Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

4 "NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 29. SZAKSZERVEZETI ÉLET Megjelent... Az államosítás és a szakszervezetek A kötet és 1946 elejétől 1949 végéig terjedő magyarországi tőkekisajátítási folyamatról nyújt képet, és a szakszerve­zeteknek e folyamatban játszott szerepét tárgyalja. Bemutatja az államosított vállalatok élére került munkásigazgatók első intéz­kedéseit, kapcsolatukat az adott üzem munkásaival, a dolgozók részvételét az államosítás lebonyolításában. Szakszervezeti ABC fiataloknak Az ifjúságnak és a szakszervezetek­nek egyaránt közös érdeke, hogy a dol­gozó és tanuló fiatalok jobban megtalál­ják helyüket a szakszervezeti mozgalom­ban, tevékenyebben bekapcsolódjanak annak munkájába, érezzék a szakszer­vezetek érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepének érvényesülését. A kiadványban több mint száz címszó alatt azokat a szakszervezeti munkával kapcsolatos ismereteket találja az olva­só, amelyek az ifjúsági munka végzésé­hez szükségesek. Az állami személyzeti munka szabályai A kiadvány tartalmazza a személyzeti munkával kapcsolatos fontosabb szabá­lyokat, pl.:- minősítéshez kötött munkakörök,- képesítési előírások,- vezetőkkel szemben támasztott kö­vetelmények,- pályázati felhívás tartalmi követelmé­nyei, stb. HAVASI MIHÁLYNÉ Azonosulás nélkül nem lehet segíteni Óvónői pályáról szakszervezeti munkakörbe Az óvónői pályától jutott el a szakszer­vezeti mozgalomig Kenessei Istvánná, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa most nyugalomba vonuló főmunkatársa. Vég­zős pedagógusként 1955-ben kapta kézhez a munkakönyvével együtt a szak- szervezeti könyvecskét, de mint mondja, ekkor még nem tulajdonított túlzottan nagy jelentőséget ez utóbbi hivatalos ok­mánynak. Högyészi, sióagrádi, majd tol­nai évek következtek, s a kezdő óvónő a gyerekekkel való foglalkozás mellett egyre több társadalmi feladatot is magá­ra vállalt: járási tanácstag lett, megis­merkedett a Hazafias Népfront feladatai­val is, és ami később az igazi változást hozta az életében: a szakszervezeti moz­galom is felfigyelt a tevékeny óvónő­re, a hatvanas évek végén több alkalom­mal is megkeresték őt.- Ekkor még nem fogadtam el a felkí­nált lehetőségeket, eszembe se jutott be­fejezni az óvónősködést - emlékezik ezekre az időkre Kenessei Istvánná. - Azután 1970-ben mégis a szakszervezeti munka mellett döntöttem, elsősorban anyagi okok miatt. Ezenkívül úgy érez­tem, hogy többet tudok tenni az SZMT- nél az emberekért - ezek nagy szavak­nak tűnnek, de valóban így gondoltam. Kenessei Istvánná a nőpolitikát kapta munkaterületként. Eleinte kissé szokat­Szekszárdon a megyei kórház szak- szervezeti bizottsága - a sokéves hagyo­mánynak megfelelően - idén is megszer­vezte a nyugdíjastalálkozót. A gondos előkészítésére, a változatos programok összeállítására minden évben igen nagy figyelmet fordít a szakszervezeti bizott­ság, melynek eredményeképpen a nyug­díjasok körében a találkozók közkedvel­tek. Ez alkalommal 160 dolgozó látoga­tott el az intézet kultúrtermébe, ahol sós süteménnyel és citromos teával fogadták őket a rendezők. lan volt számára, hogy a kisgyerekek után hirtelen felnőtt emberek ügyes­bajos dolgait kellett intéz­nie. Sikerek és kudarcok felváltva követték egy­mást. Még ma is élénken emlékszik annak a lány­nak az esetére, akit egy szellemileg terhelt, kilá­tástalan helyzetű család­ból „mentett ki”, s pártfo- goltja később a számviteli főiskolára is bejutott. A lány később elhagyta Ma­gyarországot, de éppen a napokban örvendeztette meg Kenessei Istvánnét egy négyoldalas levéllel. A nőfelelősi tisztséget idővel - 1974-ben - felváltotta a Megyei Társadalombiztosítási Tanács elnöksé­gével. Új feladatköre semmivel sem volt könnyebb az előzőnél, ez alkalommal jogorvoslati ügyekkel - segélyezésekkel, rehabilitációs kérelmekkel - fordultak hozzá az ügyfelek. Ha úgy adódott, ’’apróságokkal” is rendelkezésre állt, segített a kérelmek megfogalmazásában, de egyszer télidő­ben még kályhát is szerzett a rászoruló családnak. A program első részében az óvodások adtak műsort, majd Fenyvesi Ágnes sza­valatát hallgatták meg a résztvevők. Dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos az inté­zet életéről tartott tájékoztatást. Ezt köve­tően a meghívottak autóbusszal indultak Dunaföldvárra, ahol az ebéd elfogyasztá­sa után múzeumlátogatással, sétával, fürdéssel töltötték el a délutánt. A kissé hűvös idő ellenére a nyugdíjasok jól érezték magukat, és a jövő évi viszontlá­tás reményében vettek búcsút egymás­tól.- Valamilyen formájú azonosulás, be­leérző képesség nélkül nem lehet ezt a munkát végezni. Aki bennem bízik, az nem csalatkozik - mindig ezt a mondást tartottam szem előtt, bár néha megmoso­lyogtak ezért. A szakszervezettől nem könnyű egyik pillanatról a másikra elszakadni, ez egyébként nem is áll szándékában a nyugdíjas munkatársnak. Érthető, hiszen közel két évtized ezen a pályán valóban nagy idő. - szá - sm ­A találkozón a kórház KISZ-szervezete felajánlotta, hogy a nyugdíjasok részére személyenként maximum 10 kilogramm alma megvásárlását biztosítják 8 forint/ kg áron. Az almát társadalmi munkában szedték Bogyiszlón, a szállítást az intézet biztosította. A felajánlást 114 nyugdíjas egészségügyi dolgozó igényelte. Az 1080 kilogramm alma leszedésével e fel­ajánlást a KISZ-fiatalok teljesítették, hoz­zájárulva ezzel sok kisnyugdíjas táli vita­minszükségletének biztosításához. KÖVESDI MÁRIA Hírek... A KPVDSZ megyei bizottsága az alap­szervezetek 1988. I. félévi pénzügyi és gazdasági beszámolóját vitatta meg. Ezt követően a gazdálkodó szervek I. féléves szociálpolitikai tevékenységéről tájéko­zódott. A testület állást foglalt abban, hogy a megyei számvizsgáló bizottságot, valamint a gazdasági bizottságot meg­bízza a jóléti, kulturális kiadások forrás­képzésének ellenőrzésével, és a tervsze­rű felhasználások figyelemmel kisérésé­vel. * A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldol­gozó Vállalatnál folyik az előkészítő mun­ka a vállalati tanács megválasztására. A vt-tagok jelölése megtörtént, a jelölőlistát nyilvánosságra hozták. * A MÁV Dombóvári Üzemfőnökségénél szeptember 16-án bizalmi testületi ülé­sen számolt be a szakszervezeti bizott­ság a választás óta végzett alapszerveze­ti munkáról. A testület személyi kérdé­sekben is döntött. A bt Balogh István, - saját kérésére - felmentette titkári funk­ciójából és megválasztotta Varga Feren­cet a szakszervezeti bizottság függetle­nített titkárának. * Az MSV Tolnatext Leányvállalat szak- szervezeti bizottsága kirándulást szerve­zett Zirc-Pannonhalma-Mór útvonalon szakszervezeti, párt- és KlSZ-aktívák- nak. A programnak 45 résztvevője volt. A kiránduláson múzeumok, tárlatok láto­gatása is szerepelt. * A Pedagógusok Szakszervezetének Paks körzeti alapszervezete 1987/88-as tanévben meghirdetett szakmai pályáza­tára nyolc dolgozat érkezett. A pálya­munkák díjazására 15000,- Ft-ot bizto­sított az alapszervezet. A testület úgy döntött, hogy az 1988/89-es tanévben is kiírják a pályázatot. * A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Budapesten rendezett országos olimpiai sportversenyén a PATEX Tolnai Gyárá­ból két csapat vett részt. A nők kézilabdá­ban, a férfiak kispályás labdarúgásban versenyeztek. Mindkét csapat harmadik helyezést ért el. * A HVDSZ megyei titkársága az ifjúsági tagozatok vezetőivel kibővített szb-titkári értekezletet tartott, amelyen a budapesti összapparátusi értekezleten elhagzott - a szakszervezeti munkával összefüggő és soron levő - feladatokról adott tájé­koztatást. Az értekezleten az alapszerve­zetek félidős beszámolójával kapcsola­tos legfontosabb tennivalókat is megbe­szélték. Nyugdíjas egészségügyi dolgozók találkozója Szakszervezeti szociálpolitikai munka a műszergyárban A gazdasági, társadalmi folyamatok változásai nem kedveznek a szociálpoli­tikának. Ebből