Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

MA Száznyolc­millió forint 1988. szeptember 12. HÉTFŐ XXXVIII. évfolyam, sorsa 218. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 R Huszonötezer néző Őcsényben Sikert aratott a honvédelmi nap Befejeződött a Balaton-csoport ülése Szombat reggel megélénkült Öcsény forgalma, gyalogosok, autók és autóbu­szok hullámoztak a repülőtér felé. A szekszárdi repülöklub társadalmi és ak­tív tagjai alig győzték a jegyárusítás ira­mát. Miért volt a nagy felhajtás? Ezen a napon rendezte meg az MHSZ Tolna Me­gyei Vezetősége nagyszabású honvé­delmi és repülőnapját, a Magyar Honvé­delmi Szövetség fennállásának negyve­nedik évfordulója alkalmából. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy minden programra akadt „vevő”. A repülőprogramban a MALÉV, a sze­gedi, a pécsi, és a szekszárdi repülőklub, valamint a MÉM Repülőgépes Szolgálat dolgozói, sportolói szerepeltek. A 25 ez­res nézőközönség láthatott vitorlázóre­pülőgép-vontatást, egyéni és kötelék műrepülést, sárkányrepülést, hőlégbal­lon-felszállást, modellezőbejnutatót, va­lamint ejtőernyős ugrást. Ez utóbbi saj­nos nem úgy sikerült, ahogy azt tervez­ték, ugyanis országos szintű egyeztetés híján, illetve technikai zavarok miatt nem érkeztek meg a várt helikopterek. így az általában legnagyobb sikerre számító csoportos ejőternyős ugrás elmaradt. A rendezvény narrátora, Márványi Pé­ter, a Magyar Rádió munkatársa mindig a leglátványosabb eseményre hívta fel a nézőközönség figyelmét. A motocross- bemutató - a szó szoros értelmében ­nagy port vert fel, ennek ellenére nagyon sokan megtekintették a tizenévesek bra­vúros erőpróbáját. A helyszínen mester­ségesen okozott tüzet az állami tűzoltók oly gyorsan eloltották, hogy a közönség­nek még felocsúdni sem volt ideje. Az autós ügyességi verseny a vártnál ki­sebb sikert hozott, bár a kisszámú induló nagy csatát vívott. A rendőrkutya-bemutató viszont nagy tömeget vonzott, már egy órá­val a program előtt körbeülték a várakozók az elkerített akadálypályát. Elmondhatjuk, hogy a közönség egy életre megjegyezte a legügyesebb kutya, Bundásr valamint be­tanítója, Major Miklós nevét A haditechni­kai kiállítás gyermekek és felnőttek köré­ben egyaránt sikert aratott. (Folytatás a 6. oldalon.) A Balaton-csoport - a főleg energeti­kai és környezetvédelmi problémák megoldásával foglalkozó nemzetközi ku­tatógárda - vasárnap befejezte magyar- országi ülését Csopakon. A világ minden részéből érkezett kutatók ötnapos esz­mecseréjét Dennis Meadows professzor, kanadai fizikus-közgazdász a Római Klub tagja, a szovjet-amerikai környezet- védelmi program oktatási-nevelési irá­nyítója vezette, aki nálunk elsősorban A növekedés határai című tanulmány szer- zőjeként ismert. A tanácskozás egyik központi témája az alacsony energiaszintű Európa cím­mel szerepelt a napirenden. Az ezzel kapcsolatos előadások és viták szemlé­letváltoztatást sürgettek és új módszere­ket ajánlottak. Hangsúlyozták többek kö­zött, hogy nem az olajkutak számának növelése a járható út Európában, hiszen a készletek rohamosan csökkennek. Ehelyett az energiatermelőknek is be kell kapcsolódniuk a kis fogyasztású beren­dezések, például olajégők és kazánok ki- fejlesztésébe. így az olajhozamot a meg­takarítás révén sokkal gazdaságosab­ban lehet növelni. Az