Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

1988. szeptember 15.

2 Képújság

A megyei pártbizottság ülése elé

A testületek munkájának megújítása - az országos pártértekezlet határozata alapján

Interjú Váradi Lászlóval' a megyei pártbizottság titkárával- A párttagok és a pártonkívüliek az országos pártértekezlet időszakában egyetértettek az ott elfogadott változásokkal, azt megelőzően a stabilizációs és kibontakozási programmal. Napjainkra azonban erősödött a fásultság, a közömbösség, a kiábrándultság, a párttagság egy részét a bénult várakozás jellemzi. Ön szerint mi ennek az oka?- Az országos pártértekezletet követően átmenetileg javult, bizakodóvá vált a megyében is a közhangulat. A lakosság kedvezően fogadta az egyre szélesedő tájékoztatást, a párt-, állami, társadalmi élet működésének, vitáinak, döntéseinek napvilágra kerülését. Ma is úgy érzi, hogy a nyilvánosság erősödő alapot ad a bátrabb, szabadabb véleménynyilvánításra, igényelve a közös gondolkodást, s ez így továbbra is közérzetjavító hatású.- A népgazdaság 1988.1. félévi eredményeinek ismertté válása után, valamint a folyamatosan napvilágot látott - közvetlenül vagy közvetve - lakossági terheket növelő központi intézkedések hatására a közhangulatjelentősen romlott. Széles körben bizonytalanság, türelmetlenség, esetenként már bizalmatlanság is tapasztalható a párt és kormány programjával szemben. A közvélemény nehezen veszi tudomásul, hogy az egyensúly megteremtése, a struktúra átalakítása hosszabb folyamat, nem megy egyik napról a másikra. Egyes alapvető gondok megoldásában azonnali, de átgondolt változásokat sürget - szerintem is joggal - és érzékenyen reagál arra, amikor az „ő bőrére kísérleteznek”, mint például a jövedelem- adó esetében.- A gazdálkodó szervek egy része azonban nem

azonosul az ország gazdasági helyzetéből adódó nélkülözhetetlenül szükséges megszorító intézkedésekkel. Úgy ítélik meg, hogy a szabályozórendszer „gúzsba köti” őket. ,- Jellemző a gazdálkodók körében a kivárás, a túlélésre való berendezkedés. Széles körben az a megítélés, hogy a stabilizációs és kibontakozási program megvalósulásának gyakorlati jelei még csiráiban sem érzékelhetők.- A reformfolyamat gyorsítására már bevezetett és bevezetésre tervezett intézkedések fogadtatása vegyes érzelmeket váltott ki. Az már látszik, hogy a stabilizáció érdekében eddig megtett lépések hatása a számítottnál mérsékeltebb. A személyi jövedelemadó teljesítményt visszafogó. A lakosság a fogyasztói árszínvonal növekedésén keresztül érzi elsősorban életszínvonala csökkenését. Az előre igédnél magasabb infláció a bizalmatlanságot növeli.- A bizonytalanság és újabb bizalomvesztés okai azonban nemcsak gazdasági jellegűek. Párttagjaink szerint - hozzáteszem én is osztom ezt a véleményt - a marxizmus-leninizmus elméletének fejlesztése hosszú ideje nem tart lépést a társadalom, a gazdaság fejlődésének gyakorlati változásaival. Növekszik körükben az ideológiai előremutatás iránti igény, elengedhetetlennek tartják a pillanatnyi változásokon túlmutató elméleti megalapozást és rendszerezést.- Folytatva a sort: a párt tevékenységét, működését - benne a helyi pártmunkát is - sok jogos, jobbító szándékú kritika éri. A napi megélhetési gondok miatti túlmunkavállalások, a várt fordulatszerű változások hiánya, a társadalomban megjelenő új eszmei-politikai áramlatok hatására is visszafogott a közéleti aktivitás, a társadalmi megbízatások és tisztségek vállalása.- Ezzel együtt jellemző a pártszervezetekben a megújulás útját-módját kereső vita, eszmecsere. De a korábbi megszokott működési gyakorlattól nehezen tudnak elszakadni. A nagyobb önállóság lehetőségét mindenütt kedvezően fogadták, de ennek módszerei még nem kiforrottak. A párttagok nagytöbbsége kész tenni azért, hogy megújuljon a pártegység, a mozgalomnak legyen nagyobb vonzereje. Igénylik, hogy szoruljon vissza a pártmunkában a megyében is fellelhető bürokrácia, az indokolatlan titkolódzás, az esetenkénti sablonosság.

I- Több megyében és városban pártértekezletet tartanak. Tolnában mi dönt a pártértekezlet vagy a pártbizottsági ülés mellett?- Tolna megyében is megtalálhatók a helyi politikai-gazdasági munka fogyatékosságai nyomán keletkezett feszültségek. Ezeket a gondokat jórészt az adott helyeken kell és lehet megoldani. A meglévő gondok többsége azonban nem helyi eredetű, azok alapvetően az ország gazdasági helyzetével, a politikai intézményrendszer átalakulásával kapcsolatos bizonytalanságokkal függnek össze. Ezt az álláspontot erősítették meg a testületi tagokkal folytatott beszélgetések, valamint a közvetlen megyei irányítású pártszervek e témával kapcsolatos véleménynyilvánításának tapasztalatai is.- A XIII. kongresszus óta a megyében a vezetők számottevő része kicserélődött, feladata ellátására alkalmas, megújulásra kész. Néhány konkrétum ehhez: Az előző ciklushoz képest - eddig - a megyei pártbizottság tagjainak közel - a végrehajtó bizottságnak több mint - fele kicserélődött. Tisztségviselői valamennyien újak beosztásukban. Ugyancsak teljesen kicserélődtek az ifjúsági mozgalom és a népfront megyei vezetői. A megyei tanács és az SZMT esetében ez az arány 75, illetve 50 százalékos.- A pártértekezlet ellen szól - bár hangsúlyozom nem alapvetően meghatározó fontosságú -, hogy a jövő évben megkezdődnek a XIV. kongresszust előkészítő pártrendezvények is.- Mindezeket - benne - testületi tagjaink véleményét - figyelembe véve a végrehajtó bizottság nem tartja indokoltnak pártértekezlet összehívását, de ebben a megyei pártbizottság ülése mondja ki a döntő szót.

I- Sokan azt mondják, hogy a politikai intézményrendszer reformja megállt Budapest határain. Tényleg megállt a megyehatárokon az idő?- Meg vagyok róla győződve - legalábbis, ami a Tolna megyei pártbizottságot illeti -, hogy megyehatárunkon sem az idő, sem a gondolkodás, és főleg a cselekvés nem állt meg. Azt azonban látni kell - mert így van -, hogy a megújulás nem egyetlen aktus, hanem egy hosszan tartó - mondhatom úgy is - állandó folyamat. Ez vonatkozik a mi tevékenységünkre is. Egyik korábbi kérdésére adott válaszomban utaltam testületünk szinte folyamatos megújulására. Ugyanilyen - sőt nagyobb - arányokról szólhatunk a városi és nagyközségi, üzemi és intézményi párttestületek esetében is. Az utóbbiaknál - már az országos pártértekezletet megelőzően - a megújulás szellemében került sor a végrehajtó bizottság nélküli testületek kialakítására.- Az is igaz, hogy mindig voltak - és sajnos lesznek kétkedők, bizonytalanok, sőt visszahúzó erők vagy tényezők is és emiatt ez a folyamat időnként le is lassulhat.- Azt sem állítom, hogy az országos pártértekezlet - főleg személyi - döntései nem okoztak átmeneti megdermedést. Igaz az is, hogy a központi pártszervek által biztosított önállóság időnként nálunk is a magunkra maradottság érzését kelti és ez különösen zavaró akkor, ha a különböző országos vezetői megnyilvánulások több kérdésben ellentmondásosak. Ezek ellenére május vége óta testületünk több lépcsőben és hiszem, hogy minden korábbinál demokratikusabb módon készítette elő megújulását, amely folyamatos. Ennek egy jelentős állomása lesz a jövő heti pártbizottsági ülés.- A megújulás főbb területeinek tartjuk: - a megye pártszervei politizáló tevékenységének fejlesztését, - a pártdemokrácia erősítését, - az eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egység folyamatos újrateremtését, - a kádermunka fejlesztését, - a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus megteremtését, - a társadalmi és a tömegszervezetekkel, -mozgalmakkal való új kapcsolat kialakítását, - a társadalmi nyilvánosságot, - a gazdasági reformfolyamat fel- gyorsítását.- E nagy jelentőségű kérdések részterületei egy részének kibontására, illetve mások kidolgozása ütemének meghatározására kívánunk vállalkozni ülésünkön.- Gyakran szó esik a felelősség kérdéséről. Nem kevesen vannak, akik az elmúlt években - akkori meggyőződésük szerint helyes úton ján/a - becsületesen dolgoztak munkahelyükön, tevékenykedtek a társadalmi életben, és most szinte egyik napról a másikra „arról értesülnek", hogy rossz irányba tolták az ország szekerét. Náluk gyakran tapasztalható önvád, hogyne mondjam az önmarcangolás. Ugyanakkor mások, akiknek tényleg el kellene gondolkodniuk, úgy tesznek, mintha semmi sem változott volna. Cselekvésre kell szólítani minden kommunistát, csak hát úgy néz ki a dolog, hogy várunk: felsőbb utasításra, megváltásra. Vajon a megyei pártbizottság munkaterve képes lesz elindítani a cselekvő pártmunkát?- A kérdés elején lévő helyzetértékelés valós, reális. A vezetők egy részénél továbbra is vizsgálni kell alkalmassá tételük lehetőségét, vagy váltásuk szükségességét. Ezek közé sorolom azokat is, akik mint ahogy mondta, „úgy tesznek mintha semmi sem változott volna”.- A megyei pártbizottság tevékenységének megújítása - ahogy említettem - hosszabb távú tartalmi feladat. Ennek első - főleg szervezeti kereteit és fő témaköreit meghatározó - lépcsője az említett feladatterv. Az ebben foglaltak kidolgozása, időszerűvé tétele, bővítése és mielőbbi megvalósítása képezik legfontosabb soron következő tennivalóinkat, egyben a megyei pártszervek megújulását.- Ebben a minőségi folyamatban a megyei pártbizottság feladatai is több irányúak: érdekfeltáró és egyeztető, szervező és mozgósító funkciókat ellátva, felelős jelző szerepével élve kell aktív mozgalmi munkát kifejtenie a társadalompolitikai folyamatok formálásában és önállóan kell alakítania a megyei érdekeket tükröző helyi politikáját. Biztosítania és segítenie kell, hogy a helyi pártszervek, az alapszervezetek rendeltetésüknek megfelelően működhessenek, dolgozhassanak.- A megyei pártbizottság döntéseihez igényli a helyi pártszervek és szervezetek, az állami és a társadalmi szervek, a lakosság véleményét, javaslatait, együttműködését. Ezért folyamatosan napirendre tűzi a valóságos helyzet elemzését. Munkájának továbbfejlesztése során - a testület vitaszellemének erősítésével - döntési, véleményező és koncepcióalkotó műhelyként működve gyakorolja illetékességi területén az elvi-politikai irányítást.- A színvonalasabb testületi munka érdekében a pártbizottsági tagok közéleti feladatvállalásának feltételeit - a helyi pártszervekkel, alapszervezetekkel közösen - jobb szervező és információs munkával kívánja biztosítani.- Visszatérve a feladatterv-tervezethez: utaltam rá, hogy sok részfeladat konkrét kidolgozásának igényét tartalmazza. Ezek közül három már időközben elkészült és mellékletként kerül a testület elé. Ezek: a pártmunka nyilvánosságának javítására, a párt belső tájékoztatási rendszerének korszerűsítésére vonatkozó, a delegálás intézménye kialakítására és elveire vonatkozó, továbbá a pártbizottság hatásköri listájára vonatkozó javaslataink. Az utóbbiról annyit, hogy a megyei párttestületek hatáskörébe tartozók számát a korábbi 139-ről 68-ra tervezzük csökkenteni. A legtöbb gazdasági vezetői funckió a helyi pártszervek és alapszervezetek hatáskörébe kerül, mások pedig kikerülnek a párthatáskörből. Ezzel is biztosítani, illetve erősíteni kívánjuk a helyi önállóságot.- Keressük a pártmunka új, korszerűbb formáit, illetve törekedünk a használható régiek megújítására. Ennek megnyilvánulásai az anyagban tanácsadó testület létrehozására, a delegálás bevezetésére, illetve a munkabizottságokra vonatkozó - az utóbbiban alternatív - javaslatok és a mellékletben szereplő középtávú témajavaslatok.- Mindezekkel együtt a feladattervet csak a megújulás szükséges, de nem elégséges feltételének tartjuk, amely elfogadása esetén is csak a megyei pártszerveknek határoz meg tennivalókat. A helyi pártszerveknek, alapszervezeteknek maguknak kell önállóan kidolgozni és meghatározni feladataikat, ahogy ezt már többségében teszik is.- Értetlenül állnak az emberek azon megfogalmazás előtt, hogy szűnjön meg a testületekben a kölcsönös képviselet? Ezt azért is kérdezem: a debreceni pártértekezleten az újjá alakult testületbe csak vezetőket delegáltak. A kettő ellentmond egymásnak.- Azt hiszem, ismét két dologról van szó. Mi a kölcsönös képviselet csökkentését tervezzük. De megjegyzem, a megszüntetés sem zárja ki sehol, hogy az adott területen a legfontosabb állami és társadalmi szervek első számú vezetői - ha arra alkalmasak - tagjai legyenek a legmagasabb párttestületnek. Azt viszont már nem tartjuk jónak, hogy a párttestület vezetői szinte automatikusan tagjai a tanácsi, népfront, szakszervezeti vezető szerveknek. Ezen akarunk változtatni és ha ezt megtesszük, eleve megszűnik a kölcsönösség.- A debreceni törekvések jeleivel sajnos megyénkben is találkozni. - Operatív beavatkozás nélkül kell azt a gondolkodást megváltoztatni, hogy magasabb testületek tagjainak kiválasztásánál ne csak igazgatók, elnökök és pb-titkárok személyében gondolkodjunk.

I- Tovább folytatva az előző kérdést: nem azt kellene szorgalmazni inkább, hogyne minden testület - pártbizottság, SZMT, megyei tanács - ugyanazt a beszámolót vitassa meg, amelynek esetenként még az előterjesztője is ugyanaz?- Először is meg kell szüntetni a megyei pártszerveknek az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolatában az azok önállóságát sértő gyakorlatot; támogatni és ösztönözni kell a helyi, önálló kezdeményezéseket, az adott szervezet felelősségének érvényesítésével. A párt politikájának érvényre juttatását mindenütt az érvelő, felelősségteljes párbeszéd, vita, a meggyőzés útján kell biztosítani.- A megyei, állami és társadalmi szervek munkájának koordinálása, a feladatok egyeztetése, megosztása, az indokolatlan párhuzamosságok kiszűrése, illetve az önállóság biztosítása, a felelösségátvállalás elkerülése érdekében. Ahogy már említettem, folyamatosan csökkentjük az állami, társadalmi és tömegszervezetek testületéiben a kölcsönös vezetői képviseletet.- Kívánatos, hogy a munkatervek, üléstervek előkészítésekor a párt által kezdeményezett koordinációs értekezleten a megyei szervek vezetői adjanak kölcsönös tájékoztatást elképzeléseikről, egyeztessék feladataikat; a pártbizottság és végrehajtó bizottság az állami és társadalmi szervek ülésein megtárgyalt fontosabb témákról, állásfoglalásokról kapjon tájékoztatást, munkatervének, illetve üléstervének kialakításánál ezeket vegye figyelembe.

I- Az alapszervezetek szerepének, önállóságának növelése feltételezi a megyei pártbizottság területi munkájának erősítését. Csökkenő létszámmal hogyan tudnak ennek a követelménynek megfelelni?- A megyei pártbizottság létszámának csökkenését nem tervezzük, sőt amennyiben a testület szükségesnek látja, bővítheti is. Valóban az alapszervezetek szerepének, önállóságának növelése szükségessé teszi a megyei pártbizottság területi munkájának erősítését. Elsősorban tapasztalatcserék kezdeményezésével, munkamódszerek átadásával segíti a helyi pártszervek irányító munkáját.- Követelmény, hogy a testület tagjai, a tisztségviselők és a munkaapparátus rendszeresen és aktívan vegyenek részt alapszervezeti taggyűléseken, a helyi pártszervek munkájában, a tanácsok és a tömegszervezetek, mozgalmak, egyesületek rendezvényein. Indokolt, hogy a személyes részvétel útján kezdeményezőbbek legyenek a politika alakításában, képviseletében és elfogadtatásában.- Ennek egyik előfeltétele, hogy a pártbizottsági tagok két ülés közötti tevékenysége is szervezettebbé és céltudatosabbá váljon, növekedjen a munkahelyi, lakóhelyi politikai munkához való kötődésük és felelősségük.- A pártbizottság irányító munkájában fontos elemnek tekinti a pártszervek, alapszervezetek működése önállóságának és kezdeményezőkészségének erősítését. Ezért a megyei pártbizottság és végrehajtó szervei a helyi szervek és alapszervezetek mozgásterét nem határolják be az eddigi gyakorisággal és konkrétsággal. A végrehajtó bizottságnak - a döntés- előkészítő, alternatív javaslatokat elemző és kidolgozó funkciója mellett - a mozgósító, végrehajtásszervező és ellenőrző szerepét kell növelnie.- Ezen túlmenően a politikai irányító munka színvonalának javítása érdekében a megyei pártbizottság működésében a személyi feltételek megújítására is szükség van. Ez a XIV. kongresszusig kooptálással és delegálással megoldható.- Visszatérve a csökkentés kérdéséhez, mi a megyei pártbizottság apparátusa szervezeti felépítésének átalakítását tervezzük 34 fős létszámának mintegy 10-15 százalékos csökkentésével. Úgy véljük, a testületek munkájának korszerűsítésével összhangban szükséges, hogy a munkaapparátus feladatköre, szervezete, felépítése jobban igazodjon a mai sajátos megyei feladatokhoz. Alkalmassá kell tenni a politizá- lóbb jellegű egyéni munkára. Az önállóság, felkészültség, képzettség iránti igényt és a követelménytámasztást szükséges fokozni. Rendszeressé kell tenni munkájuk érdemi megítélését.- Az a célunk, hogy az államigazgatási típusú szervezetet váltsa fel a mozgalmi céloknak jobban megfelelő struktúra, amely nem kívánja mechanikusan követni a központi pártapparátus szervezetét sem.

I- Változik-e valami az apparátusi tagok megítélésében, ők kinek (minek) lesznek a beosztottjai: a testületnek vagy az apparátus vezetőinek?- Az apparátus feladata továbbra is a testületek útmutatása szerint szervezni és segíteni a döntések előkészítését, a határozatok megismertetését, megvalósítását, a tapasztalatok összegzését. Ezért nem tudom elfogadni ma sem a Politikai Bizottság néhány tagjától származó korábbi véleményt, amely szerint az apparátus, önállósítva magát, a testületek helyett döntött. Ezt a felelősség áthárításának tartom, de ha valahol is ez így volt vagy van, akkor az adott testület és annak tisztségviselői - akik egyben az apparátus vezetői - tehetetlenségének a bizonyítéka.- A különböző szintű apparátusok egymásnak nem alárendeltek, hanem testületük munkaapparátusai.

I- Befejezésül felajánlhatom, hogy témánkkal kapcsolatban olvasóink a pártbizottság üléséig elmondhatják javaslataikat, véleményüket az ügyeletes újságírónak, amit természetesen eljuttatunk a megyei pártbizottságra.- Köszönjük. Tudatában vagyunk annak, hogy az általam ismertetett és a feladattervben szereplő elképzelések szükségesek, de nem elégségesek a kívánt változásokhoz. További lépések kellenek és a gazdasági, társadalmi folyamatokban, a napi munkában kell kibontani az egyes területek konkrét feladatait.- Ehhez kérjük és várjuk a párttagság, a pártszervezetek, a lakosság véleményét, javaslatait, melyeket akár a helyi pártszervek, tisztségviselők, akár a sajtó útján juttathatnak el a megyei pártbizottsághoz. Igényeljük a párttagság, a társadalmi szervek, a sajtó segítségét, támaszkodunk rájuk, hiszen feladatainkat csak együtt, közös gondolkodással és cselekvéssel leszünk képesek megoldani. HAZAFI JÓZSEF