Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-13 / 166. szám
1988. július 13. TOua • rtÉPÜJSÁG 3 A régi és új feszültségek együtt hatnak A tanácsok szociálpolitikai gyakorlata A reálbérek csökkenésének idején érthető módon kiéleződnek a szociális feszültségek is, az emberek érdeklődésének középpontjába kerül a szociálpolitika. A témának sok vonatkozása van, például a munkanélküli sagély, lakástámogatások rendszere, és még sorolhatnánk. A Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta meg - országos témavizsgálat keretében -, hogy a rászorultsági elv miként érvényesül a tanácsok szociálpolitikai gyakorlatában. A közvéleményben ezek a kérdések úgy vetődnek fel, hogy vajon az kapja-e a segélyt, aki rászorul, vagy pedig az, aki kéri. Arra költik-e a közösség pénzét a családok, amire kapták? Külön témakör a lumpen és a cigánycsaládok helyzete. Egyes vélemények szerint túl sok támogatást kapnak, mások, kevesebben - úgy látják, hogy éppenséggel kevés volt az össztársadalmi segítség a cigányság kiemelkedéséhez. A széles körű megyei vizsgálat általánosítható tapasztalatokat szűrt le, amelyek azt a már régen megfogalmazott véleményt, követelményt támasztják alá, hogy egységes szociálpolitikai koncepcióra és az ezt szolgáló intézményhálózatra van szükség. Számok, tények, adatok A rendszeres segélyek összege is évente emelkedik. Jelenleg ez az összeg 70 éven aluliaknak 2780, 70 év felettieknél pedig 2898 forint. A segélyezettek száma 1982-ben 1482, tavaly pedig 1126 volt. E tekintetben további csökkenés várható, hiszen mindig kevesebben lesznek azok, akik nem szereznek nyugdíjjogosultságot. Rendkívüli segélyre Tolna megyében 1987-ben közel tizenöt éS fél millió forintot fordítottak, egy segélyezési esetre 1763 forint jutott, az esetek száma viszont két és félszeresére nőtt, az 1982-ben kiutalt összeg még csak négy és fél millió forint volt. Uj helyzetet jelent, hogy most már évi hat esetben adható segély és egy határozatban is megállapítható jogosultsága. A közgyógyellátásra az igény az utóbbi időben megnőtt, az idős egyedülálló öregek esetében. Az elöregedési folyamat velejárója, hogy jelentős azon idősek száma, akik egyedül élnek. Közülük sok esetben nem az anyagiak hiánya, hanem a gyermek távolléte indokolja a gondoskodást. Természetes alapelv, hogy az ő gondozásukat a megszokott környezetben kell biztosítani, amíg lehetséges. Ahol nincsenek gondozási központok - jelenleg 21 Mennyi a Az adatok önmagukban jelentős fejlődést tükröznek, csak éppen arra a kérdésre nem adható válasz, hogy valóban hogyan is áll az igények kielégítésének színvonala. Nincs ugyanis egységes van a megyében -, ott a házi gondozói szolgálat és az öregek klubja biztosítja az ellátást. Ötvenkilenc kistelepülésből negyven helyen van házi gondozás, ennek fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. Tavaly év végén 46 idősek klubja működött ezerhetven hellyel, ezek közül négyben szállás is biztosított. A szociális étkeztetés száma és költsége is jelentősen növekedett az utóbbi években. Tamásiban és Bonyhádon már megoldották a hét végi ellátást is. A VII. ötéves tervben szerepel egy új szociális otthon létesítése, de hogy mikor kezdődhet meg az építkezés, arról nem született döntés, elképzelhető, hogy más megoldásról kell gondoskodni, annak ellenére, hogy Szekszárd az egyetlen megyeszékhely az országban, ahol nincs szociális otthon, Vas megye kivételével mindenütt van már új, erre a célra készült létesítmény. A régiek ugyanis nem felelnek meg a követelményeknek, zsúfoltak, és éppen az épületek rossz állaga miatt fenntartásuk nagyon sokba kerül. Családsegítő központ még nem működik, Paks jelentette be szándékát, illetve adott be pályázatot erre a célra. rászoruló? nyilvántartás a tanácsokon a nehéz szociális helyzetben élőkről. Három évvel ezelőtt kormányprogram irta elő a rászorulók felkutatását, ez többé-kevésbé meg is történt, de a listák karbantartása nem folyamatos, és nem is komplex. Csak olyan nyilvántartásokat vezetnek folyamatosan, amelyeket a jogszabály egyébként előír. Ezért aztán a rászorultsági elv érvényesülése nem is mérhető fel, ugyanis könnyen lehet hogy vannak még rászorul- tabbak is, csak ezekről a tanácsok nem tudnak. A községekben megvalósítható, és meg is valósítják az egységes szociálpolitikát hiszen ott a szociális és a gyámügyi segélyt együtt kezelik, sőt, még az ügyintéző személye is vagy azonos, vagy egy szobában dolgoznak. A városokban külön nyilvántartás van és a pénzt is más-más osztály kezeli, így aztán itt az átcsoportosítás sem történik meg. Az eseti szociális segélyekkel nincs gond, a kért pótkeretet általában meg is adják. Míg a városokban, elsősorban Szekszárdon, Pakson hiányt jeleztek. A megyeszékhelyen például a rendszeresen nevelési segélyben részesülők száma nem emelkedhetett. Nem tudják kihasználni az egyszer adható 10 ezer forintos segély lehetőségét sem. Nehéz helyzetben Van nyilvántartás a rászoruló cigány- családokról, esetenként az ügyintéző energiájának nagy részét ezek a családok kötik le. Ugyanakkor városokban, nagyobb településeken előfordul, hogy ugyanaz a család több címen több segélyhez is hozzájut anélkül, hogy érdemi családgondozás megvalósulna. A vizsgált kilenc település közül négyben nyomatékosan jelezték, hogy a probléma növekedésével számolnak, hiszen például Szekszárdon tavaly a cigánylakosság negyven százaléka fiatalkorú volt. Az is tény, hogy néhány településen már most a segélyek 60-70 százalékát cigányok kapják. Nemcsak kérik, hanem esetenként ki is követelik a nekik „járó” összeget. Itt szükséges megemlíteni egy különösen meghökkentő összefüggést. Tény, hogy ma már - több mint 40 évvel a felszabadulás után - elmondható: a rendszeres szociális segélyben részesülők többsége saját hibájából került nehéz helyzetbe, következésképpen, egy egész élet munkát- lanságával el lehet érni havi 3780-3900 forint jövedelmet is, míg például a sajátjogú nyugdíjminimum + 2980 forint. Ez a helyzet érthetően irritálja a közvéleményt. A széttagoltságnak a következménye, hogy a szociális támogatás bármely formája utólagos, alig van lehetőség a családsegítésre, vagyis arra, hogy a deviáns magatartást megelőzzük, vagy legalább időben foglalkozzunk vele, hogy a segélyezés helyett munkahelyet lehessen keresni a rászorulóknak. Beletartozik a sorba a képzés, átképzés szervezett intézése, de akár az egészségügyi, életvezetési tanácsadás is. Új helyzet Annál is inkább nagy szükség lenne a megelőzésre, a lumpemizálódási folyamát megfékezésére, mert már a közeljövőben arra is kell számítani, hogy egyre többen lesznek azok is, akik saját hibájukon kívül nem lesznek képesek a szükséges anyagiak előteremtésére. Ebben az esetben nem is a munka nélkül maradókra és szakképzetlenekre gondolunk, hanem már a két gyereket nevelő családokról, vagy egy gyereküket egyedül nevelő szülőkről is szó van, illetve szó lehet. Könnyű elképzelni, hogy egy keresetből hogyan lehet megélni, ha a lakásfizetési részleteket, a villanyra, fűtésre valót egyedül kell előteremteni. Ugyanakkor a közeljövőben nem lehet számítani sem az öregek helyzetének javulására, sem pedig számuk, illetve arányuk csökkenésére, sem pedig arra, hogy az eddig is új problémák lumpen életmódot folytatók megjavulnak. Arról már nem is beszélve, hogy egyre nehezebben tehetnék meg, hiszen gyakran még a szakképzett dolgozók állása sem biztos. Már szakmunkástanulóból is több van, mint amennyi az állások száma, és további leépítésekre lehet, illetve bizonyos területeken kell számítani, a munkahelyteremtő beruházásokhoz viszont kevés a pénz. Mindezek miatt - hangsúlyozza a megyei NEB - az eddig elmondottakon kívül szükség van a jogok és kötelességek tudatosítására is a lakosság körében, hiszen vannak, akik a jobban rászorulók előtt is igénybe vesznek minden támogatási lehetőséget, míg más nem ismeri a lehetőségeket, a jogokat, vagy egyszerűen csak szégyellnek kérni. IHÁROSI IBOLYA Önálló exportjogot kaptak a Balaton-parti bortermelők Önálló exportjogot kapott tengerentúli forgalmazásra a Balatonfelvidéki Szőlő- és Bortermelők Egyesülése. Az első min- taszállitmányt útnak is indították Japánba és Kanadába. A nagyobb kereskedelmi önállóságot azért igényelték, mert a többi borvidékhez hasonlóan a Balaton- parti pincékben is jelentős készletet tárolnak. Mintegy 80 ezer hektoliterrel több bor van most a 16 taggazdaságnál, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az egyesülés igazgatótanácsa részletes helyzetelemzés után úgy döntött, hogy elsődlegesen növekvő exporttal mérséklik készleteiket. Szóba került az árcsökkentés is. Ezt azonban nem tartják megoldásnak, a világhírű Balaton-parti borvidék termése - megítélésük szerint eddig is - mérsékelt árú volt. Most elhatározták, hogy ászok- hordókban érlelik tovább boraikat, és később mint óbor-különlegességet értékesítik. Terveikben szerepel még, hogy az évjáratokat feltüntetve kínálják majd a bort a fogyasztóknak. Az íz, a zamat ugyanis egy-egy évjárat függvénye: van, aki a melegebb esztendő édesebb borait kedveli, és van, aki más évjáratok szárazabb borait vásárolja szívesen. Útépítés Befejeződött az útépítés a bonyhádi November 7. és Alkotmány utcában. Az alapozási munkákat a városi költségvetési üzem, az aszfaltozást a Pécsi Közúti Igazgatóság dolgozói végezték. A két utca építési költsége közel 2,1 millió forint volt. Útijegyzetek az ezer tó országából (III.) Csúcstechnológia az iparban Húszmillió pár harisnya, hatvanmillió liter sör... Termelési mutatók Tornio ipari üzemeinek 1987. évi produktumáról. És akkor még nem is szóltunk a világhíres acélgyárukról. Miután a nyolcadik finn- magyar barátsági hét szekszárdi delegációját zömmel gazdasági vezetők alkották, így körükben érthetően nagy érdeklődés kísérte testvérvárosunk ipari üzemeinek meglátogatását. Az Outokumpu Oy konszern a világ rozsdamentes acéljának egyharmadát állítja elő. Ebből évi 7 százalékos részaránnyal érdekelt az 1300 dolgozót foglalkoztató, 240 hektáros területen fekvő torniói gyár. Meleg- és hidegüzemét egyaránt a japán Hitachi cég legmodernebb gépsorával szerelték fel. A nyersanyagok egyikét, a króm alapanyagot Dél-Afrikából szerzik be. Ahhoz, hogy a kedves olvasó képet alkothasson a gyár nagyságáról, hadd idézzem fel a bennünket kísérő Juhani Ala-Antti műszaki igazgató egyetlen mondatát: „Hölgyeim és uraim, ebben a hidegüzemben pontosan hét labdarúgópályát tudnánk elhelyezni." Egy házzal arrébb Laurike Olavi mérnök avat be bennünket a harisnyagyár életébe. Három műszakban 340, zömmel női munkaerőt foglalkoztatnak. Van olyan részlegük, ahol a hét minden napján dolgoznak, júliusban viszont leállnak, minden dolgozójuk számára biztosítják az egyhónapos szabadságot. A bevezetőben említett 20 millió pár harisnya-harisnyanadrág egyharmadát exportálják, idén első alkalommal sikerült „betörniük” a szovjet piacra.- Amikor 1984-ben felépült ez a gyár, elsőként a raktár épülete készült el, itt középen. Ezáltal elértük, hogy amelyik ajtón bejön a nyersanyag (polyamid és gyapjú típusúak az NSZK-ból), ott hagyja el üzemünket a készáru is. Háromszáz gépet vásároltunk (250 olasz, 50 nyugatnémet), amelyek gyorsasága 800-900 fordulat percenként. A minőségi ellenőrzést a termékek 85-90 százalékánál gépi teszteléssel végezzük. A csomagolás művelete kézi és gépi, a csomagológépek kapacitása óránként 5-15 ezer között váltakozik - sorolja a legfontosabb paramétereket Laurike Olavi. A piros téglás irodaház oldalán zománcozott svéd címer. Amint felérünk az emeletre, rá is kérdezünk a miértre. Megtudjuk, hogy Lappföld legrégebbi gyára, a 125 éve épült Lapin Kulta (Lappföld aranya) sörgyár jelenlegi vezérigazgatója Svédország finn konzulja. A Hart- wal cég az összes finn piac 40 százalékát uralja, így a gyár 60 millió literes évi termelésének zöme a finnek asztalára kerül. Tavaly óta 1,7 millió litert exportálnak Svédországba. A kétszáz dolgozó közül csupán a mester férfi, így egyfajta elnőiesedés tapasztalható. Az NSZK-ból importált palackozó gépsor 60 ezer üveget tölt meg óránként. Előtte azonban az üvegmosóból száguldó ütemben sorjázó palackokat automata műszer teszteli: a hajszálrepedéses vagy az egyéb, legapróbb sérüléses palackokat kidobja a sorból. A termelési folyamatok tanulmányozását, igen, eltalálták, kóstoló követi. A gyár hangulatos klubjában magyar meósok minősítik a Lapin Kultát. A vélemény egybehangzó: mindhárom minőségi kategória kitűnő. Szabad sörrel koccintani, és a figyelmes házigazdák azt is megtanítják velünk, hogy: hölökyn kölökyn - kedves egészségére! A gazdasági vezető szemüvegén át Mivel nem tartozom a gazdaságpolitikus vénájú toliforgatók táborába, no meg több szem többet lát, ezért arra kérem Hartman Lajost, a szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatóság, ossza meg velem a gazdasági szakember véleményét az ipari üzemekben tapasztaltakról,- Ami számomra elsődlegesen szembetűnt: mindhárom üzemben a legkorszerűbb, legújabb automata berendezések működtek. Megértettem, hogy finn brátaink a legfontosabb feladatnak a tudásra és a technikára építő intenzív gazdálkodás kialakítását tartják. A rozsdamentes acéllemezeket előállító gyárban munkást alig láttunk, hiszen mikroprocesszor vezérlésű automata gépek dolgoznak. Ismerem a dunaújvárosi és a diósgyőri hasonló üzemeket, ennek birtokában meglepő volt szá- momkra a torniói gyár nagyfokú tisztasága, pormentessége. Hulladék vasat használnak fel, melyet laboratóriumban szigorúan bevizsgálnak, az összetételhez szükséges egyéb anyagokat számítógéppel határozzák meg. A harisnyagyárban a szál vastagsága jellemző: kilenc kilométer hosz- szú fonal súlya csupán 20 gramm! Minden művelet automatizált, csak azok a munkahelyek kivételek, ahol a gépeket ki kell szolgálni. A munkatempót tehát a gép diktálja. Summa summárum: a nagyfokú szervezettség, a korszerű berendezések, a tisztaság, valamint a munkafegyelem és munkaritmus marad meg számomra legfontosabb tapasztalatként. Ylitornio gyermekfalujában- Kedves magyar testvéreink, Isten hozta önöket Ylitornióba - mondja szinte hibátlan magyar akcentussal Aiili Tervo- nen, a település evangélista lelkésze. A fiatal, divatosan öltözött pap négy évvel korábban egy esztendőt Budapesten, az evangélikus teológián töltött. Onnan hát nyelvünk ismerete, amelyet a későbbiek során még kamatoztatunk. Engedünk invitálásának, bemegyünk a templomba, amelyet 1940-ben építettek. Mivel a férfiakat a háború elszólította, így az építés minden fázisát nők végezték. Megtudjuk még, hogy Finnország lakosságának 90 százaléka evangélikus, aztán meg, hogy az ylitorniói egyházközösségnek magyarországi testvérgyülekezete van, júliusban éppen magyar vendégeket várnak. Aiili Tervonen ezután átkísér bennünket az S. O. S. gyermekfaluba, ahol a tolmács szerepét is vállalja. Az intézet igazgatója a gyermekfalu legfőbb jellemzői közül elsőként az anyaszerep átvállalásának fontosságát említi. Ezután a vértestvérek együtt maradását hangsúlyozza, az önnálló saját otthon pedig biztosítja a család életre nevelésének szerepét. A nevelő anya szerep vállalásának egyetlen kritériuma: hajadon családi állapot. Házasságkötés esetén az anya adaptálhatja az addig nevelt gyerekeket, így azok vele kerülnek ki az S. O. S. falu kötelékéből. A fenntartás költségeinek 57 százaléka adományokból, 43 százaléka pedig állami támogatásból származik. Mindegyik család - gyerekek számától függően tolerált - minden hónapban egy fix Összeget kap, s abból gazdálkodik a nevelő anya. Az igazgató büszkén említi: néhány fiú súlyemelésben és síelésben korosztálya országos versenyein is kitűnt. Látogatásunkkor tizenkilenc - 3-20 év közötti - gyermek és 11 felnőtt lakója volt az S.O.S. falunak. Alakások berendezéséről személyesen győződünk meg. Nos, minden házban kondi- cióterem, szauna, konyha, nappali- és hálószoba van. Ez utóbbiak jobbára az emeleti traktusban. A nappaliban színes tévé, video, akvárium, újságok és könyvek. Kedves, meghitt otthonok... Búcsúzásnál szeretettel cirógatjuk meg a homokozóban játszó lurkók szőke buksiját. FEKETE LÁSZLÓ (Folytatjuk) Tésztagyúrás a gyermekfalu egyik családjában Vendégek és vendéglátók
