Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

MA Öregek, időskorúak ma és holnap 1988. augusztus 2. KEDD XXXVIII. évfolyam, 183. szám v 1 (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ■■■■■■■■■■■■■■■ Tölgyből készült bútorcsalád exportra Az esztergált asztallábak ...A Téka család két tagja (az előtérben) pedig a német ve­vő igényei szerint készült i ............... i ■ ...... i ........ ii A fenyőfából készült Téka skandi­náv bútorcsalád nem ismeretlen a magyar fogyasztók előtt sem. A Du- naföldvári Faipari Kisszövetkezet­ben most e családnak a kissé lebar­nult apraját készítik: tíz tagból álló kiegészítő bútorokat - közte virág­tartót, polcot, telefonasztalt, gyertya­tartót - gyártanak tölgyfából, nyugati exportra. A szövetkezet tekintélyes, Angliába irányuló kiviteléről már mi is írtunk lapunkban, ezúttal újabb si­kereikről számolhatunk be. Az év elején Párizsban, Londonban és Kölnben megtartott kiállításokon jól szerepeltek, a Skála World Trade ja­vaslatára új mintadarabokat készí­tettek, s ezek olyan szépnek bizo­nyultak, hogy új, ezúttal NSZK-beli vevőt sikerült meghódítaniuk. Az 5-6 kamion helyett - amennyi tölgyből készült Tékát a német partner igé­nyelt volna - csak egy kamionnyi szállítmány indul hamarosan útnak, hiszen a régebbi angol vevőik rová­sára nem szállíthatnak, a kapacitá­suk pedig igencsak véges, ha az ex­port bővítése érdekében történtek is erőfeszítések és átcsoportosítások. Belső kooperációs kapcsolatuk kö­zül az egyiket árproblémák miatt föl­számolták, s hasonló sorsra jutott építőipari részlegük is. Az ott felsza­baduló kapacitást illetve a kieső ár­bevételt az export fogja lekötni illetve pótolni. A tavaly vásárolt nyugati gépek is segítik a minél nagyobb volumenű kivitelt. így érték el, hogy az 1988-ra várható 35 millió forintos árbevétel­ből 34 millió a faipari tevékenységből származik majd, s ebből mintegy 26 millió exportból ered. Az exportárbe­vétel egyébként jelentősen megha­ladja az előző évit, amibe belejátszik a tavalyi 17 millió forintos angliai szállításnak 24 millióra való növeke­dése s ez a bizonyos NSZK-ba való 2,3 milliós próbaszállítás is. S hogy mi lesz jövőre? Az majd az október­ben esedékes tárgyalásokon fog el­dőlni, de sajnos a szövetkezet és a nyugati partnerek megállapodásába rajtuk kívül álló és általuk csak nehe­zen befolyásolható körülmények is beleszólnak, nevezetesen a faalap­anyag hiánya. Carlucci Husszein bejelentése Rendkívüli ülést kezdett vasárnap este Bagdadban a PFSZ Központi Tanácsa, miután Husszein jordániai uralkodó be­jelentette: megszakítja az „adminisztratív és jogi kapcsolatokat” az Izrael által megszállva tartott Ciszjordániával. Egye­lőre nem ismeretes, milyen véleményt alakított ki ebben a kérdésben a PFSZ Központi Tanácsa. A jordániai uralkodó bejelentése ked­vező fogadtatásra talált a megszállt terü­letek palesztin szervezeteivel. A PFSZ-hez tartozó Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elne­vezésű szervezet elégedetten nyilatko­zott Husszein tervéről, és kedvezőnek nevezte azt a George Habbas vezette Né­pi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet is. Véleményük szerint ezzel a lépéssel a hasemita uralkodó elismerte a paleszti­nok jogát, hogy maguk képviseljék saját népük érdekeit. Közel-keleti megfigyelők úgy vélik hogy Husszein döntése bizonyára meg­torpedózza az Egyesült Államok béketer­vét. Washington kulcsszerepet szánt a jordán uralkodónak rendezési terveiben. Ciszjordánia esetleges önállósodása egy lépés lehet a független palesztin ál­lam megteremtése felé - mondják. Ugyanakkor elismerik, hogy ez nem kényszeríti Izraelt arra, hogy a rendezés­ről tárgyaljon a PFSZ-szel. a Szovjetunióban Hétfőn Dmitrij Jazov hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter meghívásá­nak eleget téve hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Frank Carlucci ame­rikai védelmi miniszter. Emlékezetes, hogy a két miniszter immáron harmadik alkalommal tart hivatalos találkozót. Eze­ket a megbeszéléseket mindkét fél fon­tosnak tartja a kétoldalú kapcsolatok fej­lődése, a bizalomerősítés szempontjá­ból. A repülőtéren összegyűlt újságírók kérdéseire válaszolva Carlucci elmond­ta: Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozói kedvezően hatottak a két or­szág védelmi minisztereinek kapcsola­taira, eszmecseréire. Annak a meggyőződésének adott han­got, hogy látogatása érdekes és eredmé­nyes lesz. Kettős céllal indult tíznapos észak- amerikai kőrútjára Grósz Károly: megis­mertetni amerikai és kanadai partnerei­vel Magyarország politikai és gazdasági helyzetét, terveit, s megismerkedni azzal, amit ebben a két országban ilyen rövid idő alatt meg lehet ismerni a politikáról, a gazdaságról, az együttműködés lehető­ségeiről. A mérleg pontos elkészítése még hátra van, de az már nyilvánvaló, hogy mindkét célkitűzést messzeme­nően sikerült teljesíteni. Az Egyesült Államokban tett körút, az amerikai kormányzat és az üzleti körök vezetőivel folytatott tárgyalások egyértel­műen bizonyították: az a szakasz, ami a két ország kapcsolatainak fejlődésében a magyar korona visszaadásával kezdő­dött, nemcsak vitathatatlan fejlődést ho­zott, hanem lehetővé tette a kapcsolatok minőségileg új szakaszának megnyitását is. A magyar miniszterelnök és washing­toni partnereinek tárgyalásain nem vol­tak vitás politikai kérdések, s kedvező fo­gadtatásra talált a nyitott magyar külpoli­tika, amely a miniszterelnök szavai sze­rint a hagyományos területeken túlme­nően is a kapcsolatok szélesítésére tö­rekszik. Reagan elnök maga is méltatta ezeket a terveket, és hasonlóan nyilatko­zott Brian Mulroney kanadai miniszterel­nök a megbeszélések után. A politikai kapcsolatok fejlesztése előtt nincsenek akadályok, s várható, hogy a magyar kor­mányfő körútja nyomán konkrét megál­lapodások is születnek, például a kultu­rális kapcsolatok bővítése, az ösztöndí­jasok cseréje, a turisztika bővítése terén. Az út természeténél fogva a politikai tárgyalásoknál több idő jutott a megbe­szélésekre a gazdasági vezetőkkel, az üzleti körök képviselőivel. Egyáltalán nem túlzás, hogy az érdeklődés jóval meghaladta a vártat: vezető amerikai nagyvállalatok, bankok kérték a találko­zás lehetőségét, amikor értesültek a ter­vezett utazásról. Az amerikai gazdaság olyan nagy hatalmú és befolyásos sze­mélyiségei tanácskoztak a magyar kor­mányfővel, mint Armand Hammer, az Oc­cidental Petroleum elnöke, a Bechtel Corporation, vagy a Chase Manhattan Bank vezetői. Ezek az eszmecserék nem valamiféle konkrét ügyletre vonatkoztak: a magyar miniszterelnök természetesen nem vállalta magára az „üzletkötő” sze­repét. Elsősorban a gazdasági együtt­működés új, az eddiginél szélesebb le­hetőségeivel ismertette meg tárgyaló partnereit, kifejtve, milyen területeken lát szükséget és lehetőséget a fejlesztésre. Bebizonyosodott, hogy erre nagyon Is szükség volt: az amerikai üzleti körök Tíz nap mérlege nem ismerik eléggé a lehetőségeket, s az új információk birtokában máris nagy az érdeklődés. A gazdasági lehetőségek ugyanis túl­mutatnak hazánk határain. Amint Grósz Károly több ízben is aláhúzta: Magyaror­szág a két gazdasági és társadalmi be­rendezkedésű világ határvonalán van, kaput jelenthet a szocialista piacra és egyúttal olyan tapasztalatot is nyújthat partnereinek, amely megkönnyíti a lehe­tőségek kihasználását ezen a potenciáli­san legnagyobb piacon. Természetes, hogy a lehetőségek megvalósítása ke­mény munkát igényel a szakemberektől, de az út most megnyílt számukra, rajtuk múlik, mennyire sikerül kihasználni azt az együttműködési készséget, amelyet a kormányfő tárgyalásai nyújtanak, első­sorban éppen a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladat, a