Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MA A tanácsok szociálpolitikai 1988. július 13. SZERDA XXXVIII. évfolyam, gyakorlata 166. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Exportnövelő beruházás a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetben Tolna megye ipari szövetkezeteinek tőkésexport-árbevétele az előző évihez képest 47 százalékkal nőtt 1987-ben. A túltejesítéseket segítette a szabályozó- rendszer többirányú kedvezménye: hitel, beruházási támogatás, bérpreferencia, melyekre a szövetkezetek rugalmasan reagáltak. Az elmúlt évi kiemelkedően magas tő­kés export teljesítéséért nyolc megyei szövetkezet elnöke vehetett át jelentős kiegészítő exportjutalmat nemrégiben az OKISZ-ban. Közülük egy, a tolnai Ge­menc Ipari Szövetkezet, melynek 1987. évi nem rubel elszámolású exportja 41 millió forint volt az előző évi 26 millió fo­rinttal szemben, 220 fős dolgozói létszám mellett. Mindez gyerekbútorokból, festett tapétázóbakokból, újságtartókból és más aprócikkekből állt össze. A szövetkezet vezetése - a tőkés ex­port növelésének szükségességét felis­merve - már 1986-ban megkezdte azon technikai feltételek megteremtését, me­lyek lehetővé tették termékeik magasabb szinten történő, gazdaságosabb, terme­lékenyebb előállítását. Hosszú távú fej­lesztési programjuk első lépéseként lí­zingszerződés keretében korszerű olasz A lízingszerződésben behozott fúrógépen Szőr Józsefné az amerikai exportra készülő gyerekbútor széklábait fúrja famegmunkáló gépeket szereztek be, amikkel folytathatták a megkezdett szerkezp'váltást - egyik ilyen termékük az a variálható gyerekasztal székekkel, melyet amerikai piacon tudnak értékesí­teni.- Persze problémáink azért vannak - mondta a szövetkezet elnöke, Stróbl Jó­zsef. - Naponta küszködünk anyagellá­tási gondokkal, annak ellenére, hogy a faipari szövetkezetek anyagbeszerző társaságának, a Möbel-Coopnak tagjai vagyunk. Jelenleg ezer köbméter fa - fenyő, bükk, gyertyán - hiányzik ahhoz, hogy a második félévi vállalásainkat teljesíteni tudjuk. 41 millió forint az idei tőkés ex­porttervünk, de 50 millióra is képesek lennénk megfelelő anyagellátás mellett. Az új gépek üzembe helyezése folya­matosan történik. Pónya József (jobb oldalon) tájékoztatót tart. Mellette Gyuricza László és Péter Szigfrid. Pakson ülésezett az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Csernobil óta a közvélemény érezhe­tően fokozott figyelemmel kíséri az atom­erőmüvekkel kapcsolatos híreket. Nagy érdeklődés nyilvánul meg az ilyen jellegű létesítmények működésének biztonsági feltételei iránt is. Mindezt jól érzékeltette az Országgyűlés honvédelmi bizottságá­nak ezzel a témával foglalkozó tegnapi ülése is, melyet a Paksi Atomerőmű Vál­lalatnál tartottak meg. A rendezvényen - a meghívott országgyűlési képviselőkön kívül - részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának el­ső titkára, aki egyúttal az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja, és Pó­nya József, a PAV vezérigazgatója. A bizottság elnöke, Gyuricza László üdvözlő szavait követően Pónya József ismertetett néhány adatot a résztvevők­kel, bemutatva a Paksi Atomerőmű he­lyét, szerepét az ország energiatermelé­sében. Kiemelt fontossággal szólt arról, hogy a létesítmény a legapróbb részlete­kig a szigorú szabvány szerint készült el. A költségek mintegy 30 százaléka biz­tonsági beruházás, ez az érték megha­ladja a 20 milliárd forintot. Ennek tudatá­ban - bár a történtek megdöbbenést keltettek - Csernobil után sem kellett filo­zófiát változtatnunk - hangsúlyozta Pó­nya József. Maróthi László nukleáris igazgató fő­ként a radioaktív anyagok kezelését részletezte. Ebben az összefüggésben ábrák segítségével bemutatta az Ófalu mellett tervezett atomtemető geológiai környezetét. Ez a terület - hanzott az ál­láspont - a több éves kutatás alapján bizonyíthatóan alkalmas a hulladék elhe­lyezésére, a tárolás semmiféle veszéllyel sem jár. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy tárgyalja meg a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatai­ról szóló jelentést, az 1989. évi fejlődés fő irányaira, a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderha­tásköri listájára, valamint személyi kérdésekre vonatkozó javaslatokat. Grósz Károly az Egyesült Államokba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke július 19. és 28. között - az amerikai kormány meghívására - hi­vatalos látogatást tesz az Egyesült Álla­mokban. Útja során találkozik Ronald Reagan elnökkel, George Bush alelnökkel, az amerikai kormány, valamint a Kongresz- szus mindkét háza több tagjával. A hiva­talos megbeszélések témái között első­sorban a kétoldalú kapcsolatok