Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
1988. szeptember 21 SZERDA XXXVIII. évfolyam, 226. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (4. oldal) Remélhetőleg nem a vészharang szól Kongatik már a kádakat... Szüret ’88 Telik a konténer gyan az az út sem járható, amelyen jelenleg a magyar szőlő- és bortermelés kényszerül hogy stílusos legyek - tántorogni. A tény: szüret van, „kongatik már a kádakat”, mint ahogy az, a sárköziek egyik népdalában énekeltetik és folyik a szőlőátvétel. A hét közepéig az Aliscavin átvevőhelyein 17 ezer mázsát vettek át, főleg a korai fajtákA szekszárdi 2. Számú Általános Iskola nyolcadikosai segítenek az agárdiaknak- Alig találom meg magukat - mondom a Csárda dűlőben szüretelő sióagárdiaknak nem hallom az énekszót.- Azt nem is hallja. Minek örüljünk. Nagyon olcsó a szőlő.- Hát nem is a szőlőtől fakad dalra az ember, hanem a bortól.- Na látja! Az meg nagyon drága. Hát ezt magyarázza meg! Egyelőre ezt megmagyarázni nem akarom, a tény az, hogy megyeszer- te folyik a szüret és szidják az emberek az árakat, meg azokat is, akik kialakították, vagy kitalálták. A sióagárdiaknak van Leányváruk, de találnak mentsvárat is. A Sióvölgye Termelőszövetkezet szabadon is elad szőlőt, és az Aliscavinnél elérhető nyolc-kilenc forintos átlagárnál, így három-négy forint „extraprofithoz” is hozzájuthatnak. Persze ez évekre előre gondolva nem járható út egy nagy gazdaságnak, mint ahoIgen jó, édes ból. A cukorfok 14 és 17 között változik, némileg ellentmond ennek a sióagárdiak tapasztalata, ahol a Zenit cukorfokát 18,5, az Ezüstfürtűét pedig 17,2 fokban igazolták vissza az átvevők. A fagykáros helyeket kivéve a termés úgy mennyiségben, mint minőségben jó. Sok helyen jobb, mint a tavalyi. Még egy megjegyzés szőlősgazdától.- Nem értem, mi annak az alapja, hogy a tavalyi alacsonyabb cukorfokú szőlőmért többet kaptam, mint amennyit az idei magasab cukorfokúért kapnék - ha eladnám nekik. czakó Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Ülést tartott tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A tanácskozást követő szóvivői tájékoztatón Major László, a KB irodájának vezetője ismertette a tárgyalt témaköröket, amelyekhez Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Budzsáklia Mátyás, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője fűzött kiegészítéseket. Mint elhangzott: a testület áttekintette az Országgyűlés működésének tapasztalatait. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az 1985-ös választások óta az Ország- gyűlés tevékenysége aktívabb lett, és napjainkra állami-politikai életünk hatékony intézményévé vált. A társadalmi életben végbement változások megalapozták és szükségessé teszik, hogy a parlamenti munkában is fokozottabban érvényesüljön a demokratizmus. A pártnak az az álláspontja, hogy az Országgyűlés a szocializmus építésének nemzeti céljait szem előtt tartva még hatékonyabban teljesítse alkotmányos funkcióit: a törvényalkotást, a kormányzati munka kereteinek meghatározását, a törvények megtartásának és a kormány munkájának ellenőrzését - segítve ezzel a társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósulását. A Politikai Bizottság támogatja az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítését. Indokoltnaktartja a képviselői munka kereteinek egyértelmű kijelölését, az érdekegyeztetési rendszer javítását, a szükségtelen, merev kötöttségek feloldását, hozzájárulva mindezzel a döntések jobb megalapozásához. A Politikai Bizottság támogatja és ösztönzi az országgyűlési munka nyilvánosságának kiteljesedését, a képviselők és a választópolgárok közötti kapcsolatok elmélyítését. A Központi Bizottság egy korábbi ülésén saját tagjai sorából munkacsoportot hozott létre a lakásgazdálkodás áttekintésére és korszerűsítése irányelveinek kidolgozására. Az előkészítő munkában az államigazgatási szervek mellett részt vettek a tanácsok, tudományos intézetek, különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek, szervezetek képviselői is. A lakásbizottság most tájékoztatta a Politikai Bizottságot eddig végzett munkájáról. A Politikai Bizottság egyetértett azzal, hogy a jelenlegi lakásgazdálkodási gyakorlat társadalmi feszültségeket hordoz, ezért átfogó korszerűsítése szükséges és időszerű. Javasolta, hogy a munka- csoport még ebben az évben tájékoztassa a Központi Bizottságot is elképzeléseiről. A testület ezután folyó ügyeket és a hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket vitatott meg - hangzott el a szóvivői tájékoztatón. Összeérő jövedelmek Aki árt mond, mondjon bért is, hangzik el egyre gyakrabban a kicsavart, ámde frappáns aktualizált szólásmondás. A teljesítményelv már tulajdonképpen egyidős a szocializmus - mint átmeneti társadalom - gondolatával. Ebben a korszakban a munka szerinti díjazás elvét tudjuk csak követni, a végcél - a mindenki szükséglete szerint - alapelvével ellentétben. No, de ne rohanjunk előre a jövőbe, mert jelen gondjaink egyik legfontosabbika az is, hogy ez az elv sem valósul meg igazán a gyakorlatban. Még most sem, amikor már a párt kibontakozási programja is azt hirdette meg, hogy akkor lehet csak igazi fordulatot elérni a gazdaságban, ha azt valódi teljesítménynövekedés támasztja alá. Közben aztán jött az adótörvény és annak végrehajtása - minden céllal ellentétben - teljesítményvisszatartó ereje lett, és éppen a leggyakoribb kategóriában, az évi 100 és 200 ezer forint közötti jövedelmek esetében. Ez egyfelől természetesen azt is jelenti, hogy ha az Országgyűlés megváltozatja a törvényt, módosít az adósávokon, akkor a költségvetés bevétele - az esetek nagy száma miatt - jelentősen csökken. Lehetne ezt persze a másik oldalról is értelmezni úgy, hogy sok ember teljesítménye nőhetne meg. Mert jelenleg mi van? Minél többet dolgozik valaki, annál kisebb százaléka marad meg neki saját jövedelemként Végső soron, például szombat-vasárnapi műszakban, vagy túlórában már az eredeti egy napra járó összegnek csak a felét viheti haza. Éppen ezért egy sor munkahelyen csendes és rejtett munkabeszüntetéseknek lehe- tünktanúi, ami jelenleg abban jelentkezik, hogy senki sem jelentkezik a szombati, vasárnapi ügyeletekért, plusz műszakokért, vagy éppen a túlóráért Más oldalról vizsgálva a kérdést kiderül az is, hogy összeérnek a jövedelmek, ami még inkább sérti a legjobban dolgozók öntudatát, igazságérzetét, és természetesen a „zsebét" is. Például, ha valakinek munkája, szakértelme folytán alacsonyabb a bére, pár száz, vagy akár egyezer forinttal is, mint annak aki ennél többet érdemelt ki az évek folyamán, az könnyen kereshet ugyanannyit még kevesebb teljesítménnyel is. Mert ha a bér teljesítmény része, akár mozgó, akár darabbér, akár pedig prémium, a magasabb - megérdemelt - alapfizetéshez jön hozzá, ott megugrik az adósáv és szélsőséges esetben még az is előfordulhat hogy az járt jobban, aki kevesebbet, vagy rosszabbul dolgozott mert neki a jövedelme nagyobb része maradt a borítékban. Hogy mindez fátum, és nem lehet tenni ellene, az sem igaz, mint ezt a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban is bizonyítják. Ott a bruttósítás során olyan teljesítménybér-rendszert dolgoztak ki, ami ezt az ellentmondást kiküszöböli. Úgy is meg lehet fogalmazni, hogy bruttósították a teljesítménybért is. Valóban az kapja a több pénzt, aki jobban dolgozik Ez esetben a többet kérdése nem merül fel, mert a szisztéma kizárólag a jobbat honorálja. Kidolgoztak ugyanis egy rendszert, amelyben például az állattenyésztésre kiszámolták, hogy mennyi táppal, mennyi munkával mennyi gyarapodást lehet elérni az állatoknál. A számított teljesítményt természetesen csak optimális, mondhatni laboratóriumi körülmények között lehet elérni. Mivel a gazdaság jelenleg ilyen körülményeket - külső és belső okok következtében - munkafeltételeket nem tud biztosítani, ezért a 75 százalékos teljesítményt tekintették alapnak Ehhez jönnek aztán fölötte - vagy alatta - az egyéni teljesítmények közötti különbségek A „bruttósítás” ott van elrejtve, hogy bizonyos szint fölött, a „darabbér" is növekszik Tehát egységnyi teljesítménynövekedésre egyre nagyobb bérnövekedés jut, éppen annyi, amennyit az adó elvisz. A dolgozó tehát valóban megkapja a kiváló munkájának a bérét Mindez természetesen a munkafegyelemre is szabályozó hatást vált ki, hiszen nem a jelenlétét, hanem a munka eredményességét díjazza. Éppen emiatt a dolgozók nem a béremelést és jövedelemnövekedést „követelik”, hanem azoknak a munkafeltételeknek a továbbijavítását, amelynek eredményeként még nagyobb lehet a teljesítmény, és ezzel együtt automatikusan és objektiven a jövedelem is. IHÁROSI Készül a magángazda - Horváth János - is a szüretre
