Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
6 - TOLNAI FÓRUM 1988. szeptember 23. HATÁROZAT a megyei párttestületek - pártbizottság, végrehajtó bizottság, munkabizottságok - és apparátus munkájának megújítására, az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladataira. o Az országos pártértekezletet követően átmenetileg javult, bizakodóvá vált a megyei közhangulat. A lakosság kedvezően fogadta az egyre szélesedő tájékoztatást, a párt-, állami-, társadalmi élet működésének, vitáinak, döntéseinek napvilágra kerülését. Ma is úgy érzi, hogy a nyilvánosság erősödő, alapot ad a bátrabb, szabadabb véleménynyilvánításra, igényelve a közös gondolkodást, s így továbbra is közérzetjavító hatású. A megye lakosságát, párttagságát élénken foglalkoztatják a különböző társadalompolitikai, ezen belül gazdaság- politikai és életszínvonal-, szociálpolitikai kérdések. A megye gazdaságának 1988.1. félévi eredményei ugyan jobbak az országos átlagnál, azonban a vállalatok, szövetkezetek termelési, eredményességi mutatói az elmúlt években tapasztaltnál erőteljesebben differenciálódnak, nőtt a veszteségesen gazdálkodók száma, lassú a szerkezetváltás üteme és erősödnek a foglalkoztatási feszültségek. A népgazdaság 1988. I. félévi eredményeinek ismertté válása után, valamint a folyamatosan napvilágot látott - közvetlenül vagy közvetve - lakossági terheket növelő központi intézkedések hatására a közhangulat jelentősen romlott. Széles körben bizonytalanság, türelmetlenség, esetenként már bizalmatlanság is tapasztalható a párt és kormány programjával szemben. A közvélemény nehezen veszi tudomásul, hogy az egyensúly megteremtése, a struktúra átalakítása hosszabb folyamat, nem megy egyik napról a másikra. Egyes alapvető gondok megoldásában azonnali változásokat sürget. A gazdálkodó szervek egy része nehezen azonosul az ország gazdasági helyzetéből adódóan nélkülözhetetlenül szükséges megszorító intézkedésekkel. Úgy ítélik meg, hogy a szabályozórendszer „gúzsba köti” őket, a gazdasági mozgástér nem bővül. Széles körben nem értenek egyet a visszafogott fejlesztési lehetőségekkel, a rosszul gazdálkodó vállalatok állami támogatásának további fennmaradásával. Úgy érzik, hogy a vállalatvezetéshez nélkülözhetetlenül szükséges, biztonságos előrelátást a következetlen gazdaságpolitika lehetetlenné teszi, ezért jellemző a gazdálkodók körében a kivárás, a túlélésre való berendezkedés. Széles körben az a megítélés, hogy a stabilizációs és kibontakozási program megvalósulásának gyakorlati jelei még csíráiban sem érzékelhetők. A reformfolyamat gyorsítására már bevezetett és bevezetésre tervezett intézkedések fogadtatása vegyes érzelmeket váltott ki. Az már látszik, hogy a stabilizáció érdekében eddig megtett lépések hatása a számítottnál mérsékeltebb. A személyi jövedelemadó teljesitményt visszafogó. A kereskedelmi bankok nem hoztak szabadabb vállalkozási lehetőséget, nem vesznek részt vállalkozóként a termelési folyamatokban és az egyéb pénzintézetekkel együtt felfelé ívelő kamat- versenyt alakítottak ki. A gazdálkodó szervek éles kritikaként vetik fel, hogy a termelési feltételekben nincs verseny- semlegesség. A lakosság a fogyasztói árszínvonal növekedésén keresztül érzi elsősorban életszínvonala csökkenését. Az előre igédnél magasabb infláció a bizalmatlanságot növeli. Az emberek nagy része - köztük a párttagság - is a stabilizációs és kibontakozási program elveivel, céljaival azonosult, azonban a konkrét intézkedéseket, ezek gyakorlati megnyilvánulásait kritikával fogadja, esetenként elutasítja. Megyénk gazdálkodó egységeiben dolgozók, ezen belül a párttagok többsége becsületesen végzi munkáját, cselekedni kész, de igényli, hogy ezekhez a feltételeket biztosítsák. Élete mindennapjaiban, közvetlen környezetében azonban érzékeli mindazokat a hatásokat, amelyek gazdasági, társadalmi gondjaink miatt rá is hátrányos következményekkel járnak. Párttagjaink szerint a marxizmus-leni- nizmus elméletének fejlesztése hosszú ideje nem tart lépést a társadalom, a gazdaság fejlődésének gyakorlati változásaival. Növekszik körükben a politikai válaszok iránti igény, elengedhetetlennek tartják a pillanatnyi