bővítése új lehetőségeinek áttekintése és a világ- politika legfontosabb kérdései szerepel­nek. A Minisztertanács elnöke Chicagó­ban kezdi meg látogatását, majd kalifor­niai és New York-i program után érkezik a fővárosba. A program során lehetősé­ge nyílik a találkozásra az amerikai üzleti élet fontos személyiségeivel, a magyar­amerikai gazdasági kapcsolatokban szerepet játszó vállalatok vezetőivel. A tervek szerint Grósz Károly felkeresi a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőit. Szerepel a programban a magyar emig­ráció képviselőivel való találkozás is. Ülést tartott a Politikai Bizottság Az MSZMP Politikai Bizottsága július 12-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail Gorbacsowal, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával és más szovjet vezetőkkel folytatott moszkvai megbeszéléseiről. A testület előterjesztést vitatott meg a poli­tikai nyilvánosságról, a tájékoztatás megújításáról és a párt tevékenységéről a sajtóban. Úgy döntött, hogy az erre vo­natkozó állásfoglalás tervezetét vitára bocsátja, s annak tapasztalatai felhasz­nálásával megfelelő időben a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság elfogadta a Köz­ponti Bizottság mellett működő bizottsá­gok és munkaközösségek személyi ösz- szetételére vonatkozó javaslatot, s egyéb személyi kérdésekkel is foglalkozott. Grósz Károly nyilatkozata a televíziónak A Magyar Televízió kedd este Egy éve a kormány élén címmel sugárzott műsort, amelyben Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke adott nyilatkozatot Aczél Endrének, a Tv-híradó főszerkesz­tőjének. Grósz Károly interjúját megerősítette: változatlanul az a véleménye, hogy leg­alább 10-15 esztendeig tart az az idő­szak, amely alatt a közösen kimunkált fel­adatokat meg lehet oldani. A koncepció kidolgozásán túlmenően úgy kell meg­kezdeni a gyakorlati megvalósítást, hogy nincs idő végiggondolni minden részele­met. Sok olyan konfliktus iesz a jövőben, amire ma még nem is számítunk, nem gondolunk. Nem valószínű tehát, hogy ezt az utat rövid távon ebben a 10-15 esztendős időszakban sikerek fogják vé­gig jellemezni. Persze, hosszabb távon aztán majd jelentkezik a megkezdett munka eredménye. Emlékeztetett arra, hogy történelmi jelentőségű útkeresés kezdetén vagyunk, történelmi léptékű megújulást élünk meg. Egy ilyen nagy lé­legzetvételű vállalkozásban sok ütközést is el kell vállalni. Nem hagyhatjuk azon­ban figyelmen kívül, hogy az emberek a mában élnek, és amikor a gondjaikat, problémáikat számba veszik, nem arra gondolnak, hogy majd 15-20 év múlva egy szebb világ következik. Grósz Károly szólt arról is; bár érezhe­tő, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz és tett is már, ő mégis elégedetlen: nem az erőfeszítésekkel, hanem az ered­ménnyel. Az elmúlt egy év alatt sok erőfe­szítést tettünk a napi gondok és problé­mák megoldására, és nem fordítottunk elég figyelmet magának a koncepciónak a további kidolgozására, ez az egyik oka a miniszterelnök elégedetlenségének. A másik ok: nagyon nagy viták, sok szelle­mi erőfeszítés, töprengés eredménye­ként ugyan kezd kibontakozni a gazda­ságirányítási mechanizmus, ugyanakkor fontos dolgokról elfelejtkezünk. így pél­dául arról, hogy nincs az a tökéletes mechanizmus, amely egy nem kiérlelt koncepciót jól tudna működtetni. Ha a szerkezetváltáskor, a gazdaság struktú­rájának átalakításakor nem a legkorsze­rűbb vagy a perspektivikus iparágakat részesítjük előnyben, akkor ez a gazda­sági struktúra, az irányítási rendszer bár­milyen tökéletes is lesz, elavult struktúrát fog jobban működtetni, s abból nem eredmény, hanem veszteség születik. Konkrét példát említve elmondta: határo­zott intézkedéseket terveznek a kohá­szat, a szénbányászat hatékonyságának növelése érdekében. Kevés azonban csak egy-egy ágazatot mennyiségileg visszafogni, újakat is kell kifejleszteni. Ilyen például a Magyarországon nagyon szükséges telefonhálózat-fejlesztés. Célirányosabban, az eddigitől eltérően nemcsak mennyiségileg szükséges fej­leszteni a turizmust is. A gazdaság fejlesztésében tehát új, korszerű területeket kell feltárni. Ez alól nem ad felmentést az sem, hogy közben nagy munkát kell végezni a mechaniz­mus korszerűsítésében. Grósz Károly kitért arra is, hogy ez a korszerűsítés nem járhat együtt olyan eredmények másolásával, amelyek más országokban már sikert hoztak. Nekünk olyan pályát kell kiválasztanunk, ahol mi egyedül indulunk, törve az utat, nem egyedül futunk, de mi vagyunk elöl, tehát ott lehetünk elsők. A magyar sajátosság­nak megfelelő alternatívákat kell keres­nünk. (Folytatás a 2. oldalon.) Meózzák a kész gyerekbútort

Next

/
Thumbnails
Contents