások mellett is - az új elemek alapvetően a kívánt irányban hatnak. Megközelítőleg teljesülnek ez évi tervünk fő törekvései és céljai. A gazdálkodó szervezetek kapcsolatai­nak újrarendeződéséről az előadó megál­lapította: a vállalati vezetők figyelmének súlypontját a párt és állami határozatok kö­vetésétől a piac működésének felmérése és megértése felé kell áthelyezni. A külpiaci versenytől való mai védettség és a ver­senyhiányos belső piaci viszonyok mellett kialakult vezetési gyakorlathoz képest mi­nőségileg más, nagyobb figyelmet kell for­dítani a piaci versenyviszonyok alakulásá­ra, a kereslet vizsgálatára, a partnerek és versenytársak tevékenységére. Felhívta a figyelmet azokra az új feltéte­lekre, követelményekre, amelyek között a jövőben a vállalatok vezetőinek dolgozniuk kell. Ilyen többek között a stratégiaalkotás és annak keretében az üzletpolitika meg­határozása. Kulcsfontosságúnak ítélte meg a piaci munka átállítását a mai hiány- helyzetről a valóságosabb piaci verseny- feltételekre, a tőkével való gazdálkodás megújítását és összekapcsolását a műsza­ki-technikai megújulási folyamatokkal. Befejezésül szólt politikai stabilitásunk megőrzésének jelentőségéről. Hangoztat­ta: a világban rólunk kialakult kép egyik markáns vonása - ami nemzetközi megíté­lésünkben alapvető szerepet játszik - az, hogy országunkat belpolitikai stabilitás jel­lemzi, s hogy hazánk megbízható és kiszá­mítható partnere szövetségeseinknek és a világ valamennyi országának. Partnereink nagyra értékelték azt a határozottan meg­fogalmazott szándékunkat, hogy az is kíván maradni. Többször tapasztaltuk, hogy ez komoly politikai tőke, amit nem kockáztat­hatunk abban a folyamatban sem, ami tár­sadalmunkban a politikai intézményrend­szer átalakulása és a gazdaságpolitika új alapokra helyezése nyomán végbemegy - hangsúlyozta Németh Miklós. Iráni küldöttség magyarországi látogatása Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke és Stadinger István, az Országgyű­lés elnöke hétfőn hivatalukban fogadták a Mohammad Szadeg Halhali hodzsato- leszlám, az Iráni Iszlám Köztársaság par­lamentje külügyi bizottságának elnöke által vezetett küldöttséget. Az iráni ven­dég tájékoztatta vendéglátóit a többi kö­zött a genfi tárgyalásokról, amely az irá­ni-iraki háború befejezését hivatott szol­gálni. Kifejtette, hogy a megbeszéléseket a mostani szünet után New Yorkban foly­tatják, s ez megfelel az iráni fél elképzelé­sének. Halhali hodzsatoleszlám köszö­netét mondott azért a magyar segítsé­gért, amelyet az ország nyújtott az iráni népnek az elhúzódó háborúban, a többi között gyógyszerszállítások formájában is. Kérte, Magyarország változatlanul ak­tívan vegyen részt az iráni-iraki kérdés rendezésében és Irán újjáépítésében. Geraszimov sajtótájékoztatója A Szovjetuniónak nincs haditengeré­szeti támaszpontja Szíriában, és másutt sem a Földközi-tenger térségében - hangsúlyozta hétfői sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov már szeptember elején is cáfolta az állítólagos szíriai tengeri bázi­sokról szóló állításokat, s most George Bush szeptember 8-i kijelentése tette in­dokolttá, hogy visszatérjen a kérdésre. Az amerikai alelnök ugyanis azt állította, hogy a szovjet haditengerészeti bázis építése jelenleg folyik. Geraszimov kifej­tette: Bush kijelentése nyilván igazolni hi­vatott az Egyesült Államok földközi-ten­geri katonai jelenlétének fenntartását. A szovjet hajók valóban befutnak Tartusz kikötőjébe - folytatta -, ahol kisebb javí­tási munkálatokat végeznek rajtuk, feltöl­tik ivóvíz- és élelmiszerkészleteiket. A tartuszi kikötőben úszó hajójavító mű­hely szolgálja ki a szovjet hajókat, s van egy ideiglenes kikötőhely, gépkocsi-par­kolóhely és raktárterület. A programokat Pálfi Viktor készíti

Next

/
Thumbnails
Contents