Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

1988. augusztus 27. TOLNA \ “NÉPÚJSÁG 3 Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: - Életbe lépett a tűzszünet az 1200 kilométeres iraki-iráni frontvonal teljes hosszában - Iszlámábádban eltemették a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Ziaul Hakk pakisztáni elnököt - Az ír Köztársasági Hadsereg elnevezésű szélsőséges szervezet Észak-írországban felrobbantott egy brit katonákat szállító autóbuszt. A merényletben 8 katona meghalt, 28 súlyosan megsebesült. Vasárnap: - Több mint ezer ember meghalt az Indiában és Nepálban pusztító földrengés során - A moszkvai Puskin téren a Demokratikus Szövetségnek neve­zett szervezet engedély nélkül tüntetést tartott az 1968-as csehszlovákiai esemé­nyek évfordulóján. A néhány száz főnyi tömeget a rendőrség szétoszlatta - ugyanezen alkalomból Prágában mintegy négyezren tüntettek; a rendőrség itt is közbelépett és többeket őrizetbe vett. Hétfő: - Az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet kezdeményezésére nemzetkö­zi konferencia kezdődött Oslóban a dél-afrikai menekültek kérdéséről - Angola, Kuba és a Dél-afrikai Köztársaság képviselői aláírták a három ország katonai ve­gyes bizottságának létrehozásáról szóló dokumentumot. A bizottság az angolai- namíbiai határon életbe lépett tűzszünetet ellenőrzi. Kedd: - Ausztriában Schwechat és Schwardorf között súlyos szerencsétlensé­get szenvedett egy magyar turistákat szállító autóbusz. Az utasok közül tizenket- ten meghaltak, öten súlyosan megsebesültek. Szerda: - A ciprusi kérdés rendezéséről tárgyalt Gefben Georgiosz Vasziliu és Rauf Denktas, a ciprusi görög, illetve török közösség vezetője. Csütörtök: - Genfben megkezdődött a béketárgyalás az iraki és az iráni kül­ügyminiszter között - Takesita Noboru japán miniszterelnök hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett - Újabb tüntetés volt a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület székhelyén, Sztyepanakertben. Péntek: - Sikertelenül fejeződtek be Panmindzsonban a KNDK és Dél-Korea parlamenti képviselőinek tárgyalásai a KNDK olimpiai részvételéről. A hét két kérdése 1. Milyen tanulságokkal szolgálnak a lengyel vezetés számára az augusztusi sztrájkok? A Lengyelországból érkező hírek a sztrájk­hullám visszavonulásá­ról szólnak. Sziléziában már csak néhány bá­nyában tart a munkabe­szüntetés, Szczecinben - igaz a katonák közre­működésével - teljesen zavartalanul működik a tömegközlekedés. A gdanski kikötő egyes körzeteiben szintén megindult a munka. Ha nem is ismétlődött meg 1980 augusztusa, a mostani sztrájkok ko­moly figyelmeztetést je­lentenek a lengyel vezetés számára. Senki nem vitatja, hogy a tiltakozás a romló életkörülmények miatt kezdődött - így például a 100-120 százalékos infláció miatt a dolgozók 50 százalékos béremelést sürgettek -, ám a gazdasági követelé­sek szinte azonnal politikai jellegűvé váltak. Mindenütt jelszó lett a hét éve betiltott „Szolidaritás” szakszervezet újbóli engedélyezése. A lengyel állami és pártvezetés határozott lépéseket tett a törvénytelennek mi­nősített sztrájkok letörésére. Nyilvánvaló viszont, hogy a „tűzoltás” messze nem elegendő, átfogó intézkedésekre van szükség a helyzet normalizálásához. Hama­rosan összeül a LEMP Központi Bizottsága és sürgősen összehívták a lengyel parlament, a Szejm őszi ülésszakát. A legális szakszervezeti mozgalom nem értett egyet ugyan a munkabeszünteté­sekkel, de a helyzet elmérgesedéséért egyértelműen a kormányt, annak gazda­ságpolitikáját tette felelőssé. A bírálat egy részével a vezetés is egyetért, és a re­formok következetesebb megvalósítását ígéri. A jelenlegi körülmények között azonban súlyosabbnak tűnik az a megállapítás, hogy nincs megfelelő mechaniz­mus a gazdasági nehézségek miatt törvényszerűen keletkező feszültségek keze­lésére. A dolgozók egy része úgy látja, hogy véleményének kifejezésére és hatha­tós képviseletére a sztrájk az egyetlen eszköze. A lengyel vezetés évek óta hangoztatja, hogy a párbeszéd, a nemzetközi köz- megegyezés építésének híve. Az augusztusi sztrájkok ugyanakkor arra figyel­meztetnek, hogy az ennek érdekében tett eddigi lépések nem igazán eredménye­sek: a közmegegyezést elutasító erők képesek saját érdekeiknek megfelelően ki­szélesíteni a belpolitikai nehézségeket. 2. Mi tette lehetővé, hogy napirendre kerülhessen a namíbiai függetlenség megadásáról hozott ENSZ-határozat végrehajtása? Egy hónap híján 10 éve született meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 435-ös számú határozata arról, hogy a korábbi német gyarmat Namíbiának biztosítani kell önállóságát. E határozat mindeddig papíron maradt. Most úgy tűnik, sikerül megoldást találni. A délnyugat-afrikai rendezés néven ismertté vált folyamat né­hány hónapja alatt Angola, Kuba és a Dél-afrikai Köztársaság elfogadta a megál­lapodás elveit, és most a végrehajtás gyakorlati lépésein dolgozik. Namíbiát létfontosságú területnek tartotta - és tartja - biztonsága szempontjá­ból a Dél-afrikai Köztársaság. Eddig arra hivatkozott, hogyha a terület független lenne, ott szabadon szervezkedhetnének a fajgyűlölő rezsim felszámolásáért har­coló Afrikai Nemzeti Kongresszus fegyveresei. Hasonló indokokkal törtek be a dél-afrikai csapatok Angola területére: ott - úgymond - a Namibia függetlensé­géért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) bázisait kellett felszámol­niuk. Emellett Pretória elengedhetetlen feltételnek szabta, hogy távozzanak Ango­lából a kubai csapatok, amelyek éppen a dél-afrikai agresszió miatt érkeztek 1975 novemberében az afrikai országba. Hosszú éveken át semmi esély sem látszott kompromisszumra. A regionális válságok kezelésének logikájában bekövetkezett változás azonban itt is ered­ményre vezet. Már az komoly engedmény volt, hogy a közvetítő szerepet egyedül az Egyesült Államok játssza. Angola és Kuba a rendezés érdekében elfogadta, hogy a kubai csapatok távozzanak. (Ennek feltételeként Washington és Pretória gyakorlatilag lemondott arról a kö­veteléséről, hogy az angolai kormány ossza meg a hatalmat az UNITA nevű ellen- forradalmi szervezettel.) A Dél-afrikai Köztársaság vállalta, hogy szeptember 1-jéig kivonja Angolába betört csapatait. A SWAPO elfogadta az ideiglenes fegyverszünetet, sőt a szerve­zet elnöke, Sam Nujoma azt is közölte, hogy hatalomra jutása esetén a SWAPO semmiféle barátságtalannak minősíthető lépést nem tesz a Dél-Afrikai Köztársa­sággal szemben. A kubai csapatok kivonásának menetrendjéről ma érnek véget a tárgyalások a kongói fővárosban. A kezdetben alaposan eltérő álláspontokból valószínűleg itt is sikerül közös véleményt formálni. Ezzel megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy hozzá lehessen kezdeni a Biztonsági Tanács tízéves határozatának végrehajtásá­hoz. GÓZON ISTVÁN Szczecin: Elhagyják az elfoglalt garázst a sztrájko­ló autóbuszvezetők augusztus 23-án, miután a ha­tóságok felszólítására úgy döntöttek, hogy befeje­zik a törvénytelen sztrájkjukat. (Telefoto) Az emberi jogok gyakorlásáról Interjú Varjas Jánossal, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkárával- Politikai intézményrendszerünk to­vábbfejlesztésének egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti vi­szonyok szabályozása, korszerűsítése. Ehhez kapcsolódik a gyülekezési és egyesülési jogot szabályozó törvényter­vezet, valamint a választójogi törvény mó­dosítására vonatkozó törvénytervezet tár­sadalmi vitája... Hogy látja ezt ön, mint a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsá­gának titkára?- Átfogó mélyreható társadalmi, gaz­dasági változásokat csak a reformok be­fogadására képes, a különböző nézete­ket, érdekeket, törekvéseket megfele­lően képviselni tudó társadalom valósít­hat meg. Előrehaladásunk feltétele, hogy az emberek kimozduljanak a ma még sok helyen jelenlevő érdektelenségből, kö­zönyből. Mindenkinek saját, személyes tapasztalatai alapján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme a józan változta­tási törekvéseknek, a visszásságok, az ésszerűtlenségek elleni fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-ál­lampolgári jogokról - ezeken belül a gyü­lekezési és egyesülési jogról - a szocia­lizmus keretei között korábban kialakult felfogásnak és gyakorlatának a kritikai elemzését.- Az állampolgári jogok közül miért ép­pen a gyülekezési és egyesülési jog tör­vényi kereteinek a kialakításával kezdődik a társadalmi vita?- Ez a két állampolgári jog szoros kap­csolatban áll egymással, mivel gyüleke­zési szabadság nélkül az egyesülési sza­badság kizárt, mert ennek hiányában nincs mód sem társadalmi szervezet, sem egyesület alakítására, illetve rend­szeres működtetésére.- Alkotmányunk eddig is rendelkezett a gyülekezési szabadságról és az egyesü­lési jogról, mi szükség van ennek újrafo­galmazására?- Valóban, az alkotmány 64. paragra­fusa kimondja, hogy „a szocializmus a nép érdekeinek megfelelően biztosítja... a gyülekezési szabadságot”, a 65. pa­ragrafus pedig az „egyesülési jogot” az­zal a kiegészítéssel, hogy ezt a jogot tör­vény szabályozza. Kizárólag a gyüleke­zési szabadsággal foglalkozó jogszabá­lyunk nincs. És e két jog gyakorlását - a modern államokban ismert megoldások­hoz képest szinte egyedülálló módon - jogszabály nem is korlátozza. Az egyesü­lési jogról pedig törvény helyett törvény- erejű rendelet rendelkezik, amely azon­ban lényegében csak az egyesülési jog gyakorlásának egyik formájával, az egyesületek alapításával és működésé­vel foglalkozik. Ez az állapot nem tartható fenn. Érdekünk, hogy mind az állampol­gárok, mind a hatóságok számára vilá­gos, egyértelmű, törvényes keretek kö­zött definiált viszonyok legyenek.- Az MSZMP KB június 13-i és 23-i ál­lásfoglalása alapján a kormány fölkérésé­re a HNF szervezi a törvénytervezetek tár­sadalmi vitáját. E téren milyen feladat há­rul a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bi­zottságára?- Biztosítanunk kell, hogy a megye la­kosságából minél többen mondhassa­nak véleményt a törvénytervezetekről. Ennek érdekében közel nyolcvan ki- sebb-nagyobb közösségben fogunk vi­tát rendezni az egyesülési és gyülekezé­si törvénytervezetekről; így városokban, falvakban, közéleti klubokban, már most működő egyesületekben és olyan szö­vetségekben, melyek egyesületekké vál­hatnának. Azt is biztosítjuk, hogy az ér­deklődők hozzájuthassanak a törvény- tervezetek részletes szövegéhez, ezért ezeket sokszorosítjuk.- A törvénytervezetekkel kapcsolatos állampolgári vélemények, javaslatok, ész­revételek hogyan jutnak el a törvényalko­tókhoz?- A megyei népfrontbizottság elnöksé­gének közjogi bizottsága értékeli, összegzi a társadalmi vitákon elhangzó állampolgári véleményeket. Munkájuk legfontosabb követelménye, hogy min­den lényeges állampolgári észrevétel a vitát összegző testület elé kerüljön.- Mi várható a gyülekezési és egyesülé­si jog törvényi szabályozásától?- Mindenekelőtt az állampolgári illeté­kesség és szuverenitás megerősödése, a társadalom úgynevezett alulról történő megszerveződésének, az érdek- és véle­ménykülönbségek szervezetszerű meg­jelenésének felgyorsulása és mindezek révén a közéleti aktivitás széles körű ki­bontakozása.