Amerikai Egyesült Államokban az energiatermelő cégeknél már több ilyen eljárás és eszköz született, ezeket is ismertették az ülésen, és java­solták, hogy az OKGT szakemberei a helyszínen tanulmányozzák az újdonsá­gokat. Szó volt a csopaki ülésen a vegy­szermentes mezőgazdálkodás módsze­reiről és az erre vonatkozó amerikai és nyugat-európai tapasztalatokról. Beszá­moltak többek között egy új kommunális- szennyvíz-tisztító eljárásról, amelyben csak biológiai módszereket, főleg külön­böző növényi kultúrákat használnak. Ezt a módszert Grúziának ajánlották megva­lósításra. Részletesen szóltak a nagyvá­rosi életkörülményeket rontó jelensé­gekről is. A csopaki tanácskozás alkalmából az MTI munkatársa Dennis Meadows pro­fesszortól kért tájékoztatást s csoport munkájáról. Bevezetőül a csoport alaku­lásának körülményeit vázolta a profesz- szor. Mint mondotta, a magyarországi tu­dóstalálkozó gondolatát Kapolyi László vetette fel, akivel 1979-ben találkozott Az ő terve volt, hogy az egész világot érintő problémákkal foglalkozó tudósokat min­den évben hívják el Magyarországra. így az új információk közelebb kerülhetnek a magyar szakemberekhez és ők is bekap­csolódhatnak e problémák megoldásá­ba. Az első ülést 1982-ben tartották, s azóta rendszeresen 30-40 tudós érkezik a találkozóra, csaknem ugyanennyi or­szág képviseletében. Az elmúlt hat évben főleg az energia- gazdálkodás ésszerűsítése foglalkoztat- (Folytatás a 2. oldalon.) A nyilvánosság - és az újságíró felelőssége A bécsi ENSZ-palota legfelső emeletén Blix úr, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség vezérigazgató­ja pontosan déli tizenkét órakor kinyitotta szobája aj­taját és udvariasan beinvitálta az újságírót. Pár perces bevezető beszélgetés után maga elé tette előre elké­szített válaszait telexen hozzáérkezett kérdéseinkre. Őszintén, nyíltan és pontosan informált az ügynökség munkájáról. Harmincöt perc múlva fejeztük be az interjút. Végül megkérdezte az újságíró, hogy mindezek miképpen valósulhatnak meg. „Legfőbb fegyverünk a nyilvá­nosság” - mondta. A honi újságíró egy pillanatra meghökkent, hiszen még 1988 tavaszán jártunk. Blix úr ismételten határozottan kijelentette: „Vizsgálataink eredményét a nyilvánosság elé tárjuk.” El kellett hinni, hogy a nyilvánosság óriási fegyver, sok büntetésnél és cikornyásan megfogalmazott pa­ragrafusnál többet ér. A tagállamok lehetőségeik sze­rint betartanak minden, az ügynökség által javasolt szabályt, őszintén adják az információt, mert úgyis tudják: a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség min­den elhallgatott információ birtokába jut, akkor is, ha azt hét pecsét alatt őrzik. És akkor máris nem titok a ti­tok. A nyilvánosságra hozott információ pedig elkezdi élni a maga életét: politikai botránnyá változhat... A nyilvánosság hatásos fegyver. Hatásos ott, ahol van nyilvánosság. Ahol semmit nem lehet zárt ajtók mögött eldönteni, semmit nem lehet elhallgatni. Politi­kusok bukhatnak meg általa, befolyásolhatja a pénz­világot... A májusi pártértekezlet óta nálunk is egyre jobban előtérbe kerül a nyilvánosság, mint óhaj, a nyilvános­ság, mint lehetőség. Szóban mindenki akarja, de min­denki másra érti. Ez természetesen a hibák, a rossz döntések és azok hatásai nyilvánosságra hozatala el­len hat. Egyébként mindenki szívesen nyilatkozik az általa elért eredményekről, a pozitívumokról, arról, hogy így tökéletes minden, ahogy van. Az újságírót eszköznek tartja, olyan eszköznek, aki szócsővé ala­kulva világgá kürtöli az adott személy, gyár, testület... nagyszerűségét. Amikor azonban az újságíró már biztos és pontos információra vágyik, akkor az első kérdés azonnal el­hangzik: „Kinek a megbízásából, kinek az utasítására kérdezősködik?” Erre az újságíró tud válaszolni, többnyire válaszol is... de ennek ellenére megkezdő­dik a lebeszélő akció. Ha ez ott a helyszínen nem si­kerül, akkor megy a riportalany: a főszerkesztőhöz, a pártbizottságra... mindenhova, támogatókat keresni. Az újságíró vagy zátonyra fut, vagy nem. Ma még sokszor elmarad az újságcikk, vagyis nem kerül nyil­vánosság elé egy-egy vezető, egy-egy üzem, vagy testület tehetetlenségének bizonyítéka, a rossz gaz­dálkodás, a megvesztegetés dokumentuma. Mert az újságíró sokszor nem fér hozzá ezekhez, mert bezá­rulnak az ajtók, lakat kerül a szájra, titkossá válnak, netán el is tűnnek bizonyítékok. Ilyenkor hivatkoznak a sajtótörvényre, meg a legfel­sőbb igazságra, arra, hogy „ebben a helyzetben nem kell a népet hergelni”. Mindig hatásos és biztos érv­ként hangzik: az istenáldotta nép nyugalma. Azt már nem veszik figyelembe, hogyha a nép, a nemzet, a tö­megek (mert tömegtájékoztatásról is beszélünk) nin­csenek értesülve az országban zajló negatív, vagy pozitív folyamatokról, az eladósodás mértékéről, a pénzzel tömött vállalatok veszteségeiről, akkor képte­len elhinni és elfogadni, hogy a jelen (ezt a szót is szí­vesen használják mindenütt) helyzetben miért két számjegyű az infláció, miért kell második és harmadik műszakot is teljesíteni, hogy az ember egyáltalán el­tarthassa a családját. Azt már nem szokás figyelembe venni, hogy az „is­tenáldotta nép" minden esetben hozzájut az informá­cióhoz. Megtudja az ősi hírterjesztés útján, fülbesú- gásos módszerrel. Csak hát közben kiszínezi, tesz hozzá és alakítja. Úgy járunk, mint az a bizonyos pro­fesszor, akinek ellopták a kabátját... később a hírlánc végén ő maga vált tolvajjá. Ha nem kerül nyilvánosságra bizonyos körök pa­namája, a hatalmaskodó párttitkár leváltása, a tanácsi vezető lakásügye, az még nem azt jelenti, hogy úton- útfélen nem beszélnek róla. A némaság ilyen esetek­ben bűn. Természetesen ehhez felelős sajtó kell, felelős saj­tómunkásokkal. Sokszor - és mostanában egyre többször - felteszik a kérdést: ki az újságíró megbízó­ja. A válasz egyszerű: az olvasó. Jelen esetben a Tol­na Megyei Népújság negyven és félezer előfizetője, vásárlója és közel százezer olvasója. Kötelességünk, hogy számukra mindig a lehető legfontosabb infor­mációt nyújtsuk. Nekünk mindig az ő érdekeiket kell szolgálnunk. Fejlécünk szerint is megbízónk a megye tizenhatezres párttagsága, mert pártlap vagyunk. Andics Jenő, az MSZMP osztályvezetője egy hete Nádudvaron a következőket mondta:- Nem nyugodhatunk bele abba a helyzetbe, hogy az izgalmas politikai olvasmányokat jelentő cikkeket, elemzéseket nem a pártsajtóban, hanem egyre in­kább másutt kell keresni.