Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-22 / 200. szám
l\/l A IVIA ÖN m KERDEZ 1988. augusztus 22. HÉTFŐ Ml XXXVIII. évfolyam, VÁLASZOLUNK 200. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Harangjáték, avagy megszólal egy műalkotás Az egyik legszebb magyarországi altemplom, az István-kori kápolna Augusztus 20., 1988. állami megújulásra van szükség” „...felavatták Szent Benedek monostorát, meghalt István király és Pétert királlyá választották” - a pannonhalmi bencés szerzetesek által vezetett Pozsonyi évkönyv az 1038-as év eseményeit így sorolja fel, természetesen latin nyelven. Két ünnep is összekapcsolódott tehát a Pécsváradon ünneplők lelkében, aminek a kerek évfordulón kívül aktualitást adott, hogy harminc évig tartó feltárási munkák után átadták a felújított középkori müem- lékegyüttest. A várszerűen erődített fejedelmi udvarhelyet, Pécs-Váradot, a két kápolnával bíró udvarházhoz tartozó birtokot, atyja téli szálláshelyét István király 1001 táján adta át Asztrik apátnak, aki pápai küldöttként a koronát hozta az uralkodónak. Ma az István-kori monostorban konferenciaközpont és szálloda működik, korhű gregorián dallam kíséri az egykori kápolnában és a múzeumban a település története iránt érdeklődőket. A zárt épületegyüttes közepén romkertet alakítottak ki a XIV. században emelt gótikus templom maradványainak bemutatására, amíg a szintén későbbi századokban keletkezett barokk épületrészben kortárs képzőművészeti kiállítás nyílt. Több száz ember gyűrűjében augusztus 19-én délután négy órakor Jantner Antal miniszterhelyettes avatta fel a rekonstrukcióval új életet kapott műemlékegyüttest, majd a környezetbe nagyszerűen illeszkedő művészeti alkotást, haranglábat szólaltatta meg ifjú Farkas János. A harangjáték az elmúlt közel egy évezred üzenetét, hangulatát továbbította nekünk, méltatlan utódoknak és jó bevezetője volt Makovecz Imre építész szavainak. A tragikusan elhunyt barát és szellemi társ, Kígyós Sándor szobraiból összeállított kiállítást nyitotta meg, felvázolva egyúttal annak az embertelen, tömegkultúra-korszaknak a lélektipró hatását, amiben a mai negyvenes-ötvenes generáció felnőtt. De volt, akinek sikerült kilépnie a tömegesített egyed világából, önnön személyiségtörvénye szerint járt. Kígyós Sándor eredetisége éppen abban állt, hogy nem egy steril szobrászatban találta meg az alkotás örömét, hanem szaxofonozott, dzsesszel foglalkozott, népművelő volt... Szombaton, ha lehet még többen szorongtak a monostor udvarán, ahol az ilyenkor szokásos magas pódium helyett Borsos Miklós István-portrészobra mellett egy hatalmas diófa alatt „testközelből” hallgathattuk - több Tolna megyei résztvevővel együtt - az ünnepi műsort és a megemlékezést. A beszédet Pozs- gay Imre államminiszter, a politikai bizottság tagja mondta a nagy melegben ingujjra vetkőzve, papír nélkül:- Egy ősi közösségből új hittel, erkölcscsel és jogérzékkel valóságos nemzeti közösséget tudott ezen a tájon létrehozni. Az állami - mint életmű - ebben az esetben több, mint elkülönült közhatalom, a magyar erkölcsiség megtestesítője is és a közösségépítés szilárd intézménye. Ezt a müvet elismerni nem méltatlan dolog, magunk lennénk méltatlanok saját feladatainhoz, ha erre nem gondolnánk - kezdte István király „megidézését” Pozs- gay Imre.- S íme, éppen az államalkotói mű, a nagyszerű és szilárd intézmények, amelyekben hinni is lehet és erkölcsöt is teremtenek, adták meg a lehetőségét annak, hogy magyarként tudtunk európaiak és civilizáltak lenni, s nemzeti ön(Folytatás a 2. oldalon.) Alkotmányt, új kenyeret, Szent Istvánt ünnepeltünk. Köszöntöttünk. Emlékeztünk. Ki-ki belső indíttatása szerint adott - adhatott - egyiknek vagy másiknak nagyobb hangsúlyt. Az augusztus 20-i tudósítások, színes írások az országos és megyei körképet rajzolják meg. Budapest István király emlékezete A fővárosban a hagyományoknak megfelelően a Magyar Néphadsereg és a Határőrség újonnan végzett fiatal tisztjeinek fogadalomtétele nyitotta meg szombaton délelőtt az alkotmánynapi ünnepségek sorát. A katonai pompával megtartott eskütételre Budapest lakóinak és vendégeinek ezrei gyűltek össze. Az érdeklődők sokaságát a Kossuth Lajos tér után a dunai rakpartok várták, ahol 11 órától kezdetét vette az ünnepnap egyik leglátványosabb attrakciója, a vízi- és légiparádé, majd a délelőtti program zárásaként még egy érdekes esemény várta a közönséget: a Parlament előtt zenés őrségváltást tartottak az alkotmány napja tiszteletére felvont állami zászlónál. A ceremóniát követően katonazenekar adott térzenét. Az ünnepségsorozat délután kegyele- tes aktussal - a Budavári Halászbástyánál lévő Szent István-szobornál rendezett koszorúzási ünnepséggel - folytatódott. A Szent István téren, a Szent Jobb jelenlétében szentmisén emlékeztek meg az államalapító király halálának 950. évfordulójáról. A sárga-fehér és piros-fehér-zöld zászlóval feldíszített Bazilika előtt megrendezett liturgikus ünnepségen Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek emlékeztetett arra, hogy 950 évvel ezelőtt halt meg első szent királyunk, aki halála előtt a Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát és népét. Bejelentette: a magyar Őpusztaszer hívők e napon - a Mária-év lezárásaként is - ünnepélyesen felújítják a felajánlást. Ezután Paskai László felolvasta II. János Pál pápának a magyar néphez intézett üzenetét, majd Paskai László és a Magyar Püspöki Kar tagjainak magyar nyelvű koncelebrációs szentmiséje következett, amelynek befejezéseként a bíboros bejelentette: állami részről magyarországi látogatásra szóló meghívást juttatnak el II. János Pál pápához. Az alkotmánynapi ünnepségek sorát a fővárosban színpompás tűzparádé zárta, amelyet több hónapos gondos munkával készítettek elő: mintegy tíztonnányi, több mint ötezer darabból álló pirotechnikai készletet használtak fel az egyedülálló látványhoz. Bízzunk a magyarság jövőjében A Történeti Nemzeti Emlékparkban Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet:- A nemzeti tudat egészséges, előre is mutató vonulatának erősítése végett tartjuk fontosnak, hogy népünk többet tudjon múltjáról, hogy ez a tudás mentes legyen az illúzióktól, a leegyszerűsítésektől, a hamis romantikától és mindenféle gőgtől; legyen árnyalt, tárgyailagos és reális. Olyan, amely reális önismeretet, az igazi értékeket, büszke öntudatot, alkotó nemzeti érzületet képes gerjeszteni. Ma kiváltképp nagy szükség van erre az előttünk álló korszakos jelentőségű feladatok végrehajtásához. Egészséges szellemű nemzet a saját múltjából is erőt tud menteni. Berecz János részletesen szólt arról, mennyiben volt európai és sajátosan magyar István állama, s beszélt a reálpolitikus államalapítóról, annak páratlan érzékű és józanságú ítélőképességéről, döntéseiről, külpolitikájáról és a kereszténységről, amely István korában az állam- szervezés ideológiai kötőanyaga volt.- Ezután a Politikai Bizottság tagja az ist- váni „üzenet” szellemében fogalmazta meg napjaink történelmének újabb korparancsát: mit kell tennünk mindahhoz, ami a kihívásokra adott válaszhoz szükséges.- Nem kisebb feladat áll előttünk - mondotta -, mint a szocializmus megújítása; gazdaságunk modernizálása; a törvényekkel szabályozott szocialista jogálPécsvárad Pozsgay Imre: „Ez a föld megtenni ennek a népnek a kenyerét, talán még másoknak is tud ajánlani belőle...” lám felépítésének befejezése; a szellemi pesek vagyunk arra, hogy a Szent Istfelvirágzás, az erkölcsi gazdagodás biztosítása; anyagi-szellemi vívmányaink védelme és fejlesztése. Majd beszéde végén Berecz János népünk egységének, összefogásának szimbólumáról, az új kenyérről szólt.- őszintén valljuk: nem aszerint fogyasztjuk a kenyeret, hogy vallásos vagy nem vallásos ember sütötte. A lényeg az, hogy jó kenyér legyen, és hittel nézzünk előre, bízzunk a magyarság jövőjében. E kenyér szimbolizálta összefogásnak lehet-e nemesebb célt kitűzni, mint, hogy hazánk ismét felfelé emelkedjen a világ fejlett országainak sorában. Meggyőződésem: mi, mai magyarok, készek és kéván-i üzenet máig érvényes szellemében cselekedjünk. Önmagunk erejébe és népünk töretlen élni akarásába vetett hittel, a politika és a társadalom között erősödő bizalommal és megnövekedett önbizalommal éljünk, munkálkodjunk szolgálni a közjót a magunk és utódaink boldogulása érdekében. Egerben Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szatmár- csekén Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. „Új alkotmányozásra,
