Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
f tolna. -V 8 NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 27. Hegyek, völgyek között... Három férfi egy eset Ki ne ismerné a gyermek- és ifjúkor egyik kedves dalát: Hegyek, völgyek között zakatol a vonat... Nemrégiben a MÁV vendégei lehettünk egy Dombóvár- Bátaszék közötti utazáson, a „három férfi” - három vasutas: Bökkösdi Károly, a dombóvári vontatási főnökség fenntartási főmérnöke, Beles Lajos főművezető, Sári Imre mozdonyvezető társaságában. Ők voltak a kísérőink, ha tetszik kalauzaink. Pillanatképek az országos szövetkezeti néptáncfesztiválról Három együttesünk a sí Az egyik Sári Imréről tudtuk meg a legkevesebbet az utunk során, mert ő volt a vonatunk mozdonyvezetője és mint ilyen beosztásban levőnek, 50-60 másodpercenként válaszolnia kellett az éberségjelző sípoló hangjára. A szakállas, bajuszos, fiatal mozdony- vezető tehát csöndesen vitte a szerelvényt hegyek, völgyek között. Úgy tartják számon ezt az útszakaszt, mint a legek útja. A legszebb környezetben kanyarog a sínpár, ugyanakkor a leghosszabb, legmeredekebb emelkedők is jellemzik. Sári Imre mindezt természetesen a praktikum szempontjából figyeli, mert a hosszú lejtőkön „kifuttathatja” a szerelvényt, ami a sebesség kedvezőbb hatását jelenti. Csak a szemével mosolyog, mikor arra a kérdésre válaszol, hogyan lett mozdonyvezető. A dombóvári családoknál szép hagyomány volt, hogy a vasút sze- retete apáról fiúra szállt. Ez olyan erős érzelmi kötődést jelentett, hogy a fiák apjuk vasutas mesterségét folytatták. Sári Imre is örökölt valami hasonlót. Budapesten tanult a vasutasgépészeti szakközépiskolában és amikor édesapja - mint mozdonyvezető - elcsalta egy útra, életre szóló eljegyzés volt az. Féléves kiképzés következett, majd újabb hat hónapos műhelymunka és egy másik hathónapig tartó tanfolyam után 1979-ben mozdonyvezetőként vállalhatott munkát. Azóta is ebben a beosztásban dolgozik, örömmel. A másik Bükkösdi Károly főmérnök. Férfiasán bevallja, hogy kiskorában is vasutas akart lenni, követni édesapja példáját. A vasút az első munkahelye. A dombóvári vontatási főnökségen 1972 óta dolgozik. Nappali tagozaton végezte el a főiskolát. A sorkatonai szolgálat után mozdonyre- szortos, műhelyfőnök volt. Két év óta fenntartási főmérnök. Két gyermeke közül, az egyik már kijelentette: ö is vasutas lesz. Bükkösdi Károly olyan szeretettel beszél munkájáról, mint amilyen gyermeki örömmel mozdul családja körében a játékvonathoz. Pontosan tájékoztat, hányán dolgoznak a főnökségen, hány mozdony karbantartását végzik. Arról is beszél, hogy egyre gyengülnek a vasutascsaládok gyermekeit motiváló nosztalgikus szálak. Érezni az ipar elszívó hatását. A mozdonyvezetők fizetése 8-10 ezer forint, amit bizonyos körülmények nyilván meghatároznak. Például, hogy milyen típusú gépet irányit. A vasút igyekszik kedvező feltételeket biztosítani a pályakezdő fiataloknak. A kiképzési idő két és fél éves szakaszára 3,5-4 ezer forint kiképzési díjat fizet. Egy 17-18 éves fiatalember, 18-23 forintos órabért kap, mint kezdő vasút- műszaki dolgozó. Flogy milyen érzékeny lelkületű ember lehet egy vasúti főmérnök, jól példázza Bükkösdi Károly, amikor a kanyargó vonatból felhívja figyelmünket a táj legszebbnek tetsző részletére. A harmadik Beles Lajos. Egyszerűbb, ha csak szóvivőnek említjük, mert a kegtöbb információt, egyéniségéből fakadón, tőle kaptuk - kérdezetlenül is. Nem véletlen, hogy neve az olvasók előtt sem ismeretlen, hiszen gyakorta tudósítja lapunkat. Ezenkívül vöröskeresztes titkár, rádióamatőr, fotós és ami a legfontosabb, a vasút szerelmese. A vasúti fejlődés korszakait végigélte, hiszen 30 éve dolgozik itt. Látta a gőzmozdonyok utolsó mohikánjait, köszöntötte a dízeleket és a villamosítási programban is volt, van része, szerepe. Aki soha nem akart gyerekkorában mozdonyvezető lenni, annak úgy tűnik, hogy Beles Lajos sokkal többet tud a mozdonyokról, mint amit a hétköznapi munkája szorosan megkövetel tőle. Míg elhaladtunk egy-egy település állomása mellett: Csikóstőttős, Mágocs, Szalatnak, Kárász-Köblény, Mázaszász- vár, Nagymányok... a vonat ritmusos zenéje mellett érzékelhettük mi az, ami miatt Sári Imre, Bükkösdi Károly és Beles Lajos hű maradt a vasúthoz. ... és az eset Mi a vendég szemszögéből nézve esetnek tekintettük azt a tényt, hogy mozdonnyal kirándulunk festői tájon, míg nem következett egy másik eset, amire a vendéglátók sem készültek fel. Beles Lajos éppen azt mesélte, miként vezette turistaként a Meridián expresszt Isztambul állomásába, amikor Sári Imrének teljesítményhiányt jeleztek a műszerek. A három férfi azonnal mozdult megkeresni, majd hárítani a hibát. Sári Imre fokozottabban figyelte a műszerek jelzéseit, Beles Lajos és Bükkösdi Károly a motorházban fedezte fel az okot. Ez alkalommal nem kellett megállni, mert a mozdonyvezető maradhatott a helyén, hiszen két társa segített a gondon. Nekik élmény volt, hogy észrevétlenül kijavították a hibát, nekünk bizonyosság: a szeretettel végzett munka, a felkészültség, a megszerzett tudás kamatoztatása a hétköznapok váratlan pillanataiban sem nélkülözhető. DECSI KISS JÁNOS Megint eltűnődtem azon, miként lehet vajon bizonyos tekintetben edzettséget, avagy olyan gyakorlatot szerezni, aminek az előfeltétele nem a testi, hanem a lelki erőnlét. Azért jutott ez megint eszembe, mert az elmúlt hét végén nézője lehettem Budapesten a három napon át tartó XII. országos szövetkezeti néptáncfesztiválnak, amelyen megyénket három kitűnő együttes képviselte: a bogyiszlói népi együttes, a szekszárdi Bartina együttes és a nagy- mányoki német nemzetiségi együttes. A rend kedvéért felsoroljuk a fellépések színhelyeit, amit igyekszünk mosolyogva tenni. A tradicionális és néptáncegyüttesek országos versenyének döntőit 19-én tartották a Budai Vigadóban. A szövetkezeti együttesek zenekarainak és szólistáinak műsorára 20-án délelőtt került sor a Budai Várban, a Szentháromság téren. Ugyanitt volt a táncos felvonulás is, mégpedig délután 2 órától, amit ünnepi köszöntő, majd pedig gálaműsor követett. A táncosok bálja (nehogy elszokjanak a tánctól) a Kapisztrán téren volt. A bemutatók sora 21 -én is folytatódott a mesterségek ünnepe keretében. A szekszárdiak és a bogyiszlóiak menettáncát igen nagy taps kísérte végig, amit a Bartina együttes vezetője, Kapási Julianna is hallhatott, láthatott. Abban a tapsban viszont nem volt része - pontosan az utazás miatt - í csak neki szólt pénteken délután Szeksz don, a Művészetek Házában, ahol bejeleni ték: Szocialista Kultúráért kitüntetést kap így együtt a két együttesről annyit még, he „összevonták” a két zenekart, azaz ezen alk makon egy zenekar húzta, mégpedig igen i rekasan és színvonalasan a talpalávalót mii két csoportnak. A fölvonulás után az öltözőket biztosító is Iának az udvarában hűsölünk egy kicsit Kai si Juliannával:- A véremben van a tánc... Ez a hobbim, a s rakozásom, a munkám, az önmegvalósítási Most 48-an vagyunk itt. Az átlagéletkor 17 e tendő. Sajnos kevés a néző - mondja, am magam vitatkozom, hiszen a felvonulás utcáil és a tágas téren mozdulni is alig lehet.- Emellett - folytatja Kapási Julianna - s: dolognak tartom, hogy a régi gyöngyösből ták hagyományát visszahozva, augusztus án rendezik meg a szövetkezeti együttesek szágos versenyét. Meglehetősen meredek vállalkozásnak: annak elhatározása, hogy a színes rokoh „sokbiklák”, árvalányhajas kalapok, kam botok és a mindig járó lábak között a szak és táncos berkekben ismert és tisztelt Szat Mihállyal beszélgessünk. Kalácsdagasztók (Pilisi Vince felvétel Munkanélküli? Lehet kisiparos! Azt sajnos nem tudom, hogy mire való a bökkfadara, s azt sem, hogy miben áll annak készítése. A babajavításról, ostor- készítésről, triciklifuvarozásról, vályogvetésről már több elképzelésem van, de azért ezek a foglalkozások is ritkaság számba mennek, Tolna megyében nem is sokan űzik ezeket. A említetteken kívül még mint egy 200 képesítéshez nem kötött ipari tevékenységet sorol föl a KIOSZ Tájékoztatási és Továbbképzési Főosztálya által összeállított jegyzék. S hogy mivégre? A Kisiparosok Országos Szervezete rész kíván venni a növekvő foglalkoztatási gondok enyhítésében, segíteni szeretne mindazoknak, akik szembesülnek munkahelyük végleges fölszámolásával, az elhelyezkedési nehézségekkel, akik új szakmát vagy foglalkozást kénytelen választani és azoknak is, akik a kisiparban próbálják megvalósítani elképzeléseiket. Ebben az összeállításban a már említett, képesítéshez nem kötött ipari tevékenységek fölsorolásán kívül - mely választási lehetőséget biztosíthat a szakképesítéssel és megfelelő szakmai gyakorlattal nem rendelkezők számára is - sok egyéb információ is megtalálható. Kiderül, hogy mely szakmák gyakorlásához van szükség szakképesítésre, s hogy ennek megszerzésében - a különféle első, illetve második szakmára képző ágazati szakmunkásképző, rokon szakmákra átképző, valamint egyéb képesítést nyújtó és átképzőstanfolyamokon való részvételben - a KIOSZ milyen segítséget tud nyújtani. Tájékozódhat belőle az érdeklődő a kisipari tevékenység mibenlétéről az iparjogosítvány megszerzésének módjáról, az esetlegesen szükséges szakmai gyakorlatról vagy mestervizsgáról. Azok, akiket munkahelyükön nem tudnak tovább foglalkoztatni, s akik elhelyezkedni sem tudnak, a kisipar kezdéséhez, illetve az ahhoz szükséges átképzéshez anyagi támogatásokat vehetnek igénybe. Ennek két fajtájáról - lényegében a kamatmentes munka újrakezdési kölcsönről és átképzési támogatásról - is szól a tájékoztató. A KIOSZ Tolna megyei titkársága eljuttatta mind a nyolc alapszervezetéhez az összeállítást azzal a kéréssel, hogy adaptálják a helyi viszonyokra. Vegyék föl a területükön levő gazdálkodó szervezetekkel, párt-és tanácsi apparátussal a kapcsolatot, s juttassák el a tájékoztatót minden érdekeltnek. Természetesen szóban is a rendelkezésére állnak az alapszervezetek mindenkinek, aki érdeklődik a kisiparossá válás iránt. Ameny- nyiben pedig konkrét segítségre van szükség, úgy annak két formájára van mód. Ha egy-két ember jelentkezik azzal, hogy a KIOSZ szakmafejlesztési központja által szervezett tanfolyamok valamelyikén kíván szakmát - vagy új szakmát - szerezni, annak meg tudják mondani, hogy hová kell fordulni. Amennyiben pedig elegendő számú jelentkező van egy-egy szakmára, akkor kihelyezett tanfolyamok szervezésére is mód van. A foglalkoztatási nehézségek várhatóan nőni fognak - megyénket sem kerülik el a gondok - s ezek kezelésében hosszú távon bizonyára hathatós eszköz lehet a vállalkozóvá váláshoz minél szélesebb lehetőségek biztosítása. Pillanatnyilag ugyan nehezen tudom elképzelni, hogy az a segédmunkás - döntően ugyanis őket érinti a munkanélküliség - aki létszámfölöttivé vált például Dombóvár egyik üzemében és nem tud elhelyezkedni egy másikban sem, az hipp-hopp kisiparossá váljon. Kicsi az esélye annak, hogy részt vegyen egy ki- helyzett szakmunkásképző vagy átképzés tanfolyamon. Ennek ellenére dicséretesnek tekinthető a KIOSZ kezdeményezése, ha úgy fogjuk föl, mint a jövőben járandó úton megtett első lépéseket.- ri Futkosó Most azt^n v$9le9 elhatároztuk: idén ősszel, mikor UIKOSO CSOOfá/afosan szép, pirosra és sárgára színeződik majd az erdő, kirándulunk. Nem, idén ősszel nem dolgozunk annyit, mint tavaly, meg tavalyelőtt, meg azelőtt, legalább egy napot az erdőben töltünk. Az ember azonban nem jár csak úgy az erdőben összevissza, szebb és kényelmesebb az út, ha turistaúton kaptatunk dombnak föl, hegyen le. De ahhoz, hogy tudjuk, melyik út hova visz, szükségeltetik egy turistatérkép is. Annak, aki a Szekszárdi-dombságon és a környéken óhajt kóborolni, tanácsos megvenni a 26-os számú térképet. Van ilyen és lehet kapni. A következőképpen: Az ember elmegy a Tolna Megyei Tanács épületébe. A portán elmondja, hogy mi járatban van, a portás eligazítja: sportosztály harmadik emelet 302-es szoba. A harmadik emeleten egy készséges hölgy található a 302-es szoba jobb szárnyában. Itt ismét elő kell adnunk, hogy mit akarunk, miért jöttünk. Ezt követően kapunk egy sárga csekket, amelynek a közepére felírják: lg 37,50. A térkép ára tehát harminchét ötven. A hölgy ezután elmondja a teendőket: a csekket kel kell tölteni, föladni a postán, vagy az OTP-ben, a posta este hatig, az OTP fél ötig tart nyitva. A megyei tanácson tizenkettőtől fél egyig tart az ebédidő és fél ötig dolgoznak. Miután megtörtént a csekk kitöltése, továbbá a befizetése, a bizetést igazoló csekkdarabbal visz- sza kell menni a megyei tanács épületébe (III. em. 302-es szoba, jobb szárny), s a térkép azonnal átvehető. Remélem, szépen, pontosan és okosan le tudtam írni, mi a teendő ha a Szekszárdi-dombság és környékének turistatérképéhez hozzá akar jutni az állampolgár. Most töprengek többek között azon, hogy a Tolna Megyei Tanács V. B. Sportszövetségi és Rendezvényiroda miért a megyei tanács épületének harmadik emeletén tartja a 26-os számú turistatérképet, miért nem kapható az a könyvesboltban, az újságárusnál, a trafikban, ahol az egyszerű dolgozó, aki turista, vagy leendő turista, egyáltalán megfordul. Miért dugdossák a Szekszárdidombság térképét? Miért kell csekken befizetni az árát? Kíváncsiak talán arra, hogy ki veszi meg ezt a térképet? Kérdés kérdés hátán. Mégis, azért, hogy teljesen tiszta legyen a „lapom", a feladó közleményei rovatba beírtam: térképvásárlás újságcikkírás céljából. Biztos, ami biztos. .. . „ Nem szeretek ebbe a boltba járni, túlságosan Juaas-szem nagyi túlságosan rendetlen, ráadásul a nap minden percében mindenért sorba kell állni. Itt ugyanis nemcsak élelmet, hanem festéket, ecsetet és műanyagbögrét is árulnak. Viszont ha már bemegy a boltba az ember, be is vásárol, s többnyire jóval több dolgot vesz, mint amire szüksége van. Ez az önki- szolgáló boltok sajátos bája. Mégis itt vagyok kénytelen bevásárolni, hisz a lakótelepünkön működő apró krájzlerájban estére nem biztos, hogy marad még kenyér és tej, s tudvalevő, hogy kenyérrel és tejjel él leginkább az ember. Olykor húst is ebben a városi vegyesboltban veszek. Ha van hozzá gusztusom. A mélyhűtőt gyasztott csirkét árulják iszonyú a felfordulás: e mozdulatlanra dermedt csirkehát éles csontjai. I hogyan darabolják föl, és hogyan, hova szállítják szét, itt többnyire csak far-hát kapható. A nyak, a szárny, a láb, a zúza és a máj ebbe a b rül, ki tudja hol lelhet manapság ilyesmire az emt olcsó a hús, nem biztos, hogy híg a leve. A szárny meg, amelyből leves főzhető, s ha ide bér, még rántott húsnak is alkalmas - egyenese és a háttól, azonban főleg ha szanaszét, egy( mélyhűtő láda alján, egyenesen elmegy az étví Elballagok hát a húsos pult elé: veszek ami ví zök. Jó ideje töröm a fejem: mi az, ami finom is oh is. Végre megtalálom: rántott hús, sertéscombé nevezett „slussz” részéből. Ekkora találékonysá sem tételeztem föl magamról. Most már igyekez közel és távol aki kiszolgálna. Eloldalgok a szom: felvágottakat mérik, s megkérdezem a parizert „tessék mondani a húsnál... ”, de eben a pillanatba várjon, mindjárt jönnek, most bontanak. Óvatost helyemre, s látom, hogy az ajtó kellős közepén A kukucskálólyukon engem néz a hentes! Itt engem most meglesnek! Akárcsak a börtön jó ég, és mi van ha nem tetszem neki? Ha csúr, pénztelen, s két disznófarok, meg egy fül nézb lem. Ha csúnya leszek, öreg és kisnyugdíjas, mái hogy engem onnan a lyuk mögül a rejtekhelyrő tos leszek, esdeklő szemmel nézem az ajtó közi számítok, hogy talán megszán engem a bolti é Most még egyenlőre azon morfondírozom, városi ABC-boltba az olyan apró ablak, amit a tat lékek mind közönségesen csak Júdás-szemne w t Szeretek vonaton utazni, tágasabl vona on ember felállhat, járkálhat, nézelőo vonatból jóval távolabbra látni, mint az alacsor Ez az utazás azonban más volt mint a többi. A f szállt a vonatra, megkérdezte, van-e szabad he majd hordta, hordta be vég nélkül a csomagjait, lásban beszélt miközben a csomagtartóba szói
