Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
2 rtÉPÜJSÁG 1988. szeptember 26. Szekszárdi szüret ’88 (Folytatás az 1. oldalról.) es. Jutalmuk egy ötvenliteres hordó - teli borral. Nevetve mesélték, hogy Márk László anyósáéknál vízzel gyakorolták a hébé- rezést. Egyébként az egyéni versenyt is Márk László nyerte, aki kelyhet és borospoharakat kapott az oklevél mellé. így azokat a helyszínen fel is avatták, ugyanis nyomban csapra verték a hordót A csapatok közül a másodikak a vidám osztrákok lettek. Eközben a Babits Mihály művelődési központban megkezdődött a XII. szekszárdi néptáncfesztivál. Szombaton délelőtt láthattuk az első, délután pedig a második versenyműsort, este nyolctól pedig nagyszámú közönség nézte végig a gálát. A nyugati táncdialektus területén működő csoportok igen figyelemre méltó produkciókkal léptek a közönség és a szakmai zsűri elé. A közönség tetszését legjobban a Bartina néptáncegyüttes és az Alba Regia Fejér megyei népi együttes műsora nyerte el. A vasárnapi eredményhirdetésen kiderült, hogy a közönség és a zsűri hasonlóan minősítette e produkciókat. A fődíjat jelentő Tolna Megyei Tanács díját az Alba Regia nyerte, Szekszárd Város Tanácsának díját a budapesti VDSZ Bartók Béla táncegyüttes vehette át, aTolna Megyei MÉSZÖV díja a Bartináé lett. Ezenkívül még ajánlott föl és adott át díjakat az SZMT és a művelődési központ is. A zsűri ezenfelül még öt egyéni díjat is odaítélt, valamint három zenekart elismerésben részesített. Közben a város különböző pontjain csendült fel a zene, emitt gyerekek táncoltak, amott felnőttek csatlakoztak az együttesekhez. Tiz-tizenkét éves gyerekek pedig rikkancskodtak. Bencze Tibor, az 5-ös Számú Általános Iskola ötödikese lelkesen, igazi rikkancshoz illően kínálta a Népújság szüreti mellékletét, kiáltozva, hogy „Tessék, tessék, itt a különkiadás”. S ha hozzá hasonló korú legényke vagy kislány vásárolt tőle, akkor megkínálta egy cigirá- góval. Vasárnap délelőtt szintén benépesült a város, rengeteg volt az idegen, s egyre gyarapodott a népviseletbe öltözöttek száma. A karóverö De ez a népsűrűség még elviselhető volt. Négy óra tájban viszont úgy tűnt, hogy megyeszékhelyünk központja kicsinek bizonyul. Mindenki a Béla térre igyekezett (volna), s aki oda már egyszerűen nem fért, az a Garay téren várakozott a színes menetre. Persze, ezt megelőzően a város négy pontján gyülekezett a négy falu - és táncosaik (Bartina néptáncegyüttes - mint egyik falu - az őcsényiek, a bogyiszlóiak és a sióagárdiak, a század elején kialakult hagyományoknak megfelelően.) A csőszlányokat feldíszített hintókkal gyűjtötték össze. Azután a négy oldalról meginduló menetekben gyönyörködhettünk, majd tanúi lehettünk a Béla téri köszöntésnek, ahol a város vezetői fogadták a szüretelőket és a jelmezesen felvonuló borrendek képviselőit. S itt, pontban négy óra tíz perckor egy másik ünnepségre is sor került. Kovács János, a városi tanács elnöke átadta a Hono- rátio „Alisca” Urna Vini díjakat azoknak a személyeknek, akik az ország határain be- * lül és túl azon fáradoznak, hogy az emberiség élete jobb, szebb és biztonságosabb legyen. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter személyesen vette át a borral teli hordót és oklevelet, Lothar Späth, az NSZK-beli Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke - más külföldi útja miatt - később veszi át a rangos díjat, Mario Fregoni professzor, az Olaszországban székelő Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal elnöke díját Negretti Adefo, az olasz nagykövetség kereskedelmi irodájának munkatársa vette át, a MALÉV pedig vállalta, hogy a „súlyos” ajándékot elszállítja a „címzettnek”. Ezután dr. Csehák Judit megköszönte a díjat, amitől - még meg sem kóstolva - igen jókedvre derült, nagyon vidám lett. Majd hajdani szekszárdiként visszaemlékezett gyerekkorára, a szőlőművelésre, a fáradságos munkára. Kovács János ezt követően köszöntötte a négy falu bíróit és bírónőit és a testvérvárosok - Tornio, Becse és Bezons - küldötteit, majd engedélyt adott a szüret megkezdésére. Erre megindult a menet... Szólt a zene, a fáradhatatlan táncosok ropták a táncot sokak örömére és gyönyörűségére. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Kertbarátok I. országos borversenye Szakmatörténeti esemény volt Horváth József szekszárdi kistermelő átveszi a Hun- garovin nagydíját Fanfárok hangjára gyülekeztek szombaton délelőtt a Művészetek Házában az ország minden részéről idesereglett kertbarátok, azok, akiknek borait aranyérmesnek ítélte a zsűri a kertbarátok I. országos borversenyén. Több százan érkeztek Soprontól Toka- jig, az ország minden részére erre az ünnepségre, melyen megjelent dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, s jelen voltak a megye, a város képviselői. A vendégeket - az alkalomhoz illően elegáns zongoramuzsikát, szavalatot és szólóéneket követően - Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkára üdvözölte. A hazánkban először megrendezett kertbarát-borversenyt dr. Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a pécsi kutatóintézet vezetője, a csúcszsűri elnöke szakmatörténeti eseménynek nevezte a borosgazdák, a kertbarátok, a szőlőt szerető emberek piros betűs ünnepének. Mint elmondotta: az országban sok ezer üzemi, községi, városi, megyei borversenyt rendeztek már, mire most elérkeztünk az első országos megmérettetésig, melynek rendezését Tolna megye örömmel vállalta, s ezzel mintegy missziót teljesített. A kertbarátok az ország minden tájáról elküldték bormintáikat, s így ez a verseny nem csak a nevében, hanem a valóságban is országos verseny volt. Elküldte ide Badacsony, Csopak, Mór, s az Alföld a legjobb fehér-, Villány, Sopron, Szekszárd pedig a legjobb vörösborát. S nemcsak új és óborok kerültek a zsűri elé, hanem muzeális érékű borok is, akadt minta, amelynek alapanyagát 1968-ban szüretelték. Szekszárd város a régi megyeháza ódon, patinás termeiben méltó otthont adott a két napig tartó borversenynek. A három zsűri mindegyikében neves szakemberek mellett egy-egy kistermelő is helyet foglalt a bírák székében. A bírák egyébként a bor sorszámán, évjáratán és fajtáján kívül semmit sem tudhattak a borról, lévén a bírálat szigorúan titkos. Számos kezelési hiba mutatkozott az érmet nem nyert mintáknál: darabíz, káposztaíz, túlkénezettség, magas alkoholfok. Minden egyes borosgazda a közeljövőben megkapja azt a levelet, melyben közük, milyen borhibát tapasztalt a zsűri a versenyre küldött mintában. A 357 minta 15 százaléka, 53 minta kapott aranyérmet, a vörösborok közül többet, míg a fehérborok közül kevesebbet talált jónak a zsűri. Igen változatos volt a minták összetétele: hozzávetőleg 60 fajta borminta szerepelt a versenyen. A legtöbb minta Olaszrizlingből érkezett, ami bizonyítja, hogy ez a Kárpát-medence legmegbízhatóbb szőlőfajtája. Idén a muskotályos, aromás fajták nem adták azt, amit vártak tőlük: kevés volt bennük az illat- és aromaanyag. Néhány bort túl- fejtettnek találtak, ami ilyen forró nyár után, mint az idei, várható volt. A fehér borszőlőfajták közül látszik, hogy a hagyományos Chordannay, a rajnai rizling, a királyleányka és a szürkebarát váltja föl. A 125 vörösbormintából 49 a kékfrankos - ez a fajta egyértelműen átvette a kadarka szerepét. Az igazi nagy borverseny azonban változatlanul a Cabernet Franc, a Cabernet Souvignon, valamint a Merlot. A beküldött borminták kétharmada kapott aranyérmes minősítést. Az aranyérmeknek többségét egyébként Veszprém, Heves, Tolna és Baranya megye kistemelői vitték el. A kezelési módok és tapasztalatok elemzését követően dr. Diófási Lajos szólt arról, hogy a három zord tél megtizedelte a szőlőültetvényeket, majd az enyhe tél után a közgazdasági környezet nem kedvez az ágazatnak.- Tudjuk jól - folytatta az értékelést a csúcszsűri elnöke -, a piaci igényeket ki kell elégíteni. Ehhez azonban önmagában kevés a jól kezelt szőlőültetvény és bor - nincsenek korszerű borászati gépeink, csomagolóeszközeink, s a termelő, a feldolgozó és a kereskedő sem találta még meg közös érdekeit. Pedig a mostani borverseny is igazolja: az ezerarcú Magyarország borból is igen sokfélét tud kínálni a hazai és a külföldi vevőnek. Nem ismert nálunk a borturizmus fogalma - pedig az idegenforgalomban a borvidékek látogatását is ajánlhatnák. Dr. Molnár Béla köszöntötte a résztvevőket, majd szólt arról, hogy a kertbarát- és kistenyésztő-mozgalomnak gazdasági jelentőségén túl különös hangsúlyt ad az, amit számokban kifejezni nem lehet: a mozgalom révén közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. Ezt követően az Alisca borrend udvarhölgyeinek a közreműködésével átadták a négy nagydíjat, valamint az 53 aranyérmesnek az oklvelet és a Probus-fejet ábrázoló réz emlékplakettet. A 86 ezüstérmet, a 84 bronzérmet, valamint a 133 oklevelet, amelyet az I. országos borversenyen nyertek, a helyi népfront-bizottságok adják át a kistermelőknek. D. VARGA MÁRTA Gyülekeznek a táncosok Záróünnepség a Művészetek Házában A borudvar kicsit táncudvarrá vált Nehéz „mesterség” a hordógurítás cölöpök között
