Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
1988. szeptember 23. TOLNAI FÓRUM - 3 sok, könnyebbek lennének gondjaink. Ez a tanulmány most is hordoz számtalan olyan megállapítást, ami segítségünkre lehet. Mire vállalkozik az előterjesztett javaslat? Mint már jeleztem, a megyei pártbizottság tevékenységének megújítása hosz- szabb távú tartalmi, politikai folyamat. Ennek első lépése a most megvitatásra kerülő feladatterv, amely a pártértekezlet állásfoglalásából adódó megyei feladatok szervezeti feltételeit kívánja elsősorban megteremteni. A gazdaságpolitikai, ideológiai és társadalompolitikai feladatok megvitatása a pártbizottság módosításra javasolt középtávú politikai terve szerint történik. Az a javaslatunk, hogy a pártbizottság most azokat a legfontosabb feladatokat határozza meg, melyek Tolna megyében a reformfolyamatok felgyorsítását, a párt működésének megújítását, vezető szerepének érvényesülését segítik. Vállalnunk kell - hibáinkkal együtt - a korábbi, esetleg módosítandó döntéseinket is. A már megkezdett munkára és a valós társadalmi folyamatokra építve hasznosítani kívánjuk a pártban 1987-től folyó viták tapasztalatait. A most beterjesztett javaslatunk a feladatmeghatározást sem tekinti lezártnak, a tennivalók a gyakorlati tapasztalatok, a pártszervek és a tagság javaslatai alapján kiegészülnek, módosulnak. A széles körű vita során, amely a mostani előterjesztés készítését megelőzte, többen felvetették, hogy mi a stratégiája, a gazdaságpolitikai koncepciója a megyei pártbizottságnak? Az, hogy a Központi Bizottság nem adott konkrét útmutatást a megyei pártbizottságok feladatainak kimunkálásához, még nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy most 19 megye önálló pártpolitikát csinál. A fő feladatok a jövőben is egységesek. Központilag kell a realitás talaján a széles közvéleménnyel való eszmecserére alapozva ezeket megszabni. Nincs, nem lehet külön gazdaságpolitikai stratégiája és önálló ideológiája egy megyének sem. Feladatunk ennek megyei alkalmazása, elemeinek rangsorolása, megoldási módjai, a mindenkori helyi sajátosságoknak megfelelően. A párt nem vonul ki a gazdaságból! Sokak által feltett kérdés az is, hogy a párt kivonul-e a gazdaságból? A válasz: egyértelmű nem! Valamennyi önálló államisággal rendelkező országban a politikai hatalmat képviselő párt, vagy pártkoalíció a társadalmi céloknak megfelelő, a társadalmi folyamatok átfogó elemzésén alapuló gazdaságpolitikai programot dolgoz ki és épít be hosszú távú stratégiájába. Az ilyen programok azonban nem elsősorban mutatókban kifejezett cél- és eszközrendszert jelentenek, hanem politikai követelmények, módszerek megfogalmazását. A szocialista társadalom vezető erejeként tevékenykedő párt más politikai intézményekkel együttműködve kell, hogy érvényre juttassa gazdaságpolitikai stratégiáját, figyelembe véve a társadalom összetett érdekrendszerét, érdektörekvéseit. Valamennyi szocialista országban a gazdaságpolitikát a társadalompolitika legfőbb összetevőjeként, annak meghatározó elemeként kezelik. A párt gazdaságpolitikája lényegében folyamatos érdekfeltáró tevékenység, cél- és eszközmeghatározás, folyamatos ellenőrzés és korrekció kell hogy legyen. Hangsúlyozni szeretném, hogy az eszközrendszer alatt is elsősorban a politikai munka eszközeit, megfelelő feltétel- rendszerének kialakítását, s nem a konkrét szabályozók előírását, számszaki megjelenését értjük. Fontos, hogy a párt érdekfeltáró, érdekösszehangoló tevékenysége a nyilvános politizálás keretei között valósuljon meg. A párt - a politikai rendszer legfőbb érdekintegráló szervezete - történelmi felelősségébe beletartozik a gazdasági élet általános irányítása, olyan társadalmi-politikai feltételek biztosítása, amely megfelelő teret ad a gazdaság továbbfejlődéséhez. Ezzel összefüggésben szeretném határozottan kijelenteni, hogy az alapszervezetek, amelyek szintén az MSZMP politikáját képviselik, továbbra is a helyükön maradnak. Elképzelhető, hogy az új társasági formák térnyerésével (pl. tőkés vállalat létrehozásával helyenként a szervezeti struktúra változni fog. A közbülső irányító pártszervek gazdaságpolitikai munkájának változnia kell. A vállalati önállóság, az indirekt irányítás nem teszi lehetővé, hogy az eddigi módon foglalkozzanak konkrét gazdasági kérdésekkel. Munkájuk az alapszervezetek tevékenységének segítésében, a legfőbb gazdaságpolitikai folyamatok naprakész elemzésében és a szükséges intézkedések kezdeményezésében kell hogy testet öltsön. Az továbbra is elengedhetetlen követelmény lesz, hogy információnk legyen a főbb gazdasági-társadalmi folyamatokról. Meg kell tanulnunk a „zord piac” hatásainak kezelését, mert bármilyen, látszólag „szuverén” vállalati gazdasági lépés, döntés könnyen csaphat át politikumba, s válhat társadalompolitikai, közhangulati tényezővé. Úgy vélem, az elmúlt héten a Tolna Megyei Népújságban megjelent cikkek megfelelő háttéranyagot biztosítottak a mai napirendekhez. Ezért a feladattervben javasoltakhoz csak néhány kérdés erejéig kapcsolódnék. Minél több fiatalt, munkást, értelmiségit nyerjünk meg! A megyében a párt taglétszámának alakulása, a tagfelvételi munka hiányosságai - főleg az utóbbi időszakban - nemcsak a bizalom csökkenését jelzik, hanem a politikai munka fogyatékosságait is. Az egy évvel ezelőtti taglétszámhoz képest a megyében több mint ezer fős csökkenés következett be, a párttagok száma alig haladja meg a tizenötezret. Az idei év első felében - az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva - a tagfelvételekben radikális visszaesés történt, nem értük el az 1987. első fele szerény eredményeinek ötven százalékát sem. Tapasztalataink szerint a kilépettek és a töröltek többsége elbizonytalanodott, nem tud cselekvőén kiállni a párt politikája mellett. Ha a kikerülések nagy része öntisztulást eredményez, a cselekvési egységet erősíti, úgy nem baj, ha e tendencia természetes módon folytatódik. De a párt- munka egészének megújításával, vonzóbbá tételével, megfelelő nevelőmunkával arra kell törekednünk, hogy a politikai reformfolyamatok megvalósításáért cselekedni kész kommunistákat az utánpótlás biztosításában aktivizáljuk. Minél több párttagnak alkalmas fiatalt, munkást, alkotó értelmiségit kell megnyernünk. Ebben nem szabad várnunk semmiféle központi szabályozásra, a friss erők bevonását mindennapi munkánk szerves részeként kell kezelni. Jogos észrevétel, hogy a párttagok egymás közötti elvtársi, emberi, valamint a vezetők és vezetettek közötti személyes kapcsolat sok kívánnivalót hagy maga után. Erőteljes igény, hogy a választott szervek tagjai, tisztségviselői gyakrabban, formalitásoktól mentesen, közvetlen-kötetlen eszmecserék során találkozzanak a munkahelyek kollektíváival, kommunistáival. Fontos, hogy a párttagok a társadalmi folyamatok adott térségre, lakóhelyre vagy munkahelyre gyakorolt hatását közvetlenül is megismerjék, és a felmerülő problémákra - legalább a helyiekre - érdemben reagáljanak. Kezdeményezzék és támogassák olyan politikai légkör kialakítását, amiben a közéleti tisztség, a társadalmi megbízatás fenntartás nélkül köztiszteletben álló feladat. A munka megújításának olyan fontos szubjektív feltételei ezek, amelyeket gondjaink, feladataink megoldása során egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Önálló felelős tevékenységet Az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek önálló, felelős működése érdekében nem elég az elvet csak hangoztatni, gyakorlati lépéseket is kell tenni. A kezdeményezés ezen a téren is a pártra hárul, feltételezve és igényelve e szervezetek országos és helyi szerveinek önálló cselekvését is. Talán formainak tűnik, de mégis tartalmi elemeket hordoz az a törekvésünk, hogy a különböző testületekben csökkenteni kívánjuk a kölcsönös vezetői képviseletet. Nem indokolt, hogy a párt- szervek választott tisztségviselői szinte automatikusan legyenek tagjai a tanács, a szakszervezet, a népfront vezető szerveinek és hadd tegyem hozzá, fordítva sem törvényszerű ez. Meggyőződésem, hogy a párt részéről ez nem jelenti az adott területről történő kivonulást és távolságtartást. Jelentheti viszont a közvetlen, az önállóságot sértő beavatkozás lehetőségeinek korlátozását, igényli a testületekben dolgozó párttagok szerepének növelését és biztosítja a szervezetek, az intézmények vezetőinek - köztük a pártszervek vezetőinek - nagyobb mozgásterét. Megköveteli a gyakoribb találkozást, párbeszédet, véleménycserét a megyei szervek vezetői között. A kölcsönös vezetői képviselet csökkentésével a különböző testületekben dolgozó párttagok felelőssége a párt álláspontjának, politikájának képviseletében nő, mert nem lesz tagja a testületeknek mindig egy olyan „elöljáró”, akinek az úgymond hivatalból kötelessége. Természetes, hogy a pártszervek feladataként az eddigieknél sokkal nagyobb súly- lyal jelentkezik a testületekben dolgozó kommunistáknak a felkészítése, informálása, a velük való folyamatos kapcsolat- tartás kötelezettsége. A kölcsönös képviselet csökkentése a különféle testületek önállósága növelésének csak egyik eleme lehet. A tervezőmunkánál, a feladatok megosztásánál javítani kell a koordinációt, magunkon kezdve: a pártkoordinációt is. Ezzel együtt el kell kerülni azokat a párhuzamosságokat, amelyek a működés tartalmi elemeit teszik szegényessé: azt a gyakorlatot, hogy ugyanazt a témát többszörösen, ugyanabból a nézőpontból és ugyanazon megközelítéssel tárgyalnak párt-, állami, érdekképviseleti vagy társadalmi szervek. Azt gondolom, hogy a különféle állandó munkabizottságok párhuzamos működésére, személyi összetételére ugyanez vonatkoztatható. Az apparátust a mai követelményekhez igazítsuk A feladatterv bevezetőjében szólunk arról, hogy a párttestületek munkájának korszerűsítésével összhangban a politikai apparátus feladatkörét és munkastílusát, szervezetét a mai feladatokhoz, követelményekhez szükséges igazítanunk. Tolna megyében a párt által függetlenített politikai státuszok száma 113. A megyei pártbizottság apparátusának feladatkörére és szervezeti felépítésére vonatkozó javaslat néhány hónap múlva a testület elé kerül. Nyilvánvaló, hogy az apparátusi munka tartalmának, stílusának megújítása rövid idő alatt teljes értékűen nem oldható meg, csakis a szemléletváltozás és a személyi alkalmasság fokozott követelményeinek érvényesítése során. A megyei pártbizottság apparátusának építésében, munkaszervezetének alakításában a gondolkodás és cselekvés követi a párt - s benne a területi párt- szervek - céljainak és feladatainak módosulását. Az már ma is világosan látszik, hogy a korábban kialakult, jellemzően államigazgatási típusú struktúra és tevékenység fenntartása nem célravezető. Ennek következtében valószínűsíthető, hogy a szervezeti korszerűsítés nem hagyja érintetlenül a mai osztályszerveződést, összevonásukon, átalakításukon is gondolkodunk. A különböző munka- csoportok újraalakításának rendező elveként a testületek jobb kiszolgálását kell tekintenünk, valamint azt, hogy a pártbizottság munkatársai operatív beavatkozás nélkül az alapszervezetek, az alsóbb pártszervek munkájához minél több helyszíni, területi, módszertani segítséget nyújtsanak. Az apparátus célratörőbb irányítása és a területi munkához való erőteljesebb kötődése érdekében megfontolandó, hogy a kialakuló állandó vagy éppen ideiglenes feladatra szerveződő munka- csoportok közvetlen vezetését, irányítását a titkárok lássák el. A végrehajtó bizottság javaslatot terjesztett a testület elé a delegálás intézményének bevezetésére és alkalmazásának elveire. Úgy gondolom, ezzel kapcsolatban több kérdés is megfogalmazódhat. Szólni kívánok arról, milyen célok vezérelték a javaslat kialakítását. Napirenden van a választási rendszer módosítása Ismert, hogy a párt szervezeti szabályzata jelenleg nem tartalmazza a delegálást, mint intézményesített gyakorlatot. A párt választási rendszerének módosítása régóta napirenden lévő feladat, ennek előmunkálatai - döntően a párttagság véleménye, sürgetése nyomán - megkezdődtek. A pártértekezlet szabad kezdeményezési lehetőséget adott abban, hogy a területi pártszervek önállóan döntsenektestületeik megújításának, frissítésének módjáról, amennyiben ez szükségessé válik. A párt- bizottság tagjai közül többen jelezték, hogy különböző okok miatt le kívánnak mondani megbízatásukról. Testületen belüli arányuk ugyan lehetővé teszi pótlásuk behívással történő megoldását, de a végrehajtó bizottság - élve a választási rendszer demokratikusabb módszerei alkalmazásának lehetőségével - kezdeményezi, hogy az új tagok egy részét az alsóbb pártszervek, pártszervezetek - mintegy kísérletként delegálják. A delegálás elvei, szabályai általános érvénnyel még nem kidolgozottak, ezért szükségesnek tartjuk, hogy az eljárás alapkérdéseiben állást foglaljunk. Egyben érzékeltetni szeretnénk a küldő pártszervezettel, valamint a delegált testületi taggal kapcsolatos követelményeket, felelősséget is. Úgy gondolom, a párt választási rendszerének továbbfejlesztéséhez, a módszerek kialakításához is hozzájárulhatunk azzal, ha vállalkozunk az előremutató elképzelések gyakorlati kivitelezésére, kipróbálására. Fel kell készülnünk hosszabb távú káderpolitikai feladatok megalapozására is, ezért a XIV. kongresszust megelőző megyei pártértekezlet kádermunkájának segítésére, előkészítésére munkabizottság megválasztását javasoljuk. Elképzeléseink szerint a munkabizottság nem egyszerűen csak a jelölés előkészítésére lenne hivatott. A választási rendszer tervezett módosítása minden bizonnyal alapvető változtatásokat igényel a testületek szerveződésének eddigi gyakorlatában. Lényegében azt várjuk ettől a bizottságtól, hogy tekintse át a testületeket, a tisztségviselők választásával, ösz- szetételével, az egyes területek képviseleti arányaival kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket és tegyen javaslatot, milyen módon közelítsük és oldjuk meg ezeket Felhatalmazást kaphat a bizottság konkrét személyi javaslatok kialakítására és minden olyan káderkérdés felvetésére, amely a pártbizottság, illetve a pártértekezlet hatáskörébe tartozik. A munkabizottság létrehozásával a káderelőkészítő munka szélesebb, demokratikusabb alapokra helyezését szeretnénk megvalósítani, biztosítva azt is, hogy a „titokzatosnak” tűnő kádermunka kapjon nagyobb nyilvánosságot, és a személyi javaslatok kialakításában érvényesüljön az érintett testületek, pártszervezetek, kollektívák véleménye. Megítélésünk szerint a személyi összetételében is megújuló megyei pártbizottság képes az előrelépés irányait kijelölni, a döntések meghozatalának és végrehajtásának kontrollját biztosítani. Igaz, ehhez módszerben, stílusban, kapcsolattartásban másként kell együtt dolgoznunk. A pártszervek tevékenységének megújítása nem öncélú Ez a munka mindenképpen egy tájékozottabb, jól informált testületet kíván, melynek információ-bázisa három oldalról is javítható. Egyrészt: a megyei pártbizottság tárgyi és személyi feltételeinek célirányosabb kihasználásával, másrészt azzal, ha a városi, nagyközségi pártszervek jobban bevonják a helyi politikai munkába az őket is képviselő pártbizottsági tagot. Elősegítik, hogy a párt- alapszervezetek véleményét, a területi és csoportérdekeket megalapozottabban, ha kell harcosabban tudják érvényesíteni. Harmadsorban igen fontos lehet a mindenkinek önmagával szemben megfogalmazott követelménytámasztás és igényesség. Ezek biztosíthatják, hogy megfelelő önszervező munkával, a rendelkezésre álló apparátusok összehangolt segítségadásával a testületi tagok felelősen vehetnek részt a döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásának segítésében és ellenőrzésében. A párttestületek megújulásának, ha nem is döntő, de fontos eleme lehet, hogy az előkészítő munkában, a munkabizottságok tevékenységében mennyire sikerül lényegi áttörést elérni. Elkerülhetetlen, hogy a formális elemeket felszámoljuk; hogy a testületi tagok egy-egy témáról elemzett kritikai értékelést kapjanak, bizonyos esetekben pedig alternatív elgondolásokat is megismerjenek. Ennek érdekében szükséges nemcsak testületi tagokból, de munkahelyük és szakterületük elismert és megbecsült szakembereiből álló tanácsadó testület létrehozása és működtetése a pártbizottság mellett. A tanácsadó tevékenységet a pluralizmus elvét érvényesítve kell kialakítani, hogy az érdekek, a nézetek, vélemények sokfélesége jelenjen meg a különböző elgondolások mérlegelésekor. Amikor a megyében történő eseményeket, mozgást minősítjük, figyelembe kell venni az alsóbb szinteken végzett munkát is, mert csak így kaphatunk reális képet. Az alsóbb pártszervek, -szervezetek munkájához is részben a központi dokumentumok szolgálnak alapul, s reméljük a megyei pártbizottság feladatterve is hasznosítható segítséget nyújt. Az elmúlt időszakban a városi, nagyközségi pártbizottságok szinte a megyei pártbizottsággal egy időben, párhuzamosan kezdték el az állásfoglalásból adódó feladataik kidolgozását. A fokozódó kezdeményező, cselekvőkészségnek érzékelhető jelei vannak. Mindenütt a testületi tagok bevonására, előkészítő bizottságok létrehozására, a párton belüli vitákra helyezték a hangsúlyt. A feladatok lassan kialakulnak, körvonalazódnak az elképzelések, egymást erősítő folyamatok bontakoznak ki. Tisztán kell látni, hogy a pártszervek tevékenységének megújítása nem öncélú dolog. Végső soron az alapszervezetek szintjén teljesedik ki az a munka, melynek eredményeként kialakulhat egy új arculatú, új módon dolgozó, politizáló, mozgalmi párt. Ebben az alapszervezetek nem maradhatnak magukra, minden pártszerv munkájának, döntéseinek segítőén, ösztönzően kell hatnia az alapszervezeti munkára. A végrehajtó bizottság nevében kérem a tisztelt pártbizottságot, hogy a feladattervet, annak részeként a pártmunka nyilvánosságának javítására, az új hatásköri listára, a delegálás intézményének kialakítására és alkalmazására szóló javaslatainkat a vitaindítóval együtt tárgyalja meg és fogadja el. Szavaz a pártbizottság
