Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
1988. augusztus 17. ^PÜJSÄG 3 Próbaúton az adóbevallás-nyomtatvány Mint ismeretes, azoknak a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak, akiknek több forrásból származik a bevételük, 1988. évi összesített jövedelmük után 1989. március 20-ig kell adóbevallást készíteniük és befizetniük a személyi jövedelemadót. Mielőtt véglegesítenék, s forgalomba hoznák a nyomtatványt, magánszemélyek önkéntes részvételével kipróbálják, hogy az mennyire érthető, miként kezelhető. A megyei igazgatóságok, adófelügyelőségek közreműködésével a napokban 5-7 ezer személyt kérnek fel arra, hogy várható bevételeik alapján - minden kötelezettség, ellenőrzési következmény nélkül - töltsék ki a nyomtatványt. A Tolna Megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal is fölkeresett levélben több száz magánszemélyt, akik közül mintegy nyolcszázan jelezték, hogy szívesen részt vennének a személyi jövedelemadó-bevallás próbakitöltésében. További 150-hez pedig vállalatokon keresztül jut majd el a szükséges nyomtatvány és a kitöltési útmutató. Ezeket a napokban már postára is adták. A fölkért személyeket véletlenszerűen választották ki, de arra ügyeltek, hogy az igazgatósághoz tartozó adóalanyok teljes körét - orvosokat, műszakiakat, vállalkozókat - reprezentálják. Az új iskolai év tankönyveinek túlnyomó részét idejében kézbe vehetik a diákok, s többségüket már az iskolákba szállították a terjesztő vállalatok. Schröder Gézának, a Tankönyvkiadó Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint az 1988/89-es tanévre 1250-féle kiadványt kellett gondozniuk, közülük 80 az új, s mintegy félezer az újranyomtatott kötet. Az idén megjelenő csaknem 26 millió példány nyomtatásban elsősorban a papírhiány - amely már áprilistól éreztette hatását -, valamint egyes esetekben a kéziratleadások csúszása okozott gondot. Emiatt az általános iskolákban négy-, a gimnáziumokban nyolc-, a szakközépiskolákban kilenc-, a műszaki szakközépiskolákban hétféle tankönyvre kell várni szeptember közepéig. Egy-két hetes csúszással érkezik csak az általános iskolákba az új első osztályos éneke-zene, az ugyancsak új tagozatos, ötödikes orosz tankönyv, és a kiegészítő iskolák Természeti ismeretek című új tankönyve, továbbá késéssel jelenik meg az ötödikes orosz tankönyvek egy része is. A gimnáziumi kötetek közül szeptember 10-ig húzódik például az 1 -3. évfolyamos Műalkotások elemzése című tankönyv, a 4. osztályos spanyol tankönyv, és a 4. osztályos irodalmi szöveggyűjteménynek a megjelenése, illetve kiszállítása. Továbi csúszás várható a két tannyelvű gimnáziumi tankönyvek egy részénél is: a fordítások, lektorálások és a különböző műszaki nehézségek miatt mintegy 30 új ilyen tankönyv kiadása csak szeptember végétől várható. Miként a műszaki igazgatóhelyettes elmondta, a papírhiány az idén a korábbinál jóval nagyobb erőfeszítéseket követelt meg mind a kiadásszervezésben, Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet határozatban kötelezte a Baranya- Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bátaszéki tetőfedőcserép-gyárát, hogy rendszeresebb ellenőrzéssel és az anyagvizsgálatok megszigorításával gyökeresen változtasson az évek óta kifogásolt termékeinek minőségén. Az előzményekhez tartozik, hogy téves minőségtanúsítás miatt évekkel ezelőtt tetemes gazdasági bírságot fizetett a gyár, s már újabb ilyen eljárást indított ellene az Országos Anyag- és Árhivatal. Az ÉMI épitésfelügyeleti ellenőrei tavaly nyolc esetből négy alkalommal, az idén pedig valamennyi vizsgálatnál megállapították, hogy a cserép minősége eltér a szabványban előírtaktól. Előfordult, hogy nemcsak a másod- és harmadosztályú, hanem az osztályon aluli tetőcserepet is első osztályúnak minősítették. Rendszeressé vált az a gyakorlat, hogy mire a gyár saját ellenőrei befejezték egy tétel cserépből vett minta vizsgálatait, addigra azt a tételt már rég elvitték a vásárlók. A vizsgálat ugyanis hosszadalmas eljárás: például a hűtőkamrában 20 napon át kell ellenőrizni a termék fagyállóságát. Ezért az ÉMI-határozat elsősorban az ellenőrzés gyári módszereinek fejlesztését írta elő. Arra kötelezte a gyárat, hogy szeptember 1 -jétőf az eddiginél jóA próbakitöltések „eredményét” számítógéppel dolgozzák föl az augusztus 25-i visszaküldési határidő után. A tapasztalatokat, az adózók véleményét, javaslatait a nyomtatvány véglegesítésénél kívánják hasznosítani, annak érdekében, hogy az viszonylag könnyen kezelhető, értelmezhető és egyszerűen kitölthető legyen. A próbakitöltésre váltakozók az APEH-nél megérdeklödhetik, hogy az előírásoknak megfelelően készítették-e el a feltételezett adóbevallásukat. A nyomtatványtervezet tartalmazza mindazokat a lehetséges eseteket, amelyek a törvény szerint a jövedelemadózás szempontjából előfordulhatnak. így kü- lön-külön táblázat szolgál az egyes szellemi tevékenységekből: a szerzői jogdíjból és egyes tudományos, műszaki tevékenységekből a növénytermesztésből, állattenyésztésből és állati termékek értékesítéséből; ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből, szálláshelyek hasznosításából, építmények bérbeadásából, illetve külföldről származó jövedelmek adózásának kiszámítására. Az adóbevalló ivekhez kitöltési útmutatót is mellékelnek. A tervek szerint végleges formájában a nyomtatvány novemberben lesz kapható, addigra összegzik a mostani próbák tapasztalatait, s akkorra a Parlament is dönt az adórendszer esetleges módosításáról. mind a gyártásban. Az év közben például csaknem negyven munkát kellett váratlanul átcsoportosítani az egyik üzemből a másikba, amely mintegy 4-4,5 millió kötet soron kívüli megmozgatását jelentette. Ennek eredménye az idei, viszonylag zökkenőmentes ellátás, ám a szovjet pa- pirimport visszafogása már a jövő esztendei tankönyvkiadást is veszélyezteti. A tankönyveknek csaknem 35 százaléka készül ugyanis újságnyomópapírra, s még 1988-ban mintegy 800 tonna papírt kellene felhasználni ahhoz, hogy a jövő esztendei kiadványok szokásos előre- gyártását időben biztosítsák. Ennek a mennyiségnek a beérkezése - így mintegy 10 millió, jövőre esedékes tankönyv kinyomtatása - ma még bizonytalan. A terjesztőkkel a napokban tartott megbeszélések szerint egyébként az új tanévre már megjelent kötetek kiszállítása rendben lezajlott. Az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai kiadványokat - a már megszokott módon - a tanévkezdés előtt csak az iskolában lehet megvásárolni. Azok a tankönyvek, amelyek szeptember elején nem kelnek el, az évközi árusításra kijelölt boltokban vásárolhatók meg a fővárosban, illetve vidéken a könyvértékesitéssel is foglalkozó Művelt Nép boltokban és az áfész- üzletekben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat szeptember 1-jétől 4-ig a városligeti Petőfi Csarnokban rendez tankönyvvásárt, s szeptember 4-től 24-ig több mint húsz fővárosi boltban árusít általános iskolai és gimnáziumi tankönyveket. Az Október 6. utcai Tankönyvcentrumban és az V. kerület Deák Ferenc utca 15. szám alatti Móricz Zsigmond Könyvesboltban egész évben árusítanak tankönyveket. val gyakrabban, mindennap vegyen mintát, s az érintett sorozattételt csak a vizsgálat lefolytatása és a minősítés befejezése, tehát a minőségtanúsítás elkészítése után hozza forgalomba. így átmenetileg készletezni kell majd a termékeket, és az árusítást is szüneteltetni kell addig, amíg sikerül teljesen áttérni a fokozott és folyamatos ellenőrzésre, továbbá a megfelelő minőségi osztályba sorolásra és az ehhez igazodó áron történő értékesítésre. Ha valamelyik cseréptétel nem felel meg a minősítő vizsgálatoknak, akkor azt csak nem szabványos termékként szabad árusítani, a becsomagolt tételt pedig megkülönböztetésül fekete színjelzéssel kell ellátni. A szabványon aluli minősítés még nem jelenti azt, hogy teljesen használhatatlan a termék, mert ebben az esetben az ÉMI megtiltaná a forgalmazást. Ezért az érintett tételhez csatolni kell azt a minőségtanúsítási dokumentumot is, amely egyebek között a felhasználás lehetőségeiről tájékoztatja az építőket. Fontos tudnivaló még, hogy ezért a szabványon aluli termékért is öt évig felelős a gyártó. A gyár tetőcserepeinek fagyállóságát és víztartó képességét - a visszavonásig - az ÉMI pécsi minőségellenőrző állomása ellenőrzi és egyúttal felügyeli a gyár saját minőségellenőrző vizsgálatait is.- Nem látok reális esélyt arra, hogy visszaállítsák a község önállóságát, hiszen ennek minden feltétele megszűnt, az iskolát, termelőszövetkezetet körzete- sítették. Igaz, ha megszavaztatnák az embereket, legtöbben biztosan az önállóság mellett döntenének, a következményeket kevesen tudnák felmérni - vélekedik Mózsi László Alsónyék elöljárója.- Ez azt jelenti, hoyg nem érzik jól magukat a társközség szerepében?- Nem, de a nosztalgia, rosszul felfogott önérzet miatt jó néhányan voksolnának az együttlét ellen. Ez egy kicsit a múlt gyakorlatának visszautasítása, hiszen évekig, évtizedekig nem kapott semmit, stagnált a falu. Elég jó pozícióból indultunk, megvolt mindenünk, ezért úgy gondolták, hogy nem kell költeni még a meglévő fenntartására sem. A mostani tanácsi vezetéssel változott a helyzet, a legnagyobb fejlődés az, hogy a lakosság által befizetett tehót visszakapjuk, magunk dönthetünk arról, mire költjük.- Mindez érthető, de mi az, ami leginkább hiányzik az itt élőknek, mire költik a közeljövőben fejlesztési pénzeiket?- Ebben az évben befejezzük az útépítéseket, így már csak azokban az utcákban nem lesz szilárd burkolat, ahol féloldalon laknak. Nagy szó az, hogy jövőre az értelmes cél kitűzésén kell gondolkodnunk...- Feszítő gondok tehát nincsenek.- Hát, biztosan hallott a művelődési ház sorsáról. Korábban mindenki úgy tudta, hogy a tanács tulajdonában van az épület, aztán egy tulajdonrendezés során derült ki, hogy a bátaszéki Áfész a gazdája. Mivel annak idején, a hatvanas években nagy helyi összefogással hozták rendbe, alakították, szépítették az emberek, nem szívesen mondana le senki róla. Ráadásul azóta felújítva sem volt. Úgy tűnik, hogy bíróság elé kerül az ügy, nagyon várjuk az ítéletet. De ez nem kibékíthetetlen ellentét, hiszen rövidesen korszerűsíti az áfész a boltunkat... Saját pénzből talán a község közepén lévő fut- ballpályát hozzuk rendbe, hasznosítjuk valami módon.- Min változtatna, ha módja lenne rá?- Mindenekelőtt megállítanám a falu elöregedését, ez sajnos a körzetesítés visszaforíthatatlan következménye. És megakadályoznám a két település területi közeledését, ma már szinte csak 500 méter választ el bennünket Báta- széktöl. Ez előny a bejárás szempontjából, de nehogy egyszer eszébe jusson valakinek egybeolvasztani a két szomszédot... Erre a legnagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy nem kerül sor, elég rossz példát hallottunk az ilyen jellegű településrendezésekkel kapcsolatban. A székhely társközségek kapcsolatrendszerének nem is ez a célja, sokkal inkább az egymagában élet- képtelen, vagy csupán stagnálásra ítéltetett falvaknak kell támaszt, segítséget nyújtaniuk. Tény azonban, hogy jó néhány esetben erőszakolt, területileg, kulturálisan, múltjában együvé nem tartozó, esetleg örök ellentétben élő közösségeket kényszerítettek egy tál mellé, amiből érthetően ma sem ízlik a cseresznye... Szerencsére ez a ritkább, sőt a nagyszülők ellenségeskedését az unokák hajlandók is elfeledni. De nem mindenütt volt ilyesmire szükség, sok helyen történelmileg kialakult és hallgatólagosan elfogadott munkamegosztásban él székhely és társközség. Közéjük tartozik Bátaszék, az 1150 lakosú Várdomb, Alsónyék 960-as lélek- számmal és Pörböly, ahol 680-an élnek. Egymásrautaltságukról, a társközségi rendszer lehetőségeiről Bognár Jenőt, a közös tanács elnökét kérdeztük.- Amikor 1983-ben átvettem a tanács irányítását, helyzetelemzést végeztünk a kollégákkal és kiderült, hogy szinte minden pénz a székhely községben akkumulálódott. A kisebb „társaknak” csak csöpögtették a forintokat, ezt jelezték a parázs hangulatú falugyűlések is. Nyilvánvaló volt, hogy ahol rengeteg a tennivaló, arra kell költenünk.- Ugye, ebben az időben fejeződött be a tornacsarnok építése, ami még inkább alátámasztotta ezt a rangsort...- így van. A negyventagú tanácstestülettel, a bátaszéki emberekkel is meg kellett értetni ezt a törekvésüket. Egy nagy családhoz hasonlítom ezt a helyzetet ahol minden évben másik gyereket kell felruházni, iskoláztatni. Egyszer az egyik, másszor a másik kap többet. így ésszerű és igazságos.- Nem áll fenn így annak a veszélye, hogy néhány évig egy-egy településre, ahol mondjuk rendben mennek a dolgok, egyetlen fillér sem jut fejlesztésre?- Semmiképpen. Alapállásunk, hogy a településfejlesztési hozzájárulás és a község fejkvótája helyben marad és mindenütt maguk döntenek a felhasználásáról. De ugyanúgy az elöljáróságok hatásköre, javaslattételi joga a szociális segélyek odaítélése, hiszen ők ismerik legjobban a helyieket.- Ezek a fejlesztési lehetőségek alig néhány százezer forintot tehetnek ki. Ez néhány kilométer út, vagy járda felújítására ha elegendő, rászorulnak tehát a közös kasszára.- Az utóbbi időszakban a három társközségbe a fejlesztési összegeik háromnégyszerese, Várdombra még többszöröse áramlott. A lélekszámot tekintve tehát arányosan többet kaptak Bátaszék- nél, de ismerve a korábbi állapotot úgy érzem, helyesen döntöttünk.- Vegyük sorra röviden, úgy tűnik a legédesebb „gyerek” Várdomb volt az osztásnál...- Évtizedes gondot oldott meg az iskola bővítése, négy tanterem és a konyha megépítése, ami 14 millió forintot emésztett fel. Ugyanakkor tízmilliós nagyságrendű volt a társadalmi munka értéke, amiben a bátaszéki gazdálkodó egységekre is támaszkodhattunk. Az óvoda korszerűsítését idén szeretnénk befejezni és szintén átadás előtt van két pedagógus szolgálati lakás, amivel a fiatal nevelőket, családokat igyekszünk megtartani a faluban. Folytatva a sort, mintegy 3 millió forintért hetven telket parcelláztunk a közeli megyeszékhely tehermentesítésére, ennek fele már gazdára talált.- És akkor itt valószínűleg újra kezdődik majd az igények köre, hiszen nagyobb lélekszám infrastruktúrában, szolgáltatásokban is többet követei...- Az állandó továbblépés hajtóereje ez. De azt hiszem, hogy a várdombiak a saját bőrükön érzik a település fejlődését, gyarapodását. A jövőben úgy tűnik, bár igény még nem jelentkezett, idősek klubját kell kialakítanunk... Ez egyébként Alsónyéken az utóbbi évek legnagyobb beruházása volt, ifjúsági klubbal, konyhával együtt közel négymillióért született meg ez a közösségi központ. Önmagáért beszél az a tény, hogy a tervciklus végére kilnecvenszázalékos lesz a szilárd útburkolat a településen, az előbbi két község után tehát a legkisebbre kell összpontosítani az erőnket...- Mennyiben különbözik Pörböly problémája, az itt megoldásra váró feladatok az előzőektől?- Azt szoktam mondani, az a különbség a két település között, ami a népviseletükben mutatkozik. A nyékiek díszes sárközi öltözetével, magabiztosságával szemben az egykori pusztai emberek egyszerűségében szép viselete életükről, környezetükről, törekvéseikről tanúskodik. Nagyon sokat küszködtünk annak idején, hogy önállóságot kapjanak - azelőtt Alsónyékhez tartoztak - ezért keserít el az a kudarc, hogy évek óta nem tudjuk az egészséges ivóvizet biztosítani az itt élőknek, a legutóbbi másfél millió forintos próbafúrás sem mutatott ki vizet. Valószínűleg a drágább megoldást kell választani, a bátaszéki vízbázisról Alsónyékkel összekötve kell a hálózatba bekapcsolni a falut. Ezért az 5 kutat már megfúrattuk, a 6.-ra is rövidesen sor kerül Bátaszéken. Sürgető teendőnk ezenkívül a művelődési ház átépítésének befejezése, amit őszre tető alá szeretnénk hozni. De társadalmi munkában készül, úgyhogy nem lehet siettetni a segítőkész vállalatokat, cégeket.- Két számot mondjon, kérem: a közös tanács fejlesztésre fordítható pénzéből mennyit kaptak az elmúlt két évben a társközségek?- Ami 1986-ben 20 millió forint volt, tavaly 14 millióra apadt, de mind a két esztendőben több mint felét a három kisközségre költöttük. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: K. A. A bátaszékiek megértették, hogy rangsorolni kell - Hogy ne csak szünidőre érkezzenek gyerekek a faluba... Tankönyvkörkép Kötelező a minőségjavítás a bátaszéki cserépgyárban TÁRSKÖZSÉGE^
