Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
MA Hétről hétre 1988. szeptember 3.' SZOMBAT- hírről hírre XXXVIII. évfolyam, jj 211. szám (2. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Nemcsak építi, értékesíti is a TAEV Vasbetonból is változatos, igényes lakóházak Három szintnél nem magasabb, magastetős, zöld területtel kerített, egységes arculatú lakóházakat utcasort épít a TÁÉV Szekszárdon. A vállalkozás újdonsága kettős, részben olyan különböző méretű, 52 négyzetmétertől 80 négyzetméter alapterületig terjedő lakásokat kívánnak nyújtani a főként második lakásra, minőségi cserére váróknak, amelyik szinte átmenetet képez a bérházi és a családi házak között, sorház jellegű otthont jelent Másrészt azt szeretnék ezzel a beruházással bizonyítani, hogy az általuk kifejlesztett vasbeton szerkezettel, a hagyományostól eltérő módon, ha úgy tetszik paneljellegű építkezéssel is lehet emberléptékű, tetszetős lakóépületeket emelni. Nem utolsósorban pedig mindezt első ízben nemcsak saját kivitelezésben, tervezésben, de saját értékesítésben is realizálják. Az új lakóegyüttes a Bakta domboldalon, az úgynevezett Bakta D ütemben épül, ahol a tervek szerint 120 körüli lakás kap majd helyet Az idén megkezdett munkák nyomán az első ütemben az 59 lakásból ez évben húszat adnak át mégpedig 23 ezer 500 forint négyzetméterenkénti áron. . -tzs-kaMutatós homlokzat tetőtér-beépítéssel I Végre a környezetet is figyelembe veszik I ___ A földszinti lakásokhoz terasz és minden lakóegyütteshez legalább a lakás alapterületének megfelelő zöldterület kapcsolódik majd Olvasóinkhoz Ma, szombaton a megszokottnál vékonyabb, nyolcoldalas újságot tart kezében a tisztelt olvasó. A magyar sajtó, rádió, televízió az elmúlt hetekben, hónapokban többször is megírta, elmondta, hogy a szükségesnél kevesebb újságnyomó papír áll a kiadók, nyomdák rendelkezésére. Ez elsősorban külkereskedelmi kérdés, bár kétségtelenül vannak olyan vonatkozásai is, amelyek nem a külkereskedőkön múlnak, hanem a papír ésszerűbb elosztásával, felhasználásával függnek össze. Száz szónak is egy a vége, a többi napilaphoz hasonlóan mi szintén kénytelenek vagyunk a heti oldalszámot csökkenteni. A technikai lehetőségeket is figyelembe véve úgy gondoljuk, az a legkevésbé rossz megoldás, ha szombati számunk két hetenként nyolc oldalon jelenik meg. Hangsúlyozzuk: nem értünk egyet ezzel a tőlünk nem függő központi intézkedéssel, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni, mint ahogy azt is, hogy a nyolcoldalas szombati számunk annyiba kerül, mint a tizenhat oldalas. Reméljük, ez a kényszerintézkedés átmeneti. Addig is, amíg visz- szaáll a megjelenés megszokott rendje, a rendelkezésünkre álló terjedelem határain belül igyekszünk a korábbinál érdekesebb, olvasmányosabb lapot letenni tisztelt olvasóink asztalára. Ehhez segítségüket is kérjük: akár telefonon - ügyeletesünk szinte állandóan a rendelkezésükre áll -, akár személyesen vagy levélben mondják el, írják meg véleményüket, ötletüket, javaslatukat, azt, hogy milyen írásokat, milyen lapot várnak tőlünk. Segítő szándékú együttműködésüket előre is köszönjük. Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról tájékoztatták a sajtó képviselőit pénteken a Parlamentben. A Minisztertanács sajtóirodája szervezte tájékoztatón Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője az immár hatodízben átdolgozott tervezetről elmondotta: a törvényjavaslatot a legutóbbi ülésen elfogadta a kormány, s hétfőn benyújtják az Országgyűlés elnökéhez. A továbbiakban a tervezetet megvitatják az Országgyűlés bizottságai, majd október 5-én kerül a Parlament plénuma elé. A gazdasági társaságokról szóló törvény várhatóan 1989. január 1 -jén lép hatályba, addig azonban - a jogszabályi ellentmondásokat elkerülendő - módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyv, a Munka Törvény- könyve és a Büntető Törvénykönyv egyes paragrafusait, illetve egyes törvényeket, köztük a belkereskedelmi, illetve az állami pénzügyekről szóló törvényt. A javaslattal egy időben terjesztik az Országgyűlés elé a külföldi beruházásokról szóló törvényt, s elképzelhető, hogy - a gazdálkodó szervezeteket érintő - átalakulási törvény is készül. Ha igen, akkor az utóbbi javaslatát az év végéig megvitatja a Parlament. Sárközy Tamás hangsúlyozta: a gazdasági társaságokról szóló törvény nem tekinthető csodaszernek, de nem is jelentéktelen lépés a szocialista piacgazdaság szervezeti kereteinek megteremtése felé. Rámutatott: ez a magas szintű jogszabály - a hazai gyakorlatban először - nem kerettörvény, vagyis nem kapcsolódik hozzá végrehajtási rendelkezés. Kitért arra is, hogy a természetes személyek alakította társaságoknál az alkalmazottak száma legfeljebb 500 lehet. Ezzel azt kívánja elérni a kormány, hogy ne jöhessen létre nagyobb magánvállalat. Minden más esetben - az adminisztratív korlátozás helyett - piaci eszközökkel avatkozik be az állam, például felvásárolja a részvények többségét, ha egy adott magántársaság tevékenységét nem ítéli megfelelőnek. Pulai Miklós, a Gazdaságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettese, miniszterhelyettes felhívta a figyelmet; fontos hogy milyen közgazdasági feltételek között fejti ki hatását az új törvény. A jogszabály elő kívánja mozdítani a gazdasági verseny kibontakozását, éppen ezért versenysemleges, nem a szervezeti formát, a társaságban résztvevők szektorális különbségét veszi szabályozás alapjául, hanem a tevékenységi elvet. Külügyi szóvivői tájékoztató Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek közelgő ni- cosiai értkezeletéről és a tiszteletbeli konzuli intézmény bevezetéséről nyilatkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek a Külügyminisztérium szóvivője pénteken a minisztérium Duna-parti épületében. Komoróczki István elmondta, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma külügyminisztereinek értekezletét szeptember 5-10. között Nicosiában rendezik. A szóvivő a magyar Külügyminisztériumnak a tanácskozás résztvevőihez intézett üdvözletét tolmácsolva rámutatott arra, hogy a 101 tagállamot tömörítő mozgalom a nemzetközi kapcsolatok fontos tényezője. Több mint negyedszázados tevékenysége során biztosította alapelvei érvényesülésének folyamatosságát, megőrizte cselekvőképes egységét. A Külügyminisztérium nagyra értékeli, hogy a mozgalom következetesen fellép a béke megőrzéséért, a leszerelésért, a gyarmatosítás maradványai és a fajüldözés felszomlásáért, a nemzetközi-gazdasági kapcsolatok igazságos átalakításáért, a regionális konfliktusok politikai eszközökkel való megoldásáért. A szóvivő kifejezte meggyőződését, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának világpolitikai szerepe a jövőben tovább növekszik, tagországai aktivitásukkal, kezdeményezéseikkel hozzájárulnak a nemzetközi helyzet kedvező irányú változásaihoz. Hazánk fontosnak tartja, hogy a mozgalom segítse elő a regionális konfliktusok rendezési folyamatának további kibontakozását - Így az Afganisztánról szóló genfi megállapodások szigorú betartását és végrehajtását, a kambodzsai rendezés fel- gyorsítását - valamint a tagországok közötti bizalom és együttműködés erősítését. Hazánk kétoldalú kapcsolatai az el nem kötelezett országokkal rendezettek, mentesek a politikai problémáktól - mutatott rá a szóvivő. Magyarország az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján az együttmű ködés továbbfejlesztésére, a kapcsolatok sokszínűbbé tételére törekszik. A nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben vallott nézeteink és érdekeink egybeesése alapot teremt arra is, hogy a világ országainak együttműködését segítő politikai, gazdasági feltételek kialakítása érdekében közös akciókban vegyünk részt. A Külügyminisztérium bizonyos abban, hogy az el nem kötelezett országok közelgő külügyminiszteri értekezletén olyan reális, felelősségtudatot tükröző álláspontokat fogadnak el a részvevők, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi helyzet általános javulásához, a mozgalom egységének megőrzéséhez, a fejlődő országok társadalmi-gazdasági haladásának előmozdításához. A szóvivő ezután a tiszteletbeli konzuli intézmény bevezetéséről szólt. Mint mondotta, a Magyar Népköztársaság 1988. augusztus 15-i hatállyal döntött a tiszteletbeli konzuli tisztviselők intézményének újbóli bevezetéséről. Ennek jogi alapját a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi szerződéshez való csatlakozásunk teremtette meg, egyes részleteit pedig külügyminiszteri rendelet szabályozza. Miért változtassunk? A szekszárdi városi pártbizottság legutóbbi ülésén „feloszlatta” az apparátus pártalapszer- vezetét. A megdöbbentőnek ható mondat után nem „krimi” következik annak taglalásával, hogy az alapszervezet milyen hibákat követett el, hogy erre a lépésre sor került. Éppen ellenkezőleg, azért fogja „átszervezni magát” az alapszervezet a pártbizottság döntése alapján, hogy az eddiginél hatékonyabb lehessen az apparátus munkája. A döntés célja az, hogy a pártbizottságon dolgozó kommunisták közelebb kerüljenek a pártmunka mindennapjaihoz, illetve saját alapszervezeti tevékenységükön keresztül is érezzék, melyek azok a kérdések, gondok, problémák, amelyek a párttagságot foglalkoztatják. Melyek azok a városi témakörök, amelyekben valamilyen politikai beavatkozásra van szükség, és ezeket a kérdéseket továbbítani tudják közvetlen módon is a pártbizottság vezetéséhez. Természetes, hogy a testületi döntések előkészítése is többoldalú lehet, mint amilyen volt a szintén megszüntetett területfelelősi rendszer alapján. Hogy milyen lesz az új, arról a pártbizottság már nem döntött, ennek kidolgozására az alapszervezetek beérkező javaslatai alapján a következő pártbizottsági ülésen kerül sor Ez csak egy módosítás, illetve változtatás a sok közül, amelyekről a pártbizottság tagjai „első olvasásban” tárgyaltak. A fő kérdés az volt, hogy mennyire és hogyan lehet meggyorsítani a pártmunka átalakítását a jelen körülmények között Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy az országos pártértekezlet döntést hozott ugyan a párt belső megújításáról, de ennek részleteiről nem, és nem is hozhatott, hiszen az úgynevezett helyi sajátosságok, amelyek között az alapszervezetek, de egy-egy pártbizottság is dolgozik, jelentősen eltérnek egymástól. Ugyanakkor a régi szervezeti szabályzat érvényben van, módosításáról, éppen a valóság folyamatait is figye- lembevéve, a kongresszus dönt. A változtatásokra addig nem lehet várni, mert az élet sem áll meg, és nem várja a kongresszusi határozatot. Vita volt arról is, hogy meddig lehet elmenni, lehet-e és kell e „előzni” a változtatásban, a folyamatok gyorsításában. A hangos gondolkodás folyamán végül is az az álláspont kristályosodott ki a pártbizottság ülésén, hogy nem előzésről van szó, hanem arról, hogy a pártbizottságok a saját helyzetüket, feladataikat jól mérjék fel. Ha ez megvan, akkor ehhez ki lehet alakítani a legmegfelelőbb szervezetet, módszereket, munkastílust. Nem azért kell tehát változtatni és az új megoldások mellett érvelni - az alapszervezetek tagjainak is -, hogy ne nézzenek bennünket konzervatívnak, hanem azért, hogy a párt politikáját és ezen belül a saját feladatainkat minél hatékonyabban tudjuk megvalósítani. - i -
