Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

1988. szeptember 23. TOLNAI FÓRUM - 7 laltak kidolgozása, időszerűvé tétele, bő­vítése és mielőbbi megvalósítása képe­zik legfontosabb soron következő tenni­valóinkat, egyben a megyei pártszervek megújulását. Ebben a minőségi folyamatban a me­gyei pártbizottság feladatai is többirá- nyúak: érdekfeltáró- és egyeztető, szer­vező és mozgósító funkciókat ellátva, fe­lelős jelző szerepével élve kell aktív moz­galmi munkát kifejtenie a társadalompo­litikai folyamatok formálásában és önál­lóan kell alakítania a megyei érdekeket tükröző helyi politikáját. Biztosítania és segítenie kell, hogy he­lyi pártszervek, az alapszervezetek ren­deltetésüknek megfelelően működhes­senek, dolgozhassanak. A megyei pártbizottság - azonosulva az országos pártértekezlet helyzetérté­kelésével és feladatmeghatározásával, figyelembe véve a megye társadalmi, gazdasági fejlődését, a közhangulat ala­kulását - kezdeményezően kíván részt venni a politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai életének formálásában, a re­formfolyamatok felgyorsításában. A tapasztalatokat hasznosítani kívánja a nemzetközi testvérmegyei kapcsolatai­ban és a megyében,a régiókban működő párttestületek közötti kapcsolatokban, tapasztalatcserékben is. A pártbizottság a megújulás főbb te­rületeinek tartja:- a megye pártszervei politizáló tevé­kenységének fejlesztését;- a pártdemokrácia erősítését;- az eszmei, politikai, szervezeti, cselek­vési egység folyamatos újrateremté­sét;- a kádermunka fejlesztését;- a párt vezető szerepére épülő szocia­lista pluralizmus megteremtését;- a társadalmi- és tömegszervezetekkel, -mozgalmakkal való új kapcsolat ki­alakítását;- a társadalmi nyilvánosságot;- a gazdasági reformfolyamat felgyorsí­tását. A megyei pártbizottság döntéseihez igényli a helyi pártszervek és -szerveze­tek, az állami és a társadalmi szervek, a lakosság véleményét, javaslatait, együtt­működését. Ezért folyamatosan napi­rendre tűzi a valóságos helyzet elemzé­sét. Munkájának továbbfejlesztése során- a testület vitaszellemének erősítésével- döntési, véleményező és koncepcióal­kotó műhelyeként működve gyakorolja illetékességi területén az elvi-politikai irányítást. A színvonalasabb testületi munka ér­dekében a pártbizottsági tagok közéleti feladatvállalásának feltételeit - a helyi pártszervekkel, alapszervezetekkel kö­zösen - jobb szervező és információs munkával biztosítja. Követelményként támasztja, hogy tag­jai, a tisztségviselők és a munkaappará­tusa rendszeresen és aktívan vegyenek részt alapszervezeti taggyűléseken, a helyi pártszervek munkájában, a taná­csok és a tömegszervezetek, mozgal­mak, egyesületek rendezvényein. Indo­koltnak tartja, hogy a személyes részvé­tel útján kezdeményezőbbek legyenek a politika alakításában, képviseletében és elfogadtatásában. Ennek egyik előfelté­tele, hogy a pártbizottsági tagok két ülés közötti tevékenysége is szervezettebbé és céltudatosabbá váljon, növekedjen a munkahelyi, lakóhelyi politikai munká­hoz való kötődésük és felelősségük. Ön­képzésükkel egyidejűleg felkészítésük­ben, informálásukban fokozódjék a ja­vaslattevő (delegáló) pártszervek és - szervezetek kezdeményezése és felelős­sége. A pártbizottság irányító munkájában fontos elemnek tekinti a pártszervek, alapszervezetek működése önállóságá­nak és kezdeményezőkészségének erő­sítését. Ezért a megyei pártbizottság és végrehajtó szervei a helyi szervek és alapszervezetek mozgásterét nem hatá­rolják be az eddigi gyakorisággal és konkrétsággal. A végrehajtó bizottságnak - a döntés­előkészítő, alternatív javaslatokat elemző és kidolgozó funkciója mellett - a moz­gósító, végrehajtás-szervező és ellenőr­ző szerepét kell növelnie. A megyei pártbizottság a pártépítési munkabizottság kivételével - annak megújításával együtt - megszüntette az állandó munkabizottságokat. Ezzel együtt a megyei pártbizottság in­dokoltnak tartja konkrét feladatokra lét­rehozott ideiglenes munkabizottságok, szakértői csoportok működtetését. Az irányító munka javítása, a döntések gyakorlati megalapozottságának erősí­tése érdekében a megyei pártbizottság hozzon létre tanácsadó testületet. A ta­nácsadók feladata elsősorban a testüle­tek igénye szerint nagyobb horderejű megyei és országos, párt- és társada­lompolitikai koncepciók kimunkálásá­ban való részvétel, illetve a végrehajtás tapasztalatainak elemzése. A tanácsadó testület nem döntést hozó szerv, javaslat- tevő, kezdeményező joggal bír. Mellőzni kell a megyei pártszerveknek az állami, társadalmi és tömegszerveze­tekkel való kapcsolatban az azok önálló­ságát sértő gyakorlatot; támogatni és ösztönözni kell a helyi, önálló kezdemé­nyezéseket, az adott szervezet felelőssé­gének érvényesítésével. A párt politikájá­nak érvényre juttatását mindenütt az ér­velő, felelősségteljes párbeszéd, vita, a meggyőzés útján kell biztosítani. A testületek munkájának korszerűsíté­sével összhangban szükséges, hogy a munkaapparátus feladatköre, szerveze­te, felépítése jobban igazodjon a mai fel­adatokhoz. Alkalmassá kell tenni a politi- zálóbb jellegű egyéni munkára. Az önál­lóság, felkészültség, képzettség iránti igényt és a követelménytámasztást szük­séges fokozni. Rendszeressé kell tenni munkájuk érdemi megítélését. Követke­zetesen érvényesíteni kell, hogy:- az apparátus feladata a testületek út­mutatása szerint szervezni és segíteni a döntések előkészítését, a határoza­tok megismertetését, megvalósítását, a tapasztalatok összegzését;- a különböző szintű apparátusok egy­másnak nem alárendeltek, hanem tes­tületük munkaapparátusai;- szervezeti felépítésüket a sajátos me­gyei feladatokhoz igazodva - a köz­ponti apparátus szervezeti felépítését nem mechanikusan követve - kell ki­alakítani. A megyei párttestületek és a munka­apparátus tagjai készüljenek fel a párt egészét érintő és a helyi jellegű viták, párbeszédek előkészítésére és lebonyo­lítására, a feladatok végrehajtásának szervezésére. A pártbizottság elemezze a politikai in­tézményrendszert érintő tervezett intéz­kedések (társasági-, gyülekezési-, egye­sülési törvény) megyei társadalompoliti­kai hatásait és határozza meg a pártszer­vek, kommunisták tennivalóit. A kádermunka napi gyakorlatában a párt vezető szerepének növelése, a párt megújulása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a pártbizottság folyamatosan érté­kelje a kádermunka megyei helyzetét. A vezetői munka minősítése során fokozot­tabban érvényesíti a gazdasági-társa­dalmi kibontakozáshoz való viszonyt és annak eredményeit. Általánossá kell ten­ni a kádermunka demokratizmusát erő­sítő új eszközök és módszerek alkalma­zását (kettős vagy többes jelölés, pályá­zati rendszer, delegálás, stb.). A pártbizottság a végrehajtás legfon­tosabb szervezési és módszerbeli fel­adatának a következőket tartja: 1/a) A párttestületek elé kerülő témák a legidőszerűbb és a legjelentősebb kér­désekre összpontosítsanak. Következe­tesen érvényesüljenek a testületi munká­ban a beszámoló, a jelentés és a tájékoz­tató, a döntéseknél pedig a határozat, ál­lásfoglalás és ajánlás tartalmi különbsé­gei. Egyértelműen el kell határolni a párt- bizottsági, a végrehajtó bizottsági, a ve­zetői döntési szintekre vonatkozó hatás­köröket és feladatokat, és a párt, vala­mint az állami és a társadalmi szervek kö­zötti munkamegosztást. Az informatív jel­legű, állásfoglalást nem igénylő párt, ál­lami és társadalmi szervek tájékoztatóit a testületi tagok - megtárgyalás kötelezett­sége nélkül - írásban kapják meg. Az előterjesztéseket és a testületi tagságuk­kal összefüggő információkat munkájuk­ban, lakóhelyi és munkahelyi környeze­tükben hasznosítsák. b) A megyei állami és társadalmi szer­vek munkájának koordinálása, a felada­tok egyeztetése, megosztása, az indoko­latlan párhuzamosságok kiszűrése, illet­ve az önállóság biztosítása, a felelősség­átvállalás elkerülése érdekében:- folyamatosan csökkenti az állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek testüle­téiben a kölcsönös vezetői képvisele­tet;- a munkatervek, üléstervek előkészíté­sekor a párt által kezdeményezett koordinációs értekezleten a megyei szervek vezetői adjanak kölcsönös tá­jékoztatást elképzeléseikről, egyez­tessék feladataikat;- a pártbizottság és végrehajtó bizottság az állami és társadalmi szervek ülésein megtárgyalt fontosabb témákról, állás- foglalásokról kapjon tájékoztatást, munkatervének, illetve üléstervének kialakításánál ezeket vegye figyelem­be. c) A tisztségviselők gyakrabban szer­vezzenek a testületi tagokat foglalkoztató politikai események, egyes részkérdé­sek megbeszélésére a pártbizottság tag­jaival folytatott kiscsoportos beszélge­téseket. A végrehajtó bizottság évente több alkalommal folytasson kötetlen eszmecserét időszerű kérdésekről. A megyei pártbizottság tagjai a jelentő­sebb helyi politikai tapasztalatokról rendszeresen adjanak tájékoztatást. d) A testület rendszeresen tűzze napi­rendre a megye lakosságát általáno­san foglalkoztató, nem helyi jellegű kérdéseket is, azokban szükség sze­rint foglaljon állást, és juttassa el a köz­ponti párt, állami és társadalmi szer­veknek. e) A társadalmi-gazdasági életben vég­bemenő reformfolyamat megértése és elfogadtatása, a helyi kérdésekben folytatandó eszmecsere napraké­szebb ismeretekkel rendelkező testü­leti tagokat, tisztségviselőket, vezető propagandistákat igényel. A megyei pártbizottság teremtse meg felkészíté­sük helyi lehetőségét és rendszerét, szükség szerint igénybe véve a fel­sőbb politikai, szakmai, tudományos szervek és testületek közreműködé­sét. Felelős: MB-titkárok Határidő: folyamatos 2. A párttestületi állásfoglalások, hatá­rozatok, valamint a más szervek döntései politikai hatásának elemzése és a végre­hajtás következetesebb számonkérése indokolttá teszik az ellenőrzés tervsze­rűbbé tételét:- a határozatok, feladattervek, állásfog­lalások következetesen tartalmazzák az ellenőrzés módját, időrendjét, meg­jelölve, hogy mely témák kerüljenek az ellenőrzés folyamatában a testületek elé, melyek a vezetők feladatai;- a pártbizottság és a végrehajtó bizott­ság minden év végén áttekinti a fonto­sabb testületi döntések időarányos végrehajtását. A tapasztalatokról a megye párttagságát rendszeresen tá­jékoztatja. Felelős: MB-titkárok Határidő: folyamatos 3. Az alapszervezetek szerepének, önállóságának növelése szükségessé teszi a megyei pártbizottság területi mun­kájának erősítését. Elsősorban tapaszta­latcserék kezdeményezésével, munka- módszerek átadásával segíti a helyi párt- szervek irányító munkáját. Az alapszer­vezeteket irányító pártbizottságok be­számoltatásakor szerzett általánosítható tapasztalatokat a helyi politikai munká­ban és a központi szervekkel kialakított kapcsolatokban is jobban kívánja hasz­nosítani. A megyei pártszervek a helyi szervek feladatainak meghatározásakor- az operativitást mellőzve - elsősorban az adott szintnek szóló módszerekre ad­janak iránymutatást. Felelős: Dr. Váradi László MB-titkár Határidő: folyamatos 4/a) A politikai irányító munka színvo­nalának javítása érdekében a megyei pártbizottság működésében a személyi feltételek megújítására is szükség van. Ez a XIV. kongresszusig kooptálással és delegálással megoldhatók Felelős: Dr. Máté János a jelölőbizottság elnöke, illetve Dr. Váradi László MB-titkár Határidő: 1988. október b) A XIV. kongresszust megelőző me­gyei pártértekezlet kádermunkájának megalapozott előkészítésére jöjjön létre munkabizottság Dr. Váradi László MB-tit- kár vezetésével. A munkabizottság tagjait a pártbizottság soron következő ülésén, a végrehajtó bizottság javaslatára a párt- bizottság válassza meg. Felelős: Dr. Péter Szigfrid első titkár Határidő: 1988. szeptember és október 5. A tanácsadó testület működési rendjéről, összetételéről a pártbizottság döntsön. Felelős: Dr. Péter Szigfrid első titkár Határidő: 1988. november 6. A pártmunka nyilvánosságánakjaví- tása érdekében kerüljenek kimunkálásra- a Népújság szerkesztőségének bevo­násával - a megyei testületek tevékeny­ségéről szóló lakossági tájékoztatás kor­szerűsítésének, valamint a párt belső tá­jékoztatási rendszerének fejlesztéséből adódó megyei feladatok. Felelős: Bajszné Kiss Magdolna MB-titkár Határidő: 1988. szeptember 30. és fo­lyamatos 7. A megyei pártbizottság a pártappa­rátus szervezeti felépítését - létszáma 10-15 %-os csökkentését figyelembe véve - alakítsa ki. Felelős: Dr. Péter Szigfrid első titkár Határidő: 1988. december 31. 8. Indokolt új hatásköri lista kialakítá­sa, a jelenleg megyei párthatáskörbe tar­tozó párt, gazdasági és társadalmi veze­tői funkciók számának jelentős csökken­tése. Felelős: Dr. Váradi László MB-titkár Határidő: 1988. szeptember 9. A pártbizottság nagyobb figyelmet fordít az ésszerűbb takarékosságra, meglévő eszközök, anyagi lehetőségek jobb kihasználására. A pártlétesítménye­ket nyitottabbá kívánja tenni több irányú (információs, tájékoztató központ, köz­életi centrum, rendezvények) funkciók ellátására. Számításba vehetők a városi pártbizottságok székházainak egy része - ahol ennek feltételei adottak, illetve kis ráfordításokkal megteremthetők -, a nagyközségi, községi, városi körzeti pártházak, helyiségek, az oktatási igaz­gatóság. A pártbizottság határozza meg az igénybevétel elveit és a végrehajtás kezdeti tapasztalatairól kapjon tájékozta­tást. Felelős: Tamás Istvánné MB-titkár Határidő: 1988. október, illetve 1989. I. félév 10. A pártbizottság szükségesnek lát­ja, hogy az országos pártértekezlet állás- foglalásának és e feladattervnek megfe­lelően módosítsa az 1985-ben elfogadott középtávú politikai feladattervét, 1988. évi munkatervét (lásd melléklet) és folya­matosan felülvizsgálja érvényes határo­zatait. Felelős: Dr. Váradi László MB-titkár Határidő: 1988. szeptember és de­cember ZÁRADÉK: A feladatterv elfogadása után azt a saj­tó teljes terjedelmében közölje - a szó­beli vitaindítóval és a vitában elhangzot­tak lényegével együtt - és folyamatosan segítse, kísérje figyelemmel a feladatterv értelmezését, megvalósítását. A megyei párt-végrehajtóbizottság fo­lyamatosan értékelje a feladatterv végre­hajtását, annak helyzetéről rendszere­sen tájékoztassa a pártbizottságot. Az el­lenőrzés során felszínre került tapaszta­latok elemzése után indokolt esetben te­gyen a korrekcióra javaslatot. Szekszárd, 1988. szeptember 22. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága MELLÉKLET o A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság a XIV. kongresszusig terjedő időszakban a megye társadalmi, gazda­sági, politikai és szellemi élete főbb folya­matainak elemzését és tennivalói kidol­gozását tartja döntő feladatának. A téma­felsorolást és az időrendi ütemezést nem tekinti véglegesnek és lezártnak, a válto­zó körülményeknek megfelelően módo­sítja, bővíti azt. Jelenleg az alábbi témák napirendre tűzését tartja indokoltnak: 1988. 1. A megyei pártbizottság mellett mű­ködő tanácsadó testület és munkabizott­ságok (ideiglenes bizottságok, szakértői csoportok) szervezése és működésük rendje. 2. A megyei pártbizottság munkaappa­rátusának feladatköre, szervezeti felépí­tése, hatásköre. 3. A pártszékházak, alapszervezeti párthelyiségek, az oktatási igazgatóság nyitottabbá tételének és többirányú funkciói ellátásának lehetőségei, költ­ségtakarékosabb, ésszerűbb hasznosí­tásuk feladatai. 4. Az érvényben lévő megyei határoza­tok áttekintése, végrehajtásuk helyzete. 5. A gazdasági építőmunka 1988. évi tapasztalatai megyénkben. 1989. 1. A megyei pártbizottság és a párt­végrehajtóbizottság munkarendje, mun­kamódszerének továbbfejlesztése. 2. A kádermunka helyzete és feladatai, az 1986. évi központi és megyei káder­politikai határozat tükrében. 3. A megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a szakszervezetek megyei szervei és a Hazafias Népfront megyei bizottsá­ga együttműködésének feladatai a társa­dalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósításában. 4. A párt helyzete a megyében, a párt- szervek, -szervezetek tevékenysége az országos pártértekezlet állásfoglalása végrehajtásában. 5. A foglalkoztatáspolitika helyzete és feladatai. 6. A megye lakosságának életkörül­ményei, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi és szociális ellátásának helyzete, továbbfejlesztésének feladatai. 7. A társasági, valamint egyesülési és gyülekezési törvény alkalmazásának tár­sadalompolitikai hatásai és a pártszer­vek, -szervezetek abból adódó feladatai. 8. A közösségi és közéleti magatartás néhány jellemző sajátossága megyénk­ben. 9. A lakásépítés és a lakásgazdálko­dás helyzete, megyei feladatai. 10. A gazdasági építömunka 1989. évi tapasztalatai megyénkben. 11. A reformfolyamatok hatása a me­gye értelmiségének helyzetére. 12. A reformfolyamatok hatása a me­gye ifjúságára. 1990. 1. A szervezet- és szerkezetváltás ta­pasztalatai a megye élelmiszergazdasá­gában. • A középtávú feladattervben eddig megtárgyalásra nem került témajavasla­tok közül - mivel részben aktualitásukat vesztették, illetve megyei, állami és társa­dalmi szervek tárgyalták, tárgyalják - nem indokolt napirendre tűzni:- A népesség alakulásának helyzete, népesedéspolitikai feladatok me­gyénkben. (1988.)- A nőpolitikái munka helyzete me­gyénkben, további feladatok. (1989.)- A közrend, közbiztonság, a bűnözés alakulása a megyében, a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek együtt­működésének tapasztalatai (1988.)- A középfokú oktatási intézményekben folyó világnézeti nevelőmunka helyze­te, feladatok. (1988.)- A kulturális élet pártirányításának ta­pasztalatai. (1989.)- A honvédelmi nevelés megyei helyze­te, a katonai pályára irányítás tapasz­talatai. (1990.)- A XIII. kongresszus óta végzett munka értékelése (félidős értékelés). (1988.)- A községi pártszervek és -szervezetek politikai irányító munkájának helyzete, feladatok. (1988.) © A XIII. kongresszust megelőző megyei pártértekezlet óta végzett munka értéke­lésének segítésére, a ciklus alatt tapasz­talt folyamatok, jelenségek elemzésére javasoljuk szakértő csoportok létrehozá­sát, a XIV. kongresszusra való felkészü­lés részeként. A szakértő csoportok az alábbi téma­köröket vizsgálják: 1. A gazdasági és gazdálkodási moz­gástér állapota és változásainak hatása megyénkben:- a bérgazdálkodás liberalizálása,- export-import alakulása,- termékszerkezet-váltás lehetőségei,- új társasági formák alakulása, műkö­dése. 2. A tanácsi munka pártirányítása (a két­szintű irányításra való áttérés figyelem- bevételével). 3. A pártépítési munka tapasztalatai a megyei pártértekezlet óta eltelt időszak­ban. © A megyei pártbizottság a Központi Bi­zottság által kezdeményezett kérdések megvitatásában aktivan részt vesz, segíti a határozatok kialakítását. A sorra kerülő pártviták, valamint a társadalmi-gazda­sági folyamatok megyei hatásainak elemzése alapján kialakítja állásfoglalá­sát az alábbi témakörökben: 1989.- A munkahelyi és lakóterületi pártalap- szervezetek szerepének, feladatainak, tevékenységének, hatáskörének meg­határozása. (Alapszervezeti pártvita 1989. január).- A párton belüli választási rendszer mó­dosítása. (Pártvita 1989. január-feb­ruár). 1990.- Művelődéspolitikai feladatok végre­hajtásának helyzete a megyében, to­vábbi tennivalók.- A szervezeti szabályzat módosítása. (A XIV. kongresszus határozattervezeté­vel együtt pártvita 1989. november­december.)- A politikai tudatformáló munka, a párt­tagság eszmei-politikai arculata. A marxizmus-leninizmus oktatásának rendszere, fejlesztésének feladatai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents