Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
1988. szeptember 23. TOLNAI FÓRUM - 5 Szlamenicky István végezetül elmondotta, hogy megítélése szerint Tolna megyében ezekkel kapcsolatban helyes felfogást tapasztalt, itt készség van a csatasorba állásra, helyes elgondolás alapján, másra nem várva akarnak cselekedni. dolgozzon, tegye a magáét, és akkor kilábalunk a jelenlegi helyzetből. Nem tartja szükségesnek pártértekezlet összehívását, mert ez a testület enélkül is meg tud újulni, nagyobb fordulatszámra kapcsolva képes feladatai megoldására. KISS JÓZSEF Nem igaz, hogy csak vidéken van korrupció A bátaszéki községi pártbizottság titkára emlékeztetett arra, hogy reflektor- fényben van a párt - ez úgy is igaz, hogy ezen a pártbizottsági ülésen részt vett a televízió is. A reflektorfény többértelmű is lehet, ő inkább arra gondol, hogy a kommunistákra figyel az ország. Elmondta, hogy a mostani előterjesztett anyagot többször is olvasta, több változatban. Az első defenzív volt, a mostaniban már a testület helyesen értékelte saját munkáját. Természetesen vannak kételyei is. Tartalmazza-e ez az anyag azt, ami szükséges?- Akkor fog ez a párt a tömegek előtt megállni és őket újból vonzása alá vonni, ha választ ad a felmerülő kérdésekre. Az ideológiai bizonytalanságokat rendbe kell tenni - hangsúlyozta. A társadalmi és gazdaságpolitikáról szólva elmondta, hogy amikor a párt voksolt az adótörvény bevezetéséről, akkor másról döntött, mint ami megvalósult. És akkor ezzel nem kell azonosulnia. így az MSZMP nem is felelős ennek a hibáiért.- Milyen szocializmust építsünk? Teszik fel sokan a kérdést. Ma rengeteg jelzőt ragasztunk a szocializmus elé, szerintem egy nyelven kellene beszélni és nem jelzőket ragaszgatni - mondotta Kiss József. Hozzászólásában felháborodásának adott hangot: „Mert nem állt meg a megyehatárokon az új. Inkább feltenném azt a kérdést: Vajon a Budapest táblánál nem áll meg az alulról jövő vélemény? Nem igaz, hogy csak vidéken van korrupció.” Elmondta, hogy őt a Bős-Nagymaros helyett most inkább az érdekelné, hogy a kormány miként akarja megteremteni a 10 év múlva a Világkiállítás költségeit. Javasolta, hogy inkább erről kellene népszavazást tartani, mert utólag már semmi értelme. Befejezésül arról szólt, hogy a nemzetközi kapcsolatok mellett a megyei pártbizottság többet foglalkozzon az egyes területeken dolgozó pártszervekkel, alakítson ki együttes véleményt a régióban lévő bizottságokkal, mert ha velük egységben léptünk volna fel, akkor nem kerülhetett volna le a napirendről a szekszárdi Duna-híd. ADRIÁN ZSIGMOND Eredményeink a legfontosabb érvek A megyei rendőr-főkapitányság vezetője kifejtette, hogy most, amikor a megyei bizottság munkájának megújítása van napirenden, fel kell tárni az objektiv helyzetet, eldönteni, képesek vagyunk-e a feladat megoldására, a továbblépésre. E követelménynek kiválóan megfelel az előterjesztés, a szóbeli kiegészítés. Támaszkodhatunk az elért eredményekre, arra, hogy a megyében már régebben megkezdődött a megújulás folyamata. Kifogásolta, hogy a nyíltság politikája nem mindig úgy érvényesül, ahogy az elvárható. Konkrétan: sok esetben hallgatunk az eredményeinkről, holott a meggyőzésben ezek a legfontosabb érvek. Most arra van szükség, hogy mindenki TAMÁS ÁDÁM „Felelősnek érezzük magunkat a helytelen gyakorlatért” A megyei tanács elnöke a vitában többször elhangzott lakástámogatási botránnyal kapcsolatban fejtette ki véleményét. A megyei tanács elfogadja a lakástámogatással kapcsolatos kritikákat. A NEB által felvetett kérdéseket megvizsgálják és kijavítják. Fegyelmi felelősség megállapítására is sort kerítenek ott, ahol erre szükség van.- Felelősnek érezzük magunkat a helytelen gyakorlatért és megyei munkaértekezleten fogjuk a tanácselnökökkel tisztázni a helyes gyakorlatot és kiigazítani a hibákat. Szólt arról is, hogy némely esetben vitáznak is. Vannak és lesznek olyan vélemények, amit a tanács vezetése nem vehet figyelembe. Nem a mundér becsülete diktálja ezt, csak nem akarják csonkítani a tanácsok önállóságát. Hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, hogy a lemondás nem mentesít senkit a felelősség alól. VAS ISTVÁN Óvakodnunk kell a túlzott általánosítástól A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója - mint mondotta, a hozzászólók között egyetlen gazdasági vezetőként - kifejtette, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági, politikai helyzet kialakulásának okait még nem ismerjük eléggé. Ez befolyásolja a kibontakozás módjainak megválasztását is. Elmondotta, hogy vezetőváltozásoknál óvakodnunk kell az általánosítástól. Azt kell leváltani, aki nem dolgozik megfelelően. A kibontakozás módszereinek megválasztásánál vissza kell helyeznünk jogaiba a gazdasági kényszert, amiről sokan azt hitték, hogy csak a kapitalizmus, a kizsákmányolás eszköze. Ez utóbbi nézet helytelenségét konkrét, dalmandi példákkal bizonyította. SCHATTMANN CSABA Az ifjúság vállalja a párt politikáját A megyei KISZ-bizottság első titkára reagált a többek által felvetettekre, amelyben elítélték a mozgalmat, a párt ifjúságpolitikáját.- Ha a párt ifjúsági szervezetét nem tudjuk megújítani, akkor a párt ifjúsági szervezet nélkül marad - hangsúlyozta a KISZ megyei bizottsága első titkára. Elmondta, hogy az ifjúság helyzete ma ■katasztrofális; úgy érzik, őket sújtja leginkább a mai gazdasági helyzet, őket sújtja az áldatlan lakáshiány. Ennek ellenére a fiatalok akarnak politizálni és a szocializmus talaján állnak, elfogadják a párt politikáját. A közeljövőben a KISZ országos értekezletet tart, ahol elindulhat egy olyan folyamat, ami a mozgalom feltámadásához vezet. Járatlan utak vannak és azokon is közlekednünk kell Péter Szigfrid a vita összefoglalójában- amelyben a szünetben ülésező VégreVas István Molnár István hajtó Bizottság véleményét tolmácsolta - elmondta, hogy a pártbizottági ülés vitájában felszólalók gazdagították a helyzetértékelést, a feladattervet, és a testület megfelelő útmutatást ad a megye pártszerveinek, pártszervezeteinek a radikális kibontakozáshoz. Majd így folytatta: „Az összefoglaló kapcsán is visszatérek a vitaindítóban említett egyik kérdésre, a megújulásra, a megyei pártbizottságnak ehhez való viszonyára. Az elképzeléseink megvitatásakor több véleménynyilvánító úgy fogalmazott, hogy: „Csak ennyit tudunk elvállalni? Ennyi az egész, amennyi a feladatterv-tervezet- ben szerepel? Ez a megyei pártbizottság megújulási programja?” Azt kell válaszolnunk, hogy nem! Ez a megújulásunk szükséges, de nem elégséges feltétele. Kezdeményeztük és elfogadtuk az országos pártértekezlet döntéseit. Az országos pártértekezletet megelőző - a megye párttagságával folytatott - vita tapasztalatait, javaslatait is viszont látjuk az állásfoglalásban. Ezt is úgy fogjuk fel, hogy abban a megye párttagságának és párttestületeinek, köztük a megyei pártbizottságnak a megújulási szándéka és akarata is benne van. E programtól feltöltődve, saját teendőink számbavételekor - mint ahogy ezt teszi a Központi Bizottság és szervei - csak lépésről lépésre, a kemény mindennapok munkája révén haladhatunk. Mérlegelnünk kell lehetőségeinket, a valóságos helyzetet, a rendelkezésre álló erőket. Nem tehetjük meg a következő lépést addig, amíg az elsőt meg nem alapoztuk. Ebben az értelemben helyzetünkkel, feladatainkkal szembenézni - véleményem szerint - alkalmas a vita során is tovább formált feladatterv. De nem ez a második és harmadik lépés. Nem ez az egész út. Annak állomásait jelöltük csak meg. A megvalósítás valamennyiünk - a döntésben most érintett kommunisták és a jelen nem lévő több mint tizenötezer elvtársunk - szívós munkáját, szívét és mérlegelő gondolkodását igénylő történelmi leckéje. Nincs mit tagadnunk azon a tényen sem, hogy számos kérdésben számítunk a központi pártszervek velünk összehangolt állásfoglalására. Nem tudunk és nem is akarunk különálló programot alkotni olyan fontos kérdésekben, mint például a pártalapszervezetek helyének, szerepének, a gazdaságirányításban való részvételének kimunkálása; a kisebbségi vélemények, a párton belüli platformok kezelése; az állami és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták munkájának megújítása, stb. De a Tolna megyei párttagság véleménye alapján akarunk és tudunk is részt vállalni ezeknek a feladatoknak a szükséges mértékű egységes kialakításában és végrehajtásában. Ez azonban nem egy dokumentum, nem egy pártbizottsági ülés ügye, folyamatos együttmunkál- kodást igényel a központi szervekkel és a pártszervezetekkel egyaránt. Tabuk nincsenek. Járatlan utak vannak és azokon is közlekednünk kell. Tesszük is: javasoljuk a delegálás kipróbálását, kezdeményezzük az új típusú nyilvánosság gyakorlását, ahol igény, ott a városi párt- bizottságok egytestületessé válását, a kétszintű pártirányítás megyei kiterjesztését és így tovább. De megfontolva, vitákban kiérlelt megoldásokat, módszereket alkalmazva akarunk haladni! Olyan vád is ér bennünket, hogy nem cselekszünk, csak beszélünk! Tény, hogy a kiérlelt gondolatokat sem követi mindig azonnal cselekvés és a munka legtöbb eleme nem túl látványos, s amit megteszünk sem kap gyakran megfelelő publicitást. De a feladatokra szóló javaslatunk kapcsán is elmondható, hogy a június-júliusi megyei műhelymunka száCserép Imre mos eleme, részegysége a városi, intézményi, nagyközségi pártbizottságok elképzeléseiben - a párttagság véleményével megerősítve - „visszaköszön”, kiforr és beérik. Én ezt feltétlenül eredményként, s a politikai munka természetét tekintve cselekvésként értékelem, mert a legfontosabb területen: a gondolkodásunk átalakításában sikerült kezdeti, de vissza nem fordítható lépéseket tennünk. Biztos vagyok abban, hogy ez tovább folytatódik. Egyre újabb, kezdeményező tetteket indukál, pezsgésben tartja a közéletet, javítja a politikai munka feltételeit, az itt élők közérzetét és élet- körülményeit. A XIV. kongresszusig szóló időszak megyei pártfeladatainak vezénylésére meggyőződésem szerint alkalmas a mai vitában tovább gazdagított feladatterv.” Végül javasolta a pártbizottságnak a feladatterv - a vitában elhangzott kiegészítésekkel és módosításokkal történő - elfogadását. A döntést megelőzően néhány, a vitában felmerült részkérdésről, illetve a feladattervekben szereplő alternatívákról külön-külön is szavazott a testület. így egyhangúan elfogadták, hogy Tolna megyében nem indokolt megyei pártértekezlet összehívása. A megyei pártbizottság mellett működő állandó munkabizottságok közül csak a pártépítési munkabizottság működik tovább, a többit megszüntette a testület és hasznosabbnak tartja, ha határozott, konkrét feladatok kimunkálására, megoldására ideiglenes munkacsoportokat hoz majd létre. A döntés-előkészítés, a döntéshozatal és az ellenőrzés demokratizmusának növelése miatt is szükségesnek látták a tanácsadó testület működtetését. Ezért ezt a javaslatot is - 4 ellenszavazattal - elfogadták. A nyilvánosság továbbfejlesztésére előterjesztett javaslatok között szerepelt az az alternatíva, hogy vagy indítsanak egy belső, csak a párttagságnak szóló pártlapot, vagy a Tolna Megyei Népújságban negyedévente külön mellékletet jelentessenek meg. A két variácó közül az utóbbit - a nagyobb nyilvánosság vállalását - választotta egyhangúan a testület. Végül elfogadták a megyei párttestületek és az apparátus munkájának megújítására, az országos pártértekezlet állás- foglalásából adódó feladatokat és a pártmunka nyilvánosságának javításáról, a párt belső tájékoztatási rendszerének korszerűsítéséről szóló határozatot, amelyeket teljes terjedelemben közlünk. Döntött a testület a hatáskörébe tartozó funkciókról, vagyis arról, hogy mely párt-, tömegszervezeti, mozgalmi, illetve állami, intézményi, gazdasági, fegyveres testületi vezetői posztok betöltése, felmentése esetén dönt, vagy előzetesen állást foglal. A megyei pártbizottság a hatáskörébe tartozó funkciók számát 139- ről 68-ra csökkentette. Elfogadta a megyei pártbizottság a delegálás intézménye megyei kialakításának és alkalmazásának elveiről szóló határozatot is. Személyi és szervezeti döntések A megyei pártbizottság zárt ülésen személyi kérdésekről és ezzel összefüggő szervezeti változásokról döntött. A pártbizottság saját kérelmükre felmentette Biber Lászlót, a tolnai GÉM nyugalmazott elnökét, Borsi Ferencet, a TÁÉV villanyszerelőjét, Daradics Ferencet, a Bonyhád városi pb nyugalmazott első titkárát, Dobos Károlyt, az iregszem- csei tsz gépkocsivezetőjét, Herczig Jó- zsefnét, a mözsi tsz kertészeti brigádvezetőjét, Horváth Györgyöt, a högyészi ÁG műszakvezetőjét, Horváth Józsefet, az SZMT nyugalmazott vezető titkárát, Lam- pert Gábornét, a Dombóvár Városi Rendőrkapitányság előadóját, Nagy Miklóst, a Gemenc Volán szekszárdi üzemegységének gépkocsivezetőjét, Németh Máriát, a tolnai Patex szövőnőjét, Pruzsina Istvánt, a paksi Építőipari Kisszövetkezet ács szakmunkását, Rusz Györgyöt, a Szekszárdi Nyomda csoportvezetőjét, Téren Istvánt, a PAV blokkkenergetikusát és Tőkés Sándort, a Szekszárdi Húsipari Vállalat csoportvezetőjét. A testület az eddigi 66 főről 67-re bővítette létszámát. A megyei pártbizottság a megüresedett helyek részbeni pótlására - kísérleti jelleggel - a szekszárdi tanítóképző főiskola, a Láng Gépgyár dombóvári leány- vállalata és a tolnai GÉM pártalapszerve- zetének, valamint a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a faddi Lenin Mgtsz, az ireg- szemcsei községi pártbizottságoknak egy-egy fő és a Bonyhád városi pártbizottságnak kettő fő delegálási jogot adott. A fennmaradó 7 helyre a soron következő ülésen választják meg az új testületi tagokat. Ekkorra delegálják az említett pártszervek és pártszervezetek is a tagokat. A testület kinevezte Durgonicsné Molnár Erzsébetet az MSZMP Tolna Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának vezetőjévé. K. Papp József
