Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

2 KÉPÚJSÁG 1988. augusztus 30. A magyar-román pártfőtitkári találkozó visszhangja A szocialista országok tájékoztatási eszközei - a hétfő reggelig beérkezett je­lentések tanúsága szerint - általában tartózkodnak a vasárnapi aradi román­magyar csúcstalálkozó kommentálásá­tól, míg a nyugati hírügynökségek közül több arra mutat rá, hogy az aradi megbe­szélések a román-magyar viszony javu­lásának kezdetét jelenthetik. A Rabotnicseszko Delo, a BKP lapja és más központi bolgár lapok hétfőn Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi közös sajtóértekezletéről beszámolva Grósz Károly kijelentéseiből azt emelik ki, hogy a vitás kérdések együttes erőfe­szítésekkel oldhatók meg. Egyik bolgár lap sem utalt arra, hogy a vita háttere a romániai falurombolási terv és a kétmil­liós romániai magyar kisebbség sorsa. A lapjelentésekből az tükröződött, hogy az aradi találkozót mindkét fél hasznosnak tartotta. A bolgár rádió és televízió vasár­nap a külpolitikai hírek élén foglalkozott az aradi magyar-román csúcstalálkozó­val. Kommentáló megjegyzés nem hang­zott el, de a tálalás mutatta, hogy Szófiá­ban nagy érdeklődés kísérte a tárgyalá­sokat. A csehszlovák televízió vasárnap esti híradójában a külföldi jelentések között a második helyen számolt be az aradi tár­gyalásokról. Akkor még nem állt rendel­kezésre részletes információ, de a csehszlovák tv megemlítette: feltételez­hető, hogy a magyar fél felvetette a romá­niai falurombolási terv megváltoztatását. A terv az utóbbi időben igen nagy vitát váltott ki Magyarországon - fűzte hozzá a csehszlovák televízió. A lengyel televízió vasárnap esti hír­adója emlékeztetett arra, hogy a két or­szág kapcsolatai az utóbbi időben fe­szültté váltak. A magyar felet aggasztja, hogy Romániában fel akarnak számolni több ezer falut. A magyar nemzeti ki­sebbség képviselői attól tartanak, hogy elveszítik nemzeti identitásuk megőrzé­sének lehetőségét - mondta a lengyel tv tudósítója. Valamennyi nagy nyugati hírügynök­ség és lap emlékeztet jelentéseiben arra, hogy utoljára 11 évvel ezelőtt volt ma­gyar-román csúcstalálkozó. Az is szere­pel minden nyugati hírügynökségi anyagban, hogy a magyar-román vi­szony a román falurombolási program felújítása miatt került mélypontra. A Reuter brit hírügynökség úgy minő­síti a vasárnapi aradi találkozót, hogy az a Varsói Szerződés tagországok között példa nélküli vita lecsendesitését céloz­ta. A The Daily Telegraph című brit lap szerint önmagában az a tény, hogy a két szomszédos ország vezetői 1977 óta nem találkoztak egymással, mutatja, hogy a kapcsolatok abnormálisak voltak. A The Guardian című brit lap Nicolae Ceausescu „új kezdeteket” hangsúlyozó pohárköszöntőjéböl idézve rámutatott, hogy „Grósz úr óvatosabban fogalmazott válaszában, amikor arról beszélt, hogy együttműködésre van szükség, és a két népnek, a két pártnak több ilyen találko­zó az érdeke”. Az AP amerikai hírügy­nökség is úgy vélekedett, hogy „míg Ceausescu új kezdetnek minősítette az aradi tárgyalásokat, addig Grósz azt domborította ki, hogy nem a szavak, ha­nem a tettek számítanak”. Az AFP francia hírügynökség éjszakai anyagában azt emelte ki, hogy Bukarest részéről nem kívánnak akadályt gördíte­ni a kivándorlás elé, de - s ebben egyet­értés volt a magyar és a román fél között - nem is ösztönözik a kivándorlást. Ezzel kapcsolatban az AFP emlékeztet arra, hogy több mint 10 ezer romániai magyar menekült Magyarországra, s segítséget kap a magyar kormánytól a beilleszke­déshez. A nyugatnémet hírközlés némi re­ménykedéssel fogadta az aradi találkozó eredményeit. Az NSZK rádióállomásai hétfő hajnalban azt idézték Grósz Károly rádiónyilatkozatából: a román fél nyitott­nak mutatkozott ama javaslat iránt, hogy a romániai magyar kisebbség helyzeté­nek tanulmányozására engedjen be az országba egy küldöttséget. A Deutschlandfunk rádióállomás va­sárnap óránként, a legfontosabb külföldi hírek elején számolt be az aradi találko­zóról. A tévéállomások este szintén rész­letesen tudósítottak a megbeszélésekről, amelyeknek kimenetele akkor még nem volt ismeretes. A tudósításokból mind­amellett már akkor kicsendült: az NSZK- ban is reménykednek a két szomszédos kelet-európai ország feszült kapcsolatai­nak legalább bizonyos fokú enyhülésé­ben. A nyugatnémet DPA hírügynökség ér­tékelése szerint Grósz Károly és Nicolae Ceausescu találkozója javított az utóbbi időben feszült magyar-román viszo­nyon. A román Agerpres hírügynökség jelentéséből azt a megfogalmazást emle- te ki, hogy számos kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdésben közelebb kerültek egymáshoz a felek, Grósz Ká­roly pohárköszöntőjéböl pedig azt a részt, hogy a magyar kormányfő szerint szükséges lenne gyakrabban tartani ilyen találkozókat. A DPA utal nyugati dip­lomaták véleményére, miszerint a talál­kozó révén valami mozgásba jött a meg­romlott magyar-román viszonyban. A nyugatnémet hírügynökség a találkozó­ról szóló tudósításában vázolta a ma­gyar-román viszonyban keletkezett fe­szültség hátterét is. Jaruzelski egyaránt elítélte a sztrájkot és az erőszak alkalmazását A LEMP Központi Bizottságának va­sárnap véget ért kétnapos ülésén el­hangzott záróbeszédében Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkára a pártde­mokrácia, a lengyel politikai kultúra eredményének minősítette a lengyel kor­mányt bíráló nagyszámú felszólalást. A KB nevében úgy foglalt állást, hogy a ki­alakult helyzetért a reform lassú beveze­téséért az év eleji sikertelen ár- és bérin­tézkedésekért felelős kormány sorsáról nem most, hanem az illetékes szejmbi- zottság jelentésének meghallgatása után, a Szejm szeptemberi ülésén kell dönteni, figyelembe véve a kormány ad­dig sorra kerülő intézkedéseit is. A LEMP KB első titkára szerint óvakod­ni kell az elhamarkodott és ezért esetleg igazságtalan bírálatoktól, amikor olyan emberekről van szó, akik mindent elkö­vettek a feladatok végrehajtása érdeké­ben. Egyben bejelentette, hogy a fiatalí­tás jegyében a LEMP KB legközelebbi ülésén újabb személyi változtatásokról döntenek a párt vezető testületéiben. Úgy értékelte, hogy a sztárjkok kirob­banásához a gazdasági helyzet, a dolgo­zók elégedetlensége, a fokozatosan gyü- lemlő, megoldatlan problémák vezettek el, ami a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat lazulására utaló jel. Elenged­hetetlennek nevezte a vezető párttestüle­tek tagjainak személyes találkozóit a gyárak, üzemek dolgozóival. Jaruzelski hangsúlyozta, hogy az or­szág belpolitikai problémáit nem lehet sem sztrájkokkal, sem pedig erőszak al­kalmazásával megoldani. Erőt csak ak­kor lehet bevetni, ha veszélybe kerül az állam stabilitása és biztonsága, de az ilyen döntést nem szabad elsietni. Jaruzelski a reform eddigi sikertelensé­ge miatt bírálta a párt- és az államappará­tust. Úgy fogalmazott, hogy „Lengyelor­szág okos határozatokkal van kitapétázva, de a végrehajtás továbbra sem sikerül, s ebben objektív és szubjektív okok egyaránt szerepet játszanak”. A problémák állandó vitatása, a konzultációk sokasága már-már bénítólag hat az állam tevékenységére, de ennek ellenére nem ezen az alapelven kell változtatni, hanem a módszereken kell javí­tani. KB első titkára állást foglalt a társadal­mi párbeszéd további kiszélesítése, a köz- megegyezés alapjainak szilárdítása mel­lett. Megerősítette, hogy az ország vezeté­se nem az elmúlt időszak politikai tevé­kenysége alapján ítéli meg azt, hogy ki ve­het részt a párbeszédben. Annak szüksé­gességét hangsúlyozta, hogy az ellenzé­ken belül tegyenek különbséget a konst­ruktív és a destruktív ellenzékiek között. A szocializmust, a lengyel alkotmányos ren­det elismerőkkel mód és szükség van a párbeszédre - mondotta -, hozzátéve, hogy a törvényeket meg lehet változtatni, de nem tűrhető el megsértésük. Jaruzelski a munkásegység szükségességének alapján állást foglalt az ellen, hogy az üze­mek a politikai harc színterévé váljanak, vagyis „az egy üzemben egy szakszerve­zet” elvét erősítette meg. Egyúttal hangsú­lyozta a készséget a szakszervezeti moz­galom szervezeti rendszerének további fej­lesztésére. Perzsa vásár, tűzszünetben A Demavand öt és fél ezres, örök hó fedte csúcsának déli lejtőjén elterülő hatalmas metropolisz, Teherán egyetlen hatal­mas lejtő, amelynek szintjei pontosan követik a közel hatmilliós lakosság társadalmi rétegződését. A hierarchia csúcsán - és a főváros legmagasabb pontján - a felső tízezer villáitól is elkülönülve áll Khomeini rezidenciá­ja. Az idős főpap mind ritkábban jelenik meg az erkélyen a nyil­vánosság előtt. Mindennapjaiba most ritka bepillantást enge­dett a legilletékesebb: vele együtt élő lánya. Mint újságíróknak elmondta, apja kitűnő fizikai és szellemi kondícióban van; na­pirendjéhez oly pontosan tartjamagát, hogy órát lehetne igazí­tani hozzá. Egyetlen nap sem hajlandó lemondani rendszeres sétáiról, a napi háromszori imádságról, Korán-olvasásról és Korán-magyarázatok írásáról, s a világ dolgai iránti érdeklődé­sét jelzi, hogy táskarádióját még a fürdőszobába is magával viszi. Az ajatollah, kétezer méteren lévő villájából tekintve le or­szágára, keserűen fejtette ki, hogy az Irakkal vívott - eredetileg az utolsó csepp vérig tervezett - háborúnak véget vető tűzszü­net elfogadása nem kisebb tehertétel volt számára, mintha „kiitta volna a méregpoharat”. A város középső szintjén élő középréteg jó néhány tagja ezt a szó szoros értelmében meg is tette. A földkerekség legna­gyobb fedett bazárjának kereskedői, a bazársor alatt dél felé húzódó utcák pénzváltói a helyzet alapján és az ország veze­tőinek megnyilatkozásaira támaszkodva a háború végelátha­tatlan elhúzódására, az ezzel együttjáró áruhiányra, a dollár szilárd pozíciójára építettek. A tűzszünet elfogadásának hírére azonban a dollár feketepiaci árfolyama egycsapásra harmadá­ra zuhant - magával rántva a főként közép- és kiskaliberű spekulánsokat. A bazárban és környékén járványszerű öngyil­kossági hullám söpört végig, olyannyira, hogy a Tehran Daily című lap fekete humorú glosszaírója javasolta: a Mártírok Te­metőjének egyik parcelláját jelöljék az 598-as számmal, utalva az ENSZ BT iraki-iráni tűzszünetet elrendelő határozatának számára. Az alig ezer méteren fekvő alsóvárosban, a szegények lak­ta körzetekben, a még délebbre húzódó nyomornegyedekben reményekkel és megkönnyebbüléssel fogadták a fegyver­nyugvást. A remények közé persze kétség is keveredik: nem lehetett volna már előbb véget vetni az öldöklésnek, a borzalmas vérál­dozatoknak, amelyekről most derül ki, hogy teljességgel feles­legesek voltak? Az uralkodó közhangulat azonban minden kétkedés ellené­re az, hogy lassan csak könnyebb lesz az élet. Ennek kisebb je­lei már tapasztalhatók - a feketepiacot ért csapás nyomán a bazárban s a kisebb piacokon megjelentek a még szűkösebb időkre felhalmozott árukészletek. A legdrágább a hús - a leg­olcsóbb a heroin, adagja egy doboz cigaretta árát sem éri el. Az iszlám tisztaságára felügyelő bizottságok felújították a jár­őrözést; gondosan ügyelnek a nők arcát takaró fátyol, csador alól előbukkanó hajtincsek előirt hosszúságára, - ugyanakkor megtűrnek olyan, korábban Teheránban soha nem látott, s az iszlám szellemével gyökeresen ellentétes cikkeket a ván­dorárusoknál, sőt a nagyüzletek kirakataiban is, mint a fogam­zásgátló tabletták, Madonna és Samantha Fox kazettái, s a „ke­mény" kábítószerek. Holott az utóbbiak nagybani forgalmazá­sa halálbüntetéssel is megtorolható. Ardebili főügyész ennek érvényt is akar szerezni - mint mondja, majd az újjáépítés és a stabilizálódás után. Az újjáépítésben bízik az ötvenmilliós Irán négymillió, mun­ka nélkül tengődő lakosa is. Ha stabil munkaalkalmak egyelőre nem is adódnak Teheránban, némelyest enyhült a fővárosra nehezedő nyomás azzal, hogy a háború pusztításai elől ide menekült vidékiek - a tűzszünet kisebb megsértésére vonat­kozó kölcsönös vádaskodások ellenére - mindinkább bíznak abban, hogy végleg elhallgattak a fegyverek; így csapatosan költöznek vissza falvaikba, - sok esetben falvaik romjai közé. AMBRUS ISTVÁN Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége Ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusában alakult meg a Magyarok Világszövet­sége. A jubileum alkalmából Randé Jenő, a szövetség főtitkára az MTI munkatár­sának elmondta: a fél évszázados évforduló mellett két másik jelentős eseményről is megemlékeznek a szeptember 6-i elnökségi ülésen. Harminc éve alakult újjá az MVSZ, s 25 esztendeje, 1963-ban született az az amnesztiarendelet, amelynek nyomán jelentősen megélénkültek a magyar-„magyar” kapcsolatok. A kontaktus fejlődését mutatja, hogy az elmúlt évben már több mint 250 ezer, Nyugaton élő magyar látogatott haza.- Természetesen ötven évvel ezelőtt más társadalmi körülmények között, más nemzetközi helyzetben, a háború fenyegető árnyékában alakult meg a világszö­vetség - emlékeztetett a főtitkár. - Az 1938-ban jóváhagyott alapszabálynak a szövetség céljára vonatkozó megfogalmazása időtállónak bizonyult: „Támogatni minden olyan tevékenységet, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze, és fejlessze, ápolja az összetarto­zás érzését, erősítse a kapcsolatokat az óhaza és a külföldi magyarság között.”- A szövetség ma is annak érdekében dolgozik, hogy a külföldön élő magyarok legyenek a befogadó ország hű állampolgárai, őrizzék meg és adják át gyerme­keiknek anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, és ehhez a Magyarok Vi­lágszövetsége lehetőségei szerint szívesen nyújt támogatást. Ebben a szellem­ben jött létre az anyanyelvi mozgalom, amelynek elsőrendű célja a külföldön élő magyarok gyermekeinek oktatása volt; ezért nyitották meg kapuikat az anyanyelvi táborok, emiatt adtak ki tankönyveket. Az anyanyelvi mozgalom hatására vált ismertebbé a Nyugaton élő magyar írók tevékenysége: két gyűjteményes kötetük jelent meg, s munkáikból az irodalmi folyóiratok is rendszeresen közölnek. A szövetség legújabb tevékenységi formája a szakmai találkozók rend­szere. Hagyománnyá vált, hogy a szórványmagyarsággal foglalkozó történészek­től a közgazdászokon, könyvtárosokon, mérnökökön keresztül az orvosokig - akik idén tartották második, igen sikeresnek bizonyult találkozójukat - különböző tudományágak és szakmák képviselői gyűlnek össze, hogy tapasztalatot cserél­jenek szakterületük fejlődéséről. Az augusztusi orvostalálkozón megalakult a SO­TE Baráti Köre, első jelentős lépéseként annak, hogy tartós kapcsolat jöjjön létre a hazai és a külföldön élő szakemberek között. A Magyar Fórum keretein belül más tudományágak képviselői is tervezik hasonló szervezeti kapcsolatok kialakítását.- E gondolatok jegyében emlékezünk meg a hármas évfordulóról az ünnepi el­nökségi ülésünkön, az Országos Széchenyi Könyvtárban. A rendezvényre meg­hívót kaptak az anyanyelvi konferencia védnökségének tagjai, a Magyar Fórum, a magyar értelmiségi találkozó védnökségének tagjai, valamint több nagy múltú magyar egyesület vezetői. Vendégeket várunk Franciaországból, Nyugat-Berlin- ből, az Egyesült Államokból, Ausztriából, s - első alkalommal - más szomszédos országokban élő magyarok képviselőire is számítunk. Az ünnepség alkalmat kínál a végzett munka értékelésére.- Az ünnepi ülést Stadinger István, az Országgyűlés elnöke nyitja meg, majd ezt követően neves közéleti személyiségek tartanak előadást. Bognár József akadé­mikus, az MTA Gazdaságkutató Intézeteinek főigazgatója, az MVSZ elnöke, Ju­hász Gyula akadémikus, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, valamint Égető Lajos, az egyesült államokbeli portlandi egyetem tanára, az elnökség tagjai, szakterületek espektusából elemzik: hogyan látják a szövetség tevékenységét, feladatait. A program délután a világszövetség Benczúr utcai székházában folyta­tódik. Itt nyitják meg Puskás László, Angliában élű magyar származású fotómű­vész kiállítását. A művész készítette azt a jubileumi emlékplakettet, amelyet az el­nökségi ülésre meghívottak kapnak meg. Az ünnepi megemlékezés a szövetség ötvenéves tevékenységét elemző kerekasztal-beszélgetéssel fejezdőik be - mondta végezetül Randé Jenő. PANORÁMA BUDAPEST - Otto Lambsdorff, az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt gaz­daságpolitikai szóvivője hétfőn Buda­pesten, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen előadást tartott Magyaror­szág, az NSZK és Európa címmel. A Kül- kapcsolatok Intézetének szervezésében összehívott rendezvényen részt vett Mar­jai József miniszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter is. * Keresztes Szilárd hajdúdorogi me­gyéspüspök, miskolci apostoli kormány­zó és Hegedűs János Kolos, Szent Fe­renc Rendje Magyar Tartományának tar­tományfőnöke hétfőn délelőtt a Parla­mentben Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt esküt tett az alkotmány­ra. Az eskütételen jelen volt Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagja, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. RANGUN - Tízezrek vonultak fel hét­főn Rangun utcáin, az országot irányító Burmái Szocialista Program Pártja egyeduralmának megszüntetését köve­telve. A tiltakozó menetek gyakorlatilag megbénították a fővárost, de a katonaság - amely továbbra is őrzi a kulcsfontossá­gú intézményeket - nem avatkozott be az eseményekbe. Ezzel egy időben mind több jel mutat arra, hogy az ország egyes részei a hetek óta tartó tiltakozó mozgal­mak következtében kikerülnek a kor­mány fennhatósága alól. A ranguni hiva­talos rádió vasárnap első ízben ismerte el, hogy a burmai vezetés elvesztette az ellenőrzést az ország egyik nagyvárosa felett: eszerint a Ranguntól mintegy 600 kilométerre északra lévő Monywából a kormányzó párt képviselői elmenekültek, s a városban egyfajta „autonóm közigaz­gatás” jött létre. Burmai források és kül­földi diplomaták úgy vélekednek, hogy a lakosság az ország több más vidéki tele­pülésén is átvette a hatalmat a hatósá­goktól. A helyi lakosok bizottságot hoztak létre, amelyek az egészségügyi ellátástól a rendfenntartásig szinte mindennel fog­lalkoznak. BONN - Hétfő hajnalra 38-ra emelke­dett az NSZK-beli Ramstein amerikai katonai támaszpontján vasárnap délután bekövetkezett katasztrófa halálos áldo­zatainak száma. A vallási, valamint kör­nyezetvédő szervezetek tiltakozása elle­nére megtartott nemzetközi NATO légi­parádé során egy úgynevezett találkozá­si manőver közben egy olasz műrepülő­alakulat gépei összeütköztek. Az eset a nyugatnémet tévé kamerái előtt történt. Egyszercsak szikrák szóródtak szerte­szét az egymásnak csapódó három ka­tonai repülőgépből, amelyek azután pil­lanatokon belül lángcsóvává változva le­zuhantak. Az egyik a nézők közé csapó­dott. JERUZSÁLEM - Jichak Rabin had­ügyminiszter, az izraeli Munkapárt vezető politikusa hétfőn a jeruzsálemi Kneszet- ben arra szólította fel a megszállt terüle­tek palesztin lakosságát, hogy maguk vá­lasszák ki azokat a képviselőket, akik hajlandók Izraellel tárgyalóasztalhoz ül­ni. Rabin ezt az Izraeli KP képviselőjének, Taufik Tübinak, az izraeli állampolgár­sággal rendelkező arab képviselőjének interpellációjára válaszolva hangoztatta. Tubi a sok ezer, többségében bírói ítélet nélkül fogva tartott palesztin börtönkö­rülményei, a sivatagi fogolytáborok em­bertelen viszonyai ellen tiltakozott. A hadügyminiszter viszont azt állította, hogy a megoldást csak az jelenthet, ha a nyugati part és Gáza lakossága „nem kö­veti vezetőit a negatív úton, ahogyan azt az eddigi 40 éven áttette". A megszállt te­rületeken hétfőn két újabb palesztin szenvedett súlyos lőtt sérülést, egyikük a nábluszi kijárási tilalom megsértése, má­sikuk egy túl-karmi tüntetés szétoszlatá- sa során.

Next

/
Thumbnails
Contents