Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
4 "NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 29. SZAKSZERVEZETI ÉLET Megjelent... Az államosítás és a szakszervezetek A kötet és 1946 elejétől 1949 végéig terjedő magyarországi tőkekisajátítási folyamatról nyújt képet, és a szakszervezeteknek e folyamatban játszott szerepét tárgyalja. Bemutatja az államosított vállalatok élére került munkásigazgatók első intézkedéseit, kapcsolatukat az adott üzem munkásaival, a dolgozók részvételét az államosítás lebonyolításában. Szakszervezeti ABC fiataloknak Az ifjúságnak és a szakszervezeteknek egyaránt közös érdeke, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban, tevékenyebben bekapcsolódjanak annak munkájába, érezzék a szakszervezetek érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepének érvényesülését. A kiadványban több mint száz címszó alatt azokat a szakszervezeti munkával kapcsolatos ismereteket találja az olvasó, amelyek az ifjúsági munka végzéséhez szükségesek. Az állami személyzeti munka szabályai A kiadvány tartalmazza a személyzeti munkával kapcsolatos fontosabb szabályokat, pl.:- minősítéshez kötött munkakörök,- képesítési előírások,- vezetőkkel szemben támasztott követelmények,- pályázati felhívás tartalmi követelményei, stb. HAVASI MIHÁLYNÉ Azonosulás nélkül nem lehet segíteni Óvónői pályáról szakszervezeti munkakörbe Az óvónői pályától jutott el a szakszervezeti mozgalomig Kenessei Istvánná, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa most nyugalomba vonuló főmunkatársa. Végzős pedagógusként 1955-ben kapta kézhez a munkakönyvével együtt a szak- szervezeti könyvecskét, de mint mondja, ekkor még nem tulajdonított túlzottan nagy jelentőséget ez utóbbi hivatalos okmánynak. Högyészi, sióagrádi, majd tolnai évek következtek, s a kezdő óvónő a gyerekekkel való foglalkozás mellett egyre több társadalmi feladatot is magára vállalt: járási tanácstag lett, megismerkedett a Hazafias Népfront feladataival is, és ami később az igazi változást hozta az életében: a szakszervezeti mozgalom is felfigyelt a tevékeny óvónőre, a hatvanas évek végén több alkalommal is megkeresték őt.- Ekkor még nem fogadtam el a felkínált lehetőségeket, eszembe se jutott befejezni az óvónősködést - emlékezik ezekre az időkre Kenessei Istvánná. - Azután 1970-ben mégis a szakszervezeti munka mellett döntöttem, elsősorban anyagi okok miatt. Ezenkívül úgy éreztem, hogy többet tudok tenni az SZMT- nél az emberekért - ezek nagy szavaknak tűnnek, de valóban így gondoltam. Kenessei Istvánná a nőpolitikát kapta munkaterületként. Eleinte kissé szokatSzekszárdon a megyei kórház szak- szervezeti bizottsága - a sokéves hagyománynak megfelelően - idén is megszervezte a nyugdíjastalálkozót. A gondos előkészítésére, a változatos programok összeállítására minden évben igen nagy figyelmet fordít a szakszervezeti bizottság, melynek eredményeképpen a nyugdíjasok körében a találkozók közkedveltek. Ez alkalommal 160 dolgozó látogatott el az intézet kultúrtermébe, ahol sós süteménnyel és citromos teával fogadták őket a rendezők. lan volt számára, hogy a kisgyerekek után hirtelen felnőtt emberek ügyesbajos dolgait kellett intéznie. Sikerek és kudarcok felváltva követték egymást. Még ma is élénken emlékszik annak a lánynak az esetére, akit egy szellemileg terhelt, kilátástalan helyzetű családból „mentett ki”, s pártfo- goltja később a számviteli főiskolára is bejutott. A lány később elhagyta Magyarországot, de éppen a napokban örvendeztette meg Kenessei Istvánnét egy négyoldalas levéllel. A nőfelelősi tisztséget idővel - 1974-ben - felváltotta a Megyei Társadalombiztosítási Tanács elnökségével. Új feladatköre semmivel sem volt könnyebb az előzőnél, ez alkalommal jogorvoslati ügyekkel - segélyezésekkel, rehabilitációs kérelmekkel - fordultak hozzá az ügyfelek. Ha úgy adódott, ’’apróságokkal” is rendelkezésre állt, segített a kérelmek megfogalmazásában, de egyszer télidőben még kályhát is szerzett a rászoruló családnak. A program első részében az óvodások adtak műsort, majd Fenyvesi Ágnes szavalatát hallgatták meg a résztvevők. Dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos az intézet életéről tartott tájékoztatást. Ezt követően a meghívottak autóbusszal indultak Dunaföldvárra, ahol az ebéd elfogyasztása után múzeumlátogatással, sétával, fürdéssel töltötték el a délutánt. A kissé hűvös idő ellenére a nyugdíjasok jól érezték magukat, és a jövő évi viszontlátás reményében vettek búcsút egymástól.- Valamilyen formájú azonosulás, beleérző képesség nélkül nem lehet ezt a munkát végezni. Aki bennem bízik, az nem csalatkozik - mindig ezt a mondást tartottam szem előtt, bár néha megmosolyogtak ezért. A szakszervezettől nem könnyű egyik pillanatról a másikra elszakadni, ez egyébként nem is áll szándékában a nyugdíjas munkatársnak. Érthető, hiszen közel két évtized ezen a pályán valóban nagy idő. - szá - sm A találkozón a kórház KISZ-szervezete felajánlotta, hogy a nyugdíjasok részére személyenként maximum 10 kilogramm alma megvásárlását biztosítják 8 forint/ kg áron. Az almát társadalmi munkában szedték Bogyiszlón, a szállítást az intézet biztosította. A felajánlást 114 nyugdíjas egészségügyi dolgozó igényelte. Az 1080 kilogramm alma leszedésével e felajánlást a KISZ-fiatalok teljesítették, hozzájárulva ezzel sok kisnyugdíjas táli vitaminszükségletének biztosításához. KÖVESDI MÁRIA Hírek... A KPVDSZ megyei bizottsága az alapszervezetek 1988. I. félévi pénzügyi és gazdasági beszámolóját vitatta meg. Ezt követően a gazdálkodó szervek I. féléves szociálpolitikai tevékenységéről tájékozódott. A testület állást foglalt abban, hogy a megyei számvizsgáló bizottságot, valamint a gazdasági bizottságot megbízza a jóléti, kulturális kiadások forrásképzésének ellenőrzésével, és a tervszerű felhasználások figyelemmel kisérésével. * A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál folyik az előkészítő munka a vállalati tanács megválasztására. A vt-tagok jelölése megtörtént, a jelölőlistát nyilvánosságra hozták. * A MÁV Dombóvári Üzemfőnökségénél szeptember 16-án bizalmi testületi ülésen számolt be a szakszervezeti bizottság a választás óta végzett alapszervezeti munkáról. A testület személyi kérdésekben is döntött. A bt Balogh István, - saját kérésére - felmentette titkári funkciójából és megválasztotta Varga Ferencet a szakszervezeti bizottság függetlenített titkárának. * Az MSV Tolnatext Leányvállalat szak- szervezeti bizottsága kirándulást szervezett Zirc-Pannonhalma-Mór útvonalon szakszervezeti, párt- és KlSZ-aktívák- nak. A programnak 45 résztvevője volt. A kiránduláson múzeumok, tárlatok látogatása is szerepelt. * A Pedagógusok Szakszervezetének Paks körzeti alapszervezete 1987/88-as tanévben meghirdetett szakmai pályázatára nyolc dolgozat érkezett. A pályamunkák díjazására 15000,- Ft-ot biztosított az alapszervezet. A testület úgy döntött, hogy az 1988/89-es tanévben is kiírják a pályázatot. * A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Budapesten rendezett országos olimpiai sportversenyén a PATEX Tolnai Gyárából két csapat vett részt. A nők kézilabdában, a férfiak kispályás labdarúgásban versenyeztek. Mindkét csapat harmadik helyezést ért el. * A HVDSZ megyei titkársága az ifjúsági tagozatok vezetőivel kibővített szb-titkári értekezletet tartott, amelyen a budapesti összapparátusi értekezleten elhagzott - a szakszervezeti munkával összefüggő és soron levő - feladatokról adott tájékoztatást. Az értekezleten az alapszervezetek félidős beszámolójával kapcsolatos legfontosabb tennivalókat is megbeszélték. Nyugdíjas egészségügyi dolgozók találkozója Szakszervezeti szociálpolitikai munka a műszergyárban A gazdasági, társadalmi folyamatok változásai nem kedveznek a szociálpolitikának. Ebből adódóan előtérbe kerül a rászorultsági elv alkalmazása. Ez differenciált, szelektív és érdemi elbírálást igényel a szekszárdi műszergyárban is, a segélyezési albizottságtól. Mindezekről kérdeztük Szilágyi Lász- lónét, az albizottság vezetőjét, aki nyolc éve végzi ezt a társadalmi munkát, s 1965 óta mint műszerész szakmunkás dolgozik a gyárban. Az albizottság munkájában tizenegyen vesznek részt, s havonta rendszeresen megtartják az üléseket. A kérelmek elbírálásakor - amennyiben a bizottság szükségesnek tartja - a javaslatot tevő bizalmit, esetenként a terület főbizalmiját is meghívják az igazságos döntés érdekében, hiszen ők közvetlenül és mélyebben ismerik dolgozóik szociális helyzetét.- A bizottság arra törekszik, mondotta Szilágyi Lászlóné - hogy a kérelmek elbírálásakor mindig a rászorultsági elv érvényesüljön. A gyárban a segélyezési célra fordítható szakszervezeti és vállalati segély összege a múlt évhez viszonyítva mintegy hatvanezer forinttal emelkedett, így a kifizethető összeg jelenleg 260 ezer forint. Szilágyi Lászlóné Ebből eddig 158 ezer forint segélyt adtak ki, melyből a nagycsaládosoknak és a gyermeküket egyedül nevelőknek 57 ezer ötszáz forint jutott. A tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogy a kérelmezők többsége a táppénzesek, alacsony keresetűek és a nyugdíjasok közül kerül ki. Előfordul, hogy a havi ciklusban több a jelentkező, mint a rendelkezésre álló pénzösszeg: ekkor a bizottság a jogos kérelmet kövekező hónapra utalja át, s amennyiben a valóságos ok fennmarad, megtörténik a kifizetés. Az albizottság a helyzetéből adódóan a többi társadalmi bizottsággal is rendszeres kapcsolatot tart fenn, ezektől szükség esetén információkat kér. A legszorosabb kapcsolat a társadalmi biztosítási tanáccsal (TT), alakult ki, mivel a szociális gondok, pl. környezettanulmányok, nyugdíjaslátogatás, kivételes nyugdíjemelési javaslat stb. előkészítésében együttesen vesznek részt. Szilágyi Lászlóné még hozzáfűzte, hogy a gazdasági változások következtében beállt keresetcsökkenések érezhetően megnövelték a kérelmezők számát. Az eddigi havi 10-15 kérelmezővel szemben az utóbbi hónapokban 20-25- en nyújtanak be segélykérelmet. Eredményes megoldás, hogy a városi tanács szociálpolitikai osztálya értesíti a műszergyár szakszervezeti bizottságát az általuk segélyben részesítettekről. Jó lenne, ha nem csupán a szekszárdi tanács, hanem az illetékes községi tanácsok is eljuttatnák a gyárba a segélyezettek névsorát. KÁNTÁS JÓZSEF Egyéniben Rogács József, az Édosz MB versenyzője jeleskedett 2200 grammal, míg Somorácz Ferenc, a Paksi Költségvetési Üzem sportolója 2190 grammal a második. Boros László, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat horgásza a harmadik helyen végzett és vehette át a díjakat. A díjkiosztást követően a kísérő családtagok is „horgászokká” léptek elő, és a még visszalévő szép napos időt kihasználva igyekeztek megfogni az ebédreva- lót. Akinek ez nem sikerült, azok sem búslakodtak, hisz egy nagyon szép, igzalmas napot töltöttek el kulturált helyen, és azzal búcsúztak, hogy majd jövőre a visz- szavágón találkozunk. KÁLLAI ISTVÁN Horgászverseny Pakson A HVDSZ Tolna Megyei Titkársága szeptember 10-én Pakson rendezte meg hagyományos horgászversenyét. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is meghívást kaptek a megyében lévő ágazati-területi szakszervezetek képviselői is. A cél, amint azt Kállai István megyei politikai munkatárs megnyitó beszédében elmondta, hogy erősítsük, ápoljuk a szakmai szakszervezetek közötti sportkapcsolatokat, versenyzési lehetőséget biztosítsunk a tömegsportban legjobb eredményt elért dolgozóknak. Kilenc szakmai szakszervezet és az SZMT, valamint harminckét HVDSZ-hez tartozó alapszervezeti csapat 126 versenyzője kezdte meg a 3 órás halfogó versenyt. A mérlegelés után kiderült: a résztvevők összesen 74845 gramm halat fogtak, s ez közepes eredménynek mondható. A szakmák közötti versenyben első lett az Édosz, második a Vasas, harmadik a Vegyész színekben induló 3 fős csapat. A HVDSZ-hez tartozó csapatok között 1. helyen végzett a tavalyi bajnok, Gemenc Ipari Szövetkezet, második lett a szintén 1987-ben ezüstérmes Dombóvári Költségvetési Üzem, 3. a Tolna Megyei Vízmű csapata, - akik az elmúlt évben is „bronzosok” voltak. Szövosz-KPVDSZ megállapodás Kapcsolataik bővítéséről állapodott meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Megállapodásuk szerint egyeztetik álláspontjukat a fogyasztási szövetkezeteknek a társasági törvénnyel kapcsolatos magatartásáról, kifejezésre juttatja azt, hogy az áfészek a jelenlegi formájukban is működőképesek. Előmozdítják a gazdálkodásban kihasználatlan tartalékok hatékony feltárását, az integrációs kapcsolatok erősítését, bizonyítva, hogy ezek a szövetkezetek a jelenlegi szervezeti keretek között is növelhetők. A két szervezet vezetői abban is megállapodtak, hogy rendszeresen megtárgyalják a gazdasági szabályozásból adódó új feladatokat és az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tennivalókat. Külön figyelmet fordítanak a fogyasztási szövetkezetekben dolgozók keresetének alakulására, amelyről egyébként megállapították, hogy az a belkereskedelmi ágazat átlagánál lényegesen alacsonyabb, és nincs arányban a végzett munkával. Ezért a KPVDSZ és a Szövosz vezetői abban is megállapodtak, hogy a kormányzatnál közösen kezdeményezik a fogyasztási szövetkezeti kereskedelem működési feltételeinek javítását és ezzel szoros összhangban az ott dolgozók béremelését. Ez ugyanis az egyik alap- feltétele annak, hogy a községekben, kistelepüléseken, a városok peremkerületeiben is megfelelő színvonalú áruellátás legyen. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszenrezetének elnökségi ülése A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen a közlekedésbiztonság helyzetét vizsgálta meg. A testületet Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta arról, hogy az idén a múlt esztendőhöz viszonyítva tovább nőtt a közlekedési balesetek száma. A minisztérium átfogó értékelést végzett a közlekedésbiztonság alakulásáról, s ennek alapján közlekedésbiztonsági akcióprogramot dolgoztak ki. Ebben célul jelölték meg a gépkocsivezetők rendszeres képzését, továbbképzését, a járművek műszaki állapotának javítását. A nagymértékben elöregedett járműállomány önmagában komoly baleseti veszélyforrás. Éppen ezért tovább kívánják szigorítani a közúti ellenőrzést. Ebbe a munkába a közlekedési rendőrökön kívül jelentős mértékben bekapcsolódnak a közúti igazgatóságok szakemberei is. Papp Béla, a központi vezetőség titkára szerint számos súlyos baleset hátterében az áll, hogy a gépkocsivezetők túl sokat dolgoznak, nem tudják kipihenni magukat. Több vállalatnál a gépkocsivezetők havi 30-40 óra túlmunkát vállalnak, és többségük még gazdasági munkaközösségben is dolgozik, ahol mintegy havi 80-90 órát vezet. Ezek a körülmények nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók egészsége jelentős mértékben károsodik. A vitában szintén többen felhívták arra a figyelmet, hogy számos helyen a gépkocsivezetők 310-350 órát is dolgoznak havonta. Pedig a jelenlegi törvények szerint 280 óránál már megtagadhatnák a munkát. Erre azért kényszerülnek, mert a főmunkaidőben alacsony a kereseti lehetőség. Többen megkérdezték, van-e reális lehetőség arra, hogy ezen a tarthatatlan helyzeten változtatni lehessen. Javaslat is elhangzott arról, hogy szükség lenne a munkaidő egységes szabályozására. Végül is a testület úgy foglalt állást, hogy szorgalmazza a túlfoglalkoztatás csökkentését. Az elnökség szerint egységes szabályozást kell kialakítani a foglalkoztatást illetően, figyelembe kell venni a nemzetközi gyakorlatot, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlásait is. Kenessei Istvánná
