Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

4 "ivEPÜJSÄG 1988. szeptember 21. FIATALOK FIATALOK FIATALOK V ____________________________________________________________ F IATALOK _____________________________________________________________4 A KISZ-t vissza kell adni a fiataloknak Beszélgetés a megújítás tonnáiról Reformhálózat létrehozásáról döntött a KISZ Központi Bizottságának június eleji ülése. Mit takar ez a kifejezés és mi­lyen szerepet szánnak az új formának a KISZ megújításában? Erről kérdeztük Nagy Mihályt, a KISZ KB osztályvezetőjét, a leendő reformhálózatot irányító mun­kabizottság vezetőjét.- Miért van egyáltalán szükség új munkaformára?- A KISZ KB a pártértekezlet után dön­tött úgy, hogy saját eszközeivel is hozzá­járulhat a politikai intézményrendszer fejlesztéséhez. Ennek legfontosabb mozzanata a fiatalok bevonása a közélet­be, a döntések előkészítésébe. A követ­kező időkben számos nagy horderejű kérdésre kell választ adni a társadalom­nak, a törvényhozásnak: az alkotmány- módosítás, az egyesülési és a gyüleke­zési törvény, a költségvetési, a bérre­form, a személyi jövedelemadó változá­sainak tartalma és iránya hosszú időre megszabja a fiatalok későbbi lehetősé­geit, esélyeit. Nekik a legkevésbé mind­egy, hogy a többféle elképzelés közül melyik valósul meg.- A KISZ eddig is elmondhatta véle­ményét a készülő törvényekről...- Ez igaz, de eddig többnyire az appa­rátus véleménye jutott tovább: most a fia­talok - és nemcsak a KISZ-tagok - állás­pontjára is kíváncsiak vagyunk.- A KISZ-en kívülieknek vannak más fórumaik is nézeteik megvitatására.- A Hazafias Népfrontban zajló viták­ban is elsősorban szakembereket és po­litikailag tapasztalt állampolgárokat von­nak be. Éppen azt akarjuk elérni, hogy a fiatalok kialakíthassák álláspontjukat, ehhez nyújtana segítséget munkabizott­ságunk. Adatokat, vitaanyagokat, állás- foglalásokat juttatunk el a közösségek­hez, konzultációkat szervezünk számuk­ra: legyenek érveik véleményük megfo­galmazásához.- Várható, hogy a törvényelőkészítés és a társadalmi viták közösségeket fog­nak teremteni?- Nem is erre, hanem a már meglévő baráti társaságokra, egyesületekre, kö­rökre számítunk, elsősorban a kisebb, vi­déki városok értelmiségi fiataljainak be­vonásával. Sok közösségalakító kezde­ményezésről tudunk körükben, amelyek nem mindegyike tudott valóban meg­szerveződni. Abban bízunk, hogy csatla­koznak hozzánk, elfogadják a támogatá­sunkat.- Eddig vajon miért nem jöttek létre ilyen klubok akár a KISZ segítségével, akár anélkül?- Évek óta azt halljuk, hogy nincs hol találkozni, hogy nincsenek meg a közös­ségi élet feltételei. Azt hiszem, éppen azért, mert ezek a fórumok olyan alterna­tívát teremtettek volna, amit a helyi hata­lom nem nézett mindenütt jó szemmel.- Miért változna ez most meg?- Ahol szükségesnek látják a reformo­kat, ott segíteni fogják ezeket a közössé­geket.- És ahol nem?- Ott nem, vagy csak nehezen jönnek létre ilyen közösségek.- Olyan népszerű ma a KISZ, hogy számíthat a fiatalok csatlakozására?- A kérdés is azt sugallja, hogy nem. Igaz, hogy sokan, talán éppen azok, akik a szakmájukban a legjobbak, elfordultak az ifjúsági mozgalomtól, de egyelőre nem tudnak más keretek között sem össze­fogni, egy-két fővárosi klubot kivéve.- Ezek a közösségek, a reformhálózat tagjai, hogyan kapcsolódnak majd a KISZ-hez?- A KISZ KB mellett működő iroda módszertani, szakmai segítséget nyújt. Politikai támogatást viszont csak a helyi KISZ adhat. Annál is inkább, mivel első­sorban azt szeretnénk, ha a helyi politika színterén jelennének meg ezek a közös­ségek. Ha ott próbálnák meg érvényesí­teni az elképzeléseiket. Főleg azokra a KISZ-tagokra számítunk a szervezésben, akik eddig is aktívan politizáltak, de min­den törekvésünkkel egyetértő fiatalokat szeretnénk megnyerni, akár tagjai a KISZ-nek, akár nem. Szervezetileg pedig nyitottnak, egymás között is együttműkö­dőnek képzeljük a hálózatot.- Miért nem az alapszervezetek adják az új tartalom kereteit?- Sok helyütt annyira szétzilálódtak, hogy már nem építhetünk rájuk. A cse­lekvésről mégsem mondhatunk le. A Jö­vőnk a tét akció is azt mutatta, hogy moz­galmi eszközökkel megnyerhetjük a fia­talokat. És ha ők részt akarnak venni a jö­vőjük, az esélyeik alakításában, ha vállal­ják ezt a felelősséget, akkor felelősséget fognak érezni saját képviseletük iránt is. Lehet, hogy nem KISZ-vezetőket válasz­tanak majd szóvivőnek. De akárkit is vá­lasztanak, ellenőrizni fogják, mit csinál, mit mond a nevükben.- S ha emiatt szembekerülnek a helyi KISZ-szel?- Elképzelhető. Nem hiszem, hogy po­litikai konfliktusok vállalása nélkül létre lehetne hozni a hálózatot. És ha a reform képviselői a KISZ-en kívül vannak - és természetesen van ilyen, mint ahogy a mozgalmon belül is vannak konzervatí­vok - akkor meg kell szerveznünk, hogy váltsák le az alkalmatlan, politikailag kor­szerűtlen KISZ-vezetőket.- Elképzelhető, hogy teljesen más fel­építésű KISZ-szel találkoznak a fiatalok, mire a hálózat kialakul?- Végső soron mindegy, hogy a háló­zat a mai KISZ-hez, az átalakult KISZ- hez, vagy utódszervezeteihez kötődik- e. A lényeg az, hogy baloldali értékrendet képviselő ifjúsági szervezet legyen, amely egészséges egyensúlyt teremt a párt politikájának és a fiatalok törekvé­seinek közvetítésében. Mert csak azok­ra tud hatni a párt ifjúsági szervezete, akikkel kapcsolatban van.- Milyen formában működnének a há­lózat közösségei?- Szerintem az egyesületi forma lenne a legalkalmasabb, de vannak, akik tarta­nak attól, hogy így túl „önállóak” lesznek. A legjobb megoldás talán az lenne, ha szabadon dönthetnének, hiszen helyben látják legjobban, hogy nekik mi felel meg inkább.- Vissza kell adni a KISZ-t a fiatalok­nak?- Talán így is lehetne fogalmazni. Volt idő például, a hatvanas évek végén, ami­kor értelmetlen volt egy ilyen kérdés. Ak­kor éreztette a hatását a reform szelleme, s úgy tűnt, hogy pénz is lesz a tervek megvalósítására. Azonban az elmúlt ti­zenöt év restrikciós politikája, a mozga­lom bürokratizálódása, a pártirányítás közvetlen korlátozó ereje miatt tért vesz­tett a KISZ. Indokolatlanul kevés jutott a társadalmi reprodukcióra: ez tükröződik is a fiatalok politikai ítéleteiben, képzett­ségének színvonalában, az államhoz fű­ződő viszonyukban, de még egészségi állapotukban is. Viszont mégis ez a fiatal­ság a reform tartaléka, nekik kell lehető­séget adni, hogy állampolgári jogon sza­badon megszerveződjenek. R. A. Kakastaréj-igazító kisiparos, avagy a megnyirbált ideológia Erre az esetre mondják: látta az egész kávéház. Igaz, hogy nem kávéház az illető megyeszékhelyi vendéglátóipari egység, de nem is tejbár. Az is igaz, a tizennégy- tizenhat éves fiatalok, akiknek az eseté­ről szó van, csak kólázgattak napszám, akkor is tehát, amikor a ’’kakastaréj igazí­tása” bekövetkezett. Nem szaporítom a szót tovább: Pertesz József üzletvezetőnek még önkéntes se­gítőtársa is akadt, hogy közös elhatáro­zással a két punkfrizurás gyerek közül a fiatalabbat a raktárba csalják. Egy üveg sör és egy százas volt a csali, ha engedi magát lefényképeztetni, ám az a bizo­nyos segítőtárs, Anszló László - szakmá­jára nézve szobafestő - ezúttal nem falat festett, hanem a megszeppent tizennégy éves fiút markos kézzel tolta e taréjra ha­ragos üzletvezetői olló alá. Búcsúzóul a további kólák mellé persze nem fényké­pet kapott az önérzetében sértett kárval­lott, hanem csak egy névjegykártyát, amelynek a hátlapja kaján humorral hir­dette: „Kakastaréj-igazító kisiparos”. Akár egy jól rendezett színjátékban, rövidesen az ügyeletes járőr - két fiatal rendőr - is betoppant, akik a jogosan pa­naszkodó fiú nevét, lakcímét minden­esetre sebtiben följegyezték és „látlelet­ként” talán még fénykép is készült a fiata­lok állítása szerint. Jóval később, már estefelé - hogy a móka teljes legyen - a nyolcadik osztá­lyost!) fiú egy két évvel idősebb haverját is elérte az ítélethozó olló, de már az ut­cán, amikor indulóban volt hazafelé. A történetnek mind a személyi szabad­ságot sértő, durva önkényeskedés pél­dázatának itt akár véget is vethetnénk, utat engedve a tanulságoknak is. De idetar­tozik még, hogy a fiatal fiút egyedül nevelő édesanya feljelentése sem késett, és nem késett a rendőri meghallgatás sem. A rend­őrség képviselői a dolog természetéből adódóan majd csak a vizsgálat kiderítése után kívánnak esetleg nyilatkozatban is pontot tenni az eset végére. Csakhogy, mire mindez bekövetkezne, a világ korántsem fordul olyan nagyot, mint ahogyan az ilyenkor túlhevülésre hajlamos indulatok és túlfűtött képzelet színezgeti. A valóság kisszerűbb, a ma­guk természete szerint csordogáló hét­köznapjaival. Az üzletvezető tudja, hogy eső után köpönyeg, de szánja-bánja már, amit tettek. Hogyne értené, hogy csak gyerekekről van szó, neki is van kettő. És a két fiatalember is itt üldögél többedmagával, békésen, a környék egyetlen vendéglátóhelyén - mert közös időtöltésre ezenkívül csak az utca kínál­kozik. Legalábbis errefelé. Az üzletvezető a feje moccantásával int feléjük. Már mindkettőjüktől bocsánatot kért. „Mindkét sráccal beszéltem - is­métli nyomatékkal. - Nincs harag köz­tünk.” Magyarázkodhatna, hogy nehezen le­gyűrhető indulat vezette őket. Indulat a hajviseletben nemegyszer megfogal­mazódó jelkép: kártékony, soviniszta gondolatok, ostoba, alattomosan fertőző divatja ellen. De eszébe sem jut ideologi- zálni, már a gondolataiból is száműzné az egész ügyet. És valljuk meg, nemcsak a szorosan vett események elgondol- kodtatók, hiszen azt valamennyien tudjuk talán manapság, hogy a szellemi szennyet felszínre vető divatokra sem vá­laszolhatunk hasonlóan méltatlan eszkö­zökkel, nem szólván arról, hogy bajos ítélkezni csak külső jegyek alapján. De továbbgondolkozásra nem ez kí­nálkozik. Sokkal inkább az, amiben kö­zös lehet a felelősségünk. Az a puszta tény, hogy az önérzetükben sértett, gon­dolkodásukban is jó és rossz sugallatok szerint csapongó fiúk és társaik számára közös időtöltésül más hely és körülmény nem kínálkozik. Ez elsők között a szülők, de a város, az ifjúságpolitika felelőssége is, hogy ne kínálhasson lehetőséget ha­sonló jó heccekre egy újabb alkalom. Mert ugyan a fiatalok a kiszolgáltatottak ilyenkor, de előfordulhat - koruknál fog­va őket kevésbé hibáztathatjuk hogy ők sem vétlenek. BÓKA RÓBERT FOTÓ: SÖRÖS MIHÁLY A Kispipa R0CKPONT A Garay Táncos megszűnése után az ismert vendéglátóegység, a Kispipa vette át Szekszárdon a helyi és a környékbeli fiatalok hétvégi szórakoztatására a disz- kómüsorokat.- Mennyiben sikerült átmenteni a Tán­cos hangulatát? - kérdezem Tarjáni Lászlótól, a programok vezetőjétől, aki korábban ott is hasonló feladatokat látott el.- A fiatalokkal el kellett fogadtatni az új helyszínt, ami nem ment könnyen. Annak ellenére sem, hogy kiváló technikával dolgozunk és műsorvezetőnek ugyanazt kértük fel, aki a Táncos utolsó idősza­kában is velünk dolgozott. Mára már el­mondhatom, hogy a közönség nagyobb része velünk tartott, illetve visszaszokott hozzánk.- A programok vonzóvá, változatossá tételén és érdekén ismét hívunk országo­san elismert és kedvelt diszkóműsor-ve- zetőket. A közeljövőben Bakai Mátyás ad műsort nálunk. A hozzánk járó fiatalok többsége az amerikai funky zenét kedve­li. Műsorvezetőnk a bajai Váics Tamás, aki előszeretettel forgatja az ilyen stílusú felvételeket. A Kispipa diszkó nyitva tar­tásánál ragaszkodtunk a pénteki nap­diszkóról hoz, hogy a heti komoly munkahelyi és iskolai elfoglaltság után közvetlenül kul­turált, kellemes szórakozást biztosíthas­sunk a fiataloknak. Továbbra is várjuk azokat, akik annak idején jól érezték ma­gukat programjainkon a Garay Táncos­ban. r­Rockfontos - Rockfontos Felejthetetlen tűz címmel a napokban látott napvilágot Angliában a U2-ról ké­szült könyv. A zenekar tagjai nem fogad­ták kitörő lelkesedéssel a kiadványt, mert nem értenek egyet annak minden részle­tével. * A Wham együttes, 1986-os megszű­nése után is még mindig igen élénken foglalkoztatja a könnyűzenéért rajongók nagy táborát. Bizonyítéka ennek, hogy Angliában megjelent egy könyv róluk, ami részletesen tárgyalja az együttes munkásságát és eddig nem ismert fotó­kat, írásokat közöl. * London első számú énekesnője - az időnként könnyen osztogatott jelmondat ezúttal Yazz nevéhez kapcsolódik leg­többször a könnyűzenei lapok hasábjain. A fotómodellből lett énekesnő első leme­zét a Plastic Population együttessel ké­szítette. Tarjáni László Tarjáni László slágerlista-ajánlata: 1. Pasadenas: Tribute 2. Bros: I owe You nothing 3. Yazz: The only Way is up 4. Milli Vanilli: Girl You Know it’s true 5. Michael Jackson: Dirty Diana KINDL GÁBOR Eredményes napok Váralján Szeptember 9-én a késő délutáni órákban KISZ-aktivisták vették birtokukba a váral­jai úttörőtábort. A nyári vezetőképzés folytatásaként gyűltünk itt össze - Bonyhádról, Gyönkröl, Tamásiból, Simontornyáról, illetve a felsorolt települések környékéről. A péntek esti ismerkedés után a munka szombat délelőtt kezdődött videofilm-vetítéssel, amelynek révén a politikai intézményrendszer megújítási lehetőségeiről kaptunk váz­latos képet, majd a tamási és bonyhádi városi pártbizottság titkára, Kovács József, il­letve Vanya György, valamint a KISZ Tolna Megyei Bizottságának titkára, Boros László válaszolt a fiatalok kérdéseire. A csaknem négy órán át tartó eszmecserén majd min­den manapság fontos probléma szóba került a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszertől a román-magyar viszonyig és a KISZ megújulásáig. A délután kötetlen beszélgetéssel, pihenéssel telt, majd este Maksa Zoltán humoris­ta, utána pedig diszkó következett. Vasárnap délelőtt a gyülekezési és egyesülési jog­ról szóló törvénytervezet vitája zajlott le dr. Acsády mariann és Vaszari Tibor vezetésé­vel. BÁLLÁ ÉVA a simontomyai nagyközségi KISZ-bizottság titkára Megszületett egy megyei szavalóverseny (Tudósítónktól) Alig kezdődött meg az idei tanév, s máris egy szavalóverseny­re invitálta a bátaszéki gimnázium megyénk gimnáziumainak tanulóit. A rendezvény aktualitását a középiskola 25. tanévkezdete adta, s a ver­seny egyúttal egy jubileumi rendezvénysorozat első állomása is volt. Október elsején ugyanis a gimnázium felveszi II. Géza nevét, s a név­adóünnepségre meghívtak minden ott maturált hajdani diákot is, ezt osztálytalálkozók követik majd, s egy emlékkönyv elkészítése is a tervek között szerepel. A helybeli művelődési ház adott otthont a szeptember 17-én, szombaton Ezernyolcszáznegyvennyolc te csillag... címmel megrende­zett versenyek. A bonyhádi, dombóvári, dunaföldvári, szekszárdi, tamá­si és bátaszéki gimnáziumok tizenhat tanulójának tolmácsolásában hallgathatta a szép számú közönség és a zsűri a verseket. A színpadra lépőknek két kötelező (Petőfi: Négy nap dörgött az ágyú; és Kányádi: A nyergestető), illetve két szabadon választott verssel kellett felkészül­niük, feltétel volt azonban, hogy a szabadon választott versek kapcso­lódjanak az 1848-as szabadságharchoz. Az első fordulóban a kötelező versek közül a kedvesebbikkel léphettek színpadra a szavalók. A máso­dik fordulóba jutott nyolc tanuló kapta a lehetőséget, hogy a szabadon választott versei közül elmondja az egyiket. Pukli Éva, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, a bátaszéki gimnázium egykori tanára, zsűrielnök, összefoglalójában elmondta, hogy a versenyen indulóknál a biztos szövegtudást, a szép és tiszta beszédet és nem utol­sósorban a szövegértést értékelték. így született meg az eredmény: az első helyezést a szekszárdi Garay János Gimnázium tanulója, Kövér Erika érte el, őt követte Tóth Tímea (tamási gimnázium) és harmadik he­lyezett lett Gaján Mónika (bátaszéki gimnázium). Ők az október elsejei ünnepi műsorra is meghívást kaptak, mint szereplők. A díjakat (könyveket, könyvutalványokat) az ÁISH Tolna megyei szer­vezete ajánlotta fel. Az pedig, hogy e gimnáziumok közti szavalóverseny kiírása nemcsak erre az egyszeri alkalomra szólt, hanem minden évben megrendezik, igazán dicséretes kezdeményezés. Már azt is tudják a szervezők, hogy a következő ilyen megmérettetés 1990 februárjában lesz. GERGELICS ERZSÉBET A két kárvallott: Bálint Zoltán és Klézli Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents