Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

1988. augusztus 23. tfÉPÜJSÁG 3 Zalai melléküzemág A Zala megyei Bagódon a Lenin Termelőszövetkezet ipari melléküzemében évente mintegy huszonötmillió forint értékű villamos berendezéseket állítanak elő. Termé­keik háromnegyed részét egyedi tervek alapján készítik. A harmincnyolc fős üzem­ben főként a környék ügyes kezű asszonyai találnak munkát (MTI fotó) Program a közlekedés biztonságának javítására Köztudomásúan kedvezőtlenek a ha­zai közúti baleseti statisztikák. Tavaly csaknem húszezer sérüléses baleset történt, s több mint ezerötszázan haltak meg az utakon. A súlyos sérültek száma megközelítette a 9600-at. Az idén az első félévi adatok azt mutat­ják, hogy 16 százalékkal több közúti bal­eset történt mint tavaly ilyenkor, s csak­nem ugyanilyen arányban nőtt a halállal végződő esetek száma. Elrettentő adat: a balesetek egyhetedénél közrejátszik az ittasság. A Közlekedési Minisztériumban olyan átfogó program van születőben, amely a közúti biztonságot hivatott számottevően javítani. A szakemberek számba vettek valamennyi tényezőt, amelyek befolyá­solhatják a biztonságot, így például az oktatást, a továbbképzést, a járművek műszaki állapotát, az úthálózat helyzetét, és javaslatot dolgoztak ki az elvégzendő feladatokra. Az egyik elsőrendű tennivaló a jármű­vezető-képzés korszerűsítése. Külföldi tapasztalatokkal egybevetve az itthoni helyzetet, megállapítható, hogy nálunk túlzott mértékű az elméleti órák száma. A szakemberek szerint célszerűbb, ha a je­lölteket megtanítják kisebb hibák kijaví­tására - igy például az izzó- vagy a ke­rékcsere fogásaira - ahelyett, hogy be­léjük sulykolják a kuplung vagy a négy­ütemű motor működésének elvét. Fölös­legesnek tűnik az is, hogy mindenki szá­mára egyformán kötelezően írják elő a vizsga előtti 30 órás vezetési gyakorlatot. Az új javaslat: ha az oktató jónak látja, ak­kor előbb, akár 20 óra után is vizsgára mehessen a jelölt. Sokan hiányolják a gyakorlati tan­anyagból a speciális vezetéstechnikai is­mereteket. Bizonyára kevesebb baleset lenne, ha a képzési vagy továbbképzési programokba beépítenék például a la­kott területen kívüli vagy az éjszakai vezetési gyakorlatokat. Szó van arról, hogy különböző veszélyhelyzetek gya­korlására a Hungaroringen szerveznek majd tanfolyamokat. Az utak felülvizsgálatára is szükség van baleseti szempontból. A szakembe­rek javasolják a közutak veszélyességi sorrendjének meghatározását, a szüksé­ges beavatkozások elvégzését. Ugyan­csak fontos lenne programot kidolgozni a nagy forgalmú, de keskeny utak széle­sítésére, a kerékpárutak építésének gyorsítására. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a közúti burkolatjelekre, az irányító és tájékoztató táblákra is. A minisztérium szakemberei úgy vélik, hogy a járműállomány összetétele meg­határozó a baleseti statisztikák alakulá­sában. Jó néhány súlyosabb következményt lehetne megelőzni egy-egy baleset so­rán, ha a korszerű biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő járművek vennének részt a forgalomban. A helyze­ten csak az változtatna gyökeresen, ha kicserélődne az autópark. Ez anyagi okok miatt nem oldható meg rövid idő alatt, mindenesetre a minisztérium szor­galmazza Magyarország bekapcsolódá­sát a korszerű autógyártásba. A For- ma-1 versenyek kapcsán megindult üz­leti tárgyalásoknak is egyik legfontosabb célja, hogy hazánk alkatrészeket, fődara­bokat szállítana - jármüvek fejében - ve­zető autógyártó cégeknek. Addig is cél­szerű lenne, hogy közlekedésbiztonsági szempontból fokozottan ellenőrizzék a járműjavító cégeket, s a gépkocsi-tulaj­donosokat is meg kell ismertetni a jármű elöregedésével kapcsolatos speciális műszaki tudnivalókkal, a baleseti ve­szélyforrásokkal. Metzger Ádámné: „Ha a háznál szakad be, a tulajdo­nosnak kell fizetnie...” Pakson pincébe esett a traktor...- Ebben szerepet játszik a város csapa­dékvíz-elvezetésének hiányossága, a szennyvízhálózat kiépitetlensége. A fele­lősség tehát ennyiben terheli a tanácsot. Nem tudok azonban egyetérteni azzal a véleménnyel, hogy egyetemleges fele­lősséggel akarnak felruházni bennünket, hiszen sok esetben a szabálytalan szennyvízkezelés miatt maguk a lakók is okozói, legalábbis siettetöi a beszakadá­soknak. Tény, hogy olykor az állampolgári fele­lőtlenség is gyorsítja a természet rombo­lását, de annyi biztos, önmagában nem eredményezi a cseppet sem veszélytelen eseményeket. Ezért a visszafelé mutoga­tás helyett ésszerűbb a megoldást ke­resni, mindenekelőtt a megelőzésben lépni.- Októberre elkészül a neuralgikus vá­rosrész vízelvezetésének terve, aminek kivitelezését rögtön kezdeni kell. Nem kis összeg ez, pedig így is évente milliókat költ erre a tanács - állítja a vb-titkár. * Valóban, az 1982-ben ráfordított alig több mint 700 ezer forint a tavaly 4,6 mil­lióra emelkedett, de így is csak elenyé­sző hányadát tudják a veszélyeztetett pincéknek tömedékelni, vagy vízelveze­téssel a közelgő kárt elhárítani. Hogy ez mennyire kevés, azt mutatja az a tény, hogy a szakvállalat által elkészített komplex program szerint 1986-os árakat figyelembe véve 85 millió forinttal szá­moltak ebben az ötéves tervben, míg a következő tervidőszakra 120 millió forin­tot jelöltek meg az előkészítő, megerősí­tő, megszüntető, fenntartó, illetve felújító munkákra. Ezzel együtt is a teljes pince­program várhatóan csak az ezredfordu­lót követően fejeződhet be. Félő azonban, hogy miután a település nem pályázta meg időben az Országos Pincebizottság támogatását, továbbra is saját erőre lesz utalva, ami tovább fékez­heti az amúgy is megkésett programot. Állami pénzek nélkül ugyanis nemhogy a tervszerű megelőzés, de a gyors beavat­kozás is kérdésessé válik. Egy település lakói azonban nem szenvedhetik évtize­dekig egy hibás taktikai lépés, vagy túl- óvatoskodás következményeit... TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAFPfNGER ANDRÁS Az egész néhány pillanat müve volt csupán. A Dunamenti Egyesülés Terme­lőszövetkezet traktorosa leállította gépét a temető parkolójában, de még mielőtt kiszállhatott volna, a mélyben találta ma­gát. A sors úgy hozta ugyanis, hogy a föld alatt húzódó pince éppen addig tar­totta magát, a nehéz járművet pedig egy négyfelé ágazó pincerendszer epicent­rumából menthették a riadt kollégák. * Ha a pincék városáról beszélnek Tolna megyében, akkor automatikusan vágja rá az ember Szekszárd nevét. Kevésbé köztudott, hogy ennél jóval kiterjedtebb pincerendszer húzódik Paks alatt, a ma ismert 600 föld alatti járat 19 ezer méter hosszan, közel 38 ezer négyzetméter alapterületen hálózza be a települést. A magyarázat természetesen a múltban rejlik. Az írásos források szerint már a török korban egyik legjövedelmezőbb termék a bor volt ezen a vidéken, a tárolásra épí­tett több évszázados pincék azonban szinte teljesen megsemmisültek mára. A szakemberek szerint azonban lehetsé­ges, hogy mélyépítési, üregkutatási munkák során rábukkannak ezek vala­melyikére. A napjainkban ismert bejár­ható mélypincék egy része a XVIII. szá­zadtól az 1900-as évek elejéig keletke­zett, elsődlegesen építési anyagnyerés céljából. A vert fal emeléséhez ugyanis kiválóan alkalmas a lösztalaj, amit há­rom-öt méter mélységből szabályos pin­ceszelvény vájásával termeltek ki a hely­béliek. Ezzel együtt természetesen bor­tárolásra is készítettek főként a település határában pincéket, a termelési kedv nö­vekedésével pedig présházakat építettek a pincék fölé és idővel tovább mélyítet­ték, valósságos labirintussá alakították ki ezt a föld alatti világot. Az építés során nem voltak tekinttel a telekhatárokra, a véletlen szerint rajzolódtak ki a zömében húsz méternél hosszabb „polipkarok”, vájatok. Sokkal kevesebb gondot és beavatko­zást követelnek a felszabadulást köve­tően épített pincék, amelyek rendelteté­se szinte kizárólag a bor-, zöldség- és gyümölcstárolás ma is. Ezek a telekhatá­rok alatt húzódnak és rendszerint egyet­len öt-tíz méteres ágból állnak, majdnem mind jó állapotú, kitéglázott. A legsürgősebb tenni­valók tehát a régi város­mag területén jelentkez­nek, a Kossuth Lajos, a Templom és a Tavasz ut­ca környezetében a XVIII. században emelt nemesi kúriák által meghatáro­zott középponttól kiindul­va. A dolgot súlyosbítja, hogy a leginkább veszé­lyeztetett körzetekben a vezetékes ivóvízellátás megoldása mögött messze elmarad a szenny- és csapadékvíz csatornahálózat kiépíté­se, így a keletkező nagy­részt szikkasztott szennyvizek és a lezúdu­ló csapadék nagymér­tékben áztatják, gyakran közvetlenül jutnak a pin­cékbe.- Két éve szakadt be a pince a házunk alatt, ak­kor vettük észre, hogy mi­lyen széles üreg húzódik itt - mondja Metzger Ádámné. - Régóta tudták az emberek, hogy pincék vannak mindenütt errefelé, de hogy pontosan hol, azt meg nem mondta volna senki. Nagyobb a baj ezzel, mint az öröm, mert ha a háznál történik a beszakadás, akkor a tulajdonossal fizet­tetik meg és nagyon sokba kerül a betö- medékelés. Nekünk szerencsénk volt, mert az utcafront felől omlott be a pince, a tanács töltötte fel homokkal. Nem egy és nem két család dilemmája ez Pakson és teljesen érthető, hogy min­denki a helyi közigazgatástól várja a kér­désre a választ. A másik oldalon ugyan­akkor látni kell a városi tanács korlátozott lehetőségeit, amelyből legtöbb helyen csak a tűzoltómunkára futja.- Nem újkeletű problémáról van szó, csak a körülmények egybejátszása miatt most fejti ki szélesebb körben negatív hatását - halljuk dr Tóth Lajos, vb-titkárt. A Sárgödör téren az út építésével a csapadékelvezetés is megoldódik Tanácskozás a mezőgazdaság szerkezetváltásáról Egy hónap múlva nyit az őszi BNV A mezőgazdasági termelés szerkezet- váltásának feladatairól rendez tanácsko­zást Pécsett augusztus 25-26-án a MTESZ Agrártudományi Egyesülete és az Akadémia Agrártudományok Osztá­lya - jelentették be a szervezők a hétfőn megtartott sajtótájékoztatón. Soós Gá­bor, az Agrártudományi Egyesület elnö­ke elmondta: a rendezvényen tudomá­nyos kutatók, minisztériumi, szövetkezeti és vállalati szakemberek együtt vitatják meg az élelmiszergazdaság legfonto­sabb kérdéseit. A tanácskozás célja az, hogy tudományos igényű, gyakorlati megalapozottságú helyzetértékelést ké­szítsenek, és az ágazati minisztérium számára ajánlásokat dolgozzanak ki a termelési és értékesítési tennivalókról. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hazai agrártermelés kétharmada tovább­ra is belső felhasználásra kerül. Már most is, de a közeli években még inkább szükség lesz arra, hogy szélesedjen az élelmiszeripari kínálat szerkezete. A ter­melést és a feldolgozást ahhoz kell iga- zitni, hogy a különböző jövedelmű lakos­sági rétegeket egyaránt elláthassák. Ki­emelt feladat, hogy a kis jövedelműek ré­szére a jelenleginél több olcsó élelmi­szert állítsanak elő. így például a párizsi­hoz hasonló vagy olcsóbb töltelékárukat, kevésbé drága sajtokat, túrót és más tej­termékeket. A sütőipari termékeknél ugyancsak in­dokolt, hogy állandóan lehessen kapni egyebek között rozskenyeret és félbarna kenyeret. A tanácskozás résztvevői meg­vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a zöldségtermelők miként juthatnak el köz­vetlenül a piacra, mert jelenleg a viszont­eladók folyamatosan magasan tartják az árakat. A magyar mezőgazdaság termelésé­nek 33 százalékát exportálja, s a kivitel szerkezetének változtatása ugyancsak szerepel a tanácskozás napirendjén. A pécsi tanácskozáson több mint 200 szakember vesz részt. Az előbbieken kívül megvitatják a zöldség- és gyü­mölcstermelés feldolgozási és a csoma­golási feladatait. Szó lesz a borok minőségvédelméről valamint a palackozási és a piackutatási tennivalókról. Egy hónap múlva szeptember 23-án nyitja kapuit, és október 2-án zár a 88. Budapesti Nemzetközi Vásár, ezúttal a fogyasztási cikkek őszi szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint több mint 30 ország kiállítói mutatják be fogyasztá­si cikkeiket, a tavalyinál 10 ezer négyzet- méterrel több, összesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A kiállítók száma meg­haladja az ezret, kétharmaduk hazai vál­lalat, szövetkezet lesz. Az idei őszi BNV-én 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Sza­kosítva állítják ki a textil, bőr és ruházati cikkeket; a bútorokat; a lakberendezési és felszerelési tárgyakat; a háztartási ve­gyi árukat, kozmetikumokat és papíráru­kat; az élelmiszereket és élvezeti cikke­ket; a kultúrcikkeket; a sportárukat és kempingfelszereléseket; a járműveket; az ajándéktárgyakat, a népművészeti és iparművészeti produtumokat; a családi és hétvégi házakat; a barkácsfelszerelé- seket; a játékokat; az oktatási eszközö­ket, valamint egy külön árucsoportban a máshová be nem sorolható egyéb köz­szükségleti cikkeket. A BNV területén az őszi vásárral egy­idejűleg rendezik meg a nyolcadik nem­zetközi Hoventa vendéglátóipari és ke­reskedelemtechnikai kiállítást is mintegy 3500 négyzetméteren. Az ide eddig je- lentekezett 50 kiállítónak mindössze 10 százaléka külföldi. A járművezető-képzés korszerűsítése

Next

/
Thumbnails
Contents