Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 31. PANORÁMA Külföldi lapok az aradi találkozóról A Rabotnicseszko Delo, a BKP központi lapja kedden - egy gépelt oldalnyi terjedelemben - visszatér Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi aradi találkozójára. A román lapokban megjelent közleményt ismertető jelentés azt emeli ki, hogy „az érdemi és konstruktív légkörben lezajlott tárgyalásokon kölcsönös törekvés nyilvánult meg a két ország pártjai és népei közötti együttműködésre, a román-magyar kapcsolatokban keletkezett problémák leküzdésére, a baráti és jószomszédi viszony további fejlesztésére”. A „kapcsolatokban keletkezett problémák” mibenlétéről ezúttal sem esik szó, akárcsak a hétfői lapjelentésekben. A bukaresti jelentést a Zemel- delszko Zname, rövidebben pedig a Trúd és a Narodna Mladezs is átvette. Az AFP francia hírügynökség Bécsből keltezett kommentárban igyekezett megvonni az aradi csúcstalálkozó mérlegét. Az írás szerint Magyarország azt könyvelheti el eredményként, hogy Grósz Ká- rolynak sikerült felújítania a tárgyalásokat a romániai magyar kisebbség kérdéséről, holott Románia eddig minden ilyen kísérletet hevesen elutasított, mint román belügyekbe való beavatkozást. Most viszont a találkozó idejének egyharmadát fordították a magyar kisebbség helyzetének megvitatására. Amit még magyar sikerként értékel a francia hirügynökség: Románia - mint fogalmaz - ígéretet tett arra, hogy elősegíti a Magyarországra áttelepültek hátramaradt családtagjainak kivándorlását. A mérleg román serpenyőjébe azt helyezte az AFP, hogy Bukarest nem hajlandó újból megnyitni a kolozsvári magyar főkonzulátust, amelyet a júniusi budapesti tüntetés után zártak be. A nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi száma a magyar-román viszonyt elemezve annak a kételynek ad hangot, hogy vajon egyetlen tárgyalás után Románia megváltoztatja-e nemzetiségi politikáját. Ezzel kapcsolatban a lap emlékeztet arra, hogy Romániában már a hetvenes évek elején eltervezték: asszimiláció útján oldják meg a nemzetiségi problémákat. A nyugat-berlini Berliner Zeitung a magyar-román viszonyról szóló elemzésében emlékeztet arra, hogy Grósz Károly a találkozó után véleménykülönbségek fennmaradásáról tett említést. A lap kisebb szenzációnak minősíti, hogy a két szocialista ország a nagy nyilvánosság előtt folytatja vitáját. Az aradi munkatalálkozón Nicolae Ceausescu és Grósz Károly megbeszélései szükségesnek bizonyultak, hasznosak voltak és jó eredményeket hoztak, így összegzi a Scinteia, az RKP KB központi lapja keddi számában a magas szintű magyar-román találkozó tapasztalatait. Az RKP KB központi lapja rámutat: „Kifejezésre jutott, hogy Magyarország és Románia között a jószomszédi viszony a két nép szükséglete”. Külön kiemeli, hogy a felek egyetértésre jutottak abban, hogy „a gazdasági, társadalmi, kulturális és minden, a szocialista építés köréhez tartozó kérdés megoldási módozata csak az illető párttól és annak vezetőségétől függ”. „Az aradi találkozó egész lefolyásában, következtetéseiben és a létrejött megállapodásokban, amelyeket népünk nagy elégedettséggel fogadott, úgy értékelhető - ahogy arra egyébként pártunk főtitkára rámutatott -, hogy jelentős pillanat volt népeink és pártjaink jövőbeni kapcsolatait illetően. A megbeszélések hasznosnak bizonyultak, széles körű perspektívát nyitottak a magyar-román együttműködés előtt. Az ilyen fejlemény a szocialista fejlődés objektív törvényszerűségeit igazolja, megfelel népeink érdekeinek és törekvéseinek. Természetesen egyetlen találkozó keretében nem lehet megoldást találni minden kérdésre, nem lehet minden kérdést megfelelően tisztázni. Éppen ezért szükséges, mint ahogy azt mindkét fél aláhúzta, további különböző szintű és különböző területeken folyó találkozók megtartása a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatására, a hatékony megoldások megtalálására” - írja a Scinteia. Végezetül a lap kiemeli: az aradi magas szintű román-magyar megbeszélés legyen jelentős állomása a pártjaink és népeink közötti kapcsolatoknak. A szocialista Romániát azaz óhaj vezérli, hogy mindent megtegyenek a román-magyar barátsági és együttműködési kapcsolatok fejlesztéséért a két nép közös érdekei, a szocializmus és a béke általános ügye javára. Rabotnicseszko Delo Egyesített szocialista piac „A szükséges politikai és jogi feltételek nélkül lehetetlen a jövőben kialakítani a KGST-országok egyesített piacát, amelynek feladata lenne erős lökést adni mind az integráció, mind a nemzetgazdaságok fejlődésének" - olvasható egyebek között a Rabotnicseszko Delo keddi számában „A politikai realitások és a szocialista gazdasági integráció” címmel megjelent cikkben. A szerző, Georgi Sztojanov professzor arra a következtetésre jut, hogy a szocialista országok „gazdasági irányításában végbemenő változások, a gazdasági szervezetek szerepének a nemzetközi gazdasági szférában tapasztalható megerősödése nem változtat annak szükségességén, hogy államközi úton történjék az integrációs folyamatok iránykijelölése”. Kárhoztatja a cikkíró a KGST „struktúrájának, munkájának és stílusának nem racionális voltát, káderei perspektivikus gazdasági gondolkodásának hiányát” is, ám a fő gondot a KGST-ben jelenleg érvényes jogrendszerben látja, a „soklépcsős és elhúzódó döntéshozatalban". Szerinte ezek módosítása mind elméleti, mind gyakorlati szempontból sürgető. Leküzdendőnek ítéli a nemzeti szuverenitás KGST-ben érvényesülő doktrínájának bizonyos tételeit, amelyek még a második világháború előtt fogalmazódtak meg a szovjet jogban, akkor, amikor a Szovjetunió még az egyetlen szocialista ország volt, s ez indokolta, hogy a különböző nemzetközi szervezetek határozatait több lépcsőben vizsgálják és ellenőrizzék elfogadásuk előtt. A pártokat az integrációs intézkedések és folyamatok helyességének egyfajta „kollektív ellenőreként” fogja fel a Rabotnicseszko Delo cikkírója, s új szerepet szán - a munkaerő szabad áramlásával összefüggésben - a szakszervezeteknek, de még az ifjúsági mozgalomnak is a hazafiasság és internacionalizmus, a nemzeti és a közös érdekek összehangolásával kapcsolatban. BUDAPEST - Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kedden fogadta Helmut Sonnenfeldtet, az amerikai Brookings Intézet igazgatóját, aki részt vesz a hagyományos leszereléssel foglalkozó budapesti kerekasztal-konferencián. MOSZKVA - Ortodox templom építését kezdték meg egy moszkvai lakótelepen. Az 1917-es októberi forradalom óta a Szovjetunióban nem épült ortodox templom. Az egyházi épületet Moszkva Orehovo-Boriszov nevű új lakótelepén emelik. Az alapkőletételnél jelen volt Pi- men, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája is. Az egyházi vezető már a nyár elején jelezte, hogy egyháza engedélyt kapott új templomok építésére. VARSÓ - Czeslaw Kiszczak tábornok, lengyel belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke ülne a tárgyalóasztalhoz annak a javaslatnak alapján, amelyet még a múlt pénteken tett a belügyminiszter, majd pedig szombat-vasárnapi ülésén megerősítette a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. Urban a lengyel sztrájkhelyzetről elmondta, hogy az egyetlen sziléziai bányában, Stalowa Wolában és a néhány gdanski, szczecini munkahelyen összesen alig több mint 3200-an sztrájkolnak. WASHINGTON - A rakétaelhárító rendszerekről kötött szovjet-amerikai ABM-szerződés felülvizsgálatát, vagy elvetését követeli Dán Quayle szenátor, a Republikánus Párt alelnökjelöltje. A The Washington Times című jobboldali konzervatív lapnak adott nyilatkozatában Quayle azt hangoztatta, hogy a szerződés felülvizsgálatával lehetővé kell tenni az Egyesült Államoknak egy „korlátozott” rakétavédelmi rendszer létrehozását, azon túlmenően is, mint amit a szerződés eredetileg engedélyezne, egyben biztosítani kell az űrfegyverkezési kutatások folytatását. * Jubilál Moszkva és Washington között a „forró drót”: 25 évvel ezelőtt, 1963. augusztus 30-án helyezték üzembe a Washington és Moszkva között a gyors legfelső szintű üzenetváltást lehetővé tevő közvetlen összeköttetést. A „drótból” ma már szinte semmi sincs: az eredetileg telexvonalakon lebonyolított összeköttetést ma mesterséges holdak segítségével tartják fenn. MÜNSTER - Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke pártja kedden Münsterben megnyílt kongresszusán felszólította a 440 delegátust: a négynapos tanácskozáson jóváhagyandó határozatok alapján az SPD kezdje meg egy konkrét kormányprogram kidolgozását az 1990-es évekre. BONN - Kedden befejezte kétnapos hivatalos bonni látogatását Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia külügyminisztere. Chnoupek találkozott Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel is. A csehszlovák diplomácia irányitója a megbeszélések során egyebek mellett javasolta két közös munkacsoport életre hívását; az egyik a tervek szerint humanitárius kérdésekkel foglalkozik majd - ide sorolva egyes kivándorlási ügyeket és bizonyos szabadságvesztési ítéleteket -, a másik a rendszeres jövőbeni külügyminiszteri találkozók előkészítésére lenne hivatott. A vő és komái A Pravda elemző dkke Csurbanov karrierjéről A bíróság'és csakis a bíróság hivatott megítélni Jurij Csurbanov, a volt szovjet belügyminiszter-helyettes felelősségének mértékét - írja a Pravda keddi számában, hangsúlyozva, hogy Leonyid Brezsnyev vejének vesztegetési ügyében 110 kötetnyi vizsgálati anyag gyűlt össze. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Csurbanov, valamint a volt üzbég belügyminiszter és két helyettese, több üzbég területi rendőr- kapitány társaságában a jövő héten kerűrkatonai bíróság elé. A Pravda terjedelmes elemzésében nem egyedi esetként, hanem a „pangás éveinek” uralkodó jelenségeként értékeli és ismerteti Jurij Csurbanov karrierjét. Abban az időszakban a magas beosztásokat egymás között osztották el, s az egyes embereket nem munkájuk, hanem családi kapcsolataik, az egyik vagy másik klánnak tett szolgálatai alapján ítélték meg. Ez a jelenség a parancsuralmi-bürokratikus, tekintély- elvi vezetési stílusban, gondolkodásban és cselekedetekben gyökerezik - állapítja meg a szovjet lap. A Pravda részletesen elemzi Csurbanov karrierjét, amely különösen azután kezdett szédítő tempóban felfelé ívelni, amikor a belügyi dolgozó 1971 áprilisában elvette Leonyid Brezsnyev lányát. Csurbanov korábban is a főnökség iránti szolgálatkészségével, „rugalmasságával” tűnt ki elsősorban. Házassága megnyitotta az utat a felső régiók felé, néhány esztendő alatt tisztből tábornok lett, 1980 elején pedig Scso- lokov belügyminiszter első helyettese, altábornagy, majd néhány hónap múlva már vezérezredes. A Pravda emlékeztet arra, hogy Csurbanov különösen Üzbegisztán vezetőivel alakított ki kitűnő kapcsolatokat, s nem kis része volt abban, hogy Rasidov, az Üzbég KB volt első titkára valóságos maffiát hozzon létre a köztársaságban. Üzbegisztánban Csurbano- vot mindig államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták, hiszen élvezte Leonyid Brezsnyev feltétlen bizalmát, s sokan még magasabb posztra is esélyesnek látták. A Pravda emlékeztet arra is, hogy Scsolokov (aki szintén nem utasította el a vesztegetőket) és Csurbanov között voltak hatalmi torzsalkodások, de ezek végül is „békével” végződtek: a belügyminiszter rendkívül drága, állampénzen vett műkincset kapott. Fenyegető háromszög jött létre Üzbegisztánban, amely a Rasidov-féle elitre, a köztársasági belügy támogatására és Csurbanov érinthetetlenségére épült. A volt szovjet belügyminiszter-helyettes Leonyid Brezsnyev halála után is a korábbi szellemben folytatta tevékenységét, ami nem kevés kárt okozott a szocialista törvényességnek, komolyan akadályozta a belügyi szervek megtisztulási folyamatát. A Csurbanov-jelenséget, a hasonló esetek megismétlődését csakis a nyíltság kibontakoztatásával, a demokrácia megszilárdításával, a vezetők választhatóságának segítségével lehet elkerülni - mutat rá végezetül az SZKP KB központi napilapja. Pakisztáni politikai pártok választási előkészületei Benazir Bhutto, a Pakisztáni Néppárt társelnöke és Abdul Vali Han, a nemzeti demokratikus párt vezetője, az Avami Liga elnöke azon az augusztus 29-én megtartott tanácskozáson, amelyen kilenc ellenzéki párt vezetője felmérni igyekszik a Ziaul Hakk államfő halála után az országban kialakult helyzetet. A pártok a „Mozgalom a demokrácia helyreállításáért” elnevezésű szövetség tagjai. A pakisztáni politikai pártok már a választások jegyében tesznek lázas előkészületeket -jóllehet még nem tudni, hogy azokon engedélyezik-e a pártok részvételét. Hétfőn Mohammad Han Dzsune- dzsót, a májusban menesztett kormányfőt ismét a Pakisztáni Muzulmán Liga elnökévé választották, gyakorlatilag bizonyossá téve a „hivatalos párt” kettészakadását. Néhány nappal ezelőtt ugyanis három tartományi főminiszter kezdeményezésére a volt miniszterelnököt a tagság egy része elmozdította párttisztségéből és helyébe mást választott a „liga” vezetőjének. Mohammad Han Dzsunedzso újjáválasztása a központi bizottság ülésén azonban jelzi, hogy a párt többsége vele tart. Ziaul Hakk néhai elnök még halála előtt november tizenhatodikára tűzte ki a parlamenti választásokat. Az ügyvivő államfő ugyan leszögezte, hogy az időponthoz tartani kívánja magát, ám feltűnő módon elkerülte annak tisztázását, hogy a szavazáson a jelöltek pártszinekben indulhatnak-e, vagy sem. Az ellenzéki Pakisztáni Néppárt petíciót nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, amelyben az 1973-as alkotmányra hivatkozva kérte, hogy a testület másítsa meg Ziaul Hakk rendelkezését és tegye kötelezővé a pártok részvételének az engedélyezését. A bíróság október másodikán kezdi meg a beadvány megvitatását - kérdés, lesz-e elég ideje arra, hogy a választásokig meghozza a döntését. A volt miniszterelnök - az ellenzéki pártok vezetőihez hasonlóan - felszólította az ügyvivő államfőt, hogy oszlassa fel az ideiglenes központi és tartományi kormányokat, amelyek tagjait Ziaul Hakk nevezte ki Mohammad Han Dzsunedzso polgári kabinetjének menesztése után. Semleges személyekből álló ügyvivő kormányzat megalakítását szorgalmazta a „tisztességes és szabad választások" felügyeletére. A Pakisztáni Muzulmán Ligát az elmozdított kormányfő ébresztette újjá még 1985-ben, sokak szerint azért, hogy Ziaul Hakkal szemben hatalmi tömegbázisra tegyen szert. A néhai elnök júniusban nemcsak a kormányzati hierarchiába helyezte el saját híveit, hanem a tartományi főminisztereken keresztül Mohammad Han Dzsunedzso pártbázisát is igyekezett megsemmisíteni. A főminiszterek most fel is lázadtak a pártelnök ellen Ziaul Hakk „örökségét" hirdetve. Állítólag erős szálak fűzik őket a hadsereg vezetőihez, nem véletlenül ragasztották rájuk a „királypártiak” bélyegét. Manőverezéseik nem csupán a volt kormányfőt aggasztja, hanem az ellenzéki pártokat is. Benazir Bhutto, a Pakisztáni Néppárt tekintélyes vezetője több nyilatkozatban is célzott rá, hogy megítélése szerint nem elsősorban a hadsereg részéről látja a veszélyt a demokrácia helyreállításának újtában, hanem azokéról, akik politikai létüket Ziaul Hakknak köszönhetik és most minden eszközzel ragaszkodni akarnak a zsíros anyagi javakkal együttjáró hatalmi pozícióikhoz. Mohammad Han Dzsunedzso egyébként hétfőn felajánlotta együttműködési készségét az ellenzéknek a „királypártiak” semlegesítésére. RÁCZ PÉTER Reformprogramról tárgyalt a MUOSZ elnöksége A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége augusztus 30-án, kedden ülést tartott. Áttekintette a szövetség munkájának megújítására s az ehhez szükséges objektív és szubjektív feltételek megteremtésére vonatkozó elképzeléseket, bírálatokat, javaslatokat. Sokoldalúan megvitatta a MUOSZ politikai, szakmai és érdekképviseleti tevékenységének korszerűsítését, a közérdeket tisztességgel szolgáló újságírói munka anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelését célzó munkaprogramtervezetét és úgy döntött, hogy azt a választmány szeptember 29-i ülése elé terjeszti. Elgondolása szerint a programtervezetet - a választmányi vita tapasztalataival gazdagítva - az újságírótársadalomban széles körű vitára bocsátja. A MUOSZ elnöksége foglalkozott a szövetség megújulási programjának elfogadásához és megvalósításához szükséges tennivalókkal. Úgy határozott, hogy a beérkezett javaslatokat egy rendkívüli közgyűlés összehívására, vagy a soron következő közgyűlés előbbre hozatalára, illetve egy országos újságíró-aktíva megrendezésére ugyancsak a választmány elé terjeszti. Meghosszabbított tűzszünet Nicaraguában A nicaraguai kormány újabb harminc nappal meghosszabbította a tűzszünetet, amely augusztus végén jár le. A lépés egyoldalú, mert az ellenforradalmárok június óta nem hajlandók hozzájárulni a fegyvernyugváshoz. A legfrissebb hadijelentés szerint két nap alatt öt parasztot gyilkoltak meg. A kormány gesztusát magyarázva Daniel Ortega államfő hétfőn kijelentette: az ország érdeke az, hogy a kontrák előtt nyitva maradjon az amnesztiához, a békéhez vezető út. Ortega latinamerikai indiánok tanácskozásán ber' szélt Managuában. A szerdáig tartó értekezletre 35 hivatalos küldöttség érkezett, s meghívottként jelen vannak az egyesült államokbeli és a kanadai indiánok képviselői is.
