Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG MELLÉKLETE 1988. SZEPTEMBER 23. Politizáló pártként a reform élére kell állni Péter Szigfrid vitaindítója Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Elöljáróban szeretném bemutatni röviden az anyag tartalmi megalapozását, előkészítését, mivel úgy gondolom, hogy ez valamennyiünk számára hasznosítható tapasztalatokkal, tanulságokkal szolgál, valamint jelzi a megújulást kereső vélemények sokszínűségét. A pártbizottság elé került feladatmeghatározás előkészítése „több fordulóban” történt. A végrehajtó bizottság először július 5-én, majd további három alkalommal tárgyalta az előkészítés különböző fázisaiban az anyagot. A megyei pártbizottság tagjai kiscsoportos vitákban fejtették ki véleményüket e témában. A közvetlen megyei irányítású pártbizottságok észrevételeit és javaslatait kétszer is kértük, a második esetben testületéi üléseiken. Az előterjesztés szinte mindenütt nagy vitát váltott ki. A rendkívül értékes és gyakran indulatoktól sem mentes vélemények, az egymásnak ellentmondó, vagy az egyetértő álláspontok sokaságát természetesen csak kompromisszumok árán lehetett hasznosítani. Ez érthető, hiszen több mint háromszáz, különböző testületekben dolgozó pártbizottsági tag, tanácsi, tömegszervezeti, érdekképviseleti szerv vezetőjének észrevételét kellett figyelembe venni, keretbe foglalni. Úgy gondolom, hogy a jövőben is ekként fogható fel minden ilyen jellegű eszmecsere. A végrehajtó bizottság a most nem érvényesített, a részkérdésekre vonatkozó észrevételeket is hasznosítani kívánja munkája során. Személy szerint is örülök annak - és szeretném ezúton is megköszönni -, hogy a véleményezésre felkért testületi tagok, valamint a Tolna Megyei Népújság közreműködésével a párttagok, a lakosság igen aktívan, kritikusan és felelősségérzettel nyújtott segítséget álláspontunk kialakításához. Erre a jövőben is minden fontos kérdés megvitatásakor számítunk. Természetesen, hogy minden kérdésben nincs és nem is volt egység. Ilyen volt többek között a tanácsadó testület működésének, funkciójának többoldalú megközelítése, az apparátus szervezeti korszerűsítésével összefüggő vélemények sokszínűsége, az állandó munkabizottságok további működtetése vagy megszüntetése, stb. Ezekre a későbbiekben szeretnék visszatérni. Kötelességünk felvállalni a párttagokat foglalkoztató kérdések megválaszolását Egység volt tapasztalható a változások, a megújulás igényében, szándékában, az elhatározottságban; abban, hogy kötelességünk felvállalni a párttagokat foglalkoztató kérdések megválaszolását. Azt mondjuk, hogy kész receptjeink nincsenek, válaszainkkal a tévedés lehetősége is együtt jár. De ha a megyei testület példát akar mutatni a megújulásban, ha biztosítani akarja a kibontakozás politikai feltételeit - márpedig ezt akarjuk -, akkor nincs más választása mint politizáló, mozgalmi szervezetként a reform élére kell állnia. Nem gátolhatja cselekvésünket a melléfogástól való félelem. Nagyobb hibát követünk el, ha elmegyünk gondjaink mellett, ha másnak adjuk át a terepet - márpedig vannak akik erre hajlamosak -, mert ezzel lehetőséget adunk a miénkkel ellentétes vagy kétkedést, pesszimizmust erősítő nézeteknek. Először a megyei pártértekezlet összehívásának szükségességével, indokoltságával kapcsolatos véleményekre szeretnék kitérni. Mint ismeretes, ebben a kérdésben az országos pártértekezlet és a központi pártszervek az alsóbb szintekre nézve nem foglaltak állást. A területi és a helyi pártértekezlet összehívásának sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs. Szükségességét helyben, az adott politikai viszonyok ismeretében kell és lehet eldönteni. A kérdés megválaszolásakor alapvetően két tényező együttes megítélése vehető számításba. Az egyik- milyen megyei jellegű problémák vagy feladatok azok, amelyek programszintű kidolgozása meghaladja egy igényesen dolgozni törekvő, helyi szintekre támaszkodó párttestület lehetőségeit. A másik ebből következik: az adott párttestület, a vezetői garnitúra alkalmasnak ítélhető-e a feladatok kialakítására, megoldásuk vezénylésére? A előbb felvetett kérdések megválaszolását természetesen megterhelhetik olyan elemek is, mint például: „ha máshol csinálják, nálunk miért ne legyen”; „ártani nem árthat”; „ha a vezetésnek nincs félnivalója, nyugodtan vállalkozhat rá”, stb. Ezek a felvetések Tolna megyében is - bár szórványosan - megtalálhatók. A véleménynyilvánítók döntő többsége azonban nem elsősorban hangulati oldalról, hanem a pártértekezlet funkciója felől közelítette és válaszolta meg a kérdést. A társadalmi és gazdasági munkában kell megoldást találnunk A megyei pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetés során mindössze egy elvtárs fejtette ki azt a véleményét, hogy a megyei pártértekezlet jobban biztosíthatná a testület nagyobb arányú megújítását, mint a pártbizottsági ülés. A közvetlen megyei irányítású párt- szervek közül egy - a simontornyai - nagyközségi pártbizottság hangsúlyozottan „nem személyi okok miatt, hanem néhány részterületre vonatkozó feladat tisztázása érdekében” javasolta megyei pártértekezlet összehívását. Ilyen alapszervezeti taggyűlési állásfoglalásról eddig kettőről tudunk, és néhány alapszervezet jelezte, hogy a párttagok ilyen kérdéseket is megfogalmaztak. A vélemény- nyilvánítók a megyei pártértekezlet ösz- szehívásának szükségességét - bár tapasztalható elszórtan a funkcióban lévő vezetőkkel szembeni fenntartás is - nem a személyi kérdések rendezése miatt, hanem azzal indokolták, hogy a társadalmi és gazdasági élet területén a megyében is több probléma vár megoldásra. Természetesen valamennyien érzékeljük a nap mint nap felvetődő gondokat. Mint az írásos előterjesztésben is jelezzük, Tolna megyében is megtalálhatók a helyi politikai-gazdasági munka fogyatékosságai nyomán keletkezett feszültségek, de azt is látni kell, hogy a meglévő gondok többsége nem helyi eredetű, azok alapvetően az ország gazdasági helyzetével, a politikai intézményrendszer átalakulásával kapcsolatos bizonytalanságokkal függnek össze. A helyi jellegű gondok jó részét az adott helyen lehet és kell megoldani. Ilyen értelemben a megyei pártértekezlet a helyi feszültségeket mérséklő várakozásokat nem tudná kielégíteni és nem is lehet feladata. Szeretném azonban azt is elmondani, hogy a különböző, a lakosságot, a párttagságöt joggal irritáló, nemegyszer a vezetői munka hiányosságaival, netán a visszaélésekkel kapcsolatos álláspontunk egyértelmű: határozottan vissza kell utasítani minden olyan magatartást és megnyilvánulást, amely idegen a párt politikájától. Idegen az, hogy egyes gazdasági és tanácsi vezetők antidemokratikus, autokrata módon kezelik a munka- és a lakóhelyi kollektívákra tartozó kérdések eldöntését, s néha úgy tűnik hitbizományként kezelik a rájuk bízott javakat. Úgy gondolom, hogy az arra illetékes szervek - köztük a helyi pártszervek is - akkor cselekszenek helyesen, ha a konkrét kérdések elbírálásakor a nyilvánosság bevonásával megfelelő következetességgel és szigorral járnak el. Erre friss példa a Szekszárd városi párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülése, ahol állást foglalt a helyi lakásépítési támogatás rendszerének működésével kapcsolatosan nyilvánosságra került kérdésekben. Személyes felelősségre- vonást kezdeményezett és állásfoglalását a mai városi tanácsülés elé tárja. A Szekszárdi Áfész pártalapszervezete ennek tisztázására javasolta a megyei és városi pártértekezlet megtartását. A becsületesen dolgozó vezetőket meg kell védeni Nem fogadható el viszont az a közszájon forgó vélemény, mely szerint minden vezető előbb-utóbb kompromittálódik. A megyében a vezetők döntő többsége becsületesen dolgozik, tisztességesen él. Nekünk kötelességünk megvédeni őket az intrikáktól, rosszindulatú megjegyzésektől. Kiállunk mellettük akkor is, ha a politikánkat vállaló, azt szolgáló döntéseikben elvétve tévednek is. A jogi és erkölcsi normáinkat sértőkkel szemben viszont határozott intézkedéseket teszünk, illetve kezdeményezünk. Ezek a jelenségek szerencsére nem általánosak, s az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk azt is, hogy döntően nem is a megyei szervek munkájában tapasztalhatók. A párt-végrehajtóbizottság úgy látja, hogy a megye párt-, állami és társadalmi vezetőinek többsége képes a megújulásból adódó feladatok vállalására, a végrehajtás megszervezésére. A vezető testületek és a választott tisztségviselők körének frissítése már korábban megkezdett folyamat. A pártbizottság és párt-végrehajtóbizottság tagságának mintegy fele cserélődött ki az 1985-ös megyei pártértekezleten és azt követően. Ugyanezen időszak alatt a választott tisztségviselők háromnegyed része cserélődött ki a megyei tanácsnál, fele részben az SZMT-nél és teljes körben a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottságnál. Jelentős mértékű kádercserét eredményezett a mintegy ötven egy- testületes pártbizottság létrehozása is. A vezetői váltások nyomán az üzemi, az intézményi és a nagyközségi-községi pártbizottságok élén a korábbinál dinamikusabb vezetői garnitúra kezd kialakulni. Az újonnan megválasztott tisztség- viselők élvezik választóik bizalmát, munkájukat felelősségteljesen végzik. A megyei pártbizottság és az alsóbb pártszervek viszonyában kialakulóban van egy olyan munkastílus, amely épít és számít az alapszervezetek, a párttagság véleményére, közreműködésére a megyei döntések kialakításában, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt egészében tulajdonképpen 1987 óta zajló viták és a megye párttagságával több alkalommal folytatott eszmecsere tapasztalatai úgy véljük kellő alapot biztosítanak mai helyzetünk reális megítélésére és feladataink számbavételére. Ennek a folyamatnak a szerves részeként készülünk 1989-ben a XIV. pártkongresz- szust megelőző megyei pártértekezlet tartalmi és szervezési megalapozására. A párttagsággal való rendszeres kapcsolat és a vezetői munka igényessége a megyei testületek munkája megújításának fontos tényezője, ha úgy tetszik: garanciája is. Mindezeket együttesen értékelve az a véleményük, hogy mivel a megyei feladatok kialakításához az országos pártértekezlet állásfoglalása megfelelő alapot és mozgásteret biztosít, a testület működése tartalmi, személyi megújításának feltételeit és feladatait a pártbizottság képes megoldani, ezért megyei pártértekezlet összehívása nem indokolt. Kulcskérdés a párt tevékenységének megújulása A közhangulat elemzése alapján megállapíthatjuk - és ezt a vélemények az eszmecsere során megerősítették hogy a májusi pártértekezlet után csak rövid időre sikerült megfordítani a bizalomvesztés folyamatát. A kibontakozáshoz nélkülözhetetlen, a pártértekezlet által megteremtett „politikai tőkét” nem sikerült maradéktalanul kiaknázni. A társadalmi feszültségek és benne a gazdaság romló reálfolyamatai nem változhattak meg pusztán attól, hogy a párt- értekezlet állásfoglalást fogadott el, s megújította a vezető testületeket. Nem hozhatott fordulatot a termelés szférájában, csak átmenetileg tompította a felgyülemlett feszültségeket. Ezért a politika, a gazdaság eredményessége iránt ismét felerősödött a türelmetlen várakozás. A pártértekezlet egységes és összefüggő, új koncepciót fogadott el a politikai rendszer belső felépítéséről, működéséről, reformjáról. Ennek kiindulópontja és kulcskérdése a párt tevékenységének megújulása, amelyet egyensúlyi zavarok, a szerkezetátalakítás nem könnyű feladatai, továbbá a romló élet- színvonal és hangulat miatt bonyolult, nehéz politikai helyzetben kell megvalósítani. Erre az összetett helyzetre épült a Központi Bizottság 1988. június 23-ai ülésén elfogadott feladatterv. Ez a program elsősorban a párt és az államszervezet központi, döntéshozó intézményei számára határozott meg feladatokat, ugyanakkor feltételezi a párttagság, a pártonkívüliek aktív közreműködését, a helyi politika önálló alakítását is. A Központi Bizottság feladatterve tükrözi a pártértekezletnek a párt szerepéről vallott felfogását: azt, hogy az MSZMP- nek tényleges politikai pártként, mozgalmi jellegének erősítésével, demokratikus belső viszonyok között kell dolgoznia. Ehhez olyan politikai feltételek és szervezeti keretek létrehozására van szükség, amelyek egyidejűleg teszik lehetővé a párttagok részvételét a politika alakításában és a végrehajtásban. Szükség van a különböző társadalmi vitákra, politikai nézetkülönbségek türelmes kelésére és a pártéletbe való ötvözésére, egy jól működő belső, többcsatornás tájékoztatási rendszer kiépítésére. Mindez segítheti az új típusú pártegység kialakulását. Ezekkel a célokkal van összhangban a szervezeti szabályzat módosítása, a tanácsadó testületek létrehozása, a vezető testületek feladat- és hatáskörének átdolgozása, a döntési és az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata, a párt választási rendszerének módosítása, az alapszervezetek feladatainak, működésének újraszabályozása. A műhelymunkák nagy intenzitással folynak. Sajnos - s ez a mi hibánk is - ezekből a párttagság pillanatnyilag keveset érzékel. Mivel a párt az előbbiekben vázolt kérdéseknél fogva valamennyi fontos működési és szervezési elvével és gyakorlatával egyszerre kénytelen elmélyülten foglalkozni, érthető, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Azonban azt gondolom, hogy a már jelenleg is folyó munkákról és a közeli hónapokban megjelenő vitaanyagokból a pártszervezeteket rendszeresebben, szinte naprakészen kell tájékoztatni. Az alapszervezetek úgy érzik: magukra maradtak Szólnunk kell arról is, hogy az alsóbb pártszervek, az alapszervezetek a korábbiakhoz képest szokatlan helyzetbe kerültek. Nemcsak lehetőség, hanem sür(Folytatás a 2. oldalon.) Péter Szigfrid
