Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

1988. szeptember 1. tfEPÜJSÄG 3 ÁBMH-nyilatkozat a munkanélküliségről A szocializmus alapelveivel oly sokáig összeegyeztethetetlennek tartott munka- nélküliség megjelent a magyar gazda­ságban is. Sőt, azt is hallani, hogy az évti­zed végéig 200 ezer ember marad állás nélkül. Valójában milyen munkanélküli­séggel kell számolnunk, mit tesz a foglal­koztatási gondok enyhítésére a munka­ügyi kormányzat - erről tájékoztatta Ró­zsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Bajkó Erikát, az MTI munkatársát. MTI: Hivatalosan kit tekintenek ma munkanélkülinek, s hányán vannak? Mit tesznek mielőbbi elhelyezkedésük segí­tése érdekében a munkaügyi szervek? Rózsa József: Ma a munkanélküliek­nek hivatalosan két kategóriáját külön­böztetjük meg. Az egyik csoportot azok alkotják, akiknek felszámolás vagy át­szervezés miatt a munkáltatójuk felmon­dott, s mivel lakóhelyük környezetében rövid időn belül nem biztosított újraelhe- lyezkedésük, hat hónapig jogosultak fel­mondási idejük meghosszabbítására, s további hat hónapig az elhelyezkedési támogatásra. A másik csoportba mind­azok beletartoznak, akiknek bármilyen más egyéb okból nincs munkájuk, de szeretnének elhelyezkedni, ezért a mun­kaerő-közvetítő szerveknél nyilvántar­tásba vétetik magukat. Ide tartoznak azok is, akik saját akaratukból váltak meg a ré­gi munkahelyüktől. A hivatalosan is mun­kanélkülinek minősülök száma 10-15 ezer között mozog, közülük mintegy 1000-1500-an jogosultak állami segít­ségre, azaz felmondási idejük meghosz- szabbítására, elhelyezkedési támoga­tásra. A munkaerő-közvetítő szervek a je­lentkezőket folyamatosan tájékoztatják a betölthető állásokról, a legnehezebben elhelyezkedő rétegek számára pedig a közhasznú munkavégzés lehetősége is adott. Ezenkívül az irodák szakképesítést adó tanfolyamok szervezésével is foglal­koznak, és még a pályaválasztáshoz is segítséget nyújtanak. MTI: A gazdaság szerkezetének átala­kítása, a struktúraváltás - amely nélkül nem lehet kibontakozás - mennyiben befolyásolja a munkanélküliség alakulá­sát, valóban elkerülhetetlen velejárója a 200 ezer munkanélküli? RJ: A kétszázezres nagyságrendről magam is hallottam, annak megalapo­zottságáról azonban nem vagyok meggyőződve. Igaz, a struktúra átalakítá­sa még csak most kezdődött meg. Ha fel­gyorsul, a munkanélküliek száma a je­lenleginél minden bizonnyal több lesz, de a 200 ezres szám véleményem szerint így is messze eltúlzott. Arra mindenképpen fel kell készül­nünk, hogy a struktúraváltás kapcsán felszabaduló munkaerő számára megfe­lelő munkalehetőséget biztosítunk. Ennek egyik feltétele, hogy legyen munkahely. Ennek forrásául részben a költségvetési támogatások visszafogá­sával megtakarított pénzek szolgálhat­nak. Ugyanakkor a munkaügyi kormányzat olyan képzési rendszer kialakításán dol­gozik, amelynek célja a munkanélkülisé­get megelőző szakmatanulás. Egy-egy vállalatnál, egy-egy térségben ugyanis a foglalkoztatási gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, s ha az emberek előre gondolnak a jövőjükre, biztosabb az újraelhelyezkedésük. Olyan szakmá­sító, második szakmát adó tanfolyamo­kat kívánunk szervezni, amelyek az adott térségben igazodnak a vállalatok, szö­vetkezetek várható munkaerőigényéhez. Ebben az állami költségvetés is részt vál­lalna, a tanfolyamokat azonban a vállala­toknak kellene megszervezniük, a kép­zés pedig a jelentkezők szabadidejében történne. Az ilyen típusú tanfolyamok szervezé­sét a foglalkoztatási alapból finanszíroz­hatnánk, s igény szerint indíthatnánk. Az ésszerűség érdekében az ÁBMH a megyei tanácsokkal, a munkáltatókkal együttműködve felméri, hogy az egyes térségekben milyen lesz a munkahelyi struktúra, mely szakmák s milyen mér­tékben lesznek keresettek. MTI: Az elhelyezkedési támogatást már ma is sokan munkanélküli-segély­ként emlegetik. Lesz-e nálunk is munka­nélküli-segély, ha igen, kik kaphatják majd? RJ: A munkanélküli-segély rendszeré­nek kimunkálása előrehaladott állapot­ban van. A munkanélküli-segélyezést szabályozó minisztertanácsi rendelet tervezetének előkészítése körül sok a vi­ta. Maga a rendelet 10-12 oldal lenne, a hozzá kapcsolódó, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól érkezett észrevé­telek, javaslatok már most is mintegy 150 oldalnyi írásos anyagot tesznek ki. Ezek­nek a feldolgozása folyamatban van. A sok észrevétel, vita miatt a munkaügyi kormányzat úgy véli, hogy az eddiginél szélesebb körű, igazi társadalmi vitára van szükség a nézetek egyeztetéséhez, ami azonban hosszabb időt vesz igény­be. A társadalmi vitára jövőre kerül sor. A munkanélküli-segély rendszerének kialakítását az teszi szükségessé, hogy a munkanélküliek jelenlegi állami támoga­tásának rendszere egyrészt túlságosan kötött, szűkkörü, más szempontból vi­szont rendkívül nagyvonalú. A meg­hosszabbított felmondási időre járó se­gély - amelyet akár már ma is munkanél­küli-segélynek nevezhetnénk - jelenleg megegyezik az átlagkeresettel, s erre se­hol a világon nincs példa. A változtatás mértékéről folyik a vita; vannak olyan vélemények, hogy ne csökkenjen, mások - főként az állami szervek és a vállalatok - szerint a munka­nélküli-segély nem lehet több az átlagke­reset 60-70 százalékánál. A tényleges arányt valahol e kettő között kell kialakí­tani, egyfajta közmegegyezéssel, hiszen ezeket a segélyeket a lakossági adóbe­vételekből fizetjük majd. A legtöbbet vitatott kérdés, hogy a munkanélküli-segély szempontjából ki számítson munkanélkülinek; csak az, akinek a munkahetét felszámolták, vagy az is, aki maga mondott fel, netán valami­lyen más, személyéhez fűződő okból el­bocsátották. Azoknak a köre, akiket ma munkanélküliként az állam segéllyel is támogat, szűk. Ezt szélesíteni kell. Kér­dés, hogy ez a szélesítés a teljeskörüsé- get jelentse-e - minden munka nélkül lé­vőt beleszámítva -, vagy a fokozatossá­got. Nyilvánvaló, hogy egyszer eljutunk a teljeskörűséghez, mert az állampolgáro­kat nehéz tartósan aszerint megkülön­böztetni, hogy ki miért lett munkanélküli. A kezdés éveiben azonban véleményem szerint ez a különbségtétel még indokolt. Az ÁBMH álláspontja szerint a mai szűkí­tett kört már kezdetben is bővíteni kell, például azokra a szakképzett pályakez­dőkre is kiterjesztve, akik tanulmányaik végeztével nem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküli-segélyben részesülők számára képzettségi szintjüknek megfe­lelő munkaalkalmat kell majd biztosíta­nunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kimondottan csak az eredeti szakmájuk­ban, hanem ha arra mód és lehetőség kí­nálkozik, ahhoz közelálló, alapképzettsé­güknél fogva könnyen elsajátítható ro­konszakmában is. MTI: A munkanélküli-segély csak át­meneti megoldás lehet, az emberek munkával szeretnék megkeresni a meg­élhetésükhöz szükséges pénzt. RJ: A jövőben is folytatódnak a munka­helyteremtő beruházások. A foglalkozta­tási alapból már az idén is mintegy ötezer új munkahely létesítését támogattuk, ezt jövőre meg lehetne duplázni. A munka- nélküliség elkerülésének másik lehető­sége az iskolarendszer olyan átalakítása, hogy a fiatalok valóban keresett, konver­tálható szaktudásra tegyenek szert. A művelődési tárca a közeljövőben terjesz­ti elképzeléseit a kormány elé a középfo­kú szakképzés javításáról, s ebben már ilyen törekvések is fellelhetők. Gondolkozunk a munkaerő-kereslet­ben és-kínálatban már most is tapasztal­ható területi feszültségek feloldásának lehetőségein is. Távlati terveink között szerepel, hogy a leginkább indokolt ese­tekben, a foglalkoztatási alap terhére részben vagy egészében átvállalnánk azoknak az embereknek a lakáscseréből adódó veszteségeit, akik környékükön végképp nem tudnak elhelyezkedni, vi­szont másutt nagy szükség lenne rájuk. Fehér fal, barna kerítés Régiből újat Régi házban is lehet új otthont teremteni. Jó példa erre Zom- bán, a József Attila utca 24. számú ház, amelyet 1934-35-ben épített a Schneider család. Az épületet 1975-ben vásárolták meg Marsai Jánosék, akik sokáig vívódtak azon, hogy lebont­sák-e a szép, tornácos házat. Végül úgy döntött a családi ta­nács, hogy felújítják, megőrzik eredeti formájában. Az évekig tartó, példásan precíz rekonstrukció után a szülők és a két gye­rek hangulatos, négyszobás, étkezős, konyhás, fürdőszobás la­kásban élhetnek. Fotó: GOTTVALD KÁROLY z* Bádogosremek András szobája Hangulatos folyosó Kerítésfestés Egymásba nyíló, tágas szobák

Next

/
Thumbnails
Contents