Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
1988. szeptember 27. IníÉPÜJSÁG 3 Az „apró” valuta és az érdektelenség liilPan®» ♦ **®HF wBHMBn t JIMJIIlj nCm IIZBIQBJUSufZ fi A márkaharc ez esetben nem a For- ma-l cirkusz Ferrarijai, Lótuszai és BMW-i között dúl. Prózaibb a harc, mert a néhány nyugatnémet márkával rendelkező magyar állampolgár, az Országos Takarékpénztár és a Magyar Nemzeti Bank trojkájának nézeteltérése szülte, szülhette az egészet. De miról is van szó?! A Garancia Szállító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet 10 DEM értékben sorsjegyeket bocsátott ki, melynek forgalmazásával a Baranya megyei OTP-t bízta meg. A lakosságnál kint lévő nyugatnémet márka ily módon való mozgósítása nyomán összesen 300 ezer DEM folyhat be, s négy boldog nyertes 2 BMW, egy Opel és egy Citroen volánja mögé ülhet az október 2-i húzást követően. Igen ám, de közben néhány gyakorlati gond is felmerült, mert sok helyütt nem lehet kapni e sorsjegyből, másutt viszont egyszerűen nem fogadják el a márka „apróbb” változatát, vagyis a pfenniget. Pedig az európai piacon igen jó kondíciójú fizetőeszközként tartják számon, s tudjuk, kicsi országunk nincs valami rózsás helyzetben e téren, máris nehezen érthető, hogy miért nem lehet néhol apróért sorsjegyet kapni. A Garancia szövetkezet álláspontját Soó László főmérnök tolmácsolta: - A Baranya megyei OTP-vel kötöttünk szerződést a sorsjegyek forgalmazására, s ők vállalták az országos forgalmazást is. Sajnos, a gyakorlati kivitelezésbe helyenként hiba csúszott, nem a szövetkezet elképzelései szerint történt, mert több megyéből érkezett jelzés, hogy náluk a meghirdetett sorsjegy nem kapható. Budapesten, ahol reálisan a legnagyobb forgalomra számítottunk, az OTP a BC- számlákkal kapcsolatban felmerülő gondok, munkák miatt ezt nem is vállalta. Érdekesség, hogy az V. kerületi OTP munkatársai telefonon hívtak fel bennünket, mert az ügyfeleik nem hagyták békén őket sorsjegyügyben. Nehezen érthető, hogy az állam javára, devizát hozó akció esetében éppen egy állami pénzintézet térítés fejében sem vállal közreműködést. (A szövetkezet csak a forintfedezettel rendelkezik.) Néhány helyen pedig a megállapodás ellenére sem fogadják el az aprót, pedig az DEM, mégha annak apró változata is. A mai gazdasági helyzetben pedig ez kissé fura. A sorsjegyhiányon igyekeztünk enyhíteni úgy is, hogy a fővárosi Báthory u. 19. alatti üzletünkben és a szekszárdi, az ATI-val közösen alapított szalonunkban áruljuk. A 30 ezer sorsjegyből 300 ezer márka gyűlhet össze. A húzás előtti napig még áruljuk a meglévőt. Az OTP Baranya Megyei Igazgatóságának álláspontjáról Gergász Györgyné, a betétosztály vezetője tájékoztatott: - A sorsjegyek árusítását augusztus 4-én egy előzetes megállapodás nyomán kezdtük, s a 30 ezer darabnak október elsejéig el is kellene fogynia ahhoz, hogy a népgazdasági bevétel 150 ezer márka lehessen. Tehát a határidő igen szűk. Amit vállaltunk: a központunkon keresztül, értékesítésre ajánljuk fel a budapesti és megyei fiókjainknak a sorsjegyet, és az országos forgalmazásban részt veszünk. Bárki kérte levélben, telefonon, az ország legkisebb településéről is akár, mi elküldtük neki a sorsjegyet. Budapest nem vállalta, valamint a 19 megyei fiók közül csak 11 vállalta a forgalmazást. Erre kötelezni őket mi nem is tudjuk. Más: az igényeket megfelelő propagandával, jó reklámozással kiválóan fel lehet kelteni... Az aprópénzről: cél volt, hogy az utazásból maradt aprópénz visszakerülhessen a turistaforgalomba. Ha igen nagy mennyiség gyűlik össze, kérjük a Magyar Nemzeti Banktól a 10 százalék értékesítési illeték elengedését, amire szóbeli ígéretet kaptunk is. A fiókokat kértük, az aprót is fogadják el. Azzal magam is egyetértek, a pfennig jó fizetőeszköz, s számomra nehezen érthető, hogy miért nem fogadják el egyes fiókoknál. Igyekeztünk maximálisan segíteni az akció sikerét. A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint minden érmés valuta esetében értékesítési illetéket kell felszámolni, mivel egyszerűen ennyibe kerül, amíg újra visszakerülhet az a forgalomba. A DEM esetében a 10 százalék korrekt ár, a cent esetében ez például már a 25 százalékot is eléri. Egyedi elbírálás egy-egy ügylet támogatása kapcsán persze elképzelhető. Végül számomra azért úgy tűnik, nem árt ha néhányan újfent megtanulják, hogy a sok kicsi sokra megy, és aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Végül pedig: az üzlet itthon is legyen az... Sz. S. Településfejlesztés Földrajzi információs rendszer Földrajzi információs rendszerekkel kívánja elősegíteni a településfejlesztést a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete. Munkatársainak egy csoportja ipartelepítési modellt és információs rendszert dolgozott ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára. Miként az intézetben elmondták, mindenekelőtt azért erre a térsgére készítettek ilyen programot, mert itt sok munkaerő szabadul fel. Ezért is sürgős feladat a hatékony foglalkoztatás, az új munkahelyek kialakítása. A földrajztudományi szakemberek a megyei irányító szervek figyelmébe ajánlják azokat a településeket, ahol a jelentős szabad munkaerő iparágak telepítését kínálja. Ipartelepítési alkalmassági vizsgálatukhoz információs rendszert szerveztek. A rendszer értékelő programjai révén válaszol a munkaerőre vonatkozó bármely kérdésre. A kért információt térképre is kivetíti. Az ez évi januári adatok szerint ebben a megyében az évtized végén a munkát keresők száma előreláthatóan 2600 lesz. Az ö foglalkoztatásuk lehetséges oly módon, hogy ott hoznak létre új munkahelyeket, ahol a legtöbb szűnt meg, vagyis Miskolcon és Ózdon. így viszont konzerválódna a megye meglehetősen kedvezőtlen munkaerő-mozgási szerkezete. Célravezetőbb lenne az új munkahelyeket nem a megye agglomerációs térségeiben, hanem perifériáinak kisebb központjaiban létrehozni. A Szuha völgyében lévő helységek például Kazincbarcikához kapcsolódnak, így a foglalkoztatási gondokat a vegyesipari központ segítségével oldhatnák meg. A Bodva-völgy környékén lévő települések jó közlekedési kapcsolatban vannak Szendrővel. Indokolt, hogy ebben a központban beruházással létesítsenek munkahelyeket. Encs fejlesztése szintén ajánlott. Ameny- nyiben pedig Tokajban jelentős számú munkahelyet létesítenének, Szabolcs- Szatmár megye közeli településeinek is kínálhatnának munkalehetőséget - javasolják a tudósok. Az intézet kutatói úgy vélik, felül kellene vizsgálni a korábbi ipartelepítési elképzeléseket. A jelenlegi gazdasági helyzetet, a fejlesztési követelményeket, a lakossági igényeket figyelembe véve szükséges lenne újabb ipari központok kialakításával fejleszteni a megye elmaradott területeit. E program megvalósításához a megye igényelhetne támogatást az elmaradott területek fejlesztésére létrehozott országos alapból. Lényegesebb segítség lenne azonban az, ha az állam adókedvezménnyel, szubvencióval és más módon ösztönözné a vállalatokat: ezeken a területeken ruházzanak be. Az intézet tervezi, hogy felmérik a megye erőforrásait, közlekedési lehetőségeit, lakás- és közműellátottságát, kereskedelmi hálózatának fejlettségét. Szo- ciálgeográfiai vizsgálatot is folytatnak majd, így adatokat szolgáltatnak a településfejlesztés más kérdéseinek eldöntéséhez is. A jó traktoros, a hétköznapok „agronómusa” Szántóverseny a györei út mellett Ki mint veti ágyát... s ezúttal a magágyra gondoljunk, mert a második alkalommal megrendezett szántóverseny résztvevőinek a magágykészítés fortélyairól kellett számot adni. A Völgység hat termelőszövetkezetének - Bonyhád, Apar- hant, Kisvejke, Mőcsény, Tevel, Nagymá- nyok - valamint a Lengyeli Szakmunkás- képző- és Szakközépiskola - képviselőjének a györei határban kellett bemutatnia tudását. A házigazda jogán Klem Ádám nagymányoki téeszelnök köszöntötte a versenyzőket a segítőket, majd Bea József, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője mondott a mezőgazdaság múltjáról, jelenéről rövid összefoglalót, s biztatta a versenyzőket: ne csak ezen a versenyen adjanak arra, hogy milyen barázdát húz ekéjük a traktor mögött. Három kategóriában - kis-, közép- és nagygép - kellett ezer négyzetméter területen a tíz minőségi pont előírásainak megfelelő, kifejezetten minőségi munkát végezni. Csak a legjobban felkészültek tudnak megfelelni ezeknek a szigorú pontoknak, hiszen már nincs aki lépésekkel mérné ki a verseny területén a forgásszélességet, mindenkinek a zsebében ott lapul a mérőszalag. Komoly szerep jut itt a segítőnek is, mint azt Ihász Imrétől megtudtuk. S ezúttal a fiatalabb Ihász Imréről van szó, aki édesapja segítő útmutatásai alapján „igazgatta” a hatalmas Rábát.- Első a munka a tsz-ben - mondta a nagymányoki versenyző, aki előző este még dolgozott a Rábával.- Ekevasakat cseréltünk még tegnap - mondta az édesapa, aki közben a jelzőkarókat helyezte el a területen. S megindultak az MTZ-k, a Crystalok és a John Deerek, no és a magyar Rábák dupla kerekei mögött is olyan ekevasat láttunk, „amiben” fésülködni semmivel sem volt nehezebb, mint a tükörben. A lengyel középiskolások külön- busszal jöttek, s ez jelent már valamit. Bea József szerint ez is mutatja: ők az egykori technikusképzéshez hasonlóan a gyakorlatban is „élik” a tananyagot, s hogy aztán később középvezetőkként ne csak hümmögni tudjanak a traktoros munkáját nézve. A versenyzők több mint ötven százaléka egyébként Lengyelen szerezte szakmunkás-bizonyítvanyat.- A nagytáblásítás, a gazdaságossági követelmények miatt hol magányos farkasként, hol csoportban láthatjuk a földeken a traktorosokat, akik a termelés alapját, a valódi meghatározó tevékenységet végzik. A méretek és teljesítmények hajszolása nem engedi előre a szépséget, így az igazi szépsége a szántásnak csak egy- egy ilyen versenyen érhető tetten. A hétköznapokon a hibákat mindig a következő művelettel kell korrigálnia a traktorosnak - mondta a mezőgazdasági osztály helyettes vezetője. Szégyent nem akart vallani senki, a versenyláz, a jó értelemben vett virtus ott volt a györei út mentén a földeken. A győztesek oklevelet és kétezer, ezerötszáz, illetve ezer forintos vásárlási utalványt kaptak. A kisgép-kategóriában első Fábián Sebestyén (Kisvejke), második Magyar Zoltán (Lengyel, Szakmunkásképző és Szakközépiskola), harmadik Anta János (Bonyhád). A második kategóriában Gergics Antal (Nagymányok) győzött, második Papp Lajos (Bonyhád), harmadik Varga Imre (Kisvejke). A harmadik kategória győztese Gulyás László (Bonyhád), második ifj. Ihász Imre (Nagymányok), harmadik Garai Gábor (Apar- hant). SZABÓ SÁNDOR Fotó: S. M. Merre tart az információtechnika? Az információtechnika rendkívüli előretörését az integrált áramkörök fejlesztési eredményei tették lehetővé. Az elmúlt húsz esztendő folyamán az egy lapkán (chipen) felépített áramkörök bonyolultsága évenként megkétszereződött, miközben a gyártási költségük gyakorlatilag változatlan maradt. A félvezetőelemek fejlesztési iránya azt mutatja, hogy az elemsürüség a jövőben is tovább növekedhet, talán egészen a jelenlegi százszorosáig. A szakemberek úgy vélik, hogy az integrált áramkörök fejlesztésének még további húsz évre is van lehetősége. Az integráltsági fok növelésében a háromdimenziós felépítés lehet az egyik továbbvezető irány. Az információtechnika fejlődését azonban nemcsak az adattárolási kapacitásnövelés, az információ átviteli sebessége, hanem az információfeldolgozás gyorsasága is befolyásolja. Az elmúlt évtizedek fejlődése alatt olyan számítógépek jöttek létre, amelyek átlagosan alig érik el az 1 MIP-et (MIP = millió instrukció másodpercenként). Napjaink leggyorsabb számítógépei is csak mintegy 100 MIP-et biztosítanak. A félvezetőelemek fejlődésének eredményeként ma már elkészíthető egy ujjhegynyK-szili- ciumlapkán 10 MIP-es processzor. A műveltségi sebesség növelésének új útja a sokprocesszoros számítógépek megvalósításával bontakozik ki. Ez sok - nemcsak 10 vagy 100, hanem több ezer vagy 100 ezer - ilyen vagy olyan módon összekapcsolt, a párhuzamos működést lehetővé tevő processzort jelent. A tudósok szerint sok jel mutat arra, hogy néhány évtized múlva biológiai áramköri elemek veszik majd át a szilíciumlapkák feladatát nagyon sok területen. Az eligazítást követő indulás Csendélet ekével... A „két Ihász Imre”, apa és fia munkában