- Mikor kezdődnek a társadalmi viták?- A vita menetrendjét igyekeztünk úgy kialakítani, hogy az állampolgároknak kellő idő álljon rendelkezésükre vélemé­nyük megformálásához. A gyülekezési és egyesülési törvénytervezetről szep­temberben, a választójogi törvény módo­sítására vonatkozó törvényjavaslatról pedig október végétől november utolsó hetéig szervezünk vitafórumokat. Ezek pontos idejét és helyét a Népújságban közölni fogjuk.- Köszönöm a beszélgetést. F. KOVÁTS ÉVA PANORÁMA BUDAPEST - Mark Palmert, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, kérésé­re, fogadta Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes. A nagykövet átnyújtotta Ronald Reagan elnöknek Grósz Károly­hoz, az MSZMP főtitkárához intézett leve­lét. Ronald Reagan üzenetében a főtitkár látogatását a fejlődő magyar-amerikai kapcsolatok fontos szakaszának nevez­te. Az amerikai elnök kifejezte kormánya meggyőződését, hogy a magyar vezetés az elkövetkező évtizedben is folytatja a nemzet érdekeit szolgáló politikáját. *- Abdul Vakil, az Afganisztáni Köztár­saság külügyminisztere, aki magyar partnere meghívására csütörtökön érke­zett hivatalos látogatásra hazánkba, pén­teken megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások a Külügy­minisztériumban az afganisztáni diplo­mácia vezetője és Várkonyi Péter külügy­miniszter között. Az Afganisztáni Köztár­saság külügyminiszterét pénteken az Or­szágházban fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Med­gyessy Péter miniszterelnök-helyettes. RANGUN - Békés, vértelen hatalom- átvételre szólította fel az összegyűlteket pénteken, Burma történelmének legna­gyobb tüntetésén Aung San Suu Kyi, az ellenzék legújabb vezetője. A hírügynök­ségek jelentései szerint legalább egymil­liós tömeg előtt mondott beszédet Aung San Suu Kyi. A 42 éves asszony Aung San tábornoknak, Burma egyik legna­gyobb nemzeti hősének, a gyarmati ura­lom elleni felszabadító harc egyik vezető­jének leánya. Egyes értesülések szerint Aung San Suu Kyi csütörtökön este talál­kozott Tin Oo nyugalmazott tábornokkal, aki az 1962-es hatalomátvétel egyik ve­zetője volt, s U Ne Win államfő 1976-ban távolította el a hatalomból. Megfigyelők kérdésesnek tartják, hogy a politikai múlttal és tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező Aung San Suu Kyi - fel­kérés esetén - elvállalja-e akár a követelt ideiglenes kormány vezetését is. Sokak szerint kizárólag apja nevének, tekinté­lyének köszönheti mostani szerepét, má­sok szerint ez brit férje miatt is kizárt. A ranguni rádió közlése szerint a főváros­ban szabadon bocsátottak mindenkit, akit augusztus eleje óta vettek őrizetbe ­azokat kivéve, akik a kormány szerint „súlyos bűncselekményt" követtek el. A belügyminiszter csütörtök esti rendelete alapján az egész országban szabadon engedik a bebörtönzötteket. LISSZABON - A portugál főváros tör­ténelmi bevásárló- és kereskedelmi ne­gyedének nagy részét elpusztító tűz után pénteken hozzáláttak a szerencsétlen­ség következményeinek enyhítéséhez és a károk helyreállításához. Egyúttal vizs­gálatot indítottak a tűzvész okainak fel­derítésére s a felelősség megállapításá­ra. A tűz csütörtökön ütött ki. A Lisszabon szívében 12 órán át tomboló tűzvész füst­té és hamuvá változtatta a mintegy 7500 négyzetméternyi történelmi városrész felbecsülhetetlen értékű kulturális, tu­risztikai és kereskedelmi emlékeit - áru­házakat, bankokat, XIII. századi lakóhá­zakat, palotákat. A tüzet csak péntek reg­gelre sikerült teljesen eloltani. A tűzoltók lezárták a nemrég még virágzó óvárost, amely most kísértetváros képét idézi. A portugál kormányfő, Anibal Cavaco Silva vezette válsárjkabinet csütörtökön arról döntött, hogy kedvezményes hitelben ré­szesítik a tűz által tönkretett üzletembe­reket. Az óváros Baixa és Chiado negye­deinek mintegy 3000 kitelepített lakosát szállodákban és egyéb szállásokon he­lyezték el. A hatóságok élelemhez, ruhá­hoz és pénzhez juttatják a fedél nélkül maradottakat. A munkájukat elveszített körülbelül 2000 alkalmazottat segélyben részesítik. A városi ügyészség vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy szándékos gyújtogatás történt-e. A gya­nú a Grandela áruháznak tulajdonosára terelődött, aki rejtélyesen eltűnt. Ebben az áruházban észlelték először a tüzet. HELSINKI - A Finn-Magyar Társaság vezetősége nyilatkozatot tett közzé, amely pénteken eljutott az MTI külpoliti­kai főszerkesztőségéhez. A nyilatkozat így hangzik: „A Finn-Magyar Társaság köreiben nagy aggodalommal figyelik a Romániához tartozó és körülbelül kétmil­lió magyar lakta erdélyi térségben vég­bemenő fejleményeket. Különböző forrá­sokból származó értesülésekből, vala­mint a tömegtájékoztatási eszközök átfo­gó tudósításaiból ítélve, a nemzeti ki­sebbségek jogaival szembeni nagymé­retű és szervezett tevékenységről van szó. Az emberi jogok erdélyi elnyomásá­val a román állam súlyosan megsérti az Európai Biztonsági Értekezlet záróokmá­nyának és az abban megfogalmazott in­tézkedéseknek elveit. A finn közvéle­mény ebben az ügyben ugyan egyértel­műnek tűnik, s a finn tömegtájékoztatási eszközök is elismerésre méltóan tudósí­tanak az erdélyi helyzetről, erről az ügy­ről továbbra is fokozni kell a tájékozta­tást.” GENF - A román ENSZ-társaság tit­kára Genfbe eljuttatott üzenetében cáfol­ta, hogy egészségi állapotának megrom­lása miatt nem tud visszatérni a világ- szervezet svájci székhelyére. Dumitru Mazilut az ENSZ Emberi Jogi Bizottságá­nak hátrányos megkülönböztetésekkel foglalkozó albizottsága - mint ismeretes - ifjúsági és emberi jogi kérdésekről szó­ló tanulmány összeállításával bízta meg. A dolgozatot az ENSZ-testület jelenlegi genfi ülésszaka elé kellett volna beter­jesztenie. A román kormányszervek azonban nemrégiben közölték: a román diplomata szívpanaszai miatt nem fejez­heti be munkáját; a hivatalos román tájé­koztatás szerint Mazilu gyógykezelés céljából el is hagyta Bukarestet. Az AP hírügynökség pénteki jelentése arról számol be, hogy Mazilu üzenetben kérte: a megbízó ENSZ-bizottság kérje fel a ro­mán hatóságokat, hogy haladéktalarml- vessenek véget az ellene éscsaládja el­len foganatosított rendőrségi eljárásnak és egyéb elnyomó intézkedéseiknek. A hírügynökség értesülései szerint Mazilu közölte: a bukaresti állítással szemben semmiféle olyan egészségügyi problé­mája nincs, amely megakadályozná visszatérését Genfbe. Ennek egyetlen akadálya az, hogy az illetékes román ha­tóságok 1986 óta nem engedélyezik szá­mára a kiutazást. Genfben dolgozó jogi szakértők az esettel kapcsolatban hang­súlyozzák, hogy a vonatkozó ENSZ- egyezmény, amelynek Románia is aláíró­ja, felhatalmazza Mazilut ENSZ-funkciói- nak minden körülménytől független gya­korlására, ideértve a szabad utazást is. KOPPENHÁGA - A megfigyelőhe­lyen elszenvedett súlyos napszúrás és hőguta következtében meghalt csütörtö­kön az irak és irán közötti tűzszünetet el­lenőrző ENSZ-egység egyik dán tisztje. A világszervezet szóvivőjének pénteki bejelentése szerint az 55 éves Niels Sting Preben-Andersen őrnagyot rosszulléte után egy bagdadi kórházba szállították, de ott már nem tudtak rajta segíteni. A tiszt egyike volt a tűzszüneti ENSZ- kontingensben résztvevő 15 dán katoná­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents