Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
1988. augusztus 18. 4 NÉPÚJSÁG TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA Tökéletes sterilezés A sterilezés olyan művelet, amellyel az anyagokat mentesítik a mikróbáktól, teljesen megszabadítják minden élő, minden szaporodóképes csírától. Fertőtlenítő vegyszerekkel minden mikróbát elpusztítani, majd utána az ártalmas vegyszert az anyagokból eltávolítani a gyakorlatban csak ritkán lehet, ezért a vegyszeres sterilezés csak igen kivételesen jöhet szóba. Legmegbízhatóbb és legfontosabb sterilezési eljárás a magas hőmérséklet alkalmazása. Pasteur óta közismert, hogy mikróbákat már 60-70 Celsius-fo- kos nedves melegben el lehet ölni. Koch Róbert a múlt század végén igazolta, hogy 100 Celsius-fokos forró vízben a legtöbb kórokozó pillanatok alatt elpusztul, de megállapította ugyanakkor, hogy ellenálló spórák ezt a hőmérsékletet akár 10-20 percig is kibírják. Sőt, vannak hőrezisztens spórás mikróbák, melyek 100 Celsius-fokos vízben órákat vagy napokat kibírhatnak. A lobogó vízben való kifőzés tehát (fertőtlenítésre) megbízható, sterile- zésre azonban nem alkalmas. Száz Celsius-foknál magasabb hőmérsékletre hevített, túlnyomás alatt levő vizben vagy telített gőzben azonban a mikróbaölő hatás ugrásszerűen emelkedik. Az erre alkalmas autoklávozás csak a 20. század határán alakult ki, s csak lassan fejlődött a mai technikai szintre. Forró levegővel is lehet sterilezni, de a mikróbák elöléséhez lényegesen magasabb hőmérséklet szükséges, mint a gőzben, a levegő ugyanis jó hőszigetelő. Forró levegőben, 160 Celsius- fok körül, csak egy óra alatt halnak el azok a baktériumok, amelyek 100 fokos vízben vagy gőzben percek alatt elpusztulnak. A hőérzékeny műanyagoknál, az összeszerelt optikai műszereknél stb. hideg sterilezésre van szükség. Ennek egyik formája a gázsterilezés, leginkább az etilénoxid és a formaldehid terjedt el e célra. Helyiségek levegőjében az ultraibolya sugárzás sterilező tulajdonságai hasznosíthatók. Egy korszerű kórházi sterilező autoklá' HÍREK Változó csillagok A csillagászok nemrég négy olyan, roppant magas hőmérsékletű csillagot fedeztek fel, amelyek esetleg az eddig ismeretlen, hiányzó szemet képviselik a csillagfejlődés láncolatában. Ezek az égitestek a csillagoknak eddig még nem észlelt családjához tartoznak. Felszíni hőmérsékletük meghaladja a 100000 Kelvin-fokot (ez mintegy húszszorosa a Napunkénak), tömegvonzásuk a földiének mintegy a tízezerszerese, s fényük jellegzetesen lüktet, szaknyelven szólva pulzál. E csillagok közül az elsőt ugyan már 1974-ben fölfedezték, de színképét csak 1979-ben elemezték alaposabban. Azóta ehhez a PG 1159-035 jelű csillagokhoz hasonlót csak hármat figyeltek meg. Ebből arra következtetnek, hogy ezek a csillagok alig néhány évig tartó átmeneti állapotban vannak. A színképelemzés alapján meglehet, hogy éppen gáztömegeket bocsátanak ki magukból, s azon az úton vannak, hogy fehér törpévé váljanak. Modellkísérletekből arra következtetnek, hogy az elkövetkező egy-három évben változásoknak kell végbemenniük e csillagok lüktető fényének frekvenciájában. Csontok feldolgozása Csontokból készít ehető fehérjét, foszfátot és zsírt az az új gyár, amelyet a London melletti Flitwickben helyeznek üzembe. Ez lesz az első ilyen gyár a világon. A csontokból kivont fehérjével különböző élelmiszereket - elsősorban a kolbászárut, a gyermektápszereket, továbbá a takarmányt - dúsítják. A foszfátokat a lisztbe, gyümölcslevekbe keverik. Hasonló üzem létesül Dániában is. Ultrahangos légfrissítő A hagyományos szobai párologtatók többnyire mérsékelten megmelegített vízzel teli edények, amelyekből a víz fokozatosan elpárolog. Az Egyesült Államokban olyan ultrahangos légnedvesítő készüléket kezdtek árusítani, amelyben - hevítés helyett - egy elektronikus átalakító keltette 1,7 megahertz rezgéshullámú ultrahang bontja meg a vízmolekulákat, s hozza létre a párát. A nagy rezgésszám következtében a készülék működése teljesen hangtalan, s a vele létrehozott pára hűvös és nagyon finom eloszlású. A bútorokat és a tapétát nem károsítja. A készülék kisméretű, hordozható, könnyű kezelni és karbantartani. Egyszerűbb kivitelben csak egyetlen mozgó alkatrésze van, a ventillátor. A drágább kivitelűeknek olyan kapcsolójuk is van amely a nedvesség meghatározott fokán önműködően be- illetőleg kikapcsol. Százmillió éves virágok A növényvilág legfejlettebb törzsét képviselő zárvatermők 130 millió évvel ezelőtt, a krétakorban jelentek meg a Földön, vagy talán már a júrában, 150 millió évvel ezelőtt. Kialakulásuk részleteiről keveset tudunk, elsősorban a megfelelő kövületek hiánya miatt, eddig ugyanis csak megkövült virágporszemek, levelek, vagy eltorzult, összepréselt virágrészek kerültek napvilágra. Svédország déli részén most rendkívül jelentőségű leletre bukkantak: fejlődésük különböző szakaszaiban megkövült teljes virágokra. Az anyag faszénszerű állapotban konzerválódott, ami nagy szilárdságot ad neki. A 2 milliméter hosszú, 1 milliméter széles virágok korát százmillió évre becsülik. A tudományos elemzés szerint a megkövült növény egyetlen ma élő növényhez sem hasonlít, és valószínűleg a kőtörőfű- félék családjához tartozik. Ennek a rendnek nagy szerepe lehetett a virágos növények kifejlődésében. Lignint bontó enzim A talajban a lignin - faanyag - az odajutó levegő mennyiségétől függően ki- lenc-huszonegy év alatt bontódik el humusszá. Mint ez ideig sok kutató úgy vélte, hogy a faanyagbontó mikróbák a ligninmolekulákat hidrogén-peroxiddal hasítják. Újabban arra a felismerésre jutottak, hogy a lignin elbontásában a legfontosabb lépést bizonyos enzimek teszik meg. Az Egyesült Államokban a fa „fehérpenészes rothadását” okozó gombából ligninbontó enzimet különítettek el. Ez a nagyon oxigénigényes lignináz enzim azonban a lignint csak akkor támadja meg, ha már minden más táplálékforrása kimerült. Ezért a fa csak lassan korhad. A fagombák ligninbontó képességét a biotechnológiában széleskörűen hasznosíthatnák, ha sikerülne a lignináz enzimet géntechnológiai eljárással szaporítani. A mellrák korai felismerése Ha a mell rosszindulatú daganata, az emlőrák a felfedezésekor kisebb, mint egy centiméter, a betegek 80 százalékának esélye van arra, hogy a műtét után legalább 10 évet éljenek. Ha a tumor a felfedezésekor 1 -2 centiméter között van, az esély már csak 70 százalék, ha 3-4 centi- méteres, akkor 40 százalék, ha nagyobb, úgy 20-30 százalék. Ez a kis statisztika mindennél világosabban bizonyítja a korai felismerés, a szűrővizsgálat fontosságát. A szűrővizsgálatra alkalmas orvosi vizsgáló módszereknek a szokásos követelményeken kívül (ártalmatlan, fájdalmatlan, biztonságos) más feltételeknek is eleget kell tenniük: legyenek egyszerűek, gyorsak, olcsók. Ilyen például a mammográfia, amikor különleges érzékenységű filmre lágy sugarakat alkalmaznak, ezek segítségével meglehetős biztonsággal elkülöníthetők az elváltozások. A ga- laktrográfia szintén röntgen segítségével történik: lényege a tejutak- nak a bimbó felől való kontraszt- anyagos feltöltése és fényképezése. Lefutásuk esetleges rendellenessége kóros szövetszaporulatra, illetve annak helyére, alakjára és minőségére utal. A termográfia a két mell minimális hőmérséklet-különbségéből következtet a melegebb rosszindulatú elváltozásra. Az ultrahang szintén egyszerű vizsgálat, segítségével már fél centiméter átmérőjű elváltozást is ki lehet következtetni. Gyanús esetekben tűszúrással szövetmintát Lángálló textíliák A fém-, az üveg-, a grafit- és az azbesztszálak nem égnek el, a belőlük készült textíliák lángállók. Ám a legfontosabb ruházati és lakástextíliák éghető anyagok, s e tekintetben csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikük (a pamut, a viszkóz, stb.) könnyebben, a másikuk (a gyapjú, a selyem, a poliamid, stb.) nehezebben gyullad meg. A textíliáknak ez a tulajdonsága már sok balesetnek volt az előidézője. Ezért világszerte keresik azokat az eljárásokat, amelyekkel a textilanyagok égését csökkenthetik. Minden anyagra egyaránt megfelelő lángmentesítő kikészítési eljárást azonban még nem sikerült találni. Legelőbbre a cellulóz alapú anyagok lángmentesítésében jutottak. A cellulóz hőbomlása körülbelül 350 Celsius-fokon kezdődik meg. Belőle ezen a hőmérsékleten olyan éghető gázelegy képződik, amely 400 Celsius-fok körüli hőmérsékleten meggyullad. Az égés során a cellulóz tovább bomlik, gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú bomlástermékek keletkeznek belőle. Miközben a gázok egy része elég, a folyékony és a szilárd anyagok bizonyos hányada elpárolog és szintén elég, másik részükből azonban szén- tartalmú anyagok keletkeznek. Ez utóbbiak körülbelül 600 Celsius-fokon mindaddig izzanak, amíg a szén ki nem ég belőlük. És végül az anyagból csak hamu marad vissza. A lángmentesített textíliák szintén meggyulladnak, ám sokkal nehezebben (nagyobb hőmérsékleten), mint a kezeletlen anyagok, s nem égnek, nem izzanak tovább, ha már nem éri őket láng (sugárzó hő). Angol kutatóknak sikerült felfedezniük, miként kell kezelni a közönséges gyapjú- szövetet, hogy azt az 1500 Celsius-fokos hő se gyújtsa meg. A gyapjúszövet hő- és lángállóságát megnövelő eljárás során titán vagy cirkónium alapú vegyszert visznek fel a szövetre. szívnak ki, és ezt vizsgálják mikroszkóp alatt. A lényeg tehát a korai felismerésen van. Ehhez egyrészt segítséget nyújt a modern technika, de nem hanyagolható el az egyszerű önvizsgálat sem. A középkorú nőknek tanácsos havonta legalább egyszer tükör előtt önkezűleg végigtapogatniuk mellüket és hónaljukat. Ha netán valahol - akár csak bizonytalanul is - csomót éreznek, vagy azt tapasztalják, hogy a bőr egy helyen az alapjához tapadt, egyik bimbójuk furcsán behúzódott, kisebesedett, vérzékeny vagy pörkös, ne féljenek, de ne is köny- nyelműsködjenek: mielőbb forduljanak szakorvoshoz. Japánban a mellrák megállapítására robotot fejlesztettek ki, amelynek négy, nyomásérzékelővel ellátott fémrúdja a 3 milliméter átmérőjű daganatot is felismeri, és azt számítógép segítségével képernyőn jeleníti meg. A tűzálló gyapjúruhába öltözött személy sértetlenül átsétál a lángokon A madárvilág paránya A madárvilág parányai a kolibrik. Csak az amerikai földrészen élnek, de a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a trópusi Dél-Amerikában, hanem északon is, ahol néhány fajuk Kanadáig felhatol. Elviselik a lüktető hőséget éppen úgy, mint a zord északi időjárást, ott lebegnek a dél-amerikai orchideák pompás virágai előtt, de látogatják a kaktuszok tarka virágait is Mexikó nagy fennsíkjain. A kolibriknek több mint 300 faját ismerjük, és ahol az amerikai földrészen virágok nyílnak, mindenütt ott találjuk a néha káprázatosán tarka toll- ruhába öltözött madártörpéket is. A kolibrik legapróbb fajai mindösz- sze 1,6-2,0 gramm súlyúak (összehasonlításul: az ökörszem súlya 6-10 gramm), de akadnak közöttük nagyobb, gyermektenyér nagyságú fajok is. Repülési tudományuk egészen egyedülálló. Az északi fajok vonulnak és egyikük kereken 3000 kilométert repül, hogy közép-amerikai telelőhelyeit elérje. Egy másik faj 800 kilométert repül egyhuzamban az óceán fölött, és testsúlya ehhez az óriási teljesítményhez mindössze 2,2 gramm! A parányi kilobri- szárnyak sebes mozgását szemmel követni lehetetlen. Míg egy hattyú legfeljebb kétszer, egy veréb pedig 13-szor csap szárnyaival másodpercenként, a kolibrik ilyen teljesítménye 20-80 között mozog, de egyik fajuknál nászrepülés közben másodpercenként 200 szárnycsapást is mérték. A kolibrik nektárral és apró, a virágok kelyhében talált rovarokkal élnek. A színes szirmok mágnes módjára vonzzák őket, de a kísérletek szerint ugyanilyen hatással voltak rájuk a szoba falára festett színes foltok, sőt virágnak nézték a kutató lányának pirosra festett ajkait is. Kiváló repülőkészségükről győződött meg a kutató akkor is, amikor a volierből lepkeháló segítségével próbálta kifogni őket. Az apró madárkáknak eszükbe sem jutott, hogy fejveszetten meneküljenek, és össze-vissza törjék magukat az üvegfalon, mint ezt sok más madár tette volna. Ehelyett figyelve álltak meg a levegőben lebegve a kutató előtt, de amikor a hálójával utánuk kapott, csak az üres levegőt találta el. A kolibri villámgyorsan és könnyedén oldalt surrant, és a következő pillanatban már újból ott lebegett a megrökönyödött férfi orra előtt. Mintha csak élvezte volna a játékot. A legkisebb kolibrifészek csupán akkora, mint egy fél dió, de akadnak olyan fajok is, amelyek gyermekfejnyi fészket készítenek maguknak. A fészekalj mindig két tojásból áll. Egyedül a tojó kotlik, párját nem ritkán el is űzi otthona közeléből. Nem egészen ok nélkül, mert a kolibrihímek ugyancsak csapodárok, és ha egy tojó bukkan fel a közelükben, nyomban körüludvarolják, miközben pompás tolláik és repülőművészetük minden szépségét bemutatják előtte. Pihenő egy virág kelyhén
