Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
1988. szeptember 9. NÉPÚJSÁG 3 A bank akkor gazdag, ha ügyfelei is azok „Névtelenségbe” burkolóznak a Budapest Bank szekszárdi fiókjának munkatársai, a folyosóról jobbra-balra nyíló ajtókon nincs más fölirat, csak a bank neve. Azt kívánták ezzel szimbolizálni, hogy a betérő ügyfél itt bárkihez bizalommal fordulhat, ügye mindenképpen meghallgatásra és elintézésre talál. A kapcsolatok ugyan mára személyessé váltak, ezért a névtáblák fölhelyezése időszerű, a törekvés mégis változatlan; emberközelben kívánnak maradni, kerülni igyekeznek a hivatallá válás veszélyét. Gomba módra szaporodnak a bankok itt Szekszárdon is, számuk egy kisváros méreteihez képest talán túlzottnak is tekinthető - vélekednek sokan. Van-e létjogosultsága ebben a dömpingben a Budapest Banknak? Mit tudnak nyújtani, amit mások nem, amivel az elsődleges fölosztáson már túl lévő piac szereplőit magukhoz tudják vonni? Dr. Schwemmer László fiókigazgató válaszolt kérdéseimre.- Létjogosultság? Mi nyitottunk második kereskedelmi bankként, azóta mások is követtek bennünket, de még annak a banknak is lesz véleményem szerint létjogosultsága, amelyik ezután kíván Szekszárdon fiókot nyitni. Jellemző volt az igényre, hogy amikor március 1-jén megkezdtük a munkát és még nem volt meg minden bútorunk, máris kerestek bennünket, állva kötöttük az első ügyleteket. Egy-egy új bank plusz hitel- és tőkebeáramlást jelent az adott térségbe, ami jótékony hatású. Mivel meggyőződésem szerint ma is sok pénz van a gazdaságban - bizonyíték rá, hogy a vállalatok gyakran hiteleznek egymásnak -, ezért a tőkeallokációban is eredményesebben működhetnek a bankok.- Maradjunk a hitelbeáramlásnál. A konkurencia részéről többször elhangzott, hogy könnyen osztogatja a pénzt, s ezzel csalogatja az ügyfeleket a BB, hiszen eleve kedvezőbb feltételekkel indult, mint a többi kereskedelmi bank.- Meggyőződésem, hogy nem volt a Budapest Bank Rt. jobb kiinduló helyzetben másoknál. Igaz, tartoznak hozzánk tőkeerős cégek, de van egy sor „csődtömegünk” is. Munkánk eredményének köszönhetjük inkább, hogy adhattunk hitelt a tavaszi kritikus időszakban is. Egyébként nem feltétlenül a nagyobb hitellehetőség vonzza hozzánk az ügyfeleket, hiszen jönnek betétet elhelyezni olyan cégek is, akik sosem szorulnak hitelre. Nem is a kamat- verseny, mert abban nem veszünk részt. Hanem egy-egy sikeres üzlet hozza a másikat, a tartós együttműködést. Na és a bank általános megítélése is jónak mondható, s a bizalom pénzügyi körökben nagyon fontos. A bank jó munkáját jelzi a tavalyihoz képest nagyobb féléves mérlegfőösz- szeg, amit elsősorban nem az ügyfélkör bővülése, hanem a több munka eredményezett. Ha mi eleve jobb feltételekkel indultunk volna, akkor nemcsak az idén indul meg az átcsoportosulás a bankok között felénk, pedig tény, hogy a múlt év végéig alig volt mozgás. Munkánkkal általában elégedettek a partnereink - s a szívnonalat mindenképpen tartani, a bürokráciát kerülni igyekszünk - hiszen komoly érdeklődés mutatkozik részvényeink iránt, ugyanis a közeljövőben növelni kívánja a bank az alaptőkéjét. Ebben persze biztos szerepet játszik a kiszolgálás színvonalán kívül az elmúlt évi, 17 százalékos osztalék is.- Sok vád érte - többek között a sajtó részéről is - a magas osztalékot fizető bankokat azért, hogy „szétosztották a jövőt”.- Nem jogos ez a fölvetés. Mivel fő részvényesünk az állam, ezért a magas osztalék elsősorban a költségvetést gyarapította, de emellett a gazdasági biztonságot jelentő tartalékok is nőttek és hálózatfejlesztésre is jutott.- Milyen ügyletekkel foglalkoznak? Szelektálnak-e az üzletkörök között, van-e valami, amire specializálódnak? Például, ha kötvény, akkor még mindig Budapest Bank?- Jogosítványunk kezdettől fogva szól minden kereskedelmi banki tevékenységre, de a számlavezetéshez csak júliusra tudtuk megteremteni a technikai és személyi feltételeket. Ezért eleinte egyéb szolgáltatásokat végeztünk, s hogy nem eredménytelenül, az látszik abból, hogy több gazdálkodó szervezet hozzánk hozta a számláját. Szorgalmaztuk a váltó használatát, többek között olyan módon is, hogy azzal is leültünk elbeszélgetni ennek lényegéről, aki nem akar ügyfelünk lenni, hiszen a többszöri forgatás révén előbb-utóbb hozzánk is elér a haszna. Az üzletágak között nem szelektálunk, mindig az adott vállalkozás dönti el, hogy résztveszünk-e benne. Ami pedig a kötvényt illeti: véleményem szerint ha kötvény, akkor már csak Budapest Bank. A másodlagos forgalmazást szinte csak mi végezzük, a mások által kibocsátott kötvényeket is visszavásároljuk, míg van olyan intézmény, amelyik a sajátját sem. Ez természetesen azt eredményezi, hogy a pénzünk „befagy” ezekbe az értékpapírokba. Ennek ellenére a kötvénypiac fenntartását és továbbfejlesztését fontosnak tartjuk.- Vállalják-e „szegény” cégek számláinak vezetését is, vagy csak a „tehetősebbekét”? Hiszen most már nem kötelesek mindenkivel foglalkozni, mint a kezdeti osztozkodásnál.- Senkit nem utasítunk el, aki hozzánk hozza a számláját, a kisvállalkozásokkal ezt meg sem tehetnénk. De mostani helyünkön már csak korlátozottan bővíthetjük tevékenységünket. Várhatóan jövő év májusában kőltözünkaz új székházunkba - az már valóban banknak lesz kialakítva -, s oda tudunk még munkatársakat fölvenni és még több munkát vállalni. Túl nagyra azonban nem kívánunk nőni, az magában rejtené ugyanis a hivatallá válás veszélyét. Azt mondják, hogy a bank akkor lehet gazdag, ha az ügyfelei is gazdagok. Célunk, hogy azzá váljanak partnereink, ha ez most nem is megy könnyen.-riMűszaki fejlesztés a Hűtőgépgyárban A Jászberényi Hűtőgépgyár a növekvő piaci igényeknek megfelelően fokozatos termékváltást, korszerűsítést hajt végre, újabb és újabb típusú, energiatakarékos, esztétikus hűtő- és fagyasztószekrényekkel, kereskedelmi bútorokkal, radiátorokkal, légkondicionáló készülékekkel, szifonokkal jelenik meg a hazai és a külföldi kereskedelemben. A minőségileg jobb, szebb kivitelű, tartó- sabb termékek előállításához műszaki és technológiai fejlesztésekkel teremti meg a feltételeket. A Hűtő és Klímatechnikai Gyárban korszerű, porszórásos festési technológiát vezettek be, új vákuumszívó gépet helyeztek üzembe. Megépült a vállalat műanyagüzeme, termelésbe állt az új galvanizáló és horganyzó üzem, a hűtőszekrénygyár lakkozója. A középtávú program további részében újabb szerelő géprendszereket állítanak a termelésbe. A Hűtő és Klímatechnikai Gyárban a nehéz fizikai munka csökkentésére számítógép vezérlésű lemezfeldolgozó kezdi meg működését. A hűtőszekrénygyártás modernizálását segíti az új ajtó- és oldalpanelgyártó sor üzembe helyezése. Automatizálják az autóbusz-radiátor lamellagyártását. A hatékonyság növelésére a gyár műszaki gárdája és fejlesztőintézete új célgépeket is kifejleszt. Őrlődő malmaink Nyolc malom működik összesen megyénkben, ma 1988-ban. Régi malomépületet azonban falvainkat járva szép számmal láthatunk még. Néhányat közülük felújítottak és új funkcióval látták el, a többiek elhanyagoltan, siralmas állapotban várják a pusztulást. Sorozatunkkal ezen jeles ipartörténeti emlékeket mutatja be. Felhívjuk rájuk a figyelmet. Hátha még megmenthetők. Bátaszék A bátaszéki malom 1893-ban épült a község déli határán, a Mohács felé vezető út bal oldalán. Tulajdonosa 1924-től a Bácsbokodi és Bátaszéki Hengermalmok és Szárító Telepek Részvénytársaság volt. A társaság a Malom és a Dózsa utcában két-két szolgálati lakást tartott fenn, a főrészvényes ügyvezető igazgató pedig a jelenlegi tanácsháza épületében szállt meg. A malomban 1913-ban tűz ütött ki és csak a falak maradtak meg, a teljes berendezés elégett. Mint utólag kiderült, az eset a tőkések akkoriban szokásos „öngyújtása” volt. König István néhai molnár, aki 1908-tól a telepen dolgozott, egyszer elmondta, hogy a szombati munkavégzés után egy petrólaummal teli bádogtepsibe egy nagy égő gyertyát tettek, amely vasárnap reggelre égett le annyira, hogy meggyújtsa az egész helyiséget. Az üzemben akkor nem tartózkodott senki, a tűz oka ismeretlen maradt, a biztosító fizetett a csőd szélén álló tulajdonosoknak. A malmot 1949-ben államosították, s a pécsi székhelyű Baranya- Tolna Megyei Malomipari Egyesülés irányította, 1962 óta pedig önálló üzemként működik. Az ötvenes években 200 mázsa kapacitással rendelkezett a telep, ma 365 mázsa gabonát óról meg naponta, s az ötféle késztermék fele a Bátaszéki és a Szekszárdi Sütőipari Vállalathoz illetve kereskedelmi egyWeinhardt Mátyás nyugdíjas molnár, aki most 81 éves, 1921 óta itt dolgozik ségekbe kerül, a többit vasúton a fővárosba és Komáromba szállítják. A malom dolgozói szerint a masz- szív épület és a gépek rendszeres karbantartással még hosszú évekig ki tudják elégíteni a velük szemben támasztott igényeket. CSER ILDIKÓ Fotó: Gottvald Károly Egykori zsákcímkék Várda Ferenc Búzát hoztak, lisztet visznek A tegnapok szerszámait ma is-hasz- nálják Hatékonyabb tűzvédelem Az ipari vállalatoknál, a különféle középületekben, egészségügyi, kereskedelmi, s egyéb létesítményekben az év első felében csaknem 1400 tűzeset történt, több mint 173 millió forint kárt okozva. Ezt több tízmillió forinttal tovább növeli a budapesti Rákóczi téri vásárcsarnokban történt tűz, amelynek kárfelmérése még tart. A jelentős tűzkárok tanulságai hozzájárultak ahhoz, hogy a szakemberek nagy érdeklődéssel fogadták a Budalakk Festék- és Műgyantagyár új tűzvédő bevonat rendszerét, amely a korábbiaknál hosszabb ideig, hatékonyabban képes meggátolni a tűz elhara- pódzását. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettel közösen kifejlesztett új égésgátló festék körülbelül egy órán át kellő védelmet biztosít a különféle acél- és alumínium tartószerkezeteknek a tűzzel szemben, s ugyanennyi ideig távol tartja a lángnyelveket a falba beépített különféle energiaellátó, hírközlő, riasztó vezetékektől is, megőrizve működőképességüket. A Multipro- tekt nevű bevonatrendszer előnye a hagyományos égésgátló festékekkel szemben, hogy nem az általában alkalmazott módszerrel, a felszabaduló, nem egyszer mérges gőzök vagy gázok segítségével zárja el az oxigént a tűz elől, hanem a hő hatására a bevonat felhabosodik, s hőszigetelőként védi a mögötte lévő szerkezeti anyagokat. Napházak A népgazdaság energiafogyasztásának mintegy 30 százalékát az épületek fűtésére fordítjuk. E^ért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízására több kutatóintézet és főiskola végez energiatakarékossági és épületszigetelési kutatásokat, s ezek között nagy teret szentelnek a napenergia hasznosításának. Ebben az egyik fontos kutatási irány az, hogy a többletköltség, vagyis drága berendezések nélkül, csupán építészeti megoldásokkal fogják fel télen a napenergia melegét. Ezért abba az irányba telepítik az épületet, amelyről télen a legtöbb napfény éri, s ennek hatékony befogadására nagy ablakfelületeket alakítanak ki, továbbá többrétegű falat építenek, amely átveszi és jól tárolja a napsugárzás melegét. Ugyanakkor gondoskodnak arról is, hogy az ablakok zsaluzatai és egyéb árnyékoló szerkezetek nyáron megvédjék az épületet a nem kívánatos forróságtól. Az első ilyen mintaházat néhány évvel ezelőtt Pécsett építették, s azóta magánerőből is több napcentrikus ház létesült, s Debrecenben több száz lakásos lakónegyedet hoztak létre. A Kalocsán lebonyolított meghívásos pályázat alapján rövidesen ugyancsak megkezdik a kivitelezést, s korszerű napházakból 150 lakásos lakótelepet építenek a következő években. A napházak létesítésekor a szoláris energiát befogadó építészeti megoldások hasznát lényegesen növelik a tetőn elhelyezett napkollektorok. Az e berendezések csőkígyójában keringő vizet melegíti fel a napsugárzás, s a mintaházak több mint kétéves tapasztalatai szerint ily módon ki lehet elégíteni - éves viszonylatban - a lakóház használati melegvízigényének 70 százalékát. A meleg vízen alapulnak a radiátoros fűtési rendszerek is. Eddig mintegy 10 ezer négyzetméter felületű napkollektort hasznosítottak az országban melegvíz-ellátásra és fűtésre a mezőgazdaság növényházaiban, a kempingekben és egészség- ügyi intézetekben is. Kísérletek kezdődtek melegviz-ellátó távhálózat napener- giás változatának kialakítására is. A számítások szerint a napsugárzás komplex hasznosításával a fűtési energia mintegy 30 százalékát lehet megtakarítani. Ennek a lehetőségnek széles körű kiaknázására az ÉVM felkérésére ajánlott tervek készültek napházas iskolák építésére, s további terveket dolgoznak ki szoláris szállodák, nyaralók létesítésére is.
