Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
2 Képújság 1988. szeptember 13. Belgrad és az el nem kötelezett mozgalom Francia katonapolitika Az el nem kötelezett országok vasárnap hajnalban véget ért nicosiai külügyminiszteri értekezlete egyhangúlag úgy határozott, hogy a mozgalom legközelebbi csúcstalálkozóját 1989-ben Belg- rádban tartják meg. Ez az állásfoglalás déli szomszédunk számára nemcsak nagy elismerés és megtiszteltetés, hanem a nemzetközi politikája iránti bizalom jele is, mert egyben azt jelenti, hogy a jövő szeptembertől néhány éven át jugoszláv államférfi tölti be a mozgalom elnöki tisztét. Az el nem kötelezett mozgalom éppen 27 esztendeje tevékenykedik. Első és egyben alapító csúcstalálkozóját 1961 szeptemberében, 25 résztvevővel tartották meg Belgrádban. Létrehozásának gondolata már 5 esztendővel előbb, Tito, Nehru és Nasszer Brioni-szigeten megtartott eszmecseréjén felmerült. Az elgondolás gyakorlati megvalósításához azonban idő kellett. 1961 tavaszán Tito és Nasszer elnök kairói megbeszélésén aztán konkrét döntés született: létrehozták az előkészítő bizottságot. Tito kezdeményezésének elismeréséül Nasszer azt javasolta, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőnek első értekezletére Jugoszlávia fővárosában, Belgrádban még ugyanaz év szeptemberében kerüljön sor. Az első csúcstalál-' kozó öt fő „mozgatója” Tito jugoszláv, Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Nkru- mah ghanai és Sukarno indonéz elnök volt. Múlhatatlan érdemük, hogy a mozgalom akkor meghatározott alapelvei és törekvései a mai napig sem vesztettek értékükből és időszerűségükből. Érdemes emlékeztetni a tanácskozás napirendjén szerepelt kérdésekre: a) a népek önállóságra való joga, az imperializmus, a gyarmaturalom és a neokolonializmus elleni harc, b) a faji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetése, c) a szuverenitás és integritás tiszteletben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatkozás, d) az általános leszerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése, az idegen katonai támaszpontok felszámolása, e) a békés egymás mellett élés elvének érvényesítése, f) az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növelése. Az eltelt közel három évtized alatt a felsoroltak közül néhány probléma megmaradt ugyan, de azért sok mindenben megváltozott a világ. A negyedszáz résztvevővel Belgrádban útjára indult mozgalom Kairón (1964), Lusakán (1970), Algíron (1973), Colombón (1976), Havannán (1979), Delhin (1983) és Hararén (1986) át hatalmas, átfogó, a világ több mint száz országát felölelő, s a békeszerető erők osztatlan rokonszenvét élvező történelmi tényezővé vált. Budimir Loncsar szövetségi külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Belgrád nem pályázott a jövő évi el nem kötelezett csúcstalálkozó házigazdájának szerepére. Miután azonban a két jelölt (Indonézia és Nicaragua) visszalépett, a jugoszláv államelnökség és a szövetségi kormány rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy elvállalja ezt a felelősség- teljes feladatot. „Váratlanul ért bennünket ez a megtiszteltetés és bizalom - mondotta Loncsar - nagy elismerés ez hazánk következetes, elvszerű el nem kötelezett külpolitikájának. A nicosiai külügyminiszteri konferencián kinyilvánított együntetű bizalom nagy felelősségérzetet követel tőlünk. Annyival is inkább, mert napjainkban már halaszthatatlanná vált az el nem kötelezettség álláspontjainak és gyakorlatának korszerűsítése, a megváltozott világhelyzethez történő alakítása, hogy ez a politika még vonzóbb és még hatékonyabb legyen”. Időkorlátozás nélkül folyósítják a külföldre utazók nyugdíját A tunéziai elnök párizsi látogatása László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Zin el-Abidin Ben Ali tunéziai elnök háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Tavaly novemberi beiktatása óta első látogatása az arab térségen kívül a legfontosabb politikai és kereskedelmi partnerhez, Franciaországhoz vezetett. Ben Ali több ízben tárgyal Mitterrand elnökkel, Rocard miniszterelnökkel és a francia kormány több tagjával. Francia részről a csúcsszintű találkozóval kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy a két ország baráti viszonya új szakaszba léphet Ben Ali hatalomra kerülésével. Párizsból jóindulatú támogatással nézik, ahogyan az,új elnök korszerűsíteni, demokratizálni igyekszik az első elnök, Habib Burgiba tekintélyuralmi rendszerét. Párizsban a legmegbízhatóbb francia szövetségesnek tartják Észak-Afrikában Tunéziát. A televízió Hét című műsora riportot közölt nyugdíjasokkal, akik sérelmezték, hogy egy Minisztertanácsi rendelet alapján azok a nyugdíjasok, akik hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, csak kintlétük első 90 napjára kapják meg a nyugdíjukat. Ha ennél tovább maradnak külföldön, akkor erre az időszakra csak külön kérelemre, egyedi elbírálás alapján kaphatnak nyugdíjat. A legutóbbi vasárnapi adásban az is elhangzott: a legfőbb ügyész indítványozta az Alkotmányjogi Tanácsnak, állapítsa meg, hogy a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról intézkedő 1975. évi Minisztertanácsi rendelet 210. paragrafusának ide vonatkozó két bekezdésében foglaltak alkotmányellenesek, annak megszüntetése végett forduljon a Minisztertanácshoz, s függessze fel a jogszabály végrehajtását. Az indoklás szerint a nyugdíj olyan munkával, járulékfizetéssel szerzett alanyi jog, amely kifizetésének korlátozása akkor, ha valaki ugyancsak törvényben biztosított állampolgári jogát gyakorolva külföldre utazik, alkotmánysértő. Ezzel kapcsolatban Bálintné Füleki Jolán, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy - élve a méltányossági lehetőségükkel - az Alkotmányjogi Tanács döntéséig minden külföldről ezután hazatérő nyugdíjasnak kifizetik kinttartózkodásának teljes idejére a nyugdíját, anélkül, hogy ezt külön kérnie kellene. Ehhez elegendő, ha az érintett nyugdíjas levélben vagy az igazgatóság forma- nyomtatványán bejelenti hazaérkezését. Az igazgatónő azt is elmondta, hogy ezekben az esetkben eddig is igyekeztek méltányosan eljárni. Az elmúlt másfél évben körülbelül 300 ilyen kérelem érkezett személy szerint hozzá, amelyeket minden esetben teljesített az igazgatóság, ha a nyugdíjas előre bejelentette, hogy külfödre utazik. Ez a bejelentés ugyanis jelenleg még előfeltétele annak, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság élhessen azzal a rendelet adta jogával, hogy egyedi méltányosság alapján a 90 napot meghaladó kinttartózkodás idejére is folyósíthatja a nyugdijat. A kérelmek számából azonban látszik, hogy erről a lehetőségről csak kevesen tudtak, hiszen évente többezer nyugdíjas utazik hosszabb időre külföldre. Azoknak az esetében ez eddig sem jelentett gondot, akik olyan országokba mentek, amelyekkel szociálpolitikai egyezményünk van - ilyen Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió -, mert az ő részükre mindig időkorlátozás nélkül folyósították a nyugdíjat. Ez tehát csak azokat érintette hátrányosan, akik más országokba utaztak. (MTI) A/DS-körkép SIDA, SZPID, AIDS. E három szó valamelyikét a világ bármely pontján megértik. Korunk pestise ma már a világ összes országát érinti. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) július végiadatai szerint mintegy 108 ezer AIDS-beteget tartanak nyilván a világon, a fertőzöttek száma pedig óvatos becslések szerint is több millió. Egyedül az Egyesült Államokban több mint 69 ezer a betegek száma, eddig több mint 35 ezren estek áldozatul a gyilkos kórnak, és legalább másfél millió ember hordozza vérében a végzetes HÍV vírust. Az amerikai törvényhozás az idei pénzügyi évben kutatásra és tájékoztatásra egymilliárd dollárt irányzott elő. A probléma méreteire jellemző, hogy Reagan elnök különbizottságot nevezett ki, a megelőzés és a gyógyítás kérdéseinek vizsgálatára. Eddig mintegy 600 javaslatot tettek. Egyebek mellett olyant is, hogy törvény védje az AIDS-es betegeket a hátrányos megkülönböztetéstől. Egyelőre viszont nem tervezik a széles körű szűrések bevezetését. Az AIDS-vizsgálat csak a hadseregbe bevonuló újoncoknak kötelező. Szakemberek ugyanakkor elképzelhetőnek tartják a kötelező szűrés bevezetését is, mivel a mostani helyzetre alapozott becslések szerint 1993- ra már 450 ezer lesz az amerikai AIDS- esek száma. A világ és a nyugat-európai AIDS-sta- tisztika második helyén Franciaország áll. Itt az AIDS-szűrés szigorúan önkéntes és tilos bárkin tudta nélkül a vizsgálatot elvégezni. Az egészségügyi kormányzat a célzott szűréseket részesíti előnyben. így házasságkötés vagy gyermek- vállalás, illetve sebészeti beavatkozás előtt tanácsolják az AIDS-tesztet. Átfogó szűrés a többi nyugat-európai országban sincs. Igaz egyes társadalmi csoportokat kötelezhetnek a teszt elvégzésére. Az NSZK néhány tartományában a közalkalmazottaknak, Ausztriában pedig a nyilvántartott prostituáltaknak kell megjelenniük több kevesebb rendszerességgel a szűrésen. Szinte mindenütt nagy hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra. Nagy-Britanniában például külön szépségversenyen választották ki azt a bájos hölgyet, aki a legalkalmasabb az óvszer használatának népszerűsítésére. Számos országban az iskolai AIDS-felvi- lágosítással ingyen óvszert is kapnak a nebulók. Az afrikai országok eddig mintegy 10 ezer AIDS-es esetet jeleztek a WHO-nak. A szakértők szerint a fertőzöttek és a betegek száma ennél jóval több. Sehol sincs kötelező szűrés, sok helyen megfelelő eszközök hiányában még az önkéntes szűrés sem megoldott. A legkevésbé érintett térség Ázsia. A kontinensen az AIDS-betegek száma „csak” néhány száz. Mivel az ázsiai kormányok többnyire a külföld problémájának tekintik a betegséget, általában megelégszenek a külföldiek szűrésével. Kínában az egy évnél hosszabb időre érkező külföldinek igazolnia kell, hogy nem fertőzött, de az egy évnél hosszabb külföldi kiküldetésből visszatérő kínaiaknak is meg kell vizsgáltatniuk magukat. Indiában hat hónapot meghaladó tartózkodás esetén kötelező a vizsgálat, amelynek a diplomaták és újságírók kivételével minden külföldi köteles magát alávetni. A szocialista országok közül Bulgáriában tervezik a kötelező szűrés bevezetését. 1990-ig a 18-70 év közötti bolgár állampolgárokat vizsgálják meg, azaz mintegy 8,7 millió embert. Jelenleg az AIDS- vizsgálat csak azoknak kötelező, akik egy hónapnál többet töltöttek külföldön, illetve azoknak a külföldi állampolgároknak akik egy hónappal többet szándékoznak Bulgáriában tölteni. A Szovjetunióban jelenelg 64 vírushordozót tartanak nyilván, egy betegen pedig már jelentkeztek a betegség tünetei. Széles -körű szűrést nem terveznek, ugyanakkor rendszersen szűrik a rizikó- csoportba tartozókat. Az országban jelenleg 380, a HIV-vírus diagnosztizálására szolgáló laboratórium működik, számuk a tervek szerint év végére eléri az ezret. Ennek, és a hatékony felvilágosító munkának köszönhető, hogy a betegség a többi országhoz viszonyítva sokkal lassabban terjed. A szovjet szakemberek mégis a helyzet romlásával számolnak. A felvilágosító tevékenység szervezése és irányítása érdekében AIDS-tanácsot alapítottak, és szó van egy AIDS-alapítvány létrehozásáról is, amely a megelőzést és a kutatást szolgálná. Annak ellenére, hogy nincs egységes nemzetközi gyakorlat az AIDS-ellenes intézkedések terén, biztató, hogy a világ közös erővel munkálkodik a kór leküzdésén. Az AIDS-ellenes kutatásokban, 115 ország vesz részt, és rendszeresek a küzdelem eredményeit összegző nemzetközi tanácskozások. KÖTI LÓRÁNT A francia szocialistapárti kormány folytatja az előző, jobboldali kabinet katonapolitikáját - erősítette meg a Liberation című lapnak adott nyilatkozatában Jean-Pierre Chevenement. A francia védelmi miniszter nyilatkozatát az újság hétfői száma közölte. A nemzetvédelem nem lehet jobboldali vagy baloldali erők külön-külön ügye - indokolta a katonapolitika folyamatosságát Chevenement. Szerinte a nukleáris elrettentés elképzelésén alapuló katonai doktrína népi támogatásst élvez Franciaországban. Elismerte, hogy baloldali körökben nagy történelmi hagyományai vannak a militarizmusellenességnek, de azt hangoztatta, hogy manapság e pacifista áramlatnak nincs létjogosultsága. Azt fejtegette, hogy napjainban a demokratikus értékeket és a francia hazafi- ságot kell előtérbe helyezni, mindebből következően pedig elsőbbséget kell adni a honvédelem érdekeinek. Demagógnak nevezte azt a kommunista javaslatot, hogy az ország katonai költségvetését csökkentsék negyvenmil- liárd frankkal, a felszabaduló összeget pedig költsék az oktatásügyre. Elutasító álláspontját ekképp magyarázta: helytelen a két terület érdekeit szembeállítani, hiszen az oktatás és a honvédelem fő célja azonos; ez a cél az állampolgárok szabadságának biztosítása. A miniszter elismerte, hogy saját pártján, a Szocialista Párton belül is ellenzik egyes csoportok a francia atomkísérleteket, és sokallják a katonai kiadásokat. Ezt a magatartást ő az illetők „tájékozatlanságára” vezette vissza. Itt arra hivatkozott, hogy a katonai kiadások a nemzeti összterméknek kisebb hányadát emésztik fel Franciaországban, mint a többi nyugati hatalom esetében. Kifejtette azt a nézetét is, hogy a demográfiai problémák miatt időszerűtlenné vált a szocialista pártnak az a korábbi javaslata, amely szerint rövidíteni kellett volna a katonai szolgálati időt. Kitért arra a tervre is, amelynek értelmében jövőre közel másfél ezer fővel csökkentik a hadsereg hivatásos állományát. - Ez a létszámcsökkentés nem gyengíti majd a véderőt, csupán arról van szó, hogy a francia hadsereg ezentúl előnyben részesíti a minőséget a meny- nyiséggel szemben. Ez egyaránt vonatkozik a személyi állomány képzettségére és az új technológiák meghonosítására - fejtegette a védelmi miniszter. Bumerángakció Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet és a lengyel állambiztonsági szervezet két évtizeden át követték figyelemmel, beépített embereik révén, a nyugati ukrán emigráció egy részének szovjet- és lengyelellenes felforgató tevékenységét. Az elhárítás munkájának részleteiről közölt hétfőn interjút a Pravda Konsztantyin Viszockij ezredessel, az ukrán állambiztonsági bizottság (KGB) munkatársával. Jó két évtizeddel ezelőtt Szvjatoszlav Pancsisin - egy ukrán értelmiségi család fia, aki Bécsben végezte orvosi tanulmányait - készséget mutatott rá, hogy együttműködjék az ukrán nacionalisták szervezetével. Kezdetben mindenfajta nehéz feladatot bíztak rá, majd Lengyel- országba hívták, ahol egy bizonyos Bi- linszkij folytatott vele hosszas beszélgetést. Pancsisinnak nem volt könnyű dolga, hiszen az ukrán nacionalisták pontos katonai információkat követeltek tőle, s emellett találnia kellett egy alkalmas embert, aki létrehozza a szervezet „kordonon túli egységeinek” helyi csoportját. Ez az alkalmas ember Jurij Ivancsenko újságíró lett. Vele is Bilinszkij találkozott, szintén Lengyelországban. Tevékenységük eredményeként Nyugaton már úgy számoltak velük, hogy Lvovban, Kijevben és másutt Ukrajnában velük egyívásúak csoportjai működnek. Pancsisint szolgálatainak elismeréseként kooptálták a „kordonon túli egységek” központi vezetőségébe, „kinevezték” ukrajnai „legfelsőbb bíróvá” és az „ukrán biztonsági szolgálat" fejévé is. Későb „aranykereszttel” tüntették ki és tagja lett az „ukrán kormánynak”. A szervezet úgy vélte, emberei révén ellenőrzi az ukrajnai helyzetet. Az interjúból a továbbiakban kirajzolódik, milyen konkrét akciókkal akarták létrehozni az „önálló Ukrajnát”. A szervezet tevékenysége élesen ellenséges a Szovjetunió mai politikájával szemben: kormányellenes folyamatokat akartak kibontakoztatni, amelyeket szerettek volna „tömeges forradalmi jellegűvé” tenni. A hosszú ideig tartó elhárító akcióban a szovjet és a lengyel állambiztonsági szervek - Pancsisin, Ivancsenko és mások közvetlen részvételével - ellenőrizték az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, az NSZK-ban és másutt tevékenykedő ukrán nacionalista szervezeteket. Az elhárítási akció részleteiről, a felforgatás tárgyi bizonyítékairól az akcióban részt vevők szerdán Kijevben nemzetközi sajtóértekezletet tartanak. PANORÁMA BUDAPEST - Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöke, Kovács Imre, a KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője és Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében hétfőn részvétlátogatást tett a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén Werner Felfe, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elhunyta alkalmából. MOSZKVA - Hétfő hajnalban, moszkvai idős szerint 5 óra 22 perckor összekapcsolódott a Progressz-38 szovjet teherűrhajó a Mir űrállomással. Az összekapcsolási műveletet a fedélzeti automatikus irányítási rendszer vezényelte a földi központ ellenőrzésével és a Mir űrállomáson tartózkodó három űrhajós közreműködésével. A Prog- ressz-38, amely fűtőanyagot, élelmiszert, berendezéseket és leveleket vitt az űrállomásra, a Kvant modul oldalán kapcsolódott a Mir-hez. Az űrállomás fedélzeti rendszerei normálisan működnek, Vlagyimir Tyitov, Musza Manarov és Va- lerij Poljakov közérzete jó. * Harri Holkeri finn miniszterelnök hétfőn nem hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A vendéget - aki vonaton utazott - a pályaudvaron szovjet kollégája, Nyikolaj Rizskov köszöntötte. BELGRÁD - Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség elnöke a zágrábi nemzetközi vásáron tett látogatása idején, vasárnap, fogadta Joan Ungur román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési minisztert, akivel rövid megbeszélést folytatott. Hivatalos közlemény szerint a találkozón megállapították, hogyajugoszláv-román gazdasági együttműködés eredményesen fejlődik. Hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak újabb serkentést adnak majd Raif Dizdarevics és Nicolae Ceausescu elnök hamarosan sorra kerülő tárgyalásai. OSLO - Brit és kanadai hadihajó ütközött össze vasárnap a norvég partoknál, a NATO nagyszabású hadgyakorlatának színhelyén. A brit „Penelope” nevű fregatt az éjszakai órákban üzemanyagot vételezett a kanadai kiszolgáló hajótól, s az ütközés eközben történt, eddig ismeretlen okokból. Személyi sérülés nem volt, de a brit hadihajó megrongálódott és javításra skóciai támaszpontjára tért vissza. JOHANNESBURG - Pieter Botha dél-afrikai elnök hétfőn Mozambikba utazott, hogy találkozzék Joaquim Chis- sano elnökkel - jelentette be a pretóriai külügyminisztérium. Ez lesz Botha elnök első nyilvánosságra hozott találkozója a Dél-afrikai Köztársasággal határos, úgynevezett frontországok egyikének államfőjével 1984 óta: Botha és Chissano elődje, Samora Machel ekkor írta alá Nkomatiban a két ország közötti meg nem támadási szerződést. A mostani látogatáson főleg a békés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés kérdéseiről tárgyalnak.
