Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
2 ÍvÉPÜJSÁG 1988. szeptember 29. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) európai együttműködés iránti érdekeltségünket és elkötelezettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fontos külgazdasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibontakozási programunk eredményes végrehajtásához. A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rendezésének elhúzódása, az Izrael által megszállt területeken kibontakozott népi mozgalommal szemben alkalmazott elnyomó intézkedések miatt. Megállapította, hogy a térség tartós békéjének csak a realitásokat elfogadó, kompromisszumra kész magatartás, a valamennyi érdekelt fél részvételével megrendezendő nemzetközi konferencián kidolgozásra kerülő politikai megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság támogatásáról biztosította a magyar-izraeli kapcsolatok bővítésére irányuló külpolitikai lépéseket. Helyesli a Koreai Köztársasággal létrejött megegyezést a konzuli jogkörű kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítéséről. A realitásokat figyelembe vevő diplomáciai kezdeményezések - hazánk közvetlen érdekeinek szolgálatán túl - hozzájárulhatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapodást, mint a háborús konfliktus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyver- szünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájában hozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsolatainak sokoldalú fejlődéséhez is. I la A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. O Megállapította, hogy a tagkönyv- cserével kapcsolatos feladatokat a pártszervek, az alapszervezetek, az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagyfokú politikai felelősséggel, szervezetten hajtották végre. A párttagokkal folytatott véleménycsere, a tagság javaslatai és kezdeményezései fontos változások erjesztői- nek bizonyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos pártértekezlet ösz- szehívásához és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz való tartozás mellett foglalt állást. Kezdeményezte a párt megújítását, és kifejezte, hogy cselekvőén részt kíván venni ebben a folyamatban. A tagkönyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tagság 8,3 százaléka került ki a pártból. A taglétszám június 30-án 816 622 volt. A párttagság jelenlegi ösz- szetétele lehetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbázisú, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben jelentős befolyást élvező tömegpártként működjön. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teendői közepette - és éppen azokkal összefüggésben is - több energiát és nagyobb figyelmet fordítsanak az új tagok felvételére. Különösen fontos az, hogy a párt politikai vonzerejét növelve meggyorsítsuk a fiatal korosztályok közeledését a párthoz, és javítsuk a tagságon belüli arányukat. @ Az országos pártértekezlet vitájának és állásfoglalásának központi kérdése a politikai intézményrendszer átalakítása volt. A Központi Bizottság ennek érdekében az elmúlt négy hónapban megfelelő kezdeményezéseket tett. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. Kidolgozásra került és ma már széles körű társadalmi vita tárgya a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvény tervezete. Elkészült és a közeljövőben nyilvánosságot kap az új választójogi törvény tervezete is. Az állami életben sok tekintetben újszerű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek és mozgalmak is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Mindennek eredményeképpen nyitott, demokratikus közélet van kialakulóban. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére. A Központi Bizottság rámutat, hogy hosszabb folyamatról van szó, a végleges eredmény még nem érzékelhető, ez azonban nem lehet türelmetlenség forrása. Törvényszerűnek kell tekinteni, hogy e folyamat kezdeti stádiumában a vélemények polarizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasztaljuk a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A Központi Bizottság emlékeztet az országos pártértekezlet állásfoglalására, amely szerint a néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a politikai intézményrendszer megújításában. A közhangulatot erőteljesen befolyásolják a gazdaság elégtelen teljesítményéből fakadó társadalmi feszültségek, a romló életkörülmények. A több mint másfél évtizedes folyamat negatív következményeit, a külső és belső gazdasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazdasági mozgásterünk lényegesen szűkült. Az állami irányító szerveknek egyértelműen és kiszámíthatóan kell szabályozniuk a gazdasági folyamatokat. A közvéleménynek, a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jövőjéért viselt felelőssége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tartani a nemzetközileg is leértékelődött termelést. A gazdasággal összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kapcsolatos kérdések. Érdemtelenül kevés figyelem fordul a vállalkozás, a gazdálkodás, a termelés felé. Uralkodóvá vált a helyi érdekek fenntartás nélküli képviselete, a könnyítésekért, a kivételekért, a változtatási kényszerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkavállalók kollektív érdekképviseleti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok - köztük a sztrájk - megoldási mechanizmusainak pontos, törvényi szabályozását. Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések minden esetben anyagi károkat okoznak, ezért elkerülésük társadalmi érdek, és a konfliktusok megoldásában részt vevő partnerek felelőssége is. O A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően továbbra is kezdeményezi és ösztönzi a politikai intézményrendszer és a gazdaság reformját, a szocialista pluralizmus megteremtésének folyamatát. A párttagjainak és szervezeteinek fel kell készülniük a kialakulóban levő többoldalú politikai életben való eligazodásra és helytállásra. A Központi Bizottság a közelmúlt politikai eseményei közül figyelmet érdemlő és további elemzést igénylő kérdésnek tartja az Új Márciusi Front felhívását, az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demokrata Fórumot az alapítók szervezetté nyilvánították. A Központi Bizottság a pártszervezetek és tagjaik, az állami szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták magatartásához a következő kiindulási alapot kívánja nyújtani: A Központi Bizottság támogatja, hogy az állampolgárok az alkotmány és a törvények keretei között élhessenek politikai jogaikkal, beleértve a gyülekezéshez és az egyesüléshez'való jogot. Egyúttal hangsúlyozza, hogy pártunk viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mellett elsősorban a tettek, a cselekedetek határozzák majd meg. Az MSZMP a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érdekében változatlanul párbeszédre, a lehetséges együttműködési területek felkutatására törekszik. Célja a nemzeti közmegegyezés újjáteremtése és nem a nép megosztása. Figyelmét ugyanakkor nem kerüli el, hogy a különböző mozgalmakon belül munkálnak olyan erők is, amelyek szándéka a párbeszéd meghiúsítása, a feszültség élezése; egyes esetekben fellépnek szocializmusellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az agresszív, antidemokratikus, az új politikai kultúrához méltatlan módszereket. Támogatja a kormányt, az állami szerveket a törvényesség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és véleményére támaszkodva maguk mérlegeljék a működési területükön alakuló különböző csoportok tevékenységét. Adjanak útmutatást a párt tagjainak más szervezetek nyílt fórumain való vitázó részvételhez. Rendszeresen vitassák meg a kialakult helyzetet és kellő rugalmassággal határozzák meg teendőiket. A Központi Bizottság ehhez folyamatosan biztosítja a pártszervezetek összehangolt fellépéséhez szükséges politikai irányelveket. A Központi Bizottság azzal számol, hogy a párton belüli viszonyok átalakítása, a párt demokratikus megújulása hosszabb folyamat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket válasszanak meg tisztségviselőknek, akik képesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló arculattal képviselni és érvényesíteni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos előítélettől és leegyszerűsítéstől meg kell szabadulnunk. Természetesnek kell tekintenünk, hogy mozgalmunk sokszínű, és ennek a lényegi ügyekben kell egységgé alakulnia. Ismét sajátos kétfrontos küzdelem feltételei között dolgozunk. Sem azt az irányzatot nem fogadjuk el, amely túlzottnak tekinti az országos pártértekezleten született elhatározásokat és a nyomukban kibontakozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika minden létező és működő elemét revízió alá kívánja venni. A különböző nézetekkel, áramlatokkal és az ebből eredő vitákkal ugyanakkor a párton belül is hosszabb távon együtt kell élnünk. A Központi Bizottság emlékeztet rá: az országos pártértekezlet hitet tett a párt politizálóképességének fejlesztése mellett. Ennek fő erejét a közös politikai elvek és célok talaján álló, önállóan működő pártszervezetek képezik. Ebben az irányban kell haladnunk. III. A Központi Bizottság elfogadta a Központi Bizottság és a területi pártszervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre vonatkozó javaslatot. Elhatározta, hogy létrehozza saját tanácsadó testületét, a megyei pártbizottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegeljék hasonló testületek megalakítását. Rámutatott, hogy a megalapozott döntéshozatal egyik elemévé válhat szakértői tanácsadó testületek működése. A tanácsadás az előzetes ellenőrzés eszközeként hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéseknél számba vegyék a különböző véleményeket, beleértve a párton kívül kialakult nézeteket, felfogásokat is. A politika szintjére emelt és jól működő szakértői tanácsadás teljesebbé teszi a pártdemokráciát. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tanácsadó testület személyi össszetéte- lére. Ünnepségek a fegyveres erők napja alkalmából Tegnap a Tolna Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság ünnepi megemlékezést tartott a fegyveres erők napja alkalmából Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében. A Himnusz elhangzása után Rippert György, a megye polgári védelmi parancsnokának politikai helyettese köszöntötte a megjelenteket, köztük Komáromi István vezérőrnagyot, a Hátországi és Polgári Védelem országos parancsnokát, majd ünnepi köszöntőt mondott. Ezután Komáromi István vezérőrnagy a honvédelmi miniszter nevében a Tolna megyei parancsnokság részére A polgári védelem élenjáró parancsnoksága kitüntető címet adta át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatot adták át Kelemen Istvánnak, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének. Ezüst fokozatot kapott Takács István a Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese, drT Tóth Rudolf, a Tolna Megyei Tanács egészségügyi osztályának főelőadója, valamint Hegedűs János, a Tolna Megyei Tanács ipari osztályának főelőadója. Tamási város Polgári Védelmi Parancsnoksága Kiváló kitüntető címet, Szekszárd és Dombóvár Polgári Védelmi Parancsnoksága pedig Élenjáró kitüntető címet kapott Az ünnepség a Szózattal fejeződött be. * A kubai forradalmi fegyveres erők művészegyüttese szerepelt kedden este a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban. A szigetország tánc- és énekművészetéből ízelítőt adó, nagy sikerű műsorra a fegyveres erők napja alkalmából került sor. * A fegyveres erők napja alkalmából Szekszárdon a koszorúzás ma délelőtt 10 órakor lesz a Béla téri 1848-49-es emlékműnél. Az ünnepségre négy történelmi zászlót - egy Árpád-korit, egy Rákóczi- zászlót, egy ’48-as és egy ’19-es zászlót - vonnak fel az emlékműnél. A helyőrségparancsnok fogadása után kerül sor a koszorúk elhelyezésére, majd parancskikérés és végül díszmenettel zárul 1848. szeptember 29-i fényes győzelem 140. évfordulója alkalmából tartandó koszorúzási ünnepség. Az 1988. évi gazdálkodás időarányos tapasztalatai Tolna megyében írta.: Tamás fstvánné, a megyei pártbizottság titkára A gazdasági munka középpontjába 1988-ban megyénkben is a népgazdasági terv legfőbb prioritásából, az egyensúly és szerkezetváltás együttes követelményéből és a gazdasági-társadalmi kibontakozási programból adódó feladatok teljesítése került. Évinduláskor a vállalati gazdálkodást rengeteg új hatás érte. A gyökeresen megváltozott közgazdasági környezet jelentős többletmunkát hozott, a korábbinál is nagyobb bizonytalansággal járt a tervkészítésben, s megfelelő alkalmazkodási időt igényelt. Nem kis csalódást okozott, hogy a gazdálkodók mozgástere nem nőtt az előre beígért mértékben, sőt évközben újabb, feszültségeket okozó rendelkezések születtek (forintleértékelés, rubelexport-támogatás csökkentése). A stabilizációs program megvalósulását szolgáló központi intézkedések megnövelték a lakosság terheit is. A reálbérek csökkenése, a foglalkoztatási gondok erősödése, az életkörülmények nehezedése érezhetően rontották a közhangulatot. Az év eddig eltelt időszakának tapasztalatai alapján megyénk gazdaságának helyzetéről az összkép továbbra is kedvező. Nőtt a termelés, a tőkés export, javult a termelékenység, nincsenek éles foglalkoztatási gondok. Ugyanakkor a gazdasági folyamatokat részleteiben elemezve nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalati alkalmazkodóképesség eltérő. A kormányzati intézkedések, a piaci hatások különbözőképpen érintik a gazdálkodókat így előfordulhat hogy a ma még stabilnak tartott vállalat pozíciója is rövid időn belül megváltozik, hogy bármely gazdálkodó kritikus helyzetbe kerülhet, ha nem képes megfelelni a változó feltételeknek. A megyei féléves számok mögött a kép meglehetősen ellentmondásos, pozitív és negatív tendenciákat egyaránt mutat. Az iparban a vállalatok, szövetkezetek közel felénél nőtt a termelés (tavaly ilyenkor 63%-ánál), viszont az atomerőmű nélkül számítva nincs termelésbővülés. A termelés tárgyi feltételei nem javultak, ezzel ösz- szefüggésben a vállalatközi termelési-értékesítési kapcsolatok sem. Kedvező a konvertibilis export növekedése, bár ennek dinamikája jóval mérsékeltebb az előző évinél és lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A megyei ipar szocialista exportja a népgazdasági céloknak megfelelően alacsonyabb az 1987.1. félévinél. A rubel elszámolású exporthoz kapcsolódó pénzügyi hidak újabb szigorítása tovább rontja a jövedelmezőséget. Az állami ipar kivitele mindkét relációban csökkent, a szövetkezeteknél viszont nőtt, ezen belül is különösen magas a konvertibilis export dinamikája. A júliusi forintleértékelés ténylegesen exportösztönző hatású, de negatívan érinti azokat a gazdálkodókat, ahol nagyarányú a közvetlen import, mert a veszteségmérséklés érdekében terme- lőiár-emelést eszközölnek, s így az intézkedés végső soron inflációgerjesztő hatású. Az iparvállalatok nyereségében - a meghirdetett elvek ellenére - nőtt az állami támogatás tartalom, bár ez elsősorban csak néhány vállalatot érint Az exporttámogatásokon felüli állami támogatás jelentős mértékben csökkent. Az ár- és adóreformnak a gazdálkodásra gyakorolt hatásai még nem minősíthetők teljességgel. Az ÁFA rendszere alapvetően bevárt, a személyi jövedelemadó progresszivitása széles körben visszafogja a teljesítményeket. A vállalatok jövedelmi pozícióiban erőteljes a differenciálódás. A korábbi évhez képest nőtt a veszteséges vállalatok száma. Tudjuk, hogy a félévi mérlegek alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de ez a tény is utal egy-két gazdálkodó megváltozott helyzetére. A termékszerkezet-korszerűsítés Tolna megyében is lassan halad, az új termékek aránya rendkívül alacsony. Mivel a gazdasági környezetben nem érvényesül kellő ösztönzés, kényszer a váltásra, s a kialakult termékstruktúra jelenleg is piacképes, nem ritka az a szemlélet sem, hogy nincs szükség termékszerkezet-váltásra, illetve nincs is rá pénzügyi forrás. Az elmúlt 2 évben a megyei székhelyű iparvállalatok árbevételének 92%-a a változatlan formában gyártott termékek értékesítéséből származott. Kétségtelen,-hogy a műszaki fejlesztés forrásai a vállalatok többségénél szűkösek, drágult a beruházás, magas a hitelkamat, sok az adminisztrációs kötöttség, mégis szükség van a vállalati magatartásban egy hosszabb távú szemléletre, egy ún. „több lábon állásra" sőt, mozgásra, új piacok, igények felkutatására. Igaz, hogy ehhez liberalizáltabb feltételrendszer is kell, amelynek követelése most a jövő évi szabályozók kialakításánál is egyre nagyobb teret kap. Szerencsére megyénkben is vannak jó példák a gyártmányszerkezet korszerűsítésére, a piaci igényeket jobban kielégítő, jó minőségű termékek választékának bővítésére. (BVK, Simovill, Color Ip. Szöv., Tejipari Vállalat, stb.) A megyében nincsenek jelentősebb foglalkoztatási gondok, bár egyre több jelenség utal a munkaerőpiac strukturális és területi feszültségeinek növekedésére. A vállalatok munkaerőigénye csökkent, a munkaközvetítő helyek forgalma növekszik. A nyilvántartásba vett, munkaviszonyban nem álló állást keresők száma 250-300 fő. Romlottak a pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A gazdálkodóknál jelentősebb létszámleépítések egyelőre nincsenek, a foglalkoztatottak létszámának csökkenése elsősorban a természetes munkaerőmozgás következménye. A foglalkoztatáspolitika jelenlegi eszközrendszerében, sajnos, ma a munkahelyteremtésre van legkevesebb mód, enélkül azonban csak a feszültségek tüneti kezelése lehetséges. A foglalkoztatási gondok várható növekedése miatt fontosnak tartanánk a szakképzés korszerűsítését, az átképzés, munkahelyteremtés ösztönzését. Ezen túlmenően azért is, mert így is elősegíthetjük a külpiaci lehetőségek kihasználását, a háttéripari termelés a kooperáció, a szolgáltatások területén meglévő „vákuumok” kitöltését. Az építőiparban a kapacitáslekötés folyamatos volt, a termelés a bázist és a tervezettet meghaladja. Az egyes szakszerelőipari kapacitások hiánya miatt a tervezett átadási határidők az állami építőiparban nem minden esetben voltak tarthatók. Mezőgazdasági nagyüzemeink gazdálkodásában továbbra is jelentős szerepet kapott az érdekeltségi, piaci viszonyoknak megfelelő termelési szerkezet alakítása, ezen belül a gabona-húsprogramban való eredményes részvétel, s a fehérjebázis megteremtéséhez történő hozzájárulás. Nőtt a gabona, elsősorban kukorica, valamint a szója és a magborsó vetésterülete. Az általában kedvező téli és tavaszi időjárás hatására az átlagtermések jók, az őszi búza eredménye minden eddigit meghaladó (6,293 kg/ha). Sütőipari értéke ugyan elmarad az előző évek átlagától, a többlet- termelés azonban többszörösen kompenzálja azt. A nyári aszályos időjárás mező- gazdasági nagyüzemeinkben a becslések szerint több százmilió Ft-os árbevételkiesést okoz, amit a kalászosok többlettermése és az állattenyésztés sem képes ellensúlyozni. Előreláthatólag kedvező szőlőtermelés várható - az átlagtermést 6,6 tonna körül jelzik a szakemberek -, viszont az ismert alacsony felvásárlási árak árbevételkiesést okoznak. A megye állatlétszámában az I. félévi adatok a szarvasmarha-állománynál visszaesést, sertésnél növekedést mutatnak az előző év hasonló időszakához képest. A Szekszárdi Húsipari Vállalat az I. félévben a tervezetthez viszonyítva több sertést vásárolt fel, a szarvasmarhánál viszont lemaradás van. Az országszerte csökkenő vágóállatállomány, a szabadon alakítható felvásárlási árak miatt jelentősek az ún. „keresztfelvásárlások’’. A vállalat felhasználásának egy részét megyén kívüli területről vásárolja fel, miközben jelentős számú sertést, szarvasmarhát visznek ki a megyéből. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátása terén továbbra is feszültségek voltak. A forrásszűkítő, beruházásmérséklő kormányzati intézkedések hatására mezőgazdasági nagyüzemeink fejlesztései és rekonstrukciós munkálatai csökkentek. A csökkenő likviditási képesség ellenére is az üzemek pénzügyi helyzete kielégítő volt A kormány pénzszűkítő politikája következtében a vállalati gazdálkodásban az év elején kisebb zavarok keletkeztek. Mindez a vállalatokat megfontoltságra intette, felértékelte a pénzzel rendelkező gazdaságok pozícióit mozgási szabadságát Az is előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás között hiteleztek. A magas kamatok miatt drágult a hitel, ezzel is gerjesztve az inflációt. A hitelellátás a félév végére javult A kereskedelmi bankok számának növekedésével megindult egy vállalati átrendeződés a bankok között, ami a versenyre, az üzleti kapcsolatok alakulására várhatóan ösztönzőleg hat a későbbiekben is. A lakossági pénzfolyamatokat alapvetően a reálbérek csökkenése, az inflációtól való félelem befolyásolta. A lakosság kiadásai a bevételeknél nagyobb mértékben növekedtek. A magas infláció arra kényszeríti a megtakarítással rendelkező lakosságot, hogy költsön, a lehetőségekhez mérten időtálló, értéket megőrző vásárlásokat, kedvezőbb pénzelhelyezési lehetőséget keressen. Továbbra is kevés az üzleti vállalkozásokba bevonásra kerülő lakossági tőke.