adódóan előtérbe kerül a rászorultsági elv alkalmazása. Ez diffe­renciált, szelektív és érdemi elbírálást igényel a szekszárdi műszergyárban is, a segélyezési albizottságtól. Mindezekről kérdeztük Szilágyi Lász- lónét, az albizottság vezetőjét, aki nyolc éve végzi ezt a társadalmi munkát, s 1965 óta mint műszerész szakmunkás dolgo­zik a gyárban. Az albizottság munkájában tizenegyen vesznek részt, s havonta rendszeresen megtartják az üléseket. A kérelmek elbí­rálásakor - amennyiben a bizottság szükségesnek tartja - a javaslatot tevő bizalmit, esetenként a terület főbizalmiját is meghívják az igazságos döntés érde­kében, hiszen ők közvetlenül és mélyeb­ben ismerik dolgozóik szociális helyze­tét.- A bizottság arra törekszik, mondotta Szilágyi Lászlóné - hogy a kérelmek el­bírálásakor mindig a rászorultsági elv ér­vényesüljön. A gyárban a segélyezési célra fordítható szakszervezeti és vállala­ti segély összege a múlt évhez viszonyít­va mintegy hatvanezer forinttal emelke­dett, így a kifizethető összeg jelenleg 260 ezer forint. Szilágyi Lászlóné Ebből eddig 158 ezer forint segélyt ad­tak ki, melyből a nagycsaládosoknak és a gyermeküket egyedül nevelőknek 57 ezer ötszáz forint jutott. A tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogy a kérelmezők többsége a táppén­zesek, alacsony keresetűek és a nyugdí­jasok közül kerül ki. Előfordul, hogy a ha­vi ciklusban több a jelentkező, mint a ren­delkezésre álló pénzösszeg: ekkor a bi­zottság a jogos kérelmet kövekező hó­napra utalja át, s amennyiben a valósá­gos ok fennmarad, megtörténik a kifize­tés. Az albizottság a helyzetéből adódóan a többi társadalmi bizottsággal is rend­szeres kapcsolatot tart fenn, ezektől szükség esetén információkat kér. A leg­szorosabb kapcsolat a társadalmi bizto­sítási tanáccsal (TT), alakult ki, mivel a szociális gondok, pl. környezettanulmá­nyok, nyugdíjaslátogatás, kivételes nyugdíjemelési javaslat stb. előkészíté­sében együttesen vesznek részt. Szilágyi Lászlóné még hozzáfűzte, hogy a gazdasági változások következté­ben beállt keresetcsökkenések érezhe­tően megnövelték a kérelmezők számát. Az eddigi havi 10-15 kérelmezővel szemben az utóbbi hónapokban 20-25- en nyújtanak be segélykérelmet. Ered­ményes megoldás, hogy a városi tanács szociálpolitikai osztálya értesíti a mű­szergyár szakszervezeti bizottságát az általuk segélyben részesítettekről. Jó lenne, ha nem csupán a szekszárdi ta­nács, hanem az illetékes községi taná­csok is eljuttatnák a gyárba a segélyezet­tek névsorát. KÁNTÁS JÓZSEF Egyéniben Rogács József, az Édosz MB versenyzője jeleskedett 2200 gram­mal, míg Somorácz Ferenc, a Paksi Költ­ségvetési Üzem sportolója 2190 gram­mal a második. Boros László, a Szek­szárdi Városgazdálkodási Vállalat hor­gásza a harmadik helyen végzett és ve­hette át a díjakat. A díjkiosztást követően a kísérő csa­ládtagok is „horgászokká” léptek elő, és a még visszalévő szép napos időt kihasz­nálva igyekeztek megfogni az ebédreva- lót. Akinek ez nem sikerült, azok sem bús­lakodtak, hisz egy nagyon szép, igzalmas napot töltöttek el kulturált helyen, és az­zal búcsúztak, hogy majd jövőre a visz- szavágón találkozunk. KÁLLAI ISTVÁN Horgászverseny Pakson A HVDSZ Tolna Megyei Titkársága szeptember 10-én Pakson rendezte meg hagyományos horgászversenyét. Az el­múlt évekhez hasonlóan most is meghí­vást kaptek a megyében lévő ágazati-te­rületi szakszervezetek képviselői is. A cél, amint azt Kállai István megyei politi­kai munkatárs megnyitó beszédében el­mondta, hogy erősítsük, ápoljuk a szak­mai szakszervezetek közötti sportkap­csolatokat, versenyzési lehetőséget biz­tosítsunk a tömegsportban legjobb ered­ményt elért dolgozóknak. Kilenc szakmai szakszervezet és az SZMT, valamint har­minckét HVDSZ-hez tartozó alapszerve­zeti csapat 126 versenyzője kezdte meg a 3 órás halfogó versenyt. A mérlegelés után kiderült: a résztve­vők összesen 74845 gramm halat fogtak, s ez közepes eredménynek mondható. A szakmák közötti versenyben első lett az Édosz, második a Vasas, harmadik a Vegyész színekben induló 3 fős csapat. A HVDSZ-hez tartozó csapatok között 1. helyen végzett a tavalyi bajnok, Ge­menc Ipari Szövetkezet, második lett a szintén 1987-ben ezüstérmes Dombóvá­ri Költségvetési Üzem, 3. a Tolna Megyei Vízmű csapata, - akik az elmúlt évben is „bronzosok” voltak. Szövosz-KPVDSZ megállapodás Kapcsolataik bővítéséről állapodott meg a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Megállapodásuk szerint egyeztetik ál­láspontjukat a fogyasztási szövetkeze­teknek a társasági törvénnyel kapcsola­tos magatartásáról, kifejezésre juttatja azt, hogy az áfészek a jelenlegi formájuk­ban is működőképesek. Előmozdítják a gazdálkodásban ki­használatlan tartalékok hatékony feltárá­sát, az integrációs kapcsolatok erősíté­sét, bizonyítva, hogy ezek a szövetkeze­tek a jelenlegi szervezeti keretek között is növelhetők. A két szervezet vezetői abban is meg­állapodtak, hogy rendszeresen megtár­gyalják a gazdasági szabályozásból adódó új feladatokat és az érdekegyez­tetéssel kapcsolatos tennivalókat. Külön figyelmet fordítanak a fogyasztási szö­vetkezetekben dolgozók keresetének alakulására, amelyről egyébként megál­lapították, hogy az a belkereskedelmi ágazat átlagánál lényegesen alacso­nyabb, és nincs arányban a végzett mun­kával. Ezért a KPVDSZ és a Szövosz veze­tői abban is megállapodtak, hogy a kor­mányzatnál közösen kezdeményezik a fogyasztási szövetkezeti kereskedelem működési feltételeinek javítását és ezzel szoros összhangban az ott dolgozók béremelését. Ez ugyanis az egyik alap- feltétele annak, hogy a községekben, kistelepüléseken, a városok peremkerü­leteiben is megfelelő színvonalú áruellá­tás legyen. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszenrezetének elnökségi ülése A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen a közlekedésbiz­tonság helyzetét vizsgálta meg. A testületet Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője tájékoz­tatta arról, hogy az idén a múlt esztendő­höz viszonyítva tovább nőtt a közlekedési balesetek száma. A minisztérium átfogó értékelést végzett a közlekedésbizton­ság alakulásáról, s ennek alapján közle­kedésbiztonsági akcióprogramot dol­goztak ki. Ebben célul jelölték meg a gépkocsivezetők rendszeres képzését, továbbképzését, a járművek műszaki ál­lapotának javítását. A nagymértékben elöregedett járműállomány önmagában komoly baleseti veszélyforrás. Éppen ezért tovább kívánják szigorítani a közúti ellenőrzést. Ebbe a munkába a közleke­dési rendőrökön kívül jelentős mérték­ben bekapcsolódnak a közúti igazgató­ságok szakemberei is. Papp Béla, a központi vezetőség titká­ra szerint számos súlyos baleset hátteré­ben az áll, hogy a gépkocsivezetők túl sokat dolgoznak, nem tudják kipihenni magukat. Több vállalatnál a gépkocsive­zetők havi 30-40 óra túlmunkát vállalnak, és többségük még gazdasági munkakö­zösségben is dolgozik, ahol mintegy havi 80-90 órát vezet. Ezek a körülmények nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók egészsége jelentős mértékben károsodik. A vitában szintén többen felhívták arra a figyelmet, hogy számos helyen a gép­kocsivezetők 310-350 órát is dolgoznak havonta. Pedig a jelenlegi törvények sze­rint 280 óránál már megtagadhatnák a munkát. Erre azért kényszerülnek, mert a főmunkaidőben alacsony a kereseti le­hetőség. Többen megkérdezték, van-e reális lehetőség arra, hogy ezen a tartha­tatlan helyzeten változtatni lehessen. Ja­vaslat is elhangzott arról, hogy szükség lenne a munkaidő egységes szabályozá­sára. Végül is a testület úgy foglalt állást, hogy szorgalmazza a túlfoglalkoztatás csökkentését. Az elnökség szerint egységes szabá­lyozást kell kialakítani a foglalkoztatást il­letően, figyelembe kell venni a nemzetkö­zi gyakorlatot, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlásait is. Kenessei Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents