Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

l\/l A IVIA ÖN m KERDEZ ­1988. augusztus 22. HÉTFŐ Ml XXXVIII. évfolyam, VÁLASZOLUNK 200. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Harangjáték, avagy megszólal egy műalkotás Az egyik legszebb magyarországi altemplom, az István-kori kápolna Augusztus 20., 1988. állami megújulásra van szükség” „...felavatták Szent Benedek monosto­rát, meghalt István király és Pétert királlyá választották” - a pannonhalmi bencés szerzetesek által vezetett Pozsonyi év­könyv az 1038-as év eseményeit így so­rolja fel, természetesen latin nyelven. Két ünnep is összekapcsolódott tehát a Pécsváradon ünneplők lelkében, aminek a kerek évfordulón kívül aktualitást adott, hogy harminc évig tartó feltárási munkák után átadták a felújított középkori müem- lékegyüttest. A várszerűen erődített feje­delmi udvarhelyet, Pécs-Váradot, a két kápolnával bíró udvarházhoz tartozó bir­tokot, atyja téli szálláshelyét István király 1001 táján adta át Asztrik apátnak, aki pápai küldöttként a koronát hozta az uralkodónak. Ma az István-kori monos­torban konferenciaközpont és szálloda működik, korhű gregorián dallam kíséri az egykori kápolnában és a múzeumban a település története iránt érdeklődőket. A zárt épületegyüttes közepén romkertet alakítottak ki a XIV. században emelt góti­kus templom maradványainak bemuta­tására, amíg a szintén későbbi száza­dokban keletkezett barokk épületrész­ben kortárs képzőművészeti kiállítás nyílt. Több száz ember gyűrűjében augusz­tus 19-én délután négy órakor Jantner Antal miniszterhelyettes avatta fel a re­konstrukcióval új életet kapott műemlék­együttest, majd a környezetbe nagysze­rűen illeszkedő művészeti alkotást, ha­ranglábat szólaltatta meg ifjú Farkas Já­nos. A harangjáték az elmúlt közel egy évezred üzenetét, hangulatát továbbítot­ta nekünk, méltatlan utódoknak és jó be­vezetője volt Makovecz Imre építész sza­vainak. A tragikusan elhunyt barát és szellemi társ, Kígyós Sándor szobraiból összeállított kiállítást nyitotta meg, felvá­zolva egyúttal annak az embertelen, tö­megkultúra-korszaknak a lélektipró ha­tását, amiben a mai negyvenes-ötvenes generáció felnőtt. De volt, akinek sikerült kilépnie a tömegesített egyed világából, önnön személyiségtörvénye szerint járt. Kígyós Sándor eredetisége éppen ab­ban állt, hogy nem egy steril szobrászat­ban találta meg az alkotás örömét, ha­nem szaxofonozott, dzsesszel foglalko­zott, népművelő volt... Szombaton, ha lehet még többen szo­rongtak a monostor udvarán, ahol az ilyenkor szokásos magas pódium helyett Borsos Miklós István-portrészobra mel­lett egy hatalmas diófa alatt „testközel­ből” hallgathattuk - több Tolna megyei résztvevővel együtt - az ünnepi műsort és a megemlékezést. A beszédet Pozs- gay Imre államminiszter, a politikai bizott­ság tagja mondta a nagy melegben ing­ujjra vetkőzve, papír nélkül:- Egy ősi közösségből új hittel, erkölcs­csel és jogérzékkel valóságos nemzeti közösséget tudott ezen a tájon létrehoz­ni. Az állami - mint életmű - ebben az esetben több, mint elkülönült közhata­lom, a magyar erkölcsiség megtestesítő­je is és a közösségépítés szilárd intézmé­nye. Ezt a müvet elismerni nem méltatlan dolog, magunk lennénk méltatlanok saját feladatainhoz, ha erre nem gondolnánk - kezdte István király „megidézését” Pozs- gay Imre.- S íme, éppen az államalkotói mű, a nagyszerű és szilárd intézmények, ame­lyekben hinni is lehet és erkölcsöt is te­remtenek, adták meg a lehetőségét an­nak, hogy magyarként tudtunk euró­paiak és civilizáltak lenni, s nemzeti ön­(Folytatás a 2. oldalon.) Alkotmányt, új kenyeret, Szent Istvánt ünnepeltünk. Köszöntöttünk. Emlékeztünk. Ki-ki belső indíttatása szerint adott - adhatott - egyik­nek vagy másiknak nagyobb hangsúlyt. Az augusztus 20-i tudósítá­sok, színes írások az országos és megyei körképet rajzolják meg. Budapest István király emlékezete A fővárosban a hagyományoknak megfelelően a Magyar Néphadsereg és a Határőrség újonnan végzett fiatal tisztjei­nek fogadalomtétele nyitotta meg szom­baton délelőtt az alkotmánynapi ünnep­ségek sorát. A katonai pompával megtar­tott eskütételre Budapest lakóinak és vendégeinek ezrei gyűltek össze. Az érdeklődők sokaságát a Kossuth Lajos tér után a dunai rakpartok várták, ahol 11 órától kezdetét vette az ünnep­nap egyik leglátványosabb attrakciója, a vízi- és légiparádé, majd a délelőtti prog­ram zárásaként még egy érdekes ese­mény várta a közönséget: a Parlament előtt zenés őrségváltást tartottak az al­kotmány napja tiszteletére felvont állami zászlónál. A ceremóniát követően kato­nazenekar adott térzenét. Az ünnepségsorozat délután kegyele- tes aktussal - a Budavári Halászbástyá­nál lévő Szent István-szobornál rende­zett koszorúzási ünnepséggel - folytató­dott. A Szent István téren, a Szent Jobb je­lenlétében szentmisén emlékeztek meg az államalapító király halálának 950. év­fordulójáról. A sárga-fehér és piros-fehér-zöld zászlóval feldíszített Bazilika előtt meg­rendezett liturgikus ünnepségen Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek emlékeztetett arra, hogy 950 évvel ezelőtt halt meg első szent királyunk, aki halála előtt a Szűz Mária oltalmába ajánlotta or­szágát és népét. Bejelentette: a magyar Őpusztaszer hívők e napon - a Mária-év lezárásaként is - ünnepélyesen felújítják a felajánlást. Ezután Paskai László felolvasta II. Já­nos Pál pápának a magyar néphez inté­zett üzenetét, majd Paskai László és a Magyar Püspöki Kar tagjainak magyar nyelvű koncelebrációs szentmiséje kö­vetkezett, amelynek befejezéseként a bí­boros bejelentette: állami részről ma­gyarországi látogatásra szóló meghívást juttatnak el II. János Pál pápához. Az alkotmánynapi ünnepségek sorát a fővárosban színpompás tűzparádé zárta, amelyet több hónapos gondos munkával készítettek elő: mintegy tíztonnányi, több mint ötezer darabból álló pirotechnikai készletet használtak fel az egyedülálló látványhoz. Bízzunk a magyarság jövőjében A Történeti Nemzeti Emlékparkban Berecz János, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra mondott beszédet:- A nemzeti tudat egészséges, előre is mutató vonulatának erősítése végett tart­juk fontosnak, hogy népünk többet tud­jon múltjáról, hogy ez a tudás mentes le­gyen az illúzióktól, a leegyszerűsítések­től, a hamis romantikától és mindenféle gőgtől; legyen árnyalt, tárgyailagos és reális. Olyan, amely reális önismeretet, az igazi értékeket, büszke öntudatot, al­kotó nemzeti érzületet képes gerjeszteni. Ma kiváltképp nagy szükség van erre az előttünk álló korszakos jelentőségű fel­adatok végrehajtásához. Egészséges szellemű nemzet a saját múltjából is erőt tud menteni. Berecz János részletesen szólt arról, mennyiben volt európai és sajátosan ma­gyar István állama, s beszélt a reálpoliti­kus államalapítóról, annak páratlan érzé­kű és józanságú ítélőképességéről, dön­téseiről, külpolitikájáról és a keresztény­ségről, amely István korában az állam- szervezés ideológiai kötőanyaga volt.- Ezután a Politikai Bizottság tagja az ist- váni „üzenet” szellemében fogalmazta meg napjaink történelmének újabb kor­parancsát: mit kell tennünk mindahhoz, ami a kihívásokra adott válaszhoz szük­séges.- Nem kisebb feladat áll előttünk - mondotta -, mint a szocializmus megújí­tása; gazdaságunk modernizálása; a tör­vényekkel szabályozott szocialista jogál­Pécsvárad Pozsgay Imre: „Ez a föld megtenni ennek a népnek a kenyerét, talán még másoknak is tud ajánlani belőle...” lám felépítésének befejezése; a szellemi pesek vagyunk arra, hogy a Szent Ist­felvirágzás, az erkölcsi gazdagodás biz­tosítása; anyagi-szellemi vívmányaink védelme és fejlesztése. Majd beszéde végén Berecz János né­pünk egységének, összefogásának szimbólumáról, az új kenyérről szólt.- őszintén valljuk: nem aszerint fo­gyasztjuk a kenyeret, hogy vallásos vagy nem vallásos ember sütötte. A lényeg az, hogy jó kenyér legyen, és hittel nézzünk előre, bízzunk a magyarság jövőjében. E kenyér szimbolizálta összefogásnak le­het-e nemesebb célt kitűzni, mint, hogy hazánk ismét felfelé emelkedjen a világ fejlett országainak sorában. Meggyőző­désem: mi, mai magyarok, készek és ké­ván-i üzenet máig érvényes szellemében cselekedjünk. Önmagunk erejébe és népünk töretlen élni akarásába vetett hittel, a politika és a társadalom között erősödő bizalommal és megnövekedett önbizalommal éljünk, munkálkodjunk szolgálni a közjót a ma­gunk és utódaink boldogulása érdeké­ben. Egerben Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szatmár- csekén Szabó István, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. „Új alkotmányozásra,

Next

/
Thumbnails
Contents