- A mi esetünkben - megyei lap vagyunk - ez a fele­lősség, ez az igény még nagyobb követelményeket ró ránk. Már csak azért is, mert Tolnában mi vagyunk az egyetlen megyei napilap. Tájékoztatnunk kell a lakossá­got Szolgáljuk a pártnyilvánosságot a pártban végbe­menő változásokat.., de fel kell vállalnunk a szakszerve­zet a népfront az ifjúsági szövetség megújulási törekvé­seit is. Olyan pártlapot kell az olvasó elé tennünk, ami néplap is, vagyis foglalkozik mindennel, amivel a megye lakossága is foglalkozik. Ki kell elégíteni minden osztály és réteg információs igényét úgy, hogy tisztességesen, becsületesen és pontosan feldolgozzuk információin­kat Segítenünk kell eligazodni a politikai és gazdasági folyamatokban. Fel kell lépnünk a fellelhető hiányossá­gok ellen, szót kell ejtenünk az összefonódásokról, a bürokráciáról, a korrupcióról is. Feladatunk: a nemzet felemelkedését szolgálni. Ez a tény adja számunkra a megbízást akkor is, ha a hiányos­ságok ellen szólunk, akkor is, ha embereket csoporto­kat marasztalunk el, akkor is, ha ezért a hibát elkövetők ellen vizsgálat indul, ha nem leszünk tekintettel múltban szerzett vélt vagy valós érdemekre, akkor is, ha az fáj­dalmat okoz, akkor is, ha százezerszer is megkérdezik, hogy ki a megbízónk. A válaszunk az lesz: a lelkiismere­tünk, az, hogy alakítói vagyunk és akarunk lenni a politi­kának. Egyszerűen ez a feladatunk. Ezt kívánja tőlünk ol­vasótáborunk. És nem vagyunk hajlandók akkor is a re­formról beszélni, amikor annak visszafordításáról van szó, amikor bűnök takargatására kérnek fel bennünket ezt követelik - a párt megújítási törekvésének mezébe öltözve, azt „féltve”. Csak így és csak ebben az esetben tudjuk szolgálni a nyilvánosságot a kibontakozást az ország megújulását a nemzet felemelkedését Felelősséggel, valódi megbí­zóink igényét szem előtt tartva, az újságíró felelősségé­nek hangsúlyozásával. Nem szenzációkat hajkurászva, hanem dokumentumok és tények alapján átgondolt in­formációt nyújtva az olvasónak. HAZAFI JÓZSEF Sevardnadze és Shultz találkozója Moszkvában szombat este hivatalosan bejelentették, hogy Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter szeptember 22-23-án Washingtonban találkozik George Shultz amerikai külügyminiszter­rel. Folytatták a tanácskozást az infektológusok Szombaton reggel folytatódott a Ma­gyar Infectológiai Társaság vándorgyű­lése Szekszárdon, az SZMT székházá­ban. A fertőző betegségekkel és azok gyógyításával foglalkozó szakemberek a pénteken megkezdett tanácskozássoro­zatot két szekcióban folytatták. A föld­szinti nagyteremben tizenegy, az első emeleti klubteremben pedig tizenhárom előadás hangzott el különböző aktuális témákban. A déli órákban ismét plenáris ülésre került sor, melyen két előadás hangzott el. Az infektológiai osztályok perspektí­váiról dr. Jákics József beszélt, dr. Kere­kes János pedig azt taglalta, hogy a ma­gyarországi fertőzőosztályokon milyen újabb fertőző betegségek fordulnak elő. A vándorgyűlést dr. Budai József pro­fesszor, a társaság titkára zárta be érté­kelve a társaság munkáját és hangsú­lyozva a további feladatokat. Itt említjük meg, hogy a professzor a társaság tag­jaival együtt elismeréssel szólt a tudomá­nyos ülés körültekintő és sikeres meg­rendezéséről és a minden tekintetben előrelátó, színvonalas ülést biztosító há­zigazdákról. Lapunk 2. oldalán interjút közlünk dr. Várnai Ferenc professzorral, a László kórház főigazgatójával és dr. Ternák Gá­borral, megyénk infektológus szakfőor­vosával. A repülőnap sztárjai: a négyes kötelék

Next

/
Thumbnails
Contents