Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 12. 2 Képújság Befejeződött a Balaton-csoport ülése Folytatták a tanácskozást az infektológusok (Folytatás az 1. oldalról.) ta a Balaton-csoport csopaki ülésének résztvevőit. E témakörben Magyarorszá­gon nemzetközi tudományos konferen­ciát is rendeztek. Megszervezték a sza­kemberek tapasztalatcseréjét, ösztöndí­jat biztosítottak az új módszerek tanul­mányozásához. Költségeiket különböző amerikai alapítványok fedezik. A csopaki ülések házigazdája évről év­re az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Már hagyomány az is, hogy min­den alkalommal foglalkoznak magyar vo­natkozású témákkal. Az új ismeretek ma­gyarországi hasznosításával kapcsola­tosan jó és rossz példákat sorolt a pro­fesszor. A Balaton-csoport ösztöndijával magyar kutatók tanulmányozták az Ame­rikai Egyesült Államokban a napenergia­hasznosítást és több országban a vegy­szermentes gazdálkodást. Véleménye szerint ezek gyümölcsöző utak voltak. Nem mondható el ugyanez például egy magyar csoport dániai tanulmányújáról. A Balaton Klub egyik tagja olyan hűtő­gépcsaládot fejlesztett ki, amelynek energiafogyasztása egytizede a magyar gyártmányokénak. Tanulmányutat szer­Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője nyi­latkozatot adott arról: miért sugározta is­mét a televízió a vele készített, s A Hét cí­mű műsorban a múlt vasárnap már be­mutatott interjú egy részletét. Andics Jenő elmondta, hogy a múlt he­ti adásból fontos gondolatok maradtak ki, a felvétel vágásánál úgy rövidítették meg a szöveget, hogy ezzel megváltozott mondanivalójának értelme. A Magyar Demokrata Fórum kapcsán szóba került a beszélgetés során a párt és az állampolgári kezdeményezések ré­vén létrejövő különböző szervezetek kapcsolata. Utóbbiakról Andics Jenő úgy vélekedett, hogy a párt vezető szerepét, a szocializmus eszméjét elfogadó szerve­zetekbe beléphetnek a párt tagjai, sőt egyenesen kívánatos, hogy részt vegye­nek az adott szervezet munkájában. A párttagok jelen lehetnek azokon a fóru­veztek a magyar szakembereknek a gyártó céghez, de az útnak eredményé­vel nem találkoztak. A Balaton-csoport ennek ellenére nem mondott le arról, hogy információt adjon a magyar hűtő- gépgyártáshoz: megvásárolták az ener­giatakarékos hűtőgépet és a Budapesti Műszaki Egyetemnek ajándékozták. Ab­ból a meggondolásból tették mindezt, hogy az új generáció bizonyosan fogé­konyabb az új technikára is. A szovjet-amerikai környezetvédelmi nevelési kutatási program és a Balaton- csoport kapcsolatáról elmondta a profesz- szor, hogy hivatalos együttműködés nincs, de a kölcsönhatás elkerülhetetlen, hiszen mindkét csoport munkájában ugyanazoka szakemberek is részt vesznek. Arra a kérdésre, hogyha most írná Dennis Meadows A növekedés határai című tanulmányt, mit fogalmazna más­képpen, azt válaszolta, hogy még kevés­bé lenne optimista, és feltétlenül foglal­kozna a katonai költségvetéssel. Ezt an­nak idején szándékosan kihagyta, azóta viszont rájött, hogy ezeknek a költségek­nek óriási akadályozó szerepe van a vi­lágproblémák megoldásában. mokon, rendezvényeken is, amelyeket az alkotmánnyal, a jogrenddel nem ellenté­tes, de a párt politikájától eltérő nézete­ket valló csoportok szerveznek. Itt azon­ban az MSZMP tagjai a párt álláspontját, elveit, saját meggyőződésüket kell hogy képviseljék, s nem válhatnak taggá, szer­vezővé, aktivistává. Az ideológiai szem­pontból teljesen más módon gondolkodó szervezetekben a párt tagjai továbbra sem tevékenykedhetnek. Andics Jenő arról is tájékoztatást adott, hogy a pártközvélemény a Köz­ponti Bizottságtól még az ősszel előzetes orientálást kap a Magyar Demokrata Fó­rumhoz való viszonyról, a szervezet hiva­talos bejegyzését követően pedig a KB kialakítja testületi állásfoglalását. Ez utóbbit meg kell előznie az egyesülési törvény elfogadásának, annak, hogy az MDF az új törvény szelleme és betűje szerint megkezdhesse működését. (MTI) Kézfogással, cseppfertőzéssel nem terjed az AIDS Dr. Várnai Ferenc professzorral, a László kórház főigazgatójával, a társaság elnöké­vel készített interjúnkban természetesen az AIDS-ről, az egyre sebesebben terjedő kórról beszélgettünk. Először azt kérdez­tük, hogy a szervezet állapota mennyire le­het akadályozója, illetve „segítője” a fertő­zésnek?- A szervezet állapota minden bizonnyal befolyásolja a fertözödési lehetőséget. Emellett szól, hogy az úgynevezett rizikó- csoportba tartozók (homoszexuálisok, ká­bítószer-élvezők) hamarabb fertőződnek, nyilvánvalóan azért, mert ezeknek a sze­mélyeknek már megelőzően is több fertőző betegségük volt, aminek következtében immunrendszerük már amúgy is sérült. S mint ismeretes, a HÍV, azaz az AIDS kóroko­zója az immunrendszert támadja. Ennek el­lenére nem lehet azt mondani, hogy az AIDS csak a jelenlegi rizikócsoportba tarto­zók betegsége, hiszen ez az új vírus az em­beriség minden tagját veszélyezteti, illetve fenyegeti.- Hogyan kerülhető el a veszély?- Tekintettel arra, hogy a betegség vérrel és szexuális úton terjed, az esetleg fertőzött partner esetén bárki megkaphatja. Adott esetben nemcsak prostituálttól. Ezért szük­séges a megfelelő szexuális életvitel és nem állandó partner esetén az óvszer használata. Egyébként is ajánlatos az al­kalmi kalandoktól tartózkodni.- Kérem, sorolja fel azokat a folyadéko­kat és testnedveket, melyek átadói a fertő­zésnek.- A vér, a spermium, a hüvelyváladék és az anyatej. És itt hangsúlyozni kell, hogy társadalmi érintkezéssel - például kézfo­gással, cseppfertőzéssel - nem terjed a betegség.- Milyennek minősíti hazánkban a szű­rést?- Magyarországon 1986 óta valamennyi véradó vérét szűrik, így nem fordulhat elő vérátömlesztéssel újabb fertőzés. Ugyan­csak miniszteri rendelet írja elő a nemi be­tegek, a kábítószer-élvezők, a prostituáltak és a börtönlakók kötelező szűrését Ettől függetlenül joga van minden magyar ál­lampolgárnak alávetnie magát szűrésnek. Ezeket a vizsgálatokat az Országos Köz­egészségügyi Intézet illetve a közegész­ségügyi és Járványügyi állomások végzik. Fontos tudni, hogy a szűrővizsgálatok vég­zése és eredményének közlése teljes diszkrécióval folyik.- És a fertőzött személy környezete?- Ha valaki tudja, hogy a vizsgálat ered­ménye pozitív, ezt ajánlatos közölnie csa­ládjával, partnerével, azaz tartsa tisztelet­ben és ne veszélyeztesse embertársainak, barátainak egészségét- Mint előadásában is mondotta, Ma­gyarországon a kimutatott fertőzöttek szá­ma 156. E számot milyennek ítéli? Sok, avagy kevés?- A mi arányainkhoz képest kevés, de feltételezésünk szerint ennél több a fertő­zöttek száma, és sajnos várható a megbe­tegedések emelkedése, ami az egyre nö­vekvő nyugati turizmussal hozható kap­csolatba. Dr. Térnék Gábor Kórház a kórház szélén Mint arról is beszámoltunk lapunkban, dr. Ternák Gábor, a megyei infektológus szakföorvos is tartott előadást a vándor­gyűlésen, ahol elmondta, hogy a megyei kórház fertőző osztálya igen korszerűtlen, s elsősorban ezért „kórház a kórház szélén”, nem pedig a többi épülethez viszonyított helye miatt. Beszélgetésünkkor először magáról az épületről kérdeztük Ternák főorvost.- A hatvanöt ágyas osztályt 1929-ben építették egyetlen esztendő alatt, viszont hatvan év alatt egyszer sem újították föl. Igaz, erre a tervek öt évvel ezelőtt elkészül­tek, de pénz hiányában nem kerülhetett sor a renoválásra. A teljes rekonstrukció már nincs is napirenden, csak részleges felújí­tásra számíthatunk jövőre, ami elsősorban a víz és a villamossági berendezésekre vo­natkozik. Látta ön is az épületet, s tudja, hogy két vagy három kórterem kivételével nincs a helyiségekben folyó víz, nincsenek nővérhívók és sorolhatnám.- így érthető módon nem szerveztek a vándorgyűlés résztvevőinek osztálylátoga­tást. Mi viszont kérjük, hogy beszéljen az osztálya munkájáról, hiszen eredményeik figyelemre méltóak - több tekintetben is.- Egy tény leszögezésével kell kezdeni a választ. Miszerint: az infektológiában az el­múlt években megváltoztak a járványügyi mozgások úgy az országban, mint a világ­ban. Több fertőző betegséggel nem kell számolnunk, viszont jötteka helyükbe újak. Ezenkívül nagyon megemelkedett a salmo- nellózisok száma, s mint ismeretes, ennek fő oka a személyi higiénia elhanyagolása.- Osztályukon ritka betegségek is elő­fordulnak.- Igen. Ilyen például a Q-láz. Tavaly 14 ilyen volt az országban, s közülük hármat itt diagnosztizáltunk. Négy évvel ezelőtt pedig egy paratifuszos beteget találtunk.- Úgy tudom, az osztályon megváltozott a halálozási arány is.- Igen. Régen, amíg csak a klasszikus Dr. Várnai Ferenc értelemben vett fertőző betegek kerültek hozzánk, egy százalék alatt volta halálozási arány. Most ez hét százalék körül van, rész­ben azért, mert megváltozott az osztályra felvett beteganyag összetétele, részben pedig azért, mert a különböző lázas erede­tű betegségek differenciál-diagnosztikája is jórészt itt történik. Az új fertőző betegsé­gek között említem az AIDS-t, melyet Tolna megyében még nem találtunk, és a Lyme- kórt Az utóbbi hazánkban is előforduló be­tegség, amit kullancscsipéstől lehet kapni. Az az úgynevezett legionellózis súlyos toxi­kus elváltozást okoz. Osztályunkon feltétle­nül előre kell lépni a salmonellózis vissza­szorításában és a haepatitis (májgyulla­dás) gyorsabb diagnosztizálásában. Idő- veszteséget jelenL hogy a vérszérumot Bu­dapestre kell küldeni virológiái vizsgálatra. Ez a haepatitis A vírusra vontakozik, s itt említem, hogy mi diagnosztizáltuk hazánk­ban először azt a májgyulladást, melynek okozója a B vírus parazitája, az úgynevezett Delta-agens.- Kérem, szóljon még a májbetegek gondozásáról.- E munkánk két területre vonatkozik: az alkoholos eredetű májbetegségekre és a fertőző májgyulladásra. E betegek utógon­dozását megszerveztük, amire igen-nagy szükség volt hiszen az alkoholos májbete­gek aránya az utóbbi 15 esztendőben igen megnőtt Közöttük pedig a fiatal korosztály­ba tartozó betegek száma igen magas, de jelentős a nők aránya is.- Végezetül térjünk vissza ismét magá­ra az osztályra. Alig-alig láttam még ilyen tiszta, szinte „agyontakarított” osz­tályt.- Az elismerést köszönjük, s az szinte ki­zárólag a főnővér, Kocka Mihályné tevé­kenységének eredménye, no és természe­tesen a takarító személyzeté, akik jelenleg teljes létszámban vannak - igen nagy örö­münkre. V. HORVÁTH MÁRIA Az MSZMP és más szervezetek, egyesületek kapcsolata Legyen vagy ne legyen...? Olyan bortermelői egyesülést, melynek szava is van! Düemmák a szőlő- és borkérdés kapcsán Válságban a szőlő- és bortermelési ágazat, hangzik el itt is, ott is, miközben a borértékesítés egyre messzebb kerül a valós világpiaci viszonyoktól. A válság ki­váltó okai között a fagykár és a piaci gond egyaránt szerepet kapott, s mára oda jutott az ágazat, hogy sürgetővé vált a kérdés mielőbbi megnyugtató rende­zése. A szekszárdi történelmi borvidék, vala­mint a környék szőlőtermelő kis- és nagyüzemeinek szőlészei, téeszelnökei, gazdaságainak igazgatói legutóbbb múlt pénteken, a Tolna megyei Teszöv-szék- házban adtak egymásnak rendevút, szakmai fórum keretében, melynek té­mája a szőlő- és bortermelők egyesülete megalakítása, még inkább a javaslat megvitatása volL A szervezőbizottság kiküldött meghí­vói nyomán érezhető vort, már a megje­lentek nagy számából is, az ágazat hely­zete iránti érdeklődés. Perczel Mihály, a szervezőbizottság elnöke elmondta, az ágazatban dolgozók érdekeinek egyez­tetése, a térség érdekvédelme, a szőlő­vertikumban mutatkozó válság, mind­mind indokolja Tolna megyében is egy ilyen szervezet megalakítását, mely ha létrejönne, Magyarországon jelenleg ép­pen az ötödik lenne. A szervezőbizottság előzetesen gyűjtött tapasztalatairól dr. Domonyai Péter, a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezet főkertésze adott számot, aki részt vett az alföldi szervezet megalakításán és igen jó tapasztalatokat szerzett.- Részt vett a megalakuláson a MÉM, a Teszöv és a „boroscégek” képviselőgár­dája is, az ülés elfogadta az alapszabályt és véleményt formált az ágazat sorsát érintő kérdésekben. Elmondták, a bor árát nem a termelők által kapott pénz, ha­nem az állami adó határozza meg, így kérték a 15 százalék fogyasztói adó el­törlését, valamint a PM-től azt, hogy az ÁFA-ból az asztali borokra adjon kedvez­ményt, ami a borértékesítés fellendülé­séhez vezetne. Vétót jelentettek be a ma­gántermelői adóztatással kapcsolatban, ami jelenleg érvényben van. A főkertész úgy fogalmazott, maga is kételkedett egy ilyen szervezet létreho­zásának szükségességében, ám úgy ta­pasztalta, lehet tenni az ágazati gondok megoldásáért és a származás- és ere­detvédelem megyénkben is igen lénye­ges kérdés. Perczel Mihály elmondta, egy önálló, alulról építkező érdekvédelmi szervezet lenne a szőlő és bortermelők egyesülete, ahová árutermelő kis- és nagyüzemek, kistermelők csatlakozná­nak. Éppen nyitottsága, demokratizmusa miatt, mellyel az ágazat szakmai gond­jain segíthetnének. Mintaként a Mátraal­jai Szőlő- és Borfeldolgozó Egyesületet említette, ahol június 9-én alakult meg a szervezet. A Tolna megyében megalaku­lásra kerülő szervezetben a kistermelők is részt vennének, mert a HNF kertbarát­körein keresztül már kaptak erről infor­mációkat. Az egyéni termelők, szőlőterü­letüktől függetlenül 500 forint tagdíjat fi­zetnének, míg a szőlővel nem rendelke­ző, borforgalmazásban érdekeltek, hek­toliterenként 1 forintot - a szőlővel ren­delkező gazdaságok pedig hektáronként 100 forintot fizetnének tagsági díj gyanánt A megjelent közel negyven szakember és képviselő véleményt mondott a kér­désről, s többek között elhangzott, a Tol­na megyéből kikerülő borokat, amivel a piacon megjelennek, sok esetben lejá­ratják, így a szakmának szüksége van társadalmi jellegű kamarára, amiben az érdekvédelem helyi sajátosságai domi­nánsak lehetnének. Ahol a helyi érdeke­ket akár a kormánnyal is egyeztetni le­hetne, avagy éppen a kormánnyal szem­ben lehetne annak érvényt szerezni. Akadt aki elmondta, mindez akkor lehet csak érvényes, ha a népnek lesz pénze borra is. Nagyon fontosnak ítélte a tanácskozás egyik résztvevője a menedzselési felada­tok rendszerének kidolgozását és alkal­mazását. Némedi János, az őcsényi ter­melőszövetkezet elnöke azt kérdezte, ki­vel szemben hozzák létre ezt a szerveze­tet, mert számára úgy tűnik, az érdekeket valakivel, vagy valamivel szemben védeni kell. Ha nem megy a borpiac, nem feltét­lenül egyesületeket kell alakítani, hanem mindenkinek a maga területén kell maxi­málisan megfelelnie az elvárásoknak. Az elnök másokkal egyetértésben azt fejte­gette, sok helyre, sokfelé fizetnek már tagsági díjat, s nem mindig érzik annak hasznát sem, akkor pedig mi a biztosíték, hogy ez sikeresebb lesz? Van ágazati mi­nisztérium, felelős vezetői gárdával, véd­je az az érdekeket tisztességgel. A szőlész szakembereknek Némedi János szerint is tisztelet ezért a próbálkozásáért- Az Alföldön máris előrébb tartanak - mondta Perczel Mihály, mert a kiskőrösi egyesület él, relatív térnyerésük is bizto­sított ezzel, ami már eddig is megvolt, így kell egy szervezet, amelyik fórumként ké­pes versenyezni támogatásért, jogvéde­lemért egyaránt. Megtudtuk azt is, még továvbbi egye­sületek alakulása várható hazánkban és a helyi érdekek megóvása miatt itt is lét­jogosult egy ilyen szervezet. Tamáskod- va mondták, anyagi ereje nem lesz az egyesületnek, arra hogy ne csak termel­tesse a szőlőt, de azt borként itt is tartsa a megyében. Ha másban nem, legalább árban jusson kifejezésre az érdekvédelem - tették hozzá a hőgyésziek. Volt aki azt fejtegette, szük­ség van egy ilyen harcos szervezetre, míg más éppen azt mondogatta, csupán kister­melői körben látja be ennek igazát Ha a Te­szöv nem tud, nem mer megvédeni ben­nünket, akkor van-e életképessége egy ilyen szervezetnek? - tette fel újfent a kér­dést egy szakember. Van országgyűlési képviselőnk, sőt a mezőgazdasági bizott­ságban is akad tagunk, ők ország-világ előtt beszélhetnek a térség gondjairól. Az Aranyfürt Téesz elnöke, Szűcs László azt fejtegette, a történelmi borvidéki területen termő szőlő, és a megye peremén termő szőlő közötti különbség máris probléma­ként jelentkezhet mert miképp képviselhe­tő egyszerre a kettő? Az egyesület megala­kulását ne pénzügyi problémák szabják meg, egyezett meg több szakember véle­ménye. Kerekes Ferenc aparhanti téeszel- nök szerint ha egy bornak nincs neve, hiá­ba közelíti meg, vagy éri el minőségben a szekszárdit máris megcsappant esélyek­kel indulhat versenybe. Többen is a szak- szervezetekkel szembeni sekélyes tapasz­talataikról számoltak be. Ha a MÉM lesz a törvényességi fel­ügyeleti szerv - aki már eddig is beleszólt a telepítésbe -, akkor már nincs is tovább hová fordulni...? Végül szavazásra került a sor, a közel negyven szakemberből hat támogatta, hat ellenezte az egyesület létrehozását, a többiek tartózkodtak a véleménynyilvá­nítástól. Végül a szervezőbizottságnak javasolták egy pontos, precíz program kidolgozását, a mai gazdaságpolitikai miliőhöz szabottan, s ha az alapokmány­tervezet elkészült, és van tíz jelentkező tag, már létjogosultsága van a szervezet létrehozásának. SZABÓ SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents