Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
1988. szeptember 21. ^NÉPÚJSÁG 3 Az állami húsipar feladatairól Kevesebb árut vettünk többért A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett áruforgalmi gyorsjelentése arról ad számot, hogy a kiskereskedelem januártól augusztus végéig 435,2 milliárd forint értékű árut értékesített. Folyó áron 10,9 százalékkal nagyobb, összehasonlítható áron 5,2 százalékkal kisebb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy az idén nyolc hónap alatt 5,2 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, 10,9 százalékkal nagyobb összegért. A forgalomcsökkenés különösen a vendéglátásban és a ruházati- cikk-kereskedelemben számottevő, 17,2, illetve 13,7 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy a lakosság készpénzbevételeinek a korábbiaknál kisebb hányadát fordítja bevásárlásokra: az elmúlt év első nyolc hónapjában 100 forint bevételből átlagosan 74,28 forintot költöttek el az üzletekben, idén ebben az időszakban csak 72,83 forintot. Az augusztusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy az élelmiszer-kereskedelem a nyári főszezonban megfelelően gondoskodott a vásárlókról. A tavalyihoz képest bővebb választékot kínál füstölt árukból, sajtfélékből, sörből, darabolt baromfiból. A korábbiaknál több volt viszont a kifogás a hűtőtárolást igénylő cikkekre, amelyek a nagy melegban gyakran megromlottak. Ugyancsak a hosszan tartó kánikula miatt növekedett az igény a féltartós és tartós tej iránt, ám ezekből a termékekből nem volt elegendő. A meglévő hinyosságok, a helyenként tapasztalható áru után pótlási gondok ellenére összességében javult az élelmiszer-kínálat az egy évvel korábbihoz képest. Az augusztus első két hetében lebonyolított nyári kedvezményes vásár mindössze 3,7 százalékos forgalomnövekedést eredményezett. A hónap folyamán a viszonylagos árubőség mellett sem tudott a kereskedelem folyamatosan eleget tenni az igényeknek. Az iskolakezdet előtt több helyütt hiányoztak a boltok polcairól a kamaszméretű öltönyök és pantallók, és hiány volt a mind keresettebb farmer alapanyagú és egyéb méteráruból. Az utóbbi időben egyre többen szeretnének vékony pamut méterárut vásárolni, hogy otthon készítsék el a fehérneműket, amelyeknek konfekcióban igen magas az ára. Ezekből az anyagokból a kereskedelem nem tudja kielégíteni az igényeket. Augusztusban a korábbiaknál jobb volt a kínálat hagyományos és félautomata mosógépekből, centrifugákból, öt- venliteresnél nagyobb villanybojlerekből, asztali és sztereorádiókból, feketefehér és színes televíziókból egyaránt. Továbbra sincs azonban elegendő hazai gyártmányú automata mosógép, hűtő- szekrény, s egyre inkább hiánycikk a fagyasztóláda és -szekrény. Romlott a boltok választéka a háztartási vegyi áruk egy részéből, egyebek közt babaápoló szerekből, fogkrémekből és cipőkrémekből. Több helyről jelezték a kereskedők azt is, hogy nem tudnak kellő mennyiségű szintetikus mosogatószert és pipereszappant beszerezni. E cikkekből kevesebb van, mint tavaly augusztusban volt. Változatlanul élénk a forgalom a Tü- zép-telepeken. Az ellátás cementből, mészből és mészhidrátból megfelelő, romlott viszont a tetőfedő anyagok, gerendák, valamint a parkettafélék kínálata. A többi építőanyagból nem rosszabb a választék, mint korábban volt, az akadozó áruutánpótlás miatt azonban a kereskedelem nem tudja megfelelően kielégíteni az építkezők igényeit. A gyorsjelentés ezúttal foglalkozik az áruforgalom jövőbeni várható alakulásával is. Eszerint a kereskedelem az év hátralévő részében a vásárlások további csökkenésével számol, azaz, hogy a tervezett 3,2 százalékkal szemben legalább 4,3 százalékkal kisebb lesz az összehasonlítható áron számolt forgalom a tavalyinál. Különösen a vendéglátás és a ru- házaticikk-kereskedelem értékesítésének további csökkenésére számítanak. Miután a lakosság további áremelésektől tart, számítani kell bizonyos mértékű felvásárlásra is, elsősorban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek körében. A kereskedelemnek gondot okoz, hogy sok helyütt még nem heverték ki a múlt évi felvásárlásokból adódó megterhelést, így jó néhány termékből - például az építőanyagok egy részéből - azóta sem tudják a megfelelő mennyiséget kínálni. A vásárlókat nem nagyon tudják biztatni, mert az igényeket nagyon nehéz felmérni, s elképzelhető, hogy néhány árucsoportból túlkínálat lesz, s mások továbbra is hiányozni fognak a boltokból. Kemény próbatételt jelentett az elmúlt esztendő az önállóvá vált húsipari vállalatok számára. Annál is inkább, mivel eleve a nagyságrendjükből adódóan is több problémával küszködnek, mint a regionális, kisebb kaliberű „testvéreik”, ahol a szerkezetváltás, egy-egy új termék piacra dobása messzemenően könyebb feladatnak számít. De tulajdonképpen az igazi gondot nem is annyira ez a terület jelenti, mint inkább az, ami a sertések vágás utáni minősítése kapcsán kerül napvilágra. Ez pedig a zsíros, vizes, nem igazán értékes hús. Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelés ugyan a bázisnál magasabb, ám a tervezettnél alacsonyabb volt, és ebben a szarvasmarha- és juhállomány csökkent, a sertésállomány szinten maradt. Azon a szinten, amin eddig is volt, már ami a sertéshús minőségét illeti. Mert a valódi fehérjetakarmányozástól és az attól várható produkciótól sajnos - ami a mai képnél vigasztalóbb lenne - még messze vagyunk. Ennek ellenére is jó évet tudhat maga mögött az állami húsipari szakágazat. Biztosította a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, a szocialista országokkal elő szerződéseinek eleget tett - az már más kérdés, hogy milyen áron - és a tőkés devizamérleg zárásakor még pluszt is elkönyvelhettek. De ne csupán általánosságokat emlegessünk, sokkal inkább azzal próbálkozzunk, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat sajátosságainak megfelelően elemezzük a kérdést. Mert az önállósodott vállalat valóban jó évet zárt tavaly, de hogy ez az idé is így legyen, ahhoz bizony igen keményen meg kell dolgoznia a kollektívának. Húsminőség és takarmányozás Maradjunk talán a sertéshús minőségénél. A fajtakérdés javarészt megoldott Tolna megyében, még akkor is, ha e téren azért akad tennivaló. A korszerű, vágás utáni húsminősítésnél kiderül, a szekszárdi vállalatnál vágott sertések minősége is gyenge, magyarán zsíros a hús, magas a víztartalma, amiből nehéz komoly nyereséget produkálni. Mindez takarmányozási gondokra vezethető vissza, de a termelőt csak és kizárólagosan bírálni ezért nem lehet. Különösen akkor nem, amikor legjobb esetben is kéthetente változik a takarmányok bel- tartalmi értéke, amikor a napraforgóhéj mondjuk éppen szóját helyettesít, és amikor ilyen magasak a tápárak. Négy évvel ezelőtt, a nagyszerűnek mondott sertéstartási időszakban a négy és fél hónap alatt „felfújt” sertés 105 kilogrammjában 20,5 százalék fehérjetartalom mellett 71 százalék volt a víztartalom. Ugyanakkor ma egy átlagosan nevelt hízó nyolc hónapos korában 76 százalék víztartalommal bír. A sertéscomb már csak a dollárérdekeltség miatt is igen fontos, hogy jó arányokat mutasson, mert 3,5 kilogramm tiszta hústömeget kell tartalmaznia normál esetben és ugyanakkor akad példa arra is, hogy csonttal együtt is csupán 3,5 kiló a comb... A Szekszárdi Húsipari Vállalatnak négyes feladatrendszernek kell nap mint nap megfelelnie. A gazdaságpolitika diktálta feladatai - ellátni a környéket és kiemelten a fővárost jó minőségű tőkehússal és töltelékáruval. Csökkenő szubvenció mellett illik teljesítenie dollárbevételi terveit, természetesen nyereségesen kell a mai körülmények között is üzemelnie, amit egy jó prosperáló vállalat esetében akár erkölcsi kérdésként is kezelhetünk, és az államközi szerződésekben foglaltaknak is meg kell felelni. Az idei év a vízválasztó Ma Magyarországon 13 termelő vállalat 38 egysége összesen 6 millió körüli sertést vág le, míg a 400 körüli számot mutató regionális vágóhíd és húsfeldolgozó ennek csupán a felét. Kisebbek, s talán így kevésbé szigorúak is a velük szemben kialakított feltételek. Igaz, MÉM-rendelet szabályozza a hi- géniai előírásokat, aminek módosítását 1985-ben várta mindenki, de erre csak az idén került sor. Egységes rendelkezés vonatkozik vállalatra, kisvágóhídra egyaránt, de a nagyságrendek miatt sem nehéz eldönteni, hogy a teljesítés hol könnyebb. Az exportra termelés üzemfenntartási követelményei olyanok, mint a szentírás, melynek teljesítése komoly anyagi erőket köt le, ezt is könnyű belátni, így az idei esztendő várhatóan valódi vízválasztó lesz a tekintetben, hogy az állami húsipari vállalatok közül melyik marad talpon. Magyarán, melyik lesz képes nyereségesen üzemelni. A Szekszárdi Húsipari Vállalat exportérdekeltsége egyértelmű feladat, nagy munka, de megéri, s hogy teljesíthető legyen, időnként a vállalat „ki-kicsap” a megyéből, hogy mindig legyen mit tenni a sonkásdobozokba. Bács-Kiskun megyéből például akad olyan téesz, aki ugyan részvényese a Bácshúsnak, de ide szerződik Szekszárdra, 10-12 ezer sertéssel. Indok, hogy nem kell várakozni, a vállalat elviszi azonnal állatait, s nekik nem mindegy a túltartás plusz költségeitől való megszabadulás. (Tolna megyéből évente körülbelül 65-75 ezer sertés kerül ki más vágóhídra...) Változatlan arányok Két mérőszámot alkalmaznak mindenütt, mely az egy főre jutó sertéshústermelésből, illetve a fogyasztásból kerül kiszámításra. Magyarországon az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás 43 kilogramm. Négy éve - a sertéstermelési, vágási csúcs idején - egy főre 164 kiló csontos sertéshús jutott, az összes fogyasztás (benne a szárnyas is) meghaladta a 80 kilogrammot. Az arányok mára változatlanok, tehát 43 kiló az egy főre jutó fogyasztás, de el kell adni további 60 kilónyit is a piacon. Mindez azért okoz gondot, mert a minősége kívánnivalót hagy maga mögött. Hartmann Lajos a vállalat igazgatója mondta: - A vállalat nem engedheti meg magának még egyszer, hogy veszteséges legyen. Mindezért mit tesz? Ésszerűen kockáztat például, s nyer vele néhány milliót. A hogyanja mindennek: tavaly decemberben már készen volt a hűtőház építésének teljes tervdokumentációja 9,3 millió forint értékben. Ha a terv nem került volna megvalósításra, annyi a vállalati veszteség. A tervet azonban elfogadták, a hűtőház építése jó ütemben halad, és fél évvel korábban készül el éppen emiatt. A fél esztendő bértárolási dija és a szállítás költsége összesen 60 millió forintra rúgott volna. A tervpályázatot 24 hónapos építési idővel tűzték ki, de elkészül 18 hónap alatt... Kockázatos lépés volt? Igen, de bejött! Úgy tűnik, valahogy így is lehet. Sőt, talán kell is! SZABÓ SÁNDOR Talpon maradásért a Ganzban Az egykori neves Ganz-Mávag Vagon és Gépgyár évek óta gazdasági nehézségekkel küzd. A gazdálkodás javítása érdekében tavaly hét önálló vállalatra bomlott az egykori nagyüzem. Közülük legnagyobb, a Ganz Mozdony és Vagongyár Vállalat az eltelt időszakban sem tudta valóra váltani a megújhodási elképzeléseket, igaz ebben fontos szerepet játszott az önállósuláskor „örökölt” több milliárd forintos adósság. Az elmúlt hetekben lezajlott csődeljárást követően további önálló gazdálkodásukra nincs mód, több hazai, esetleg külföldi cég érdek- szövetsége révén születhet újjá a hazai járműgyártás. MTI fotó: KRISTA GÁBOR Csepp a tengerben Manapság egyre több olyan felhívással találkozik az ember, melyben különböző célokra, nemes, vagy kevésbé nemes ügy támogatására kisebb vagy nagyobb összegeket próbálnak tőlünk, állampolgároktól begyűjteni. A sok nemes ügy közül az egyik a Rák ellen az emberért, a holnapért nevű gyűjtési akció, mely bevételét a rákbetegség gyógyításának előmozdítására szánják. Ehhez az akcióhoz csatlakozott az Országos Takarékpénztár is Apróból az egészésg elnevezésű gyűjtésével. Az akciójuk ez év július 29-én kezdődött. Valamennyi takarékpénztári fiókban és totó-lottó kirendeltségben az akció jelmondatával ellátott gyűjtőládát helyeztek el. Az eddigi tapasztalatokról, a gyűjtés eddigi összegéről Stocker Mihálynétól, az OTP Tolna Megyei Igazgatósága könyvelőjétől hallottunk.- Mint az elnevezés is mutatja, mi nem nagy összegű bevételekre gondoltunk, hanem ha valaki meglátja a fiókjainkban elhelyezett gyűjtőládát és van nála egy kis aprópénz, akkor dobja be, hozzájárulva ezzel egy nemes ügy támogatásához. Tolna megyében összesen tizenegy fiókunkban találhatók meg ezek a kis ládikók. Az első hónap eredménye tizenegy fiókból összesen 8393 forint. Tudjuk, hogy ez nem egy nagy összeg, de ez az akció évekig is el fog tartani, így ha összességében nézzük, a 19 megyét és a 22 budapesti kerületet, akkor már jóval nagyobb összeget könyvelhetünk el.- Mit vár a gyűjtéstől az OTP?- Akármilyen szerény mértékben is, megpróbáljuk segíteni az egészségügy fejlődését. Sikeres vadászati szezon Javában tart az őszi vadászati szezon, az eddigi eredmények biztatóak. A vadászok lehetőségei ezúttal az elmúlt évinél jobbak: a szarvas-és az őzállomány csökkentését határozták el a vadgazdálkodók - összefüggésben a növekvő vadkárokkal - és ez azt jelenti, hogy nagyobb számú állatot kaphatnak puskavégre - erről tájékoztatta az MTI munkatársát Tóth Sándor MÉM-főosztályveze- tő. Az állomány csökkentése a gyakorlatban azt jelenti, hogy mintegy 10 százalékkal több szarvas kilövésére nyílt, illetve nyílik lehetősége a hazai és a külföldi vadászoknak. Külföldről egész évben mintegy 20 ezer vendéget várnak, hozzávetőleg annyit, mint az elmúlt esztendőben. Az apróvadszezon, amely jelenleg a kacsa- és a vízivad vadászatával már javában tart, és októberben újabb vadfajok elejtési lehetőségével bővül, az előzetes jelzések szerint nagyszámú külföldi vendégvadászt vonz. Ammennyiben kedvez az időjárás, úgy szép számmal érkeznek főleg olasz, NSZK-beli és osztrák puskások, akik a vendéglátóhelyek jó részét már le is foglalták. A jelenlegi alaptermelés másik részét a malásiai sínbuszok mellett a MÁV részére készülő 4 részes motorvonatok teszik ki.