változásokon túlmutató elméleti megalapozást és rendszerezést. A párttagok, de az egész lakosság a párttól elsősorban az elmélet és gyakorlat közötti fő ellentmondások gyors megválaszolását várják. Mindenekelőtt a szocializmus, mint társadalmi-gazdasági alakulat működésének törvényszerűségeit, értékeit illetően van szükség a párt elméleti válaszaira. A közös eszmei alap, a pártegység megújítása elengedhetetlenné teszi annak megválaszolását, hogy milyen szocializmust építünk. Igénylik annak tisztázását, hogyan illeszthetők a szocialista társadalomba az egyre változó képet mutató tulajdonformák és vállalkozások, mi a szocialista piacgazdaság lényege, mi a párt viszonya a társadalomban megjelenő új eszmeáramlatokhoz, az ezeket képviselő csoportokhoz. Az ideológiai kérdések tisztázatlansága miatt bizonytalanság és zavar tapasztalható az állami és pártoktatásban, a politikai tárgyakat oktatók és hallgatók, a propagandisták, a politikai vitakörök résztvevői körében. A tankönyvek, oktatási anyagok hiánya, illetve annak korszerűtlensége a marxizmus-leninizmus, a legújabb kori történelem oktatását nagymértékben nehezíti. A párt tevékenységét, működését - benne a helyi pártmunkát is - sok jogos, jobbító szándékú kritika éri. A pártértekezlet utáni átmeneti bizalomnövekedést követően a pártszervezetek, a párttagság egy részénél ismételten elbizonytalanodás tapasztalható. Ezt jelzi a tömegbefolyás csökkenése, a mozgósító-, szervezőmunka színvonalának elégtelensége, a taglétszám és a tagfelvételek számának jelentős visszaesése. A napi megélhetési gondok miatti túlmunkavállalások, a várt fordulatszerű változások hiánya, a társadalomban megjelenő új eszmei-politikai áramlatok hatására is visszafogott a közéleti aktivitás, a társadalmi megbízatások és tisztségek vállalása. Ezzel együtt jellemző a pártszervezetekben a megújulás útját-módját kereső vita, eszmecsere. De a korábbi megszokott működési gyakorlattól nehezen tudnak elszakadni. A nagyobb önállóság lehetőségét mindenütt kedvezően fogadták, de ennek módszerei még nem kiforrottak. A párttagok nagy többsége kész tenni azért, hogy megújuljon a pártegység, a mozgalomnak legyen nagyobb vonzereje. Igénylik, hogy szoruljon vissza a pártmunkában a megyében is fellelhető bürokrácia, az indokolatlan titkolódzás, az esetenkénti sablonosság. A közvéleményt erősen foglalkoztatja a környező szocialista országok helyzete, az ott zajló események, folyamatok. A Szovjetunióból és más szocialista országokból érkező hírek vegyes érzelmeket váltanak ki. Többen úgy nyilatkoznak, hogy a megújulásnak sokan esnek áldozatul, ugyanakkor az új vezetés sem tud megoldást találni a szocializmus számos feszítő kérdésére. 0 Tolna megyében is megtalálhatók a helyi politikai-gazdasági munka fogyatékosságai nyomán keletkezett feszültségek. Ezeket a gondokat jórészt az adott helyeken kell és lehet megoldani. A meglévő gondok többsége azonban nem helyi eredetű, azok alapvetően az ország gazdasági helyzetével, a politikai intézményrendszer átalakulásával kapcsolatos bizonytalanságokkal függnek össze. Ezt az álláspontot erősítették meg a testületi tagokkal folytatott beszélgetések, valamint a közvetlen megyei irányítású pártszervek e témával kapcsolatos véleménynyilvánításának tapasztalatai is. Mivel a pártbizottság feladatainak kialakítása, azok végrehajtása az egész ország helyzetének javításával együtt oldható meg, és ehhez az országos pártértekezlet állásfoglalása megfelelő politikai cselekvési teret biztosít, valamint a munka szubjektív feltételei összességében biztosítottak, a vezetőkkel szembeni fenntartások, bizalmatlanság csak szórványosan tapasztalható. A XIII. kongresz- szus óta a megyében a vezetők számottevő része kicserélődött, feladata ellátására alkalmas, megújulásra kész. Egy részüknél vizsgálni kell alkalmassá tételük lehetőségét vagy váltásuk szükségességét. Mindezeket figyelembe véve megyei pártértekezlet összehívását a pártbizottság nem tartja indokoltnak. A megyei pártbizottság tevékenységének megújítása hosszabb távú tartalmi feladat. Ennek első - főleg szervezeti kereteit és fő témaköreit meghatározó - lépcsője ez a feladatterv. Az ebben fog
