Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 17. FIATALOK FIATALOK FIATALOK V----------------------------------------------------------------F IATALOK Egy hét Balatonfenyvesen- Az első, a balatonfenyvesei történelmi tábor valósággal berobbant a szakmai köztudatba, a második, a dombori összejövetel talán még az útkeresés jegyében telt el, a mostani pedig már magán viselte a kiforrottság jeleit - így összegezte véleményét a múlt hét végén befejeződött fiatal történelemkutatók táboráról Szőts Zoltán, a bonyhádi Völgységi Múzeum igazgatója. A rendezvényt, ahogy az a rögtönzött értékelésből kiderült, immár harmadik alkalommal tartották meg, s a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékből érkezett közel százötven résztvevő egy héten át ezúttal ismét a Somogy megyei Balatonfenyvesen adott egymásnak találkozót. A tábor terve a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli csoportjának kezdeményezésére született meg, s mikor az elképzeléshez csatlakoztak a régió megyéinek tanácsi művelődési osztályai, pedagógiai intézetei, KISZ-bizottságai, a terv mind határozottabb formát öltött.- Ma már évről évre mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a rendezvény iránt - jegyezte meg Várady Zoltán, a Tolna Megyei Levéltár munkatársa, a tábor vezetőségi tagja. A Művelődési Minisztérium is felfigyelt a tevékenységünkre, s ez az érdeklődés az anyagi támogatásukban is kifejezésre jutott. A vártnál nagyobb összeggel járult hozzá a költségekhez a Somogy megyei KISZ-bizottság is. Bizonyára ez is segített abban, hogy idén sem kellett a szerény mértékű egyéni befizetések árát emelni. Bár az egyhetes kurzus főként a fiatal történelem kutatók számára szerveződött, a táborlakók között más foglalkozások is képviselték magukat. A Tolna megyei „küldöttség” sem mind muzeológusokból, pedagógusokból és történész- hallgatókból állt: a szekszárdi Szabó László például számítógép-kezelő a SZÜV-ben, az ugyancsak a megyeszékhelyen élő Vitéz Attila közgazdászhallgató a pécsi egyetemen, a paksi Csonka József pedig zenetanárként jelentkezett a táborba. Ami összekötötte őket - és az összes többi résztvevőt - az a történelem iránti érdeklődés. A programok, melyek főként előadások formájában bonyolódtak le, a hagyományokhoz hiven ezúttal is garantálták a magas színvonalat. Halász Imre, a zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskola adjunktusának, a tábor vezetőségi tagjának tréfás megállapítása szerint a meghívott történész vendégek választhattak: vagy Párizsban vagy Balatonfenyvesen tartanak előadást. S ezek után valóban nem okozott meglepetést (s ez a tény jól jelzi a kezdeményezés rangját és rövid idő alatt kivívott hírnevét), hogy valóban a „szakma” legkiválóbb reprezentánsaival találkozhattak, cserélhettek Két nagy egyéniség az előadók közül: Hanák Péter és Diószegi István eszmét vagy éppen vitatkozhattak az érdeklődők. Csak néhány név a „nagyok” közül: Függedi Erik kandidátus, a hazai történelemtudomány egyik korelnöke Zsigmond királyt mutatta be az újabb kutatások tükrében. Hanák Péter, a történettudományok doktora egy élő klasszikushoz méltóan vázolta a hazánkra nézve tragikus 1918-as év problematikáját. Gergely András az ELTE docense érdekes és elgondolkodtató párhuzamot vont a XVIII. század elejének reformországgyűlései és a mai magyar reformok között. Diószegi István, a történettudomány doktora a német és az olasz egység létrejöttét elemezte. A fentiek ismeretében válik igazán érthetővé Vonyó Józsefnek, a pécsi Janus Pannónius Tudomány- egyetem adjunktusának, a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli csoportja titkárának az észrevétele: - Bízom abban, hogy a táborlakók által látottak-hal- lottak nemcsak a tudásanyagba, hanem a személyiségbe is beépülnek. Hiszen nem utolsósorban olyan szakmai tartást tapasztalhattak az előadók részéről, ami egyúttal erkölcsi, sőt továbbmegyek, politikai tartás is. Bősze Sándor, a Somogy megyei levéltár munkatársa, táborvezetö a közös munka kialakításának fontosságát emelte ki: - A fiatal történelemkutatók olyan segítséget kaphattak, melyet mindennapi tevékenységükben is sikerrel alkalmazhatnak. Az egy hét mérlegét természetesen sokan megvonták a résztvevők közül. Szakmai feltöltődés, olyan továbbképzés, mely nélkülözi az ehhez a szóhoz kapcsolódó negatívumokat, közösségteremtés, új módszerek, melyek ellenpólusai az elmúlt negyven év elavult formáinak - egy csokor a véleményekből. Tény, hogy ez a tábor - előnyére legyen mondva - sok mindenben eltért a megszokottól. Hiányzott például a vezetés - táborlakók kettőssége: egy demokartikus, ön- szerveződő fórum várta a fiatalokat, ahol mindenki jól érezhette magát. SZÄ Van lakás és még sincs A magyarországi lakásállomány majdnem négymillió, lényegében azonos a háztartások számával. Vagyis - állíthatná a statisztikus - minden család saját lakásában él, tehát Magyarországon nincs - mennyiségi értelemben vett - lakás- probléma. Ám a statisztikus ez esetben hamis végkövetkeztetésre jutna, mert a jogszabályilag megfogalmazott lakásdefiníció szerint gyakorlatilag egy mosókonyhaszerű tákolmány (ha például 6 négyzetméternél nagyobb és 12 centiméternél vastagabb téglafala vannak) már önálló lakásnak minősül. Elvileg Magyarországon nincs mennyiségi lakásprobléma, gyakorlatilag azonban ez a gond soha nem volt olyan súlyos, mint napjainkban. A városi tanácsok összesen 160 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván, közülük 130 ezer a lakás nélküli és az utóbbiak majdnem fele a fővárosban és Miskolcon él. A lakásnélküli családok száma egyébként csak a városokban 200 ezer körül van, egy- harmaduk fiatal házas, illetve alacsony jövedelmű többgyermekes család. Túl vagyunk az első - a mennyiségi mutatókat jócskán túlteljesítő - 15 éves lakásépítési programon, s közeledünk a második 15 éves program befejezéséhez is. Már az első program tervezői és jóváhagyói is abban hittek, és azért is ígérték, hogy fölszámolják a mennyiségi lakáshiányt. Nem sikerült - pedig a tervezettnél majdnem 200 ezerrel több lakás épült akkoriban. Az is valószínű, hogy a valamikori célt, a mennyiségi hiány felszámolását 1990-ig, a második 15 éves program zárásáig sem sikerül elérni. Mi több: az 1981-ben elhatározott intézkedések következtében - ezek lényege, hogy a lakás nélküliek egyre kevésbé számíthatnak az államilag finanszírozott bérlakásépítésre - az önálló lakáshoz jutási esélyek minden korábbinál drasztikusabban romlottak. Manapság ez a gond nemcsak szociális, s nemcsak társadalompolitikai feszültségeket okozó probléma, de a gazdaság teljesítőképességét közvetlenül és negatívan befolyásoló tényező is. A szerkezetátalakítási programot a krónikus lakáshiány és az „elmeszesedett” lakásgazdálkodás önmagában is veszélyezteti. Végtére is hogyan és hová mozduljon az a borsodi kohász, vagy a szabolcsi segédmunkás, ha csak azt tudja, hogy Dunaújvárosban, vagy a fővárosban, vagy mondjuk Baranyában, tárt karokkal várják, ám szó se esik az áttelepüléshez nélkülözhetetlen lakásprobléma valami módon intézményesített megoldásáról. Kormánytisztviselők és politikusok váltig állítják: az állam nem vonul ki a lakásépítkezésekből. Ugyanakkor a valóságban már ott tartunk, hogy az összes lakás alig 10 százaléka épül állami beruházásként, és ennél is kevesebb az állami bérlakások aránya. Vagyis: legalább 90 százalékban a magánépítkezés dominál. Csakhogy a bérből és fizetésből élők - különösen a tovább súlyosbodott lakásépítési hitelek miatt - reménytelen helyzetbe kerülnek, ha építkezésre szánják el magukat. Mértéktartó számítások szerint egy átlagméretű lakás felépítésének költsége minimum 12-13 évi átlagjövedelemmel egyenlő. (Nota bene: ez esetben az évi átlagjövedelem minden egyes fillére a lakásépítésre fordítandó!) E pillanatban még nem tudni, hogy a második 15 éves lakásépítési program befejeztével miféle újabb program szerint kísérli meg a kormányzat a nyomasztó lakáshiány enyhítését. Kérdés, hogy az eddigi negatív tapasztalatok után érdemes - egyáltalán szabad - a most már legalábbis másodszor elvetélt kormányzati program naptári értelemben vett lejáratához ragaszkodni? Ugyan miért, hogy a közvélemény inkább csak a KISZ-lakás koncepciójának agyonegyszerűsitett változatát ismeri, illetve az e koncepciót elméleti alapról támadó vitairatokat, de nemigen állnak elő a KISZ javaslataival pontról pontra szembeállítható konkrét elképzelésekkel. A probléma nem szüklíthető le csakis a lakásnélküliek pillanatnyi gondjainak lehetséges enyhítésére. Ez a gond nem kizárólag a bevezetőben jelzett 200 ezer lakás nélküli család gondja, hanem azo- ké is, akik tömegével kényszerültek a lakótelepi panelházakba, nem feltétlenül s nem kizárólag a lakáspolitika, hanem az egész gazdaságpolitika által is vezérelt településfejlesztési és település-elsor- vasztási gyakorlat miatt. És sajnos, ők jóval többen vannak, mint 200 ezren. Lakásmobilitási reményeik halványak, lehetőségeik a minimumnál is kevesebbet jelentő véletlenre zsugorodtak. Ök lennének újabb százezrével - vagy éppen milliónyian? - a potenciális lakásigénylők. Ugyanakkor jórészt őket fenyegeti a most már könyörtelenül végrehajtandó szerkezetátalakítási program is. Ám ennek inkább csak szenvedő alanyai lehetnek, mert a manapság jellemző lakáshelyzet miatt - s ki tudja még meddig - a lakóhelyükhöz kötötték őket. Ezért is - és miattuk is - központi téma a lakáshelyzet megoldatlansága, amellyel kapcsolatban a lakásszociológusok azt állítják, hogy „a gazdaságban máris megmozdult a lassú kibontakozás, amelyhez szervesen hozzáilleszthető a lakásrendszer reformja. Ellenkező esetben (amennyiben a gazdasági stagnálás tovább folytatódik) nincs lehetősége a lakásprobléma megoldásának”. És a zárókérdés: vajon az iménti megállapítást akceptálhatják-e mindazok, akik lehetetlen, elfogadhatatlan lakáskörülmények között kénytelenek élni? Vagyis mindazok, akiknek teljesítőképességétől is függ az ország gazdasági - következésképpen társadalmi - sbalizá- ciója, ám akik jórészt az évtizedek óta kielégítetlen lakásínségük miatt is egyszerűen képtelenek a tőlük elvárható gazdasági teljesítményekre. Ördögi kör... s pillanatnyilag még nem tudni, hogy vajon hol és hogyan lehet kitörni belőle? VÉRTES CSABA Táborozok Erdélyből Balatonszemesen az Expressz Ifjúsági üdülőjében Erdélyből áttelepült fiatalok táboroznak. A KISZ KB szervezésében már négy csoport vett részt a pihenéssel, kikapcsolódással egybekötött beilleszkedést segítő táborban. Augusztus 23-ig öt csoportban háromszáznyolcvan fiatal nyaralhat ingyenesen. Uj arc Pakson A KISZ Paks Városi Bizottsága legutóbbi ülésén a nyári vezetőképzés tapasztalatait tárgyalta, majd személyi kérdésekben döntött. Vajda Tibor városi titkárt saját kérésére - más munkakörbe kerülése miatt - felmentette funkciójából. Többéves munkáját elismerve Schatt- man Csaba, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára, a KISZ Érdemérem kitüntetést adta át a távozó titkárnak. Ezt követően a testület egyhangúlag Vida Ibolyát választotta a KISZ Paks Városi Bizottsága titkárának. Vida Ibolya 20 éves, jelenleg a JPTE tanárképző karának magyar-népművelés szakos hallgatója. Korábban a Vak Bottyán Gimnázium tanulójaként az iskolai KISZ-bizottság titkára volt több évig. Kimagasló munkát végzett a városi testületben. Akkori munkáját KISZ KB Dicsérő Oklevél és Arany Koszorús KISZ-jelvény kitüntetéssel ismerték el. -atSzuperkoncert az emberi jogokért Szeptember 6-án este hat órától éjfélig kerül sor arra a nagyszabású rendezvényre, amely része az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 40. évfordulójának tiszteletére meghirdetett esemény- sorozatnak. A koncert helyszíne a budapesti Népstadion. A tervek szerint nyolcvanezer nézőt várnak erre a kiemelkedő eseményre. Az ötlet Peter Gabriel nevéhez fűződik. Az angol énekes-szerző-producer már járt Budapesten. A Genesis együttes egykori alapítója meghatározója volt a hetvenes évek zenei mozgalmának. Peter Gábrielnek 1977-ben jelent meg az első önálló albuma. Dalaihoz kiváló vi- deoklipek készültek. A szuperkoncert közreműködője lesz még Youssou N’Dour, valamint a 23 éves amerikai gitáros-énekes, Tracy Chapman. Itt lesz továbbá napjainak megasztárja, Sting is. Ö hihetetlen sikert aratott az 1985-ös londoni Live Aid koncerten is. Ilyen szuperest még nem volt hazánkban! A koncert magyar közreműködője a hetvenes évek második felében alakult Hobo Blues Band. Az est kétségtelenül legnagyobb sztárja a program utolsó felében fellépő Bruce Springteen lesz, aki az 1973-ban alakított együttesével, az E-Street Band- del érkezik a magyar fővárosba. Spring- teen kereken egy évtizedig maradt adós ígéretének beváltásával. 1974-es felbukkanása után sokak a rock’n roll jövőjét látták benne. Tíz év után felért a siker csúcsára az amerikai énekes. Tarol a slágerlistákon. 1984-ben jelent meg a Born in the USA című albuma, melyet világkörüli turné követett. Ekkorra már Bruce nevét világszerte azonosították a rock’n rollal. London, Párizs és Budapest után még tizenhat helyen lép fel a társulat. A sorozat záróakkordja Buenos Airesben lesz. Ismét közvetítik a műholdas tévéláncon a különböző helyszíneken készített felvételeket. így a budapesti képek is láthatók lesznek majd Buenos Airesben. Rockfontos - rockfontos Lionel Richie, Tina Turner, Michael Jackson után most az igen népszerű Bros együttessel kötött szerződést a Pepsi Cola cég. Európai turnéra érkezett a The Go- Go’s női zenekar egykori tagja, az időközben szólistaként is népszerűvé vált, nagyon csinos Belinda Carlisle. A Rockpont slágerlistája 1. Mori Kanté: Yake, Yake 2. Bros: I owe you nothing 3. Michael Jackson: Dirty Diana 4. Blus System: My Bed is toot big 5. Jermine Stewart: Get Lucky KINDL GÁBOR Korszakváltó Országos játék középiskolásoknak Országos történelmi-politikai játékot rendez a táborozó középiskolás diákoknak a hét végén a KISZ Központi Bizottsága: augusztus 19-én, pénteken 16 helyszínen zajlik majd az István király-évfordulót köszöntő ifjúsági mozgalmi rendezvény. A vetélkedő jellegű játék címe: Korszakváltó - óránként százzal. Ennek megfelelően pénteken 10.00 órakor a játék helyszínein István király megkoronázásának évét, 1000-et írnak majd, s minden órában egy újabb évszázadba lépnek a vetélkedő résztvevői. írásos, szóbeli, ügyességi-gyorsasági feladatok megoldásában mérhetik ösz- sze erejüket, számot adva az államalapításról, az államiságról, az alkotmányról s általában a magyar történelemről megszerzett tudásukról, állam- polgári ismereteikről. A történelmi-politikai játék központja Budapesten, a KISZ KB székházában működik majd. Ezt az alkalmi stúdiót rádióvonalon kötik össze a 15 helyszínnel, s így központilag kapják meg a feladatokat a csapatok. A játékot Novotny Zoltán és Vágó István vezeti. Minden helyszínen „korszakváltó-őr” gondoskodik majd a szükséges kellékekről, információkról, esetenként méri, hitelesíti és rögzíti, illetve a központba továbbítja az eredményeket. Az írásos feladatokat - időnyerés végett - Videotext számítógépes rendszer segítségével juttatják fel Budapestre, ahol menet közben a zsűri szakértő tagjai értékelik az elvégzett feladatokat. A zsűriben helyet kapnak jogászok, történészek és politikusok is. A szervezők közéleti személyiségeket kértek fel közreműködésre, többek között Hámori Csabát, a KISZ KB első titkárát, Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Bölcsey Györgyöt, az Országgyűlés jogi bizottságának titkárát. A történelmi-politikai játék pénteken az esti órákban, a )0(. századba érkezve ér majd véget. A győztes a balatonszemesi, a balatonfüredi, a kecskeméti, a ceglédi, a velencei, a zalaegerszegi, a tatai, a nagykőrösi, a salgóbányai, a békéscsabai, a kalocsai, a csopaki, a debreceni, a szol- nok-tiszaligeti és a siófoki helyszíneken vetélkedő csapatok közül kerül majd ki. A legjobbak értékes jutalmakban részesülnek.
