Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA Kérdőívek a 1988. szeptember 19. HÉTFŐ kombinátban XXXVIII. évfolyam, 224. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 R Cselekvőén részt vesznek a megújulásban Munkásőrök megyei munkaértekezlete Megyei pártértekezlet Debrecenben Pontosan reggel kilenc óra volt, amikor Hepp József, megyei munkásőrparancs- nok-helyettes jelentette, hogy a mintegy százötven munkásőr - a megye valamennyi egységének képviseletében - a megyei munkaértekezletre együtt áll. A jelentést Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsoka és Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára fogadta. A megjelent munkásőröket és meghívott vendégeket - köztük a megye városai, nagyközségei párt- és állami szerveinek vezetőit, a bázisüzemek képviselőit - Kircz László megyei munkásőrparancs- nok-helyettes, az ülés levezető elnöke köszöntötte. Rövid bevezetőjében szól az összejövetel céljáról, a legutóbbi párt- kongresszus és a munkásőrparancsno- kok IV. országos értekezlete által megszabott feladatokról, napjaink tennivalóiról. Ezt követően Szabó Géza, a Munkásőrség Tolna megyei parancsnoka lépett a szónoki emelvényre. Bevezetőben arról szólt, hogy a munkaértekezletet egy politikailag aktív időszakban rendezték meg, amikor szükséges, hogy a munkásőrök is véleményt mondjanak, állást foglaljanak szűkebb pátriánk, Tolna megye gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai életével összefüggő kérdésekről. A testület tagjainak véleménye egyértelmű, az ország múltjáért, jelenéért és jövőjéért érzett felelősséggel áthatott. A szocializmus védelmének elsődleges fegyvere ma a munkásőrségben is a társadalmat építő munka, a közéleti helytállás, a meggyőző szó, az emberi törődés, a közösségi és elvtársi szolidaritás. A munkásőrségnek nincs más alternatívája, csak a szocializmus. A megyei parancsnok utalt arra, hogy konkrét célok, meghatározott feladatok állnak a testület és az egyes munkásőrök előtt is. A következő napok, hónapok munkáját meghatározzák a MSZMP XIII. kongresszusán és a pártértekezleten elfogadott dokumentumok és a munkásőr parancsnokok idei nyári negyedik országos tanácskozásán elhangzottak. Az ott meghatározott célok, feladatok helyi szintre való lebontása, az adott körülmények által determinált feladatok végrehajtása minden munkásőr feladata. Napjaink változásai - a megújulási, reformfolyamatok - között is vannak olyan tételek, amelyek időállók. Ilyen a munkásosztály és szöveteségeseinek ereje és ilyen érték maga a munkásőrség is, illetve azok az értékek, erők, amelyek a munkásőrségben rejlenek. Napjainkban a munkásőrök is vitatkoznak. A vita azonban arról folyik, hogyan lehet a szocializmust még jobbá tenni, hogy az az egyes ember életét még szebbé, gazdagabbá tegye. A továbbiakban jobban tudatosítani kell - utalt rá a megyei parancsnok -, hogy a munkásőrők nem személyeket, szervezeteket, hanem a szocializmust szolgálják. És ha az előbbiekben csatlakoznak is, az nem indok arra, hogy a munkásőr feladja azt az eszmét, amire esküt tett. Minden munkásőr előtt világos kell hogy legyen: az ország gondjait csak fegyelmezett és hatékony munkával lehet megoldani. Komoly állomás a Tolna megyei munkásőrök életében, hogy három egység - a dombóvári, a szekszárdi és a tamási - az országos parancsnok parancsa alapján ebben az időszakban szerveződik zászlóaljjá. Ez jelentős létszámnövekedéssel járt. Az állományfel- töltés egyik területen sem jelentett gondot, ami jelzi, hogy sokan vannak még mindig, akik szívesen vállalják a munkásőrszolgálatot, a szocializmus fegyveres védelmét. Az előképzős, illetve már új munkásőrök létszámának mintegy fele pártonkivüli, akik párttaggá nevelése a következő időszak feladata. Szabó Géza vitaindítójában utalt arra is, hogy a munkásőrség előtt álló feladatok megoldása a parancsnoki munka megújulását is igényli. Az új irányítás fogékonyságot és kezdeményezőkészséget és emberközpontúságot igényel. A munkásőrségben az egymás iránti figyelmesség, az egymás megbecsülése, a szolidaritás nem nagy szavak, hanem a mindennapi gyakorlat részei. A parancsnoki munkának ezeket az értékeket kell továbbfejleszteni. Befejezésül arról szólt, hogy a munkásőröket feladataik ellátásában nagyban segítette a párt, állami, gazdasági szervekkel és társ fegyveres testületekkel való sikeres és hatékony együttműködés. A vitában elsőként Gyarmati László, a Paksi Atomerőmű Vállalat pártbizottságának titkára kapott szót. Mint elmondotta, az atomerőműnél mintegy száz munkásőr dolgozik, akik az építés, a szerelés és az üzemeltetés során is helytálltak. A munkásőrök és a nagyüzem kapcsolatának jó bizonyítéka, hogy tavaly januárban a PAV adományozott zászlót a paksi Takács György munkásőregységnek. Nagy Ferenc, a szekszárdi egység parancsnoka hozzászólásában az állományszervezés kérdéseiről és arról beszélt, hogy a politikai nevelő munka szempontjából milyen fontos a jó mikroklíma, valamint a zászlóaljjá szerveződés jelenlegi helyzetéről szólt. Balogh István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy üzemük a dombóvári egység egyik bázisvállalata, jelenleg is harminctagú munkásőrszakasz tevékenykedik Dal- mandon. Kasler Antal, a bonyhádi mun- kásőregység munkásőre, a kisvejkei tsz elnöke a gazdasági vezetők helyéről, a testületben végzett munkájuk jelentőségéről beszélt. Nyírő László, a tamási egység szakaszparancsnoka, a Gyulaji Erdő-és Vadgazdasági gépesítési műszaki vezetője egységükről szólva a cigány származású munkásőrök helytállását értékelte, helyzetüket elemezte. Schweitzer Mátyás a szekszárdi egység munkásőre, az Agram Gépipari Vállalat párttitkára az anyagi, technikai ellátás helyzetéről szólt, nem palástolva a még meglévő gondokat sem. Pataki György, a paksi egység parancsnoka a munkásőri munka megújításának helyi - paksi - tennivalóiról beszélt. Szabó József, a megyei, közvetlen híradószakasz parancsnoka, a műszergyár művezetője a szakasz és a bázisüzem kapcsolatáról, az utóbbi évek szemléletváltásáról számolt be. Bodony Béla bonyhádi szakaszparancsnok, nyugdíjas, a györei egység életét bemutatva arról is beszélt, hogy náluk több (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött az üzemegészségügyi konferencia Szombaton az SZMT-székházban referátumokkal folytatódott a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság kétnapos konferenciája. A magas színvonalú kiselőadásokat hozzászólások követték, majd délben záró plenáris ülésre került sor. Girinyi Margit, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője összefoglaló értékelésében hasznosnak, rengeteg tapasztalatot, segítséget nyújtónak ítélte meg a tanácskozást. Hangsúlyozta, hogy az egészségpolitika további alakításában az üzemegészségügy szakmapolitikai kérdéseit mint politikai kérdéseket kell kezelnie a kormánynak. Ezután dr. Sinka Gábor, az üzemegészségügyi társaság főtitkára mondott elnöki zárszót. Ebben az üzemegészségügyben dolgozók számára ötféle tennivalót jelölt ki: a munkaképes korú lakosság egészségvédelmét, egészséges életmódra szoktatását, az üzemi mikroklíma optimalizálásának elősegítését, valamint közreműködést a környezet-, illetve a balesetvédelmi munkában. Az országban elsőként megyei pártértekezletet tartottak szombaton Debrecenben, összehívásáról - a párttagság kezdeményezésére - ez év július 15-i ülésén döntött a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság. A Magyar Gördülőcsapágy Művek tanácstermében tartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT és a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. Hajdú-Bihar megye több mint 17 és fél ezer kommunistája képviseletében 355 küldött tanácskozott az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó legfontosabb tennivalókról, a megyében kialakult politikai helyzetről, s megújította a vezető testületeket is. A Hajdú-Bihar megyei pártértekezlet megválasztotta a megyei pártbizottságot és a tisztségviselőket: első titkár ismét Postás Sándor lett. Titkárnak újjáválasztottákTóth Imrét és megválasztották Bárdi Idát, valamint Pataki Györgyöt. Hatvannyolc tagú pártbizottságot választottak, amelynek tagjai közül harmincnégy újonnan került a testületbe. Titkárok tanfolyama Sóstón Pártegységre van szükség Újszerű tanfolyamra hívta össze a város és a városkörnyék mintegy száz párttitkárát az MSZMP Tamási Városi Bizottsága. A résztvevők a Balatonszabadi-Sóstón lévő úttörőtáborban találkoztak szombaton, s két napon át kényelmes körülmények között, kötetlen baráti beszélgetéseken vitathatták meg az aktuális politikai kérdéseket. Az első délelőtt Látos István, az MSZMP KB PTO osztályvezető-helyettese a párt megújulásának, a politikai intézményrendszer korszerűsítésének irányairól, délután Lányi György, a KB ágit. prop. osztályának vezető helyettese a szocializmuskép változásairól, ideológiánk újragondolásáról tartott előadást. Tegnap délelőtt az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokat tárgyalták meg, azon vitaanyag alapján, melyet öt munkabizottság készített. Az eszmecserén részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára is. A testületek munkájáról készített előterjesztéshez Klein István, a Kop-Ka Áfész nyugdíjas elnöke, az első munka- csoport vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy az idejétmúlt központi előírások miatt még mindig sok a formális megoldás, papírtömeg, bürokratikus szabályozás, a direkt irányításából fakadó probléma. A testületi tagok egy részénél elkedvetlenedés tapasztalható, a tagság körében megrendült a pártba vetett bizalom. Ennek erősítéséhez új akciók élére kell állnia a pártnak, illetve kapcsolódnia más kezdeményezésekhez. A mozgalmat apró gesztusokkal, az idős párttagokkal való törődéssel, a végzett munka rendszeres publikálásával vonzóbbá kell tenni. Az állandó munkabizottságok helyett feladatokra orientált szakmai csoportokat, ad hoc bizottságokat kell létrehozni. Az alsóbb pártszerveket irányító munka megújításáról Piszker Ferenc, Regszemcse községi párttitkára szólt. Megjegyezte, hogy a megújulást segítené, ha azt a kérdést is feltennénk, ki a jó párttag, s milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a kommunisták táborába tartozzon. Az eddigi hibás politika következtében ugyanis kirívóan meggazdagodott egy réteg, s éppen azok, akik legelőször szembefordultak ezzel a politikával. Fontos lenne az is, hogy a titkári értekezletek ne sematikus, száraz összejövetelek legyenek, valamint, hogy a frakció réme nélkül horizontális kapcsolatok is kialakuljanak a pártban a vertikálisak mellett. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kapott önállóság magárahagyatottságot is hozott a párt- szervezetek életébe, s ha nem is „kézfo- gásos”, de iránymutatásos vezetésre van szükség. Dr. Benkő András, a tamási gimnázium tanára a tanácsok pártirányításáról szólt. Kiemelte többek között, hogy erősödnie kell a tanácsok népképviseleti funkciójának, s a testület ne a felsőbb szervektől, hanem a választóktól függjön. Jobban kell támaszkodni a kommunista tanácstagok véleményére, mert nem mindig érzik, hogy szükség van rájuk. A pártnak együtt kell működnie a tanácsokkal olyan feladatok megoldásában is, mint a kereskedelmi egységek nyitva tartásának meghatározása, a rendszeres egészségügyi rendelés biztosítása. Béres János, a Tamási Egyesült Köz- művelődési Intézmények vezetője a helyi politikai intézményrendszer korszerűsítéséről beszélt. Hiányosságként jelölte meg, hogy a szakmaközi bizottságok munkáját nem használják ki eléggé, s hogy nem működnek megfelelően a népfront-, illetve lakóbizottságok. Alapvető gond, hogy a nyílt kritika akadálya (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozó munkásőrök Szabó Géza vitaindító beszámolóját tartja Spiri György, a Tamási Takarékszövetkezet vezetője egy „közvéleménykutatő fal” felállítását javasolta
