Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

2 rtfePÜJSÁG 1988. augusztus 16. Megnyílt a Republikánus Párt elnökjelölő tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) alelnöki tiszt jelöltje nem felel meg ízlé­süknek, ellenjelölttel állnak elő. A republikánusok konzervatív válasz­tási programot fogadnak el a tanácsko­záson kül- és belpolitikai téren egyaránt, a Reagan nevével fémjelzett irány folyta­tását ígérik. A tervezet külpolitikai része például azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak „erőteljes és határozott ve­zetést” kell adnia a világ más országai­nak. „A Reagan-Bush kormányzat bizo­nyította, hogy a párbeszéd csak akkor le­het eredményes, ha az erő helyzetéből kiindulva megy végbe” - hangoztatja egyebek között a tervezet kijelentve, hogy a kongresszusnak, amelyben alig­ha szűnik meg a demokrata párti több­ség novemberben, nem volt szabad „beavatkoznia" az amerikai külpolitika alakításába, mert „gyengíti” az ország helyzetét. A program szerint az eljövendő repub­likánus kormányzat folytatná a párbe­szédet és a kapcsolatok javítását a Szov­jetunióval, de ezt továbbra is feltételek­hez akarja kötni. Jellemző, hogy a terve­zet változatlanul „rab nemzetekként” em­legeti az európai szocialista országokat. Nem tükröz változást az egyéb nemzet­közi kérdések megítélésében sem - Kö- zép-Amerika, Közel-Kelet, Ázsia, Afrika problémáit a reagani retorika szellemé­ben taglalja. A leszerelés, illetve a fegy­verkezés kérdéseiről is a reagani köve­telményeket ismétlik meg: állást foglal­nak ugyan a leszerelési tárgyalások foly­tatása mellett, de egyúttal folytatni kíván­ják az amerikai fegyverzet „korszerűsíté­sét" - más szóval bővítését - és különö­sen az úgynevezett hadászati-védelmi kezdeményezés, vagyis ürfegyverkezési program megvalósítását. Az európai le­szerelés lehetőségéről szólva a tervezet „aszimmetrikus csökkentést” követel a hagyományos fegyverek és fegyveres erők szintjén a Szovjetuniótól és a Varsói Szerződés államaitól. „Az igazi leszere­lés nem csupán a kelet-nyugati enyhü­lést szolgálja, hanem meg kell növelnie az Egyesült Államok biztonságát” - han­goztatja a program azt állítva, hogy a De­mokrata Párt nem lenne képes ilyen le­szerelési megállapodások kivivására, hanem „egyoldalú engedményeket” ad­na a Szovjetuniónak. Segélyszállítmány Szudánnak Szudáni katonák vizsgálják azt a segélyszállítmányt, amely augusz­tus 12-én érkezett az árvízkárosul­tak megsegítésére. Az elmúlt évti­zedek legsúlyosabb természeti ka­tasztrófája nyomán több mint egy- millióan váltak hajléktalanná az or­szágban. PANORAMA Nincs béke Afganisztánban BUDAPEST - A Központi Fizikai Ku­tató Intézet főigazgatójának, Szabó Fe­renc akadémikusnak meghívására au­gusztus 9-15. között hazánkba látogatott Roald Szaggyejev akadémikus, a Szov- jetTudományos Akadémia Űrkutatási In­tézetének igazgatója. Szaggyejev akadé­mikust fogadta Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára és Márta Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnöke, az Inter- kozmosz Tanács elnöke. A megbeszélé­seken megvitatták az űrkutatás jelenlegi és távlati feladataival kapcsolatos együttműködést. Véleményt cseréltek to­vábbá a tudomány szerepéről mai vilá­gunkban és a peresztrojka tudományos életet érintő kérdéseiről. * Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a vallás szabad gyakorlásáról szóló tör­vény értelmében 1988. augusztus 15-i hatállyal törvényesen elismert vallásfele­kezetté nyilvánította a Magyar Iszlám Kö­zösséget. A bemutatott szervezeti sza­bályzatukban kinyilvánították, hogy az alkotmánynak és a törvényes jogszabá­lyoknak megfelelően kívánnak működni Magyarországon. LUANDA - Az Angolában állomásozó kubai erők harcba vetésének döntő sze­repe volt abban, hogy Pretoria a tárgya­lóasztalhoz kényszerült - jelentette ki az MPLA-Munkapárt alapszervezeteinek képviselőivel találkozva Jósé Eduardo dos Santos, a párt elnöke, államfő. BONN - Az NSZK védelmi és az NDK nemzetvédelmi miniszterének találkozó­ját szorgalmazta hétfőn a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) parlamenti cso­portjának külpolitikai szakértője. Karsten Voigt hangsúlyozta a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott nyilatkozatában, hogy az ilyen típusú találkozóknak a ke­let-nyugati kapcsolatrendszer természe­tes részévé kellene válniok. MOSZKVA - A szovjet kormány hatá­rozottan leszögezi, hogy tűrhetetlenné vált az az obstrukciós magatartás, ame­lyet Pakisztán az afganisztáni rendezés­ről kötött genfi megállapodásokkal kap­csolatban tanúsít. Ha ez folytatódik, a Szovjetunió fenntartja magának a jogot, hogy a helyzet diktálta intézkedéseket tegyen - állapítja meg a szovjet kormány hétfői nyilatkozata. A dokumentumot a genfi megállapodások óta eltelt három hónap, s a szovjet csapatkivonás első fe­lének befejezése kapcsán tették közzé. TOKIÓ - Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai kormányellenes koalíció tényleges vezetője hétfőn, nyolcnapos japáni látogatását befejezve, Tokióból Pekingbe utazott - jelentette az AFP fran­cia hírügynökség. AMMAN, PÁRIZS - A Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet kitart a Jordániá­val létrehozandó konföderáció gondola­ta mellett; e konföderáció létrehozása az önálló palesztin állam létrejötte után len­ne esedékes. Ez derül ki abból a PFSZ- közleményből, amelyet a szervezet va­sárnap, a háromnapos palesztin-jordá- niai megbeszélésekről adott ki. TEL AVIV, JERUZSÁLEM - Vasár­nap este a megszállt Gáza-övezetben a harmadik napja tartó összetűzések nyomán életbe lépett a kijárási tilalom. Újabb jelentések szerint a vasárnapi összecsapások után legkevesebb 21 palesztin lőtt sebekkel, egy tucat személy könnygáz belélegzése, vagy gumilöve­dék okozta sérülések miatt került kór­házba. Az elmúlt napokban rendkívül nagy volt a katonai forgalom az afgán utakon és az ország légterében. Augusztus kö­zepén fejeződött be az a három hónapos időszak, amelynek során a Szovjetunió - a genfi megállapodásoknak megfelelően- kivonta csapatainak felét Afganisztán­ból. Valamivel több mint 60 ezer katona távozott, s ezek nagy része - mintegy 26 ezer fő - augusztus első két hetében hagyta el az országot. Miközben a szovjet sajtó hasábjain a tábornokok nyíltan vitatkoztak arról, hogy hiba volt-e vagy sem 1979 decem­berében bevonulni Afganisztánba, tel­jessé vált a glasznoszty az itt állomásozó csapatoknál is a nemzetközi sajtó szá­mára. Több mint 60 külföldi újságíró volt jelen a csapatkivonás első szakaszának befe­jezésénél. A tudósítók nem mondhatják, hogy bármit is eltitkoltak volna előlük: szovjet katonai támaszpontokon jártak- a sindani laktanya még éjszakai szállá­sukként is szolgált -, elvitték őket a fővá­ros körüli védőgyürű egyik helyőrségé­be. Katonai repülőn, helikopteren, pán­célozott szállltójárművön több mint két­ezer kilométert tettek meg, hogy az egyik nap ott legyenek a türkmenisztáni Kuska határvárosban az Afganisztán déli részé­ről kivont alakulatok utolsó egységeinek hazatérésénél, másnap 800 kilométerre az üzbegisztáni Termeznél lépték át az afgán-szovjet határt az északon fekvő Kunduz tartományból kivont első szovjet páncélosokkal. Mindenütt szabadon lehetett beszél­getni tisztekkel és közkatonákkal egy­aránt. Természetesen a legtöbbször az a kérdés hangzott el, amelyre Moszkvában is csak most keresik a választ: feltétlenül szükség volt-e arra, hogy kilenc évig szovjet katonák harcoljanak Afganisz­tánban? Erre Afganisztánban most különösen nehéz felelni. Mit is mondjanak azok a katonák, akik másfél-két évet töltöttek el hihetetlenül nehéz körülmények között a kopár hegyekben, a végeláthatatlan ho­moksivatagokban? A nehezen megfogal­mazódó válaszok végül is egybecsenge­nek: „internacionalista kötelességünket teljesítettük, segítséget nyújtottunk az af­gán népnek függetlensége megvédésé­hez”. A18-20 éves sorkatonákkal aligha lehet ezen vitatkozni, ök valóban teljesí­tették kötelességüket. S nemcsak har­coltak. Afganisztánban, a holdbéli tájra emlékeztető vidékeken lehet csak igazán megérteni, mit is jelent az általuk lefekte­tett sok ezer kilométer aszfaltút; a leírha- tatlanul szegény települések láttán lehet értékelni a felépült iskolák, szerény kór­házak fontosságát. A májusban nyilvánosságra hozott adatok szerint 13 500 szovjet katona halt meg Afganisztánban. A sebesültek szá­ma eléri a 45 ezret. S a háború még nem ért véget. Az afgán belpolitikai helyzet alakulása fogja megmutatni, mennyi ér­telme volt az áldozatnak. Úgy tűnik, az afgán kormány másfél éve meghirdetett nemzeti megbékélési politikáját az afgánok többsége elfogad­ja. Ez távolról sem jelenti persze azt, hogy mindenki áldását adja a jelenlegi veze­tésre. Az egyetértés alapja az, hogy a többség békét akar, a vérontás meg­szüntetését kívánja. A békét elutasító afgán ellenzék egy ideje már nem jelöl meg határidőket arra, hogy mikor fogja elfoglalni azokat a területeket, ahonnét a szovjet csapatok távoznak. A pakisztáni határ közelében fekvő Dzsalálábádot, Kalatot, Kandahárt megvédték az afgán hadsereg alakulatai. Egyedül Kunduz tartományban alakult ki feszült helyzet a szovjet csapatok távozá­sa után. Az ellenforradalmároknak sike­rült elfoglalniuk a tartomány fővárosát, de várható, hogy az afgán kormányerők néhány napon belül ismét urai lesznek a helyzetnek. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pa­kisztáni Pesavarban létrehozott afgán el­lenzéki koalíció, „a hetek szövetsége” va­lódi erejét az afganisztáni rendezést el­utasító államoktól kapott korlátlan kato­nai és anyagi támogatás adja. A Szovjetunió és Afganisztán eddig maradéktalanul teljesítette a genfi szer­ződésekben vállalt kötelezettségeit. A szovjet csapatkivonás menetrend sze­rint történt, és az előírtaknak megfele­lően fog folytatódni. De békére csak ak­kor lesz lehetőség, ha a szerződésekhez a két másik aláíró fél, Pakisztán és az Egyesült Államok is tartja magát. GŐZÖN ISTVÁN Trója, Pergaman, Pamukkále (I.) Kirándulás Elő-Ázsiában A görög-török határon bonyodalmak adódtak Több mint egy órát várattak ben­nünket a görögök míg megnyitották a so­rompót, átmehettünk a folyót átívelő hídon, melynek közepén mindössze három mé­terre áll egymástól a görög és a török kato­na őrbódéja. De mi okozta a bonyodalmat? A görög határőrség emberei gyanúsnak találtak bennünket, bár őszintén bevallva tényleg okot adtunk erre. Két magyar útlevelet ad­tunk át Az egyik a szabvány, a másik ettől eltérő konzuli volt Aztán a konzuli útlevélbe a vízumot Kelet-Berlinben, míg a másikba Budapesten ütötték bele. Mindezt tetézte, hogy a Zsigulinak NDK rendszáma volt. Nem szóltak, csak félreállítottak bennün­ket. Az ablakon át láttuk, egy órán át telefo­nálgattak, élénken magyaráztak egymás­nak majd összedugták a fejüket, kijöttek, azonosítottak bennünket az útlevélben lévő fényképjDel és intettek, mehetünk. A török határon a szokásos gyors ügyin­tézés. A pénzváltás is csak mindössze má­sodperceket vett igénybe, és irány Cana- kale. Persze Canakale már Ázsiában van, a határtól vagy 150 kilométerre, és ott lehet átmenni az Egei- és a Márvány-tenger ta­lálkozásánál komppal a Canakale szoro­son. Félórás csodás út, a Dardanellák régi, ki tudja hány száz éves katonai erődítményei a legkeskenyebb pontján a szorosnak. A vízen óriási hadihajók úsztak, szép kényel­mesen. A kompon egy hungarocamionos- sal beszélgettünk, érdeklődtünk mi újság otthon, mivel mi már két hete eljöttünk. Túl friss híreket ő sem tudott, egy bete indult, útközben gondjai voltak, Jordániába vitt húst. Kikötött a komphajó, elindultunk a hatal­mas városon, Canakalen át első ázsiai úti­célunkhoz: Trójába. Húsz évig ásta Schliemann Trója feltárásának történetét több variá­cióban olvastam, de egyben mind azonos. A német falusi lelkész fia még tízéves sem volt, amikor olvasta Homéroszt és elhatá­rozta, ha nagy lesz, kiássa Tróját Aztán ke­reskedő lett, Oroszországban szőrmét adott-vett, meggazdagodott. (Egy német lexikonban olvastam, hogy tíz éven át kém­kedett a németeknek. Egyetlen útikönyvvel, Homérosszal a zsebében indult, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát. Hitt ab­ban, hogy a mítosz és a monda történelmi valóság. A leírások szerint húsz éven át folyt az ásatás és bízott a sikerben. Végül ráakadt Trójára, igaz utólag kiderült, nem egészen azt találta meg, amit keresett. Ma már tudott tény, hogy hét rétegen át feksze­nek egymáson a romok, köztük ötezer éves is akad. Órákon át jártuk a romokat néztük a márványoszlopokat, a még ma is olvasható véséseket. Mindennek történelmi múltja van, de egy kicsit elhanyagoltnak találtuk Tróját A leírásokból tudtam, hogy a bejáratnál van egy hatalmas méretű faló, mely a turis­ták kedvelt fotótémája. A fiamnak nem szól­tam erről, vártam a hatást. Hát az bizony még a vártnál is nagyobb volt. Csak nézte és nem akart hinni a szemének, mert a mé­rete és a formája is lenyűgöző. Miközben a közelben lévő bazárszerű létesítményben oltottuk szomjunkat, vet­tünk néhány képeslapot, a török kereske­dővel beszélgettünk, aki kitűnően tud ma­gyarul. Ö mondta: - Kell beszélni magyarul, hisz az utóbbi években sok turista jön Ma­gyarországról. Tehát Trójában nem csalódtunk, renge­teg látnivaló akadt, de a kővetkező „állomá­sunkon" Pergamantől még többet vár­tunk. - kas ­(Folytatjuk.) A trójai faló, melynek belsejébe oly szívesen mennek fel a turisták Ilyen romok szinte öt kilométerenként találhatók

Next

/
Thumbnails
Contents