Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 21. A világon is egyedülálló vállalkozás A bölcskei víz alatti feltárás eredményeiről tájékoztattak A dunaföldvári vár udvarán helyezik el a majd kéttonnás köveket Tudós emberek, társadalmi aktivisták, az MHSZ képviselői és a sajtó munkatársai gyűltek össze tegnap délelőtt a bölcs- kéi termelőszövetkezet épületében. Az itt meglehetősen szokatlan összetételű társaság a falu térségében, a Duna fenekén megtalált római kori leletek víz alatti kutatásának helyszíni szemléjére, az itt folyó immár hároméves munka megismerésére vállalkozott. A bejárást alapos tudományos elemzéssel, tömör előadásokkal, videovetítéssel egészítették ki a házigazdák. A megjelenteket dr. Vadas Ferenc, a megyei múzeumok igazgatóságának vezetője köszöntötte, köztük Kéri György vezérőrnagyot, az MHSZ főtitkárát és dr. Fodor Istvánt, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját. A kezdeti lépésekre emlékeztetett, amikor a Duna 1551. folyamkilométerénél, a hajósok által ismert veszélyes kőzátonynál szinte minden felszerelés nélkül, kezdetleges eszközökkel megkezdte a tudományos feltárást Kőhegyi Mihály, a bajai múzeum igazgatója és a Béri Balogh Ádám Múzeum két munkatársa, dr. Gaál Attila és Szabó Géza. A támogatók között megmaradt máig az MHSZ dunaújvárosi könnyűbúvárklubja, akik az idei feltárásra három hónapos munkával egy nagyszerűen használható pontont építettek, nagyban megkönnyítették ezzel az 1,5-2 tonna súlyú, hatalmas oltárkövek kiemelését és egyben lehetővé vált, hogy ne csak hétvégeken, hanem ezúttal tábor formájában tizenöt napig egyhuzamban végezzék a feltárást. Ennek jelentőségéről Soproni Sándor egyetemi tanár beszélt, kiemelve, hogy a nagyméretű oltárkövek a IV. század határerődítési munkáival kerültek az erőd falába, az akkor elfogadott módon a legközelebbi kőnyerő helyről, a Gellérthegy egykori kultikus központjából. Nyugat-Pan- nóniával együtt ugyanis ezt a területet az eraviscus kelta törzs uralta, szerepe csökkenésével, fokozatos elrómaia- sodásával következett be a szentély „feláldozása”. A barbárok nyomására ugyanis ebben az időszakban a limes erősítésére volt szükség. így érhető, hogy valamennyi kő 202 és 235 közötti keltezésű, a szentélyből való. A feltárás másik jelentőségét akkor érzékelhették a szakemberek, amikor Csepregi Oszkár az MHSZ főtitkárhelyettese a Dunai Vasmű könnyűbúvárklubjának tevékenységéről, a műszaki, gyakorlati feladatokról szólt. Ez a régészek munkájával együtt mintaértékű, hiszen közel hét kilométer sebességű három-öt méter mélységű folyóvízben hasonló régészeti feltárást a világon sehol nem végeztek. A szakmai program a Dunán folytatódott, majd a dunaföldvári vár udvarán, a leendő kőtár helyén a felszínre került értékes kövek megtekintésével ért véget. -tzs-kaA cél: hatékony szocialista gazdaság kialakítása Interjú Grósz Károllyal amerikai és aradi tárgyalásáról A Daily News interjút készített Grósz Károllyal amerikai útjáról és az aradi csúcstalálkozóról. Az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az alábbiakban válaszolt az MTI lapjának kérdéseire.- Grósz elvtárs amerikai látogatásának visszhangja rámutatott arra, hogy a látogatás csak lehetőségeket teremtett és azok kimunkálása most rajtunk múlik. Azt is elmondta, hogy kormány- biztost bíznak meg ennek kézben tartásával. Vajon emellett milyen lépések várhatók kormányzati, illetve törvényhozási szinten e lehetőségek kiaknázásának megkönnyítésére?- Szeretném hangsúlyozni, hogy igen kedvező körülményként kell értékelnünk azt a nemzetközi érdeklődést, és alapvetően támogató közfigyelmet, amelyet gazdasági stabilizációs és kibontakozási törekvéseink külföldön kiváltottak. Úgy érzem, ez csak tovább erősödött az országos pártértekezlet nyomán, mert a politikai intézményrendszer korszerűsítésének elhatározása egységesebb keretbe foglalta, s ezzel még hitelesebbé tette a szocialista rendszerünk megújítására vonatkozó elképzeléseinket. A kölcsönösen előnyös külgazdasági kapcsolatoknak a jelentőségét hazánk életében, fejlődésében, azt gondolom, nem kell külön bizonygatni. Ezért vállalkoztam én magam is szívesen arra, hogy gazdasági programunk hazai hátteréről, várható előnyeiről és perspektívájáról személyesen tájékoztassam az érdeklődő szocialista és nyugati politikusokat, üzleti köröket, szakembereket. Azon túl, hogy mi is rendkívül sok tapasztalattal gazdagodtunk ezeken a látogatásokon, ebben látom elsősorban a külföldi partnerekkel létrejött találkozások célját és értelmét. Erről egyébként az amerikai és kanadai látogatásom során is meggyőződhettem. A kormánybiztos fő feladata az üzleti lehetőségek minél teljesebb körű feltárása, s az, hogy elősegítse az amerikai és a magyar üzletemberek egymásra találását és együttműködését. A magyar gazdaság iránti érdeklődés az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen megnőtt, ugyanakkor hagyományosan elég lassúak vagyunk a konkrét üzleti lehetőségek kihasználásában. A magyar kivitel élénkülését, a külföldi tőke intenzív beáramlását azzal is elő akarjuk segíteni, mára jövő évtől, hogy a pénzügyi szigor fenntartása mellett a hatékony vállalatok a mainál lényegesen kevesebb adminisztratív kötöttséggel juthassanak forrásokhoz, köztük a gazdálkodásukhoz, fejlesztési tevékenységükhöz szükséges nem rubel elszámolású importhoz. A külföldi tőke érdeklődésének fokozatos növekedését várjuk attól, hogy a magyar gazdaságban lehetővé válik értékpapírok megvásárlása, és - amennyiben gazdaságunk érdekei úgy kívánják - külföldi cégek akár egyedüli tulajdonosai is lehetnek magyar területen működő vállalatoknak. Ez összefügg a társasági törvény életbeléptetésével, amely egyebek mellett lehetővé teszi magánszemélyek társulását, széles körű üzleti részvételüket, beleértve közös vállalatok alapítását is külföldi cégekkel. Rugalmasabb gazdasági szerkezet- Külföldön az eddigi jelek szerint különösen nagy érdeklődéssel várják az új társasági törvényt. Milyen irányelvek vezetik a kormányt ennek kidolgozásában és milyen eredményt várnak tőle?- A társasági törvény, jelentőségét tekintve, kiemelkedik a gazdaság működését szabályozó sok jogszabály tengeréből. Talán az sem túlzás, ha az államosításokkal állítjuk párhuzamba. Jelentősége abban van, hogy jogi kereteket termet a különböző tulajdonformák hatékony működése számára. A tapasztalatok szerint ugyanis, ha a vállalkozóknak a tevékenységi formák széles választéka áll rendelkezésére és az adott lehetőségek között a körülményekhez képest legrugalmasabb vállalkozási formákat alkalmazhatják, ez hihetetlen dinamikát kölcsönöz a gazdaságnak. S ami még fontosabb, a lendületet nem elsősorban a külső erőforrások bevonása táplálja, hanem a gazdaságban mind a mai napig elfekvő, mozdulatlan vagyon működésbe hozása, a megfelelő érdekeltség megteremtése révén. A társasági törvény tehát lehetőséget teremt egy rugalmasabb, alkalmazkodóképesebb gazdasági szerkezet kialakítására. Konkrétan három kedvező hatást várunk: a tőke hatékonyabb allokációját, a lakossági megtakarítások visszaáramolta- tását a gazdaságba és a külföldi tőke nagyobb mértékű bevonása jogi és közgazdasági feltételeinek bővítését. Sokan félnek attól, hogy a társasági törvénnyel veszélyeztetjük rendszerünk szocialista jellegét. Am én úgy vélem, hogy ha a szocializmus hagyományos tulajdonformáihoz az idők folyamán olyan negatív lerakódások is társulhattak, minta nemtörődömség, az együttműködésre való képtelenség, a bürokratizá- lódás és a rugalmasság hiánya, akkor ezek kiszűrésével a valóságban éppen a szocializmushoz kerülünk közelebb. A várhatóan megnövekvő gazdasági teljesítmények emberhez méltóbb életet tesznek lehetővé. Ugyanakkor a törvénnyel támogatott autonómia, az alulról való szerveződés és a különféle kollektív kooperatív megoldások szintén jól illeszthetők társadalmi, gazdasági céljainkhoz. Korszerű, hatékonyan működő szocialista gazdaság kilakítása a célunk, nagy hiba lenne, ha ezt a régi formákhoz való görcsös ragaszkodás akadályozná meg. Tudományos-műszaki együttműködés- A kifejezetten gazdasági szférán kívül milyen területen várható a kapcsolatok, az együttműködés kiszélesítése az Egyesült Államokkal és Kanadával?- A legszélesebb értelemben vett humanitárius területeken komoly lehetőségeket látok a kapcsolatok érdemi bővítésére. De engedje meg, hogy ezt egy szűkebb, bár mérhetetlenül fontos terület, a tudományos-műszaki együttműködés néhány konkrét mozzanatával érzékeltessem. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia, a Nehézipari Műszaki Egyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem által gondozott, illetve tervezett kapcsolatok számára egyengettük az utat. Az Egyesült Államok hat városában és a kanadai Torontóban folytak ígéretes tárgyalások. Emellett az egyetemek közötti kétoldalú tudományos kapcsolatrendszer kiépítésének ügye szerepelt napirenden (pl. közös szoftverfejlesztés). Nagy teret kaptak a tengerentúli partnerek magyarországi nemzetközi menedzserképzőben való részvételének kérdései. Más konkrét, levélben megerősített visszajelzések is érkeztek, amelyek az érdekeltséget és a szándékok komolyságát mutatják. Ezen túlmenően jelentős műszaki-tudományos vonatkozásai vannak három, most kezdeményezett együttműködésnek. Az első a Westinghouse által léterehozandó, magyarországi technológián belüli, minőségbiztosítási és termelékenységi központot érinti. A másik a Torontóban létesített kapcsolat a Bell-Nor- thern Research Ltd.-vei, a tudományos együttműködés témakörében. Végül szintén Torontóban az Ontario Hydro céggel és partnereivel állapodtunk meg az együttműködésről az atom- energetika fejlesztésében. A tudományos-műszaki együttműködésnek ezek a kezdeti eredményei, úgy gondolom, joggal kelthetnek bennünk bizakodást a kapcsolatok elmélyítése és más területekre való kiterjesztése tekintetében is. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy sem az USA, sem Kanada esetében nincs olyan megoldatlan politikai kérdés, ami gátolná gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolataink bővítését. Azt gondolom, hogy nekünk, magyaroknak kell most élni tudni ezekkel a kétségkívül nagy tartalékokat sejtető lehetőségekkel. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezek az esélyek kihasználatlanok maradjanak. Arad után- Milyen fejlemények várhatók a közeljövőben az aradi csúcs- találkozó után a magyar-román kapcsolatok terén?- Én mindenekelőtt a tárgyalások tényét tartom igen fontosnak, mert 11 év óta a két párt főtitkárai között nem volt ehhez hasonló munkatalálkozó. Tárgyszerű, hasznos tanácskozás volt ez véleményem szerint, mert megállapodtunk azoknak a kérdéseknek a további tanulmányozásában, amelyek megoldására mind a két fél részéről megvan a hajlandóság. A legnagyobb jelentőségű ezek között a gazdasági kapcsolatok magasabb szintre emelése és a turizmus fejlesztését is ilyennek tekintem. A találkozón sorra vettük a kapcsolataink szempontjából fontos valamennyi témát, de a dolgok természeténél fogva konkrét eredmények itt még nem születhettek. A közeljövő reálisan lehetséges fejleményének ezért a tárgyalások folytatását nevezném, elsősorban a szakterületek vezetőinek, képviselőinek kölcsönös látogatásai révén, de ha szükséges, a legmagasabb szinten is. A két szomszédos ország kapcsolatainak javítását egyébként olyan lényeges ügynek érzem, amitől nem szabad sajnálni az időt, sem a türelmet. Döntsenek a helyi tanácsok Megyénkben is folynak a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezet vitái. A Hazafias Népfront szekszárdi munkabizottsága szervezésében hétfőn délután több mint két órán át tartott az érdekes eszmecsere a törvénytervezetek ürügyén. Az egyik legfontosabb kérdésnek azt tekintették a résztvevők, hogy az új alkotmány és a jelenleg előkészítés alatt álló törvények kerüljenek politikai és jogi szempontból is harmóniába. Ilyen értelemben célszerű lenne először az alkotmányt elfogadni és aztán hozzáilleszteni a törvényeket, hiszen jelenleg fennáll az az ellentmondás, hogy a törvénytervezeteknek összhangban kell lenni az érvényben lévő alkotmánnyal. Ennek ellenére, vagy ettől függetlenül az volt a javaslatuk, hogy a munka folyjék párhuzamosan, hiszen már így is „túlment a kocsi a lovon”, mert sorra alakulnak az egyesületek és napirenden vannak a „gyülekezések”. A másik fő kérdése a törvénytervezetnek, és erre nézve alternatívákat is tartalmaz, hogy hol jelentsék be a „gyülekezéseket”, illetve hol jegyezzék be az egyesüléseket. Ebben is egységes volt a vélemény - mégha részleteiben vitatták is -, hogy az államigazgatáson belül maradjon a kérdés. Ne legyen az állampolgári jogok gyakorlásából „rendőrségi ügy”, mondták a beszélgetés résztvevői közül többen. Kifejtették azt is, hogy mindez összhangban van a helyi tanácsok növekvő önállóságával, és a helyi önkormányzati elvet erősíti. Kifogásolták viszont például azt, hogy a szankciók között túl súlyos büntetés - maximálisan három év börtön - fenyegeti azt a köztisztviselőt - ma még nem tudjuk melyik változatot hagyják jóvá -, aki az állampolgárt törvényellenesen akadályozza jogai gyakorlásában. Ennél lényegesen kevesebb, 1 év maximális bünetés fenyegeti a törvényellenes szervezkedő- ket. Hosszasan beszélgettek a résztvevők arról is, hogy igen tág értelmezésre ad lehetőséget, hogy mi számít a közbiztonságot, a közrendet, közegészséget fenyegető rendezvénynek, ezeket ugyanis már előzetesen be lehet tiltani. Általában is úgy vélték a vitában résztvevők, hogy a tervezet túlságosan korlátozó jellegű, bár voltak ezzel ellentétes véleményen lévők is, akik szerint minden törvény korlátoz is, miközben jogot biztosit. SilverStone bevonatú edények Magyaroszágon A kampány főleg Budapestre irányul (Munkatársunk telexjelentése) Tegnap a Du Pont cég és az Amfora képviselői közös sajtótájékoztatón tájékoztatták az újságírókat a külföldön már jól ismert SilverStone bevonatú, kék címkével ellátott hazai gyártású sütö-főző edények Magyarországi forgalmazásáról. Az edények piaci bevezetésének kezdő lendületét az Amfora adta meg, mely a Du Pont licenc átvevőinek, a budapesti telephelyű Alumíniumgyárnak és a Bonyhádi Zománcárugyárnak edényeit elsőként forgalmazza. Az Alumíniumgyár 26 centiméter átmérőjű levehető nyelű, üvegtetős szeletsütőt készít 960 forintos, a Bonyhádi Zo- máncárugyár pedig 16 centiméter átmérőjű, egy liter űrtartalmú, valamint egy 24 centiméter átmérőjű 3,5 liter űrtartalmú zomácozott lábast gyárt SilverStone bevonattal, piros és fehér alapszínben 1130 forintos áron. A SilverStone anyagot az eredeti teflon nem tapadó bevonat gyártója hozta Ma- gyarszágra; a teflont valójában egy fél évszázaddal ezelőtt a Du Pont egyik vegyésze, dr. Punklett találta fel 1938 szeptemberében. A SilverStone edények a teflon 2 bevonatú edényekhez képest 3 rétegű nem tapadó bevonattal készülnek, így élettartamukban is és minőségükben is jobbak. A SilverStone bevonatú edények azonban nem teljesen ismeretlenek hazánkban. A Bonyhádi Zománcárugyár már 1985 óta foglalkozik ilyen edények készítésével. A nyolctagú Szilvia edénycsaládjukból készült évente 50-60 ezer darab SilverStone bevonattal. A mostani kampány - ahogy azt az illetékesek elmondták - inkább Budapestre terjed ki és főleg - ahogy azt a termékek ára is mutatja - igényesebb rétegeket kívánnak termékükkel kielégíteni. Jelenleg az Amforánál 8 millió forint értékben van raktáron, de a későbbiekben bármikor képesek a piac igényeinek megfelelő mennyiséget forgalmazni. HERBECK ERZSÉBET Szójatermesztési és -feldolgozási tanácskozás A MAE Tolna Megyei Szervezete és a KSZE üzemi csoportja a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a bátaszéki Búzakalász Téesz, a zombai Egyesült Erővel Téesz, valamint a KSZE Agrárfejlesztő Közös Vállalat tegnap szójatermesztési és -feldolgozási tanácskozást tartott Bátaszéken. A rendezvényre a művelődési házban került sor, ahol a megnyitót kővetően előadások hangzottak el. A hőkezelt teljes értékű szója alkalmazása a takarmányozásban, valamint Az extru- derek üzemelési tapasztalatai címet viselő tájékoztatót követően szója, cukorrépa és cirok fajtabemutatót tekintettek meg a szakemberek a KSZE várdombi telepén. Gyakorlatban is megszemlélhették a szó- jaextrudálás módszerét. Száznyotcmillió forint sorsa Lantos Istvánné most is osztályvezető A lakástámogatások odaítélésének gyakorlatáról szóló cikksorozatunkra sok észrevétel érkezett. Ezek közül egy, Lantos Istvánné szeptember 14-én kelt levele, amelyben közli, hogy őt emberi méltóságában sértette írásunk azon megjegyzése, miszerint ő a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat volt osztály- vezetője. Helyreigazítást kér közölve, hogy ő most is osztályvezető. írásban kértünk választ Orbán György igazgatótól, aki kérdéseinkre a következőket írta. ...„Lantos Istvánné vállalatunk „akkori osztályvezetője”, akkor is és ma is ugyanabban a beosztásban dolgozik, s ellene fegyelmi eljárás a korábbi népi ellenőrzési vizsgálat kapcsán nem folyt.” * Az információt persze az újságíró nem kitalálja, hanem másoktól kapja. Jelen esetben a Lantosné leváltására utaló megjegyzés a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől, Merkl Ferenc- től származik, aki úgy tűnik, enyhén szólva is félreértés áldozata lett. Az ifjú Lantos István Széchenyi utcai lakásügyében folytatott vizsgálat kapcsán ugyanis Rib- ling Ferenc, Tolna Megye Tanácsa - akkori - elnökhelyettese utasította a szekszárdi tanács elnökét az ügy kivizsgálására és a fegyelmi eljárások lefolytatására. Ilyen értelemben tájékoztatták a bejelentőt is. Ezt követően Orbán György, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Merkl Ferenc megyei NEB-elnök és egy tanú jelenlétében olyan értelmű kijelentést tett, hogy átszervezi a vállalat házkezelési részlegét, és megnevezte azt a személyt is, aki majd osztályvezető lesz. Ezzel szemben Lantos Istvánné változatlanul a Városgazdálkodási Vállalat osztályvezetője.
