Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA CSALÁD OTTHON SZADADIDŐ (4-5. oldal) 1988. szeptember 2. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 210. szám ÁRA: 1,80 Ft Bányásznapi jubileumi ünnepség Grósz Károly és Nagy Sándor beszéde A 38. Bányásznap alkalmából a fővárosában központi ünnepségen köszöntöt­ték a bányászokat. Ünnepi beszédet mondott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. (MTI TELEFOTÓ) A 38. bányásznap alkalmából csütör­tökön a fővárosban központi ünnepsé­gen köszöntötték a szén-, szénhidrogén- , ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányász mártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának nevében Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, valamint Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitká­ra, a KB tagjai, a kormány és az Ipari Mi­nisztérium képviseletében Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Kapolyi László kor­mánybiztos és Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes, a bányászszakszerve­zet részéről pedig Havrán István elnök, Kómár András és Varga József alelnökök koszorúztak, majd a bányavállalatok képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, ame­lyen megjelent: Grósz Károly, Lukács Já­nos, a KB titkára, a Politikai Bizottság tag­ja; Nagy Sándor, a SZOT főtitkára; Be­recz Frigyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villá­nyi Miklós pénzügyminiszter. Az ünnepséget Kovács László, a bá­nyászszakszervezet főtitkára nyitotta meg. Az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevében köszöntötte az ország bányászait. Hangsúlyozta, hogy a 38. bányásznap most egyben a bányász­szakszervezet megalakulásának és lap­ja, a Bányamunkás megjelenésének 75. évfordulója is. Ezután Grósz Károly mondott ünnepi köszöntőt.- A 38. magyar bányásznapon a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszön­töm ünnepségünk résztvevőit, a bányá­szat minden dolgozóját. Jó érzéssel szó­lok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román ál­lampolgárokról, akik áttelepülés után bá­nyászként keresik kenyerüket nálunk - kezdte beszédét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kor­mányprogram megvalósításának helyze­téről szólt. A gazdasági szerkezetváltás és a na­gyobb szabadságfokú, az alkotó ener­giákat valóban mozgósító gazdálkodás elképzelhetetlen a ma igen széles kör­ben létező támogatások nagymértékű leépítése nélkül. A hosszú ideje deklarált szándék tehát tovább nem halasztható, még akkor sem, ha ez csoport- és egyéni érdekeket sért is. Ennek a folyamatnak a nyilvánosság előtt kell zajlania, mert kü­lönben a felmerülő részérdekek a közös (Folytatás a 2. oldalon.) Előtérben a forráskiadványok Levéltárosok kétnapos tanácskozása Szekszárdon Levéltári forráskiadványok összefog­laló elnevezést viseli az az országos ta­nácskozás, mely tegnap kezdődött el Szekszárdon a Magyar Levéltárosok Egyesülete szervezésében. A közel het­ven résztvevő a kialakult hagyományok­nak megfelelően elsősorban az elhang­zott előadásokhoz kapcsolódó szakmai kérdéseket vitatja meg. A jelenlegi konferencia időszerűségét - ahogyan azt K. Balog János, a Tolna Megyei Levéltár mint házigazda intéz­mény igazgatója megfogalmazta - az ad­ja, hogy a közvélemény figyelme nap­jainkban egyre inkább az eredeti forrá­sok felé fordul. A tegnap délelőtti programok beveze­téseként Póla Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője kö­szöntötte a vendégeket a tanítóképző főiskola nagytermében. Ezt követően Varga János, az Or­szágos Levéltár főigazgatója, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke kérte fel Makkai László akadémikust A levéltári kiadványpolitika múltja és jövje című előadásának megtartására. Az or­szágos, sőt európai hírű történészpro­fesszor - akit többek között a háromkö­tetes Erdély története egyik szerkesztő­jeként ismerhetünk - adatokban gazdag referátumát a délután folyamán más előadóktól újabbak követték, ismételt le­hetőséget adva a vitának és a tapaszta­latcserének. A mai zárónap reggelén rövid városné­zés, majd gemenci, illetve grábóci kirán­dulás várja az érdeklődőket.- szá - ka ­Ideológiai tanácskozás Nádudvaron Berecz János előadása A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai címmel országos tanács­kozás kezdődött csütörtökön Nádudva­ron, az Ady Endre Művelődési Központ­ban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propa­gandaosztályának szervezésében ren­dezett kétnapos eszmecsere az 1988/ 89-es pártoktatási év előkészítését szol­gálja. A rendezvényen a megyei és a me­gyei jogú pártbizottságok ideológiai kér­désekkel foglalkozó titkárai, propagan­da- és művelődési osztályvezetői, az ok­tatási igazgatóságok igazgatói, valamint a megyei lapok főszerkesztői vesznek részt. Jelen vannak a társadalmi és tö­megszervezetek meghívott képviselői, valamint a sajtó meghívott munkatársai. A nyitó plenáris ülésen a tanácskozás résztvevőit a házigazda Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke köszöntötte, majd Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára adott rövid tájékoztatást a megye és székhe­lye, Debrecen gazdasági, politikai és kul­turális életéről. Ezután Andics Jenő, az MSZMP agitá­ciós és propagandaosztályának vezető­je mondott megnyitó beszédet. Utalt arra a folyamatra, amelyet a politikusok, a pártmunkások és a különféle tudomá­nyok képviselőinek ideológiai tanácsko­zásai jelentettek az elmúlt években - szinte már tradíciót teremtve. Ezúttal - a nádudvari tanácskozáson - nem egy­szerűen a tradíciók folytatásáról van szó - mondta. Politikai helyzetünk megválto­zott. A pártértekezlet után vagyunk, most már pontosabban láthatjuk helyzetünk jellemzőit, és fellapozzuk egy zsúfolt poli­tikai naptár első oldalait. A párt új mó­don kezd el tevékenykedni, beváltva azt az ígéretét, hogy következetesen a nyil­vánosság előtt cselekszik, hozzákezdve munkastílusának, munkamódszerének változtatásához is. Rövid idő alatt a kol­lektív bölcsességet kívánjuk mozgósíta­ni, mert nem kínálkozik más megoldás, mint az együttgondolkodás - mondotta. A mostani tanácskozás is ezt a célt hiva­tott szolgálni. Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadását. A politikai intézményrendszer reformjá­nak, a párt megújulásának eszmei, politi­kai, szervezeti kérdései címmel. Bevezetőben aláhúzta a Központi Bi­zottság 1987 júliusi határozatának, a kor­mány stabilizációs programjának, a párt­értekezlet határozatának változatlan idő­szerűségét. Rámutatott, hogy azok vég­rehajtásában nem ritkán következetlen­ség, tehetetlenség, felelőtlen magatartás tapasztalható. Márpedig e határozatok következetes végrehajtása további fejlő­désünk biztosítéka. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a párt- értkezlet után javuló közhangulat az utóbbi időben megromlott, s ennek egyik oka - a gazdasági természetű problémák mellett - a nemzeti öntudat gyengesége. Kiemelte az állampolgári felelősségérzet jelentőségét. Elmondta:- Mi most törvénykezéssel építkezünk, hogy az állampolgárok jogai intézménye­sen biztosítottak legyenek, azokat érvé­nyesíthessék. Ugyanakkor az állampol­gári felelősségtudat még nem érte el azt a szintet, amit ez a törvénykezés szüksé­gessé tesz és megkövetel. Úgy gondo­lom, hogy pártunknak - s ezen belül a pártpropagandának - sokat lehet és kell is tennie azért, hogy ez az állampolgári felelősségtudat kialakuljon, erősödjék. Az állampolgári felelősség középpontjá­ba a munka hatékonysága, az anyagi ter­melés folyamatának támogatása kell, hogy álljon. A továbbiakban az ideológiai felfegy­verkezés fontosságáról szólt. Rámutatott arra a kételkedésre, amely ideológiánk­kal szemben tapasztalható. Vannak, akik szerint ideológiánk elvesztette varázsát, amit az is táplál, hogy korábban bizonyos rossz gyakorlatot ideológiával próbál­tunk igazolni. Ugyanakkor azt is tapasz­taljuk, hogy növekszik az ideológiától várt elöremutatások iránti érdeklődés.- Nehéz helyzetben, amikor az embe­reket foglalkoztatja a jövő, különösen szükségét érzik az ideológiai útmutatás­nak - mondotta. Ezen a téren nincs vá­kuum. Ám, ha ezekre a kérdésekre nem mi válaszolunk, akkor más eszmék, né­zetek törnek elő. Ezzel kapcsolatban a KB titkára szük­ségesnek tartotta, hogy széles körű, elemző, értékelő munka kezdődjék an- (Folytatás a 2. oldalon.) A rokkantak évtizedének félidejében A dombóvári vándorgyűlésen a rehabilitációról tanácskoztak A Magyar Rehabilitációs Tudományos Társaság tegnap, ma és holnap tartja Vili. vándorgyűlését Dombóváron, a városi művelődési központban. Mint ismeretes, az Egészségügyi Világszervezet a nyolc­vanas évek elején a következő tíz eszten­dőt a rokkantak évtizedének hirdette meg. Érthető, hogy most, a félidő táján összegzik a szakemberek, hogy eddig hazánk milyen eredményeket ért el, s meghatározzák a hogyan továbbot. A vándorgyűlés előadásai három témakör köré csoportosulnak, közülük az elsőt a már említett eredmények és tervek jelen­tik. Erről tartott előadást tegnap délután dr. Bánfalvi István, a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium államtitkára. A két, NDK-ból érkező előadó hazája eredményeiről számolt be, illetve egy szűkebb témakört fejtettek ki, miszerint: az agyvérzést szenvedett emberek tartós mozgásterápiája milyen eredményt hoz­hat, illetve milyen problémák adódhat­nak. Ma azt vitatják meg, milyen szereppel bír a biztosítás a rehabilitációban, mely­ről három Ausztriából érkezett szakem­ber is szól. A szombati fő témaként a mozgásterá­pia szerepe a rehabilitációban tárgykörét vitatják meg. Érdemes arról is szólni, hogy a vándor­gyűlést - melyen részt vett dr. Fehér Mik­lós főorvos, a Magyar Rehabilitációs Tu­dományos Társaság elnöke, valamint a főtitkár, dr. László Gergely főorvos is - miért Dombóváron rendezték idén is. Mert a Gunaras „háttéréi” rendelkező városunkban működik megyénk rehabi­litációs központja. A kórházban 1982-ben rehabilitációs osztályt szerveztek. A fontos tanácskozássorozaton orvo­sok, pedagógusok, gyógytornászok és pszichológusok vesznek részt, s termé­szetesen ott vannak a rokkantak érdek- képviseleti szerveinek vezetői is. Makkai László akadémikus és hallgatói

Next

/
Thumbnails
Contents