Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
1988. szeptember 1. tfEPÜJSÄG 3 ÁBMH-nyilatkozat a munkanélküliségről A szocializmus alapelveivel oly sokáig összeegyeztethetetlennek tartott munka- nélküliség megjelent a magyar gazdaságban is. Sőt, azt is hallani, hogy az évtized végéig 200 ezer ember marad állás nélkül. Valójában milyen munkanélküliséggel kell számolnunk, mit tesz a foglalkoztatási gondok enyhítésére a munkaügyi kormányzat - erről tájékoztatta Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Bajkó Erikát, az MTI munkatársát. MTI: Hivatalosan kit tekintenek ma munkanélkülinek, s hányán vannak? Mit tesznek mielőbbi elhelyezkedésük segítése érdekében a munkaügyi szervek? Rózsa József: Ma a munkanélkülieknek hivatalosan két kategóriáját különböztetjük meg. Az egyik csoportot azok alkotják, akiknek felszámolás vagy átszervezés miatt a munkáltatójuk felmondott, s mivel lakóhelyük környezetében rövid időn belül nem biztosított újraelhe- lyezkedésük, hat hónapig jogosultak felmondási idejük meghosszabbítására, s további hat hónapig az elhelyezkedési támogatásra. A másik csoportba mindazok beletartoznak, akiknek bármilyen más egyéb okból nincs munkájuk, de szeretnének elhelyezkedni, ezért a munkaerő-közvetítő szerveknél nyilvántartásba vétetik magukat. Ide tartoznak azok is, akik saját akaratukból váltak meg a régi munkahelyüktől. A hivatalosan is munkanélkülinek minősülök száma 10-15 ezer között mozog, közülük mintegy 1000-1500-an jogosultak állami segítségre, azaz felmondási idejük meghosz- szabbítására, elhelyezkedési támogatásra. A munkaerő-közvetítő szervek a jelentkezőket folyamatosan tájékoztatják a betölthető állásokról, a legnehezebben elhelyezkedő rétegek számára pedig a közhasznú munkavégzés lehetősége is adott. Ezenkívül az irodák szakképesítést adó tanfolyamok szervezésével is foglalkoznak, és még a pályaválasztáshoz is segítséget nyújtanak. MTI: A gazdaság szerkezetének átalakítása, a struktúraváltás - amely nélkül nem lehet kibontakozás - mennyiben befolyásolja a munkanélküliség alakulását, valóban elkerülhetetlen velejárója a 200 ezer munkanélküli? RJ: A kétszázezres nagyságrendről magam is hallottam, annak megalapozottságáról azonban nem vagyok meggyőződve. Igaz, a struktúra átalakítása még csak most kezdődött meg. Ha felgyorsul, a munkanélküliek száma a jelenleginél minden bizonnyal több lesz, de a 200 ezres szám véleményem szerint így is messze eltúlzott. Arra mindenképpen fel kell készülnünk, hogy a struktúraváltás kapcsán felszabaduló munkaerő számára megfelelő munkalehetőséget biztosítunk. Ennek egyik feltétele, hogy legyen munkahely. Ennek forrásául részben a költségvetési támogatások visszafogásával megtakarított pénzek szolgálhatnak. Ugyanakkor a munkaügyi kormányzat olyan képzési rendszer kialakításán dolgozik, amelynek célja a munkanélküliséget megelőző szakmatanulás. Egy-egy vállalatnál, egy-egy térségben ugyanis a foglalkoztatási gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, s ha az emberek előre gondolnak a jövőjükre, biztosabb az újraelhelyezkedésük. Olyan szakmásító, második szakmát adó tanfolyamokat kívánunk szervezni, amelyek az adott térségben igazodnak a vállalatok, szövetkezetek várható munkaerőigényéhez. Ebben az állami költségvetés is részt vállalna, a tanfolyamokat azonban a vállalatoknak kellene megszervezniük, a képzés pedig a jelentkezők szabadidejében történne. Az ilyen típusú tanfolyamok szervezését a foglalkoztatási alapból finanszírozhatnánk, s igény szerint indíthatnánk. Az ésszerűség érdekében az ÁBMH a megyei tanácsokkal, a munkáltatókkal együttműködve felméri, hogy az egyes térségekben milyen lesz a munkahelyi struktúra, mely szakmák s milyen mértékben lesznek keresettek. MTI: Az elhelyezkedési támogatást már ma is sokan munkanélküli-segélyként emlegetik. Lesz-e nálunk is munkanélküli-segély, ha igen, kik kaphatják majd? RJ: A munkanélküli-segély rendszerének kimunkálása előrehaladott állapotban van. A munkanélküli-segélyezést szabályozó minisztertanácsi rendelet tervezetének előkészítése körül sok a vita. Maga a rendelet 10-12 oldal lenne, a hozzá kapcsolódó, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól érkezett észrevételek, javaslatok már most is mintegy 150 oldalnyi írásos anyagot tesznek ki. Ezeknek a feldolgozása folyamatban van. A sok észrevétel, vita miatt a munkaügyi kormányzat úgy véli, hogy az eddiginél szélesebb körű, igazi társadalmi vitára van szükség a nézetek egyeztetéséhez, ami azonban hosszabb időt vesz igénybe. A társadalmi vitára jövőre kerül sor. A munkanélküli-segély rendszerének kialakítását az teszi szükségessé, hogy a munkanélküliek jelenlegi állami támogatásának rendszere egyrészt túlságosan kötött, szűkkörü, más szempontból viszont rendkívül nagyvonalú. A meghosszabbított felmondási időre járó segély - amelyet akár már ma is munkanélküli-segélynek nevezhetnénk - jelenleg megegyezik az átlagkeresettel, s erre sehol a világon nincs példa. A változtatás mértékéről folyik a vita; vannak olyan vélemények, hogy ne csökkenjen, mások - főként az állami szervek és a vállalatok - szerint a munkanélküli-segély nem lehet több az átlagkereset 60-70 százalékánál. A tényleges arányt valahol e kettő között kell kialakítani, egyfajta közmegegyezéssel, hiszen ezeket a segélyeket a lakossági adóbevételekből fizetjük majd. A legtöbbet vitatott kérdés, hogy a munkanélküli-segély szempontjából ki számítson munkanélkülinek; csak az, akinek a munkahetét felszámolták, vagy az is, aki maga mondott fel, netán valamilyen más, személyéhez fűződő okból elbocsátották. Azoknak a köre, akiket ma munkanélküliként az állam segéllyel is támogat, szűk. Ezt szélesíteni kell. Kérdés, hogy ez a szélesítés a teljeskörüsé- get jelentse-e - minden munka nélkül lévőt beleszámítva -, vagy a fokozatosságot. Nyilvánvaló, hogy egyszer eljutunk a teljeskörűséghez, mert az állampolgárokat nehéz tartósan aszerint megkülönböztetni, hogy ki miért lett munkanélküli. A kezdés éveiben azonban véleményem szerint ez a különbségtétel még indokolt. Az ÁBMH álláspontja szerint a mai szűkített kört már kezdetben is bővíteni kell, például azokra a szakképzett pályakezdőkre is kiterjesztve, akik tanulmányaik végeztével nem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküli-segélyben részesülők számára képzettségi szintjüknek megfelelő munkaalkalmat kell majd biztosítanunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kimondottan csak az eredeti szakmájukban, hanem ha arra mód és lehetőség kínálkozik, ahhoz közelálló, alapképzettségüknél fogva könnyen elsajátítható rokonszakmában is. MTI: A munkanélküli-segély csak átmeneti megoldás lehet, az emberek munkával szeretnék megkeresni a megélhetésükhöz szükséges pénzt. RJ: A jövőben is folytatódnak a munkahelyteremtő beruházások. A foglalkoztatási alapból már az idén is mintegy ötezer új munkahely létesítését támogattuk, ezt jövőre meg lehetne duplázni. A munka- nélküliség elkerülésének másik lehetősége az iskolarendszer olyan átalakítása, hogy a fiatalok valóban keresett, konvertálható szaktudásra tegyenek szert. A művelődési tárca a közeljövőben terjeszti elképzeléseit a kormány elé a középfokú szakképzés javításáról, s ebben már ilyen törekvések is fellelhetők. Gondolkozunk a munkaerő-keresletben és-kínálatban már most is tapasztalható területi feszültségek feloldásának lehetőségein is. Távlati terveink között szerepel, hogy a leginkább indokolt esetekben, a foglalkoztatási alap terhére részben vagy egészében átvállalnánk azoknak az embereknek a lakáscseréből adódó veszteségeit, akik környékükön végképp nem tudnak elhelyezkedni, viszont másutt nagy szükség lenne rájuk. Fehér fal, barna kerítés Régiből újat Régi házban is lehet új otthont teremteni. Jó példa erre Zom- bán, a József Attila utca 24. számú ház, amelyet 1934-35-ben épített a Schneider család. Az épületet 1975-ben vásárolták meg Marsai Jánosék, akik sokáig vívódtak azon, hogy lebontsák-e a szép, tornácos házat. Végül úgy döntött a családi tanács, hogy felújítják, megőrzik eredeti formájában. Az évekig tartó, példásan precíz rekonstrukció után a szülők és a két gyerek hangulatos, négyszobás, étkezős, konyhás, fürdőszobás lakásban élhetnek. Fotó: GOTTVALD KÁROLY z* Bádogosremek András szobája Hangulatos folyosó Kerítésfestés Egymásba nyíló, tágas szobák