korszerűsí­tés, a szerkezetátalakítás céljaira. Akiknek módjuk volt végigkísérni a rendkívül feszített ütemű úton Grósz Ká­rolyt, még egy motívumra emlékeznek majd vissza: arra a hatalmas érdeklődés­re, amellyel az Amerikában élő magyarok fogadták. Úgy tűnik, e téren is új szakasz kezdődhet, nemcsak az emigrációs szer­vezetekkel, hanem az Egyesült Államok és Kanada üzleti életében is fontos sze­repet betöltő, magyar származású és az óhaza iránt változatlan érdeklődést tanú­sító magyarokkal. Az út minden állomá­sán igen sokan voltak ott közülük, jó né- hányan már konkrét elképzeléseket is hoztak magukkal arról, hogyan szeretné­nek bekapcsolódni az óhaza feladatai­nak megoldásba, hozzájárulni a maguk eszközeivel a jelenlegi gondok leküzdé­séhez. Természetes, hogy a politikai emigráció egy részével még mindig ma­radtak nézetkülönbségek, de ezen a te­rületen is kaput nyitott a látogatás, a pár­beszéd kiszélesedett, hangvétele érde­mivé és tárgyilagossá vált. Az amerikai sajtóban igen nagy vissz­hangja volt az útnak - ez is az érdeklődés bizonyítéka. S míg az első írások inkább a magyar kormányfő látogatásának kü­lönlegességet emelték ki - elvégre a Reagan-féle Fehér Házban Mihail Gor- bacsovon kívül nem járt még szocialista országból pártvezető - addig a látogatás végén már inkább annak fontosságára helyezték a hangsúlyt. „A nemzetközi kapcsolatokban éppúgy, mint a házas­ságban, néha hosszú ideig tart a megbé­kélés” - Irta vasárnapi elemzésében a befolyásos amerikai lap, a The New York Times. A cikk leszögezi: Grósz Károly jól, szívesen fogadott vendég volt Washing­tonban. KIS CSABA (Washington) Thatcher Ausztráliába érkezett Hatnapos ausztráliai kőrútjának első állomáshelyére, Perth városába érkezett hétfőn az angol légierő különgépén Mar­garet Thatcher brit miniszterelnök, akit férje, Denis Thatcher is elkísért erre az utazásra. A repülőtéren Kim Beazley vé­delmi miniszter és Peter Dowding, Nyu- gat-Ausztrália miniszterelnöke fogadta. A brit kormányfő kedden utazik Can­berrába, ahol Bob Hawke miniszterel­nökkel főleg a dél-afrikai helyzetről, az ország ellen hozandó gazdasági szank­ciókról, a leszerelés ügyeiről és kereske­delmi kérdésekről tárgyal. Programja ké­sőbb Melbourne-be, Sydneybe és Bris- bane-be szólítja. Genscher nyilatkozata moszkvai útjáról Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerint a hét végén tar­tott moszkvai megbeszélései előbbre vit­ték az európai hagyományos haderők le­szerelésének ügyét. A szociáldemokrata ellenzék alapjában véve üdvözölte a moszkvai tárgyalásokat, ám úgy látja, hogy Genscher nem használta ki kellően a lehetőségeket. Genscher a Deutschlandfunk rádió­nak adott hétfő reggeli nyilatkozatában elmondta: a szovjet fővárosban elsősor­ban arról tárgyalt, hogy miként lehet el­hárítani a még meglévő akadályokat a hagyományos haderők csökkentését célzó tárgyalások megkezdésének útjá- ból. Meggyőződését fejezte ki, hogy sike­rült megteremteni az egyetértés alapjait ebben a tekintetben. Az NSZK külügymi­nisztere kiemelte, hogy Moszkva részéről készséget tapasztalt a Bonn-nal való együttműködés fejlesztésére. A Nyugat­nak is érdeke, hogy folytatódjék Gorba­csov reformpolitikája, mert annak révén a Szovjetunió kiszámítható, és az együtt­működésben érdekelt partnerré válik - mondta Genscher. Carsten Voight, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője a Neue Osnabrücker Zeitung hétfői számában megjelent nyilatkozatá­ban alapjában véve üdvözölte Genscher moszkvai útját. Szemére vetette azonban a külügyminiszternek: nem ragadta meg az alkalmat annak szorgalmazására, hogy folytatódjék a nukleáris leszerelési folyamat is. Az SPD hangsúlyozza az NSZK különleges érdekeltségét az Euró­pában elhelyezett rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásában.

Next

/
Thumbnails
Contents