Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-12 / 218. szám
MA Száznyolcmillió forint 1988. szeptember 12. HÉTFŐ XXXVIII. évfolyam, sorsa 218. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 R Huszonötezer néző Őcsényben Sikert aratott a honvédelmi nap Befejeződött a Balaton-csoport ülése Szombat reggel megélénkült Öcsény forgalma, gyalogosok, autók és autóbuszok hullámoztak a repülőtér felé. A szekszárdi repülöklub társadalmi és aktív tagjai alig győzték a jegyárusítás iramát. Miért volt a nagy felhajtás? Ezen a napon rendezte meg az MHSZ Tolna Megyei Vezetősége nagyszabású honvédelmi és repülőnapját, a Magyar Honvédelmi Szövetség fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy minden programra akadt „vevő”. A repülőprogramban a MALÉV, a szegedi, a pécsi, és a szekszárdi repülőklub, valamint a MÉM Repülőgépes Szolgálat dolgozói, sportolói szerepeltek. A 25 ezres nézőközönség láthatott vitorlázórepülőgép-vontatást, egyéni és kötelék műrepülést, sárkányrepülést, hőlégballon-felszállást, modellezőbejnutatót, valamint ejtőernyős ugrást. Ez utóbbi sajnos nem úgy sikerült, ahogy azt tervezték, ugyanis országos szintű egyeztetés híján, illetve technikai zavarok miatt nem érkeztek meg a várt helikopterek. így az általában legnagyobb sikerre számító csoportos ejőternyős ugrás elmaradt. A rendezvény narrátora, Márványi Péter, a Magyar Rádió munkatársa mindig a leglátványosabb eseményre hívta fel a nézőközönség figyelmét. A motocross- bemutató - a szó szoros értelmében nagy port vert fel, ennek ellenére nagyon sokan megtekintették a tizenévesek bravúros erőpróbáját. A helyszínen mesterségesen okozott tüzet az állami tűzoltók oly gyorsan eloltották, hogy a közönségnek még felocsúdni sem volt ideje. Az autós ügyességi verseny a vártnál kisebb sikert hozott, bár a kisszámú induló nagy csatát vívott. A rendőrkutya-bemutató viszont nagy tömeget vonzott, már egy órával a program előtt körbeülték a várakozók az elkerített akadálypályát. Elmondhatjuk, hogy a közönség egy életre megjegyezte a legügyesebb kutya, Bundásr valamint betanítója, Major Miklós nevét A haditechnikai kiállítás gyermekek és felnőttek körében egyaránt sikert aratott. (Folytatás a 6. oldalon.) A Balaton-csoport - a főleg energetikai és környezetvédelmi problémák megoldásával foglalkozó nemzetközi kutatógárda - vasárnap befejezte magyar- országi ülését Csopakon. A világ minden részéből érkezett kutatók ötnapos eszmecseréjét Dennis Meadows professzor, kanadai fizikus-közgazdász a Római Klub tagja, a szovjet-amerikai környezet- védelmi program oktatási-nevelési irányítója vezette, aki nálunk elsősorban A növekedés határai című tanulmány szer- zőjeként ismert. A tanácskozás egyik központi témája az alacsony energiaszintű Európa címmel szerepelt a napirenden. Az ezzel kapcsolatos előadások és viták szemléletváltoztatást sürgettek és új módszereket ajánlottak. Hangsúlyozták többek között, hogy nem az olajkutak számának növelése a járható út Európában, hiszen a készletek rohamosan csökkennek. Ehelyett az energiatermelőknek is be kell kapcsolódniuk a kis fogyasztású berendezések, például olajégők és kazánok ki- fejlesztésébe. így az olajhozamot a megtakarítás révén sokkal gazdaságosabban lehet növelni. Az Amerikai Egyesült Államokban az energiatermelő cégeknél már több ilyen eljárás és eszköz született, ezeket is ismertették az ülésen, és javasolták, hogy az OKGT szakemberei a helyszínen tanulmányozzák az újdonságokat. Szó volt a csopaki ülésen a vegyszermentes mezőgazdálkodás módszereiről és az erre vonatkozó amerikai és nyugat-európai tapasztalatokról. Beszámoltak többek között egy új kommunális- szennyvíz-tisztító eljárásról, amelyben csak biológiai módszereket, főleg különböző növényi kultúrákat használnak. Ezt a módszert Grúziának ajánlották megvalósításra. Részletesen szóltak a nagyvárosi életkörülményeket rontó jelenségekről is. A csopaki tanácskozás alkalmából az MTI munkatársa Dennis Meadows professzortól kért tájékoztatást s csoport munkájáról. Bevezetőül a csoport alakulásának körülményeit vázolta a profesz- szor. Mint mondotta, a magyarországi tudóstalálkozó gondolatát Kapolyi László vetette fel, akivel 1979-ben találkozott Az ő terve volt, hogy az egész világot érintő problémákkal foglalkozó tudósokat minden évben hívják el Magyarországra. így az új információk közelebb kerülhetnek a magyar szakemberekhez és ők is bekapcsolódhatnak e problémák megoldásába. Az első ülést 1982-ben tartották, s azóta rendszeresen 30-40 tudós érkezik a találkozóra, csaknem ugyanennyi ország képviseletében. Az elmúlt hat évben főleg az energia- gazdálkodás ésszerűsítése foglalkoztat- (Folytatás a 2. oldalon.) A nyilvánosság - és az újságíró felelőssége A bécsi ENSZ-palota legfelső emeletén Blix úr, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség vezérigazgatója pontosan déli tizenkét órakor kinyitotta szobája ajtaját és udvariasan beinvitálta az újságírót. Pár perces bevezető beszélgetés után maga elé tette előre elkészített válaszait telexen hozzáérkezett kérdéseinkre. Őszintén, nyíltan és pontosan informált az ügynökség munkájáról. Harmincöt perc múlva fejeztük be az interjút. Végül megkérdezte az újságíró, hogy mindezek miképpen valósulhatnak meg. „Legfőbb fegyverünk a nyilvánosság” - mondta. A honi újságíró egy pillanatra meghökkent, hiszen még 1988 tavaszán jártunk. Blix úr ismételten határozottan kijelentette: „Vizsgálataink eredményét a nyilvánosság elé tárjuk.” El kellett hinni, hogy a nyilvánosság óriási fegyver, sok büntetésnél és cikornyásan megfogalmazott paragrafusnál többet ér. A tagállamok lehetőségeik szerint betartanak minden, az ügynökség által javasolt szabályt, őszintén adják az információt, mert úgyis tudják: a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség minden elhallgatott információ birtokába jut, akkor is, ha azt hét pecsét alatt őrzik. És akkor máris nem titok a titok. A nyilvánosságra hozott információ pedig elkezdi élni a maga életét: politikai botránnyá változhat... A nyilvánosság hatásos fegyver. Hatásos ott, ahol van nyilvánosság. Ahol semmit nem lehet zárt ajtók mögött eldönteni, semmit nem lehet elhallgatni. Politikusok bukhatnak meg általa, befolyásolhatja a pénzvilágot... A májusi pártértekezlet óta nálunk is egyre jobban előtérbe kerül a nyilvánosság, mint óhaj, a nyilvánosság, mint lehetőség. Szóban mindenki akarja, de mindenki másra érti. Ez természetesen a hibák, a rossz döntések és azok hatásai nyilvánosságra hozatala ellen hat. Egyébként mindenki szívesen nyilatkozik az általa elért eredményekről, a pozitívumokról, arról, hogy így tökéletes minden, ahogy van. Az újságírót eszköznek tartja, olyan eszköznek, aki szócsővé alakulva világgá kürtöli az adott személy, gyár, testület... nagyszerűségét. Amikor azonban az újságíró már biztos és pontos információra vágyik, akkor az első kérdés azonnal elhangzik: „Kinek a megbízásából, kinek az utasítására kérdezősködik?” Erre az újságíró tud válaszolni, többnyire válaszol is... de ennek ellenére megkezdődik a lebeszélő akció. Ha ez ott a helyszínen nem sikerül, akkor megy a riportalany: a főszerkesztőhöz, a pártbizottságra... mindenhova, támogatókat keresni. Az újságíró vagy zátonyra fut, vagy nem. Ma még sokszor elmarad az újságcikk, vagyis nem kerül nyilvánosság elé egy-egy vezető, egy-egy üzem, vagy testület tehetetlenségének bizonyítéka, a rossz gazdálkodás, a megvesztegetés dokumentuma. Mert az újságíró sokszor nem fér hozzá ezekhez, mert bezárulnak az ajtók, lakat kerül a szájra, titkossá válnak, netán el is tűnnek bizonyítékok. Ilyenkor hivatkoznak a sajtótörvényre, meg a legfelsőbb igazságra, arra, hogy „ebben a helyzetben nem kell a népet hergelni”. Mindig hatásos és biztos érvként hangzik: az istenáldotta nép nyugalma. Azt már nem veszik figyelembe, hogyha a nép, a nemzet, a tömegek (mert tömegtájékoztatásról is beszélünk) nincsenek értesülve az országban zajló negatív, vagy pozitív folyamatokról, az eladósodás mértékéről, a pénzzel tömött vállalatok veszteségeiről, akkor képtelen elhinni és elfogadni, hogy a jelen (ezt a szót is szívesen használják mindenütt) helyzetben miért két számjegyű az infláció, miért kell második és harmadik műszakot is teljesíteni, hogy az ember egyáltalán eltarthassa a családját. Azt már nem szokás figyelembe venni, hogy az „istenáldotta nép" minden esetben hozzájut az információhoz. Megtudja az ősi hírterjesztés útján, fülbesú- gásos módszerrel. Csak hát közben kiszínezi, tesz hozzá és alakítja. Úgy járunk, mint az a bizonyos professzor, akinek ellopták a kabátját... később a hírlánc végén ő maga vált tolvajjá. Ha nem kerül nyilvánosságra bizonyos körök panamája, a hatalmaskodó párttitkár leváltása, a tanácsi vezető lakásügye, az még nem azt jelenti, hogy úton- útfélen nem beszélnek róla. A némaság ilyen esetekben bűn. Természetesen ehhez felelős sajtó kell, felelős sajtómunkásokkal. Sokszor - és mostanában egyre többször - felteszik a kérdést: ki az újságíró megbízója. A válasz egyszerű: az olvasó. Jelen esetben a Tolna Megyei Népújság negyven és félezer előfizetője, vásárlója és közel százezer olvasója. Kötelességünk, hogy számukra mindig a lehető legfontosabb információt nyújtsuk. Nekünk mindig az ő érdekeiket kell szolgálnunk. Fejlécünk szerint is megbízónk a megye tizenhatezres párttagsága, mert pártlap vagyunk. Andics Jenő, az MSZMP osztályvezetője egy hete Nádudvaron a következőket mondta:- Nem nyugodhatunk bele abba a helyzetbe, hogy az izgalmas politikai olvasmányokat jelentő cikkeket, elemzéseket nem a pártsajtóban, hanem egyre inkább másutt kell keresni.- A mi esetünkben - megyei lap vagyunk - ez a felelősség, ez az igény még nagyobb követelményeket ró ránk. Már csak azért is, mert Tolnában mi vagyunk az egyetlen megyei napilap. Tájékoztatnunk kell a lakosságot Szolgáljuk a pártnyilvánosságot a pártban végbemenő változásokat.., de fel kell vállalnunk a szakszervezet a népfront az ifjúsági szövetség megújulási törekvéseit is. Olyan pártlapot kell az olvasó elé tennünk, ami néplap is, vagyis foglalkozik mindennel, amivel a megye lakossága is foglalkozik. Ki kell elégíteni minden osztály és réteg információs igényét úgy, hogy tisztességesen, becsületesen és pontosan feldolgozzuk információinkat Segítenünk kell eligazodni a politikai és gazdasági folyamatokban. Fel kell lépnünk a fellelhető hiányosságok ellen, szót kell ejtenünk az összefonódásokról, a bürokráciáról, a korrupcióról is. Feladatunk: a nemzet felemelkedését szolgálni. Ez a tény adja számunkra a megbízást akkor is, ha a hiányosságok ellen szólunk, akkor is, ha embereket csoportokat marasztalunk el, akkor is, ha ezért a hibát elkövetők ellen vizsgálat indul, ha nem leszünk tekintettel múltban szerzett vélt vagy valós érdemekre, akkor is, ha az fájdalmat okoz, akkor is, ha százezerszer is megkérdezik, hogy ki a megbízónk. A válaszunk az lesz: a lelkiismeretünk, az, hogy alakítói vagyunk és akarunk lenni a politikának. Egyszerűen ez a feladatunk. Ezt kívánja tőlünk olvasótáborunk. És nem vagyunk hajlandók akkor is a reformról beszélni, amikor annak visszafordításáról van szó, amikor bűnök takargatására kérnek fel bennünket ezt követelik - a párt megújítási törekvésének mezébe öltözve, azt „féltve”. Csak így és csak ebben az esetben tudjuk szolgálni a nyilvánosságot a kibontakozást az ország megújulását a nemzet felemelkedését Felelősséggel, valódi megbízóink igényét szem előtt tartva, az újságíró felelősségének hangsúlyozásával. Nem szenzációkat hajkurászva, hanem dokumentumok és tények alapján átgondolt információt nyújtva az olvasónak. HAZAFI JÓZSEF Sevardnadze és Shultz találkozója Moszkvában szombat este hivatalosan bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter szeptember 22-23-án Washingtonban találkozik George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Folytatták a tanácskozást az infektológusok Szombaton reggel folytatódott a Magyar Infectológiai Társaság vándorgyűlése Szekszárdon, az SZMT székházában. A fertőző betegségekkel és azok gyógyításával foglalkozó szakemberek a pénteken megkezdett tanácskozássorozatot két szekcióban folytatták. A földszinti nagyteremben tizenegy, az első emeleti klubteremben pedig tizenhárom előadás hangzott el különböző aktuális témákban. A déli órákban ismét plenáris ülésre került sor, melyen két előadás hangzott el. Az infektológiai osztályok perspektíváiról dr. Jákics József beszélt, dr. Kerekes János pedig azt taglalta, hogy a magyarországi fertőzőosztályokon milyen újabb fertőző betegségek fordulnak elő. A vándorgyűlést dr. Budai József professzor, a társaság titkára zárta be értékelve a társaság munkáját és hangsúlyozva a további feladatokat. Itt említjük meg, hogy a professzor a társaság tagjaival együtt elismeréssel szólt a tudományos ülés körültekintő és sikeres megrendezéséről és a minden tekintetben előrelátó, színvonalas ülést biztosító házigazdákról. Lapunk 2. oldalán interjút közlünk dr. Várnai Ferenc professzorral, a László kórház főigazgatójával és dr. Ternák Gáborral, megyénk infektológus szakfőorvosával. A repülőnap sztárjai: a négyes kötelék
