Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-28 / 232. szám

MA FIATALOK 1988. szeptember 28. SZERDA (4. oldal) XXXVIII. évfolyam, 232. szám ÁRA: 1,80 Ft Nemzetközi kérdésekről és a párt helyzetéről tárgyalt az MSZMP Központi Bizottsága A megyei párt-vb ülése A kibontakozásnak alapvetően a gazdaságban kell bekövetkeznie A bonyhádi tapasztalatok Tegnap reggel - Jászai Mari téri szék­házéban - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB - korábbi elöntésének megfelelően - nyílt ülést tartott, az írott és az elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevé­kenységébe. Az elnöklő Kádár János megállapítot­ta, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napi­rendjére tett javaslatát a testület egyhan­gú döntéssel fogadta el: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 2. Szóbeli tájékoztató a párt helyzeté­ről, a pártélet és a belpolitika néhány idő­szerű kérdéséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, Központi Bi­zottság titkára. 3. A Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácskozó testületekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. 4. Különféle, döntésre váró kérdések - az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghí­vottak közé sorolta a központi sajtó veze­tőit. Miután a meghívottak elfoglalták he­lyüket az ülésteremben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Az írásos előterjesztés - amelyet a KB tagjai előzetesen megkaptak - megálla­pította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakban folytatódott az immár állan­dósuló és egyre eredményesebb kelet­nyugati párbeszéd. Biztató jelek mutat­koznak a regionális konfliktusok politikai rendezésének folyamatában. E változá­sokat mindenekelőtt a két világhatalom erősödő együttműködési készsége, va­lamint az ENSZ fokozódó szerepvállalá­sa lendíti előre. A szovjet kezdeményezé­sek mellett most már az Egyesült Államok vezetése is mind józanabbul értékeli az amerikai és az összemberi érdekek kö­zötti összefüggéseket, és vállalja a világ sorsa iránt viselt nagyhatalmi felelőssé­get. A jelek szerint ezt a külpolitikai felfo­gást és gyakorlatot - pártállásra való te­kintet nélkül - az új amerikai kormányzat is állami politikaként kívánja folytatni. A kelet-nyugati kapcsolatok alakulá­sában az elmúlt időszakban nagyobb fi­gyelmet kaptak az európai problémák, ezen belül a szocialista országok és a nyugat-európai államok, valamint az in­tegrációs szervezetek viszonya. Ez tük­röződött a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének varsói ülésén el­fogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhangot váltot­tak ki. A Politikai Tanácskozó Testület a var­sói ülésen nyilatkozatot fogadott el az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tár­gyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csökkentése, a meglepetésszerű támadáshoz és általá­ban a támadó hadműveletekhez szük- (Folytatás a 2. oldalon.) Hol tartanak a Bonyhád városi pártbi­zottság irányítási területén a kibontako­zási program végrehajtásában? Mire volt elég egy esztendő? Miben van változás és miben nem sikerült még változtatni? Ezekre a fő kérdésekre és különösen a mögöttük rejlő okokra kereste a választ a megyei párt-végrehajtóbizottság tegna­pi, Váradi László megyei titkár elnökleté­vel megtartott ülésén, amelyen Krizsán István bonyhádi első titkár számolt be a Központi Bizottság kibontakozási prog­ramjára készített cselekvési program végrehajtásának helyzetéről. Már a testületi tagok kérdései is utaltak arra, amit aztán a vita is megerősített, hogy a kibontakozásnak alapvetően a gazdaságban kell bekövetkeznie. Annak ellenére, hogy a bonyhádi pártbizottság határozottan ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket teljesítményük gazdasá­gos növelésére, az export bővítésére, az önállóság, az érdekeltség fejlesztésére és e feladatok jobb végrehajtása érdeké­ben a pártalapszervezetekkel és a gaz­dasági vezetőkkel rendszeres konzultá­ciót folytatnak, az üzemek gazdálkodá­sában lényeges javulás nincs. A gazda­sági környezet változásaira néhány gaz­dálkodó egység szervezeti átalakítással, vagy a foglalkoztatottak számának csök­kentésével reagált. A cipőgyár és a zo- máncárugyár gyorsabban, rugalmasab­ban alkalmazkodik a piac igényeihez. A Pannónia Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet kitűnik azzal, hogy az állatte­nyésztést jövedelmezővé tudta tenni, a mőcsényi és kisvejkei tsz pedig kiegészí­tő tevékenységgel próbálja kedvezőtle­nebb adottságait ellensúlyozni. Ebbe a sarokba tartozik a Piramis Kisszövetke­zet is a saját tervezésű lakások értékesí­tésével és a faházépítéssel. Mindez azonban kevés. Bár a gazda­ság területén nem lehet egyik napról a másikra változtatni, a gazdálkodó szer­vezetek helyzetének alaposabb elemzé­sével, a mozgásterüket akadályozó belső és külső okok feltárásával pontosabban meghatározhatók a feladatok is. „Ho­gyan lehet gyógyítani, ha nincs helyes diagnózis?” - kérdezte Vas István, a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója, hozzátéve, hogy a gazdálko­dó szervezeteknek, a pártszervezetek­nek is alkalmassá kell válniuk arra, hogy a „diagnózist" elkészítsék önmagukról. Ezt erősítette a vitában Tamás Istvánná, a megyei pártbizottság titkára is, hozzáté­ve, hogy legfontosabb a termékszerkezet korszerűsítése és ezzel összhangban a foglalkoztatás biztosítása. A változó gaz­dasági környezet, a piac igényei azt is követelik, hogy a gazdasági egységek „több lábon álljanak”. Ezt a véleményt osztotta Máté János, a KSH megyei igaz­gatója is, hozzáfűzve, hogy különösen Bonyhádra igaz ez, hiszen a vállalatok, szövetkezetek itt többnyire fogyasztási cikkeket termelnek, tehát különösen fon­tos a csökkenő, de emellett változó piaci kereslethez igazodni. „Az ipari üzemek pozíciója romlásának hatására a térség foglalkoztatási képessége csökkent, munkaerőkínálattal kell számolnunk. A város és városkörnyék lakosságának gazdasági érdeke, hogy az üzemek a munkaerő-megtartó képességüket javít­sák” - fogalmazták meg a bonyhádi be­számolóban. Azzal, hogy vannak foglal­koztatási gondok, egyetértettek a párt-vb (Folytatás a 2. oldalon.) Rakowski az új lengyel kormányfő Tejféleségeket Dombóvárra,- A LEMP KB 62 éves titkárát, a PB tagját, Mieczyslaw Rakowskit választotta meg keddi ülésén a lengyel parlament, a szejm, az egy hete lemondott Zbigniew Messner helyére kormányfőnek. Rakowski, aki 1981-85-ben az akkori Jaruzelski-kormányban már volt miniszter­elnök-helyettes, a 378 szavazatból 338-at kapott, öten ellene foglaltak állást, 35-en pedig tartózkodtak. Rakowski az idén, még mint a szemj egyik elnökhelyettese és a szejm mellett működő társadalmi-gazda­sági tanács elnöke lett a LEMP KB PB tagja, a KB titkára. A szavazás után a parlament bizalmát megköszönve két hetet kért az új kormány megalakítására és a kormány­program kidolgozására. ígéretet tett a poli­tikai és gazdasági reformok következetes folytatására, arra, hogy az új kabinet előd­jénél szélesebb társadalmi bázisra épül majd, a szövetséges pártok mellett más tár­sadalmi és politikai erők is képviseltetik magukat benne. Rakowskit Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnö­ke javasolta a kormányfői posztra, mint jól ismert, a kormányzati munkában is kellő ta­pasztalatokkal rendelkező politikust, aki a szükséges gazdasági ismeretekkel is ren­delkezik. Jaruzelski a demokrácia, a pár­beszéd híveként, bátor, új megoldásokat kereső politikusként jellemezte Rakowskit. Ünnepség a Munkásőrségnél és az MHSZ-nél Megkezdődtek a fegyveres erők napja alkalmából rendezendő ünnepségek. Teg­nap a Munkásőrség és az MHSZ emléke­zett meg ünnepi állománygyűlésen a fegy­veres erők napjáról, a pákozdi csata 140. évfordulójáról. A Munkásőrségen a Himnusz elhangzá­sa után Hepp József a Munkásőrség me­gyei parancsnokhelyettese köszöntötte a megjelent munkásőröket, majd ünnepi pa­rancsot olvasott fel. Ezután a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokozatát adták át Váncsa Dénesnek, a bonyhádi Munkásőr­ség rajparancsnokának, Péter Józsefnek, a szekszárdi Munkásőrség századpa­rancsnokának. Ezüst fokozatot kapott Ju­hász István dombóvári munkásőr, Tóth Jó­zsef paksi munkásőr, Benkő Gábor megyei törzs, szolgálati és kiképzési főelőadó, Va- szari István, a tamási egység rajparancs­noka. Bronz fokozatot Czibók Zoltán dom­bóvári szakaszparancsnok, Balogh János szekszárdi szakaszparancsnok, Naszódi Gáspár tamási munkásőr, Scheffer And­rás, a paksi egység szakaszparancsnoka és Szabó Géza, a Munkásőrség Tolna Me­gyei parancsnoka. A kitüntetéseket Her- czig Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága párt- és tömegszervezeti osztá­lyának vezetője adta át. A Magyar Honvédelmi Szövetség ünnepi állománygyűlésén, Szekszárdon, Vörös István, az MHSZ MSZMP-alapszervezeté- nek titkára mondott ünnepi köszöntőt, melyben megemlékezett a történelmi év­fordulóról és az MHSZ 40. születésnapjá­ról. Ezután az úttörők rövid műsorral kö­szöntötték a fegyveres testületi tagokat. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter ünnepi parancsát Szabó Tibor, az MHSZ megyei titkárhelyettese olvasta fel. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Balogi Jenő és Szinger Ferenc, az MHSZ PAV honvédelmi klubjának akti­vistái, bronz fokozatát pedig Bódis Árpád, az MHSZ paksi modellező klubjának titkára vehette át. A kitüntetéseket Durgonics Já­nos alezredes, az MHSZ megyei vezetősé­gének titkára adta át. Az ünnepség az Inter- nacionáléval fejeződött be. „nagymama” túrót Budapestre szállítanak Egyes adatok szerint 1897-ben, má­sok szerint 1902-ben alapították a dom­bóvári tejüzemet. Ha az évszám egyelőre bizonytalan is, egyet állíthatunk, a majd száz év alatt végigjárta a tejipar egész skáláját. Kezdetben jelentős vajfeldolgo­zóként ismerték a Dunántúlon, ezt a pro­filt 1960-ig tartotta is az üzem, amikor a szekszárdi gépek beindulásával, a mun­kamegosztás miatt a sajtgyártásra kellett áttérniük. A hetvenes évek közepén nagy rekonstrukcióval igyekeztek ehhez a szerepkörhöz a legkedvezőbb tárgyi, technikai feltételt megteremteni, öt évvel ezelőtt azonban újra fordult a kocka. Egy hét alatt állították át kényszerből egész termelésüket a túrógyártásra. Ma is ez je­lenti fő terméküket... Nem kis kockázattal, hiszen mint azt a szakember állítja, a túrót már nagy­anyáink is odahaza csinálták, óriási a konkurencia ebben a profilban. Ezért is kellett a hagyományos termékeken túl új­donsággal a piacra lépni, ezt pedig a „nosztalgia", vagy „nagymama” túróval tették. Fél- és negyedkilós kézi kiszerelé­Az év első felében magasan túlteljesítették a tervet sű csomagolással szállítanak a buda­pesti megrendelőknek igen nagy keres­let mellett. Ezenkívül a város tejellátását is az üzem végzi, különböző minőségű és kiszerelésű tejet szállít a város és kör­nyéke üzleteibe. Tavaly több, mint 34 ezer hektolitert tett ki ez a mennyiség, míg túróból 20 ezer 800 mázsát termeltek egy év alatt, ami­nek nagy részét egyébként a budapesti kurrens áru tette ki. A dombóvári üzemben nem érzékelik a csökkenő szarvasmarhatartási kedvet, a korábbinál több és jobb minőségű tejet vásárolnak hagyományos partnereiktől, Somogyból, Baranyából és Tolnából. A legnagyobb mennyiségben a Nagyberki Állami Gazdaságból, a legjobb minőség­ben pedig a döbrögközi téesztől kapják az „alapanyagot”. Ehhez azonban a 77 fős üzemben nemcsak a jó szakemberek, de a korsze­rű géppark is nélkülözhetetlen, ezért is állították be fokozatosan az új technoló­giai sort, ami felgyorsítja és könnyíti a túró feldolgozását. Az egész termelésü­ket azonban kiegészítő berendezések hiányában csak távlati tervként végezhe­tik a korszerű gépeken. Ez a jövőben ja­víthatja az üzem eredményességét, bár erre nem panaszkodnak az idei jó első félév után, hiszen több mint 7,5 millió fo­rintot, a tervezett dupláját teljesítették ed­dig Dombóváron.-tzs-ka­Kádár János megnyitja az ülést

Next

/
Thumbnails